Képes Sport, 1941. január-június (3. évfolyam, 1-25. szám)
1941-01-08 / 1. szám
A Képes Sport 1941-es első számú hadijelentése: az egész vonalon fokozott erővel tombol a rendszerharc. Elszántan küzdünk a magyar futball végső győzelméig ! Ha majd előveszik egykoron az egyetemes magyar labdarúgás történetét tartalmazó fóliánsokat s abban felütik az IHO-ss eseményeket, a bő anyagon vörös fonálként húzódik majd végig ez a szó: rendszer Ilire! Az elmúlt esztendő egyébként az őrségváltás éve volt. A régi nagy csapatok sora vált emlékké. A Hungária, Bocskai, Phiebns és Nemzeti színei tűntek el a pályákról, hogy az élet örök törvénye szerint helyet adjanak az újaknak. A közönség hamar felejt. A vasárnaponkénti bajnoki pontok megszerzésének harcában hamarosan megszokottá váltak az új nevek. Ami nem is csoda, mert bizonyos, hogy újoncok még sohasem értek el olyan átütő erejű sikert, mint az idén. A csepeli WMFC és a diósgyőri Dr. MÁVAG sikert sikerre halmozvafoglalta el a táblázat negyedik és ötödik helyét! De a többiek is derekasan harcoltak. Az SBTC és Tokod is bebizonyította, hogy ott a helye a legjobbak között. A Gamma és Törekvés gyatra szereplése bizonyítja legjobban az angolrendszerre való áttérés helytelenségét A bajnoki idénykezdetekor a Gamma és Törekvés csapatától jó szereplést várt a közönség. A két együttes azonban mindvégig merev angol játékrendszerben játszott, aminek az lett a következménye, hogy az egykor jobb napokat látott görögbetűs csapat, majd a valamikor utánpótlási szempontból is oly fontos szerepet játszó kőbányai vasutas csapat ma sereghajtóként, a kiesés rémével kifest. Hétről hétre figyelmeztettük a Törekvést és Gammát, hogy szakítson rendszerével, mert amióta »rendszeresen« játszik, rendszerint vereséget szenved. Ám hiába. Az idők bennünket igazoltak, mert a két sereghajtó pontja ma oly kevés, mint amilyen kevés értelem van ebben a rendszerben. A Törekvés akkor játszott az utolsó mérkőzései egyikén jól, amikor csatársorában ismét helyet foglalt a rendszertől megcsömörlött, reaktivált Részéi is, s belevitte a játék mindama okosságát és szépségét csatársorába, amit a WM-re áttért csapattól hiába várt mindjobban megfogyatkozó közönsége. A tavaly ősszel első Kispest ma „megangolosítva" kiesésre áll De hasonló a helyzet Kispesten is. A piros-feketék tavaly ősszel az első helyen végeztek, felelevenítve azokat az időket, amikor még a Boldog, Csontos, Jeszmás, Eisenhoffer, Jeni Vötös ontotta hétről hétre a gólokat. Ám a Kispestet is elkapta a rendszer szele. Ma már ők is háromhátvédes biztonsági futballt játszanak. A biztonsági játék biztos sikert hoz az ellenfélnek. A Kispest ugyanis szintén belepett a kiesési esélyesek közé. A Kispest FC is elvesztette közönségének felét, amióta áramvonalas rendszerben játszik , ha tavaszkor vissza nem tér a technikás kombinatív játékra, egyben búcsút mondhat, az NB-nek is. Az Újpest is majdnem elbukott a rendszer miatt, de szerencséjére hamar abbahagyta A Hungária kiválása folytán a nagy hármas nagy kettőssé zsugorodott Amikor az Újpest is kísérletet tett a rendszerre való átnyergelésre, azt hittük, hogy a nagy kettősből hamarosan nagy egyes lesz. A lilák azonban még kellő időben belátták, hogy a rendszer vajli győzelem, mert a kettő együtt el sem képzelhető. Amióta Szűcs ismét támadó fedezetet játszik , az egykori »agytröszt« (Cseh, Szirosdi, Zsengellér) újpesti beltagja, Z Zsengellér — a régi iskola tántoríthatatlan híve — formába lendült s nyugodtan játszhatta maradik rendszerét, a lilák ismét félelmetes ellenfelek s a Ferencváros egyetlen komoly ellenfelei. A „maradi" Sárosi dr. és Zsengellér 15-15 góllal vezet a góllövők listáján, a korszerű középcsatárok pedig hátul kullognak Ha egy pillantást vetünk a góllövők listájára, azonnal szembetűnik, hogy az élen kétmaradtk csatár: Sárosi dr. és Zsengellér halad Szabadkaival. Zsengellér és Sárosi dr, kimondottan a régi technikás iskola híve. Annak ellenére, hogy rajtuk állandóan lógott egy-egy kullancs, a technika sikerrel birkózott meg a taeesrajátsó árnyék-szellemmel, amit a két jeles csatár 30 gólja bizonyít. A kullancsjáték: a labdarúgás Bedaux-rendszere Talán még a legöregebb futballrókák sem emlékeznek szánalmasabb szerepre, mint amilyent Polgár, a Ferencváros hátvédje Binzlerrel szemben betöltött. A rendszerbe kényszerített Polgáron a hosszú bécsi középcsatár úgy ment át, — lábbal tiporva a kullancsdogmákat — ahogyan akart. Ha a bécsi Rapid 