Képes Sport, 1970. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1970-06-30 / 26. szám
A világbajnokságon látott jól szervezett védekezéshez hasonlót már más nemzetközi tornákon is láttunk. De az, ami a támadójátékban ezen a világbajnokságon történt, új volt, s ezt érdemes vizsgálat tárgyává tennünk. Mindenekelőtt a középpályás játékban történt nagy előrelépés. A csapatok arra törekedtek, hogy számbelileg itt helyezzék el a legtöbb játékost. Ezek között a játékosok között találtuk a legtöbb nagytudásút. Olyanok játszottak a pálya közepén, mint Charlton, Ball, Beckenbauer, Overath, Mazzola, Rivera, Rivelino, Clodoaldo, Pelé, Seeler, hogy csak a legkiválóbbakat említsük. A pálya közepén a számbeli fölényt gyors ritmusváltások, meglepő vállalkozások és helyzetek kialakítása jellemezte. A cél a gól elérése volt. Hogy a pályán tartózkodó tíz mezőnyjátékos közül melyik készíti elő a gólhelyzetet és éri el a gólt, az szinte mellékes volt. Gólhelyzetet teremtettek hátvédek és előretolt csatárok egyaránt. Gólokat értek el előretolt csatárok, játékmesterek és hátvédek is. Ez mégsem jelenti azt, hogy teljesen elmosódtak az egyes feladatok közötti különbségek. Csak annyit jelent, hogy sokoldalúbbak lettek a játékosok, a maguk sajátos feladatai ellátása mellett szinte minden pályán levő játékosnak kell értenie a gólhelyzetek teremtéséhez, kidolgozásához és ha kell, azok értékesítéséhez is. Ez pedig a labdarúgás minden előző korszakánál nagyobb követelményeket állít edző, vezető és játékos elé. A jövő csak azok számára lesz sikerekben gazdag, akik a mai játékból ki tudják következtetni a holnap játékát, akik nem másolni, hanem újítani tudnak a következő négy esztendőben. Mi és a világbajnokság A világbajnokságon levő kis magyar táborban, ahogyan a nagy torna vége felé közeledtünk, egyre több szó esett saját magunkról, a magyar labdarúgásról. Mi lett volna, ha a csehszlovákok helyett mi kerülünk a világbajnoki tizenhatos döntőbe? Hány olyan játékosunk van, aki