Képes Krónika, 1928. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1928-05-13 / 20. szám
Az amerikai Keath-zarándoklattal kapcsolatban mindenütt sokat beszélnek azon időkről, amikor Kossuth Lajos Amerikában járt, hogy az eltiport magyar nemzet részére megnyerje az Egyesült Államok segítségét, az amerikai nép rokonszenvét. Ennek az amerikai útnak történetét meg kell ismerni minden magyarnak, mert csak úgy áldozhat igazán Kossuth emlékének. Kossuth Lajos amerikai szereplését teljes részletességgel, drámai erővel ismerteti az a nagy munka, amely a SZABADSÁG kiadásában jelent meg. Rendelje meg és olvassa el mielőbb Kende Géza könyvét, az Amerikai Magyarság Történetét, amelynél részletesebben egy könyv se ismerteti Kossuth Lajos amerikai útjának és az emigránsoknak történetét. A nagy érdekességű két kötetes könyvet 15 schillingért, 12 pengőért, vagy 2 dollárért elküldi a Panoráma Verlagsges. m. 1. H. magyar könyvosztálya, Wien, III., Rundmanngasse 12. Kérjen postai befizetőlapot, vagy küldje a pénzt ajánlott levélben, ebből látni. A kereszténység szellemével szemben éppen olyan értelmetlenül áll, mint Shakespeare-rel, kit állandóan «brit mészáros»-nak nevez. Shakespeare iránt érzett ellenszenve különben korántsem volt jóhiszemű. Tudjuk, hogy eleinte sok magasztaló értekezést írt a «brit mészáros»-ról, később, mikor Shakespeare, Lessing és Goethe esztétikai felfedezésén keresztül, egyre több tért hódított a színpadokon, Voltaire félteni kezdte saját tragédiáinak és drámáinak népszerűségét és megkezdte gyűlölködő, gyakran ízléstelenségbe vesző támadásait Shakespeare és az angol irodalom ellen, ő, aki egy darabig a legszorosabb barátságban állt az angol írókkal, s kinek írásain Swift hatása lépten-nyomon kimutatható. Voltaire írásai közül történelmi munkái a legmaradandóbbak, mert ezekben tudott leginkább objektív maradni. XII. Károly a ma is friss, eleven erővel ható munka. Candidejának elméssége szikrázó s mint Anatole France irodalmi működésére döntő hatású munka, irodalomtörténeti érdekesség. Levelezése kitűnő korfestő munka, de természetesen nagy kritikai felkészültséggel szabad csak olvasásához fognunk. Egyebekben minek sorolnánk fel halálosan unalmas Herriade-ját, hihetetlenül ízléstelen, durva és otromba Pucelle-jét, tökéletesen, a feltámadás minden reménye nélkül meghalt drámáit, Mahomed-et, Zaire-t, Iréne-t stb. De ne legyünk igazságtalanok Voltaire iránt, nemcsak ő reá borult a feledés, hanem az egész tizennyolcadik század francia irodalmával szemben súlyos és keserves átértékelődés történt. A tizenhetedik század óriásai, mint Corneille, Bossuet, Racine, Moliére, Boileau, Pascal, Rochefoucauld herceg, Fénelon, Lafontaine, fénybe borítják a francia irodalmat. Ilyen virágzás volt nálunk is a szabadságharcot megelőző és követő évtizedekben, mikor is Vörösmarty, Petőfi, Arany, Tompa, Vajda János, Eötvös, Kemény, Jókai, Madách Imre, Széchenyi, Kossuth, Görgey, Deák egymás mellett világították be a mi magyar egünket. És ilyen óriási emelkedés után mindig kimerültség áll be, így volt ez nálunk és így volt ez Franciaországban is. A tizenhetedik század után jöttek a tizennyolcadik század írói, kiknek munkája beletorkollott a nagy francia forradalomba. Azután megszületett az új világ, de ez nem volt már az ő világuk. Nemzedékek jönnek, nemzedékek mennek, — mondta a zsidók bölcs és költő királya, Salamon. Mindegyik nemzedék visz és hoz magával valamit. Ám igazi, hervadhatatlan értékeket csak az a nemzedék tud ajándékozni az emberiségnek, ki tisztába jött magával, sorsával, küldetésével, ki megértette, hogy isteni lélekkel megajándékozva küldetett le a földi bolyongásra és ezt az isteni lelket kötelessége alkotójához méltóan megőrizni, míg vándorútja végén viszszaadhatja azt Urának és Teremtőjének kezébe. Voltaire szülőháza. 26 A hét kiemelkedő eseményei négyes sorokban. HÉTFŐ. A föld morajlik immár hetek óta. Megdöbbent minden embert ez eset, Csak a tőzsdét nem! Ott nem igen [számít Egy kis rengéssel több, vagy kevesebb. KEDD. Nagy az öngyilkosok száma! [Kötél... Duna . .. méreg . . . Egyik gyufát iszik ... másik eret [vág fel késsel'.. . Nem ankét kell ide, hanem törvényt Büntessék meg Az öngyilkos-jelölteket — halálbüntetéssel! . . . SZERDA. Az ablakból rongyot rázni: tilos. [Egy új rendeletben A rendőrség erre fordít gondot. Hát bizony a megélhetés ilyen nehéz napjaiban Nem is illik rázni azt a rongyot!... CSÜTÖRTÖK. A fekete táncosnőről Sok vita folyt reggeltől—napestig. De kiderült: nem is olyan Fekete, mint amilyennek festik. PÉNTEK. Kun Béla ismét Bécsbe utazott, Hogy «új tanokra» híveket tanít, És . . . inkognitó óhajtván maradni — «Zárt körűben tölti bécsi napjait. SZOMBAT. Az automata telefon elkészült, S megdöbbenésünk kérdése csak [ennyi: Ha nem lesz többé telefonos[kisasszony, Kivel fogunk mi eztán veszekedni?! "VASÁRNAP. A magyar-cseh mérkőzésen a magyar tizenegy győzött, Lelkesíté őket a nagy magyar tö[meg lelke... Egyik háziúrra olyan felemelő [volt az érzés, Hogy a lakbért örömében duplára emelte. (B.)