9:5 arányban győzte le pesti színtársát, azt a kullancsrendszernek köszönhetik a IX. kerületiek. A mérkőzés folyamán Binder állandóan ugratta a magyarokat rendszerük miatt. Amikor második „kullancsirtó” gólját is belőtte Binder, így kiáltott: kellett nektek stoppert A játék végén a siccelenséig kifütyültvn látta, hogy ez, amellett, hogy eredménytelen, unalmas favágás, lélekölő árnyékszerep, a magyar jellemmel össze nem egyeztethető, sablonmozdulatokból áll, tehát nem más, mint a labdarúgás Bedeauxrendszere. Der Kicker: „Ferencváros völlig verwandelt" — „Feine Techniker führten einen taktischen Wirwarz vor" — „Das Pataky System ist nur ein Bastard" Európa legismertebb labdarúgó szaklapjában a többszázezres példányszámban megjelenő német •»Der Eicher.-ben Rudolf Kastl tollából hatalmas cikk jelent meg a megangolosított Ferencváros mai rendszeréről. A kiváló német szakíró szerint a Ferencváros teljesen megváltozott. A finomtechnikájú zöld-fehéreik taktikai zűrzavarban szenvednek, a Pataky rendszer pedig nem megoldás, a jeles cikkíró hosszasan boncolgatja a rendszeres játék helytelenségét s hangsúlyozza, hogy a régi technikás, ötletes futballt játszó Ferencvárosra kíváncsi bécsi közönség csalódottan hagyta el a pályát a bécsi és pesti zöld-fehérek összecsapása után. AKichert megemlíti még, hogy a magaskultúrájú futballművész, Sárosi dr. és öccse, egyáltalában nem találja helyét ebben a megzavarodott rendszerben. Azt írja továbbá Rudolf Kastl, hogy a Ferencváros rendszereSturm iintasserglastt, magyarán sok hűhó semmiért. Nitsch szakoktató: A magyarok azt hitték, hogy ezzel a rendszerrel megerősítik védelmüket. A bécsi 6:1-es Rapid győzelem azonban katasztrofálisan bizonyította be a technikás iskola diadalát. A továbbiakban azt olvassuk még: »Pataky-System simales« — ami bizony magyarul annyit tesz, hogy a zöld-fehérek mai rendszere értelmetlen, már csak azért is, mert Sárosi Bélát, a magyar labdarúgás kimagaslóan legjobb játékosát egyszerűen földönfutóvá teszik vele a pályán. Íme így vélekedik a Kicker arról az angol rendszerről, amelyről már a kezdet óta nekünk is hasonló a véleményünk. A magyar játékosok ötletességét egyetlen rendszerbe sem szabad belefojtani A magyar labdarúgó iskola világhírnevet és megbecsülést szerzett számainkra a földgolyó legtávolabbi pontjain is. A régi FTC- től kezdve a háborús évek, végén kibontakozó MTK »aranytámadó-soráig« ontották csatáraink a gólokat. De nemcsak ez a két együttes, hanem, a középcsapatok is szemetleiket gyönyörködtető stílusban kergették a labdát. Hol van a mai NB-ben olyan ötös, — a Ferencvárost is beleértve — mint amilyen a ‘10-as évek elején a Vasasé volt. A Katzer, Taktics, Jellinek, Szentmiklóssy, Himmer sor kifinomult technikája, sziporkázó ötletessége úgy aránylik a mai korszerűVM támadósorokhoz, mint a Himalája a Gellérthegyhez. De bizonyára emlékeznek még olvasóink a kőbányaiak Szántó, Erik, Kautzky, Hirzer, Weisz ötösére. Ez a Tánc- szembeállítva a mai korszerű, rugó fölyosós — az NB őszi fordulójában legkevesebb gólt lőtt — támadó,sorral — bizonyára könnyeket csal ki a Tör hívők szeméből. Válogatott csapatunk siralmas gólképtelensége szintén az angol rendszer bűne Amióta vitéz Ginzely Dénes szövetségi kapitány is belátta a remiszer szükségességét (T), válogatott csapatunk elfelejtett gólt lőni. Két gólnál az idén egyszer sem vitte többre ez a sor, de akadt bevdül egygólos, sőt nullgólos mérkőzés is. Hol vannak azok az időik, amikor még nyolc gólt rúgtak be fiainak, abba a csehszlovák hálóba, amelynek őre a nagy Planieka volt. Látogatások és levelek özöne a rendszer ellen Szerkesztőségünkben valóságos búcsújárás van. Amióta bátran és nyíltan kiálltunk az angol rendszer ellen, a legkiválóbb játékosoktól és a legismertebb szakoktatóktól kezdve az ismeretleni szürke rajongóikig egymás kezébe adják a magyar futball szerelmesei a kilincset. De nemcsak személyesen, hanem valóságos levél -és telefonáradatban biztatnak, sarkalnak, kérnek bennüiikért arra, hogy k h hagyjuk abba áldásos mohikiánkat, melyet önzetlenül magunkra vállaltunk a labdarúgás szépségének megmentéséért. Ezúton is azt üzenjük: a labdarúgás százezernyi hívének ne aggódjanak, mert ■ Képes Sport és a magyar futball örökli egybeforrt. Ameddig a tollat elbírjuk, minden erőnkkel harcolni fogunk, a magyar futball megmenntése érdekében a rendszer ellen a végső győzelemig. Képessy József — Kérem szépen, az öltözőbe is menjek utána?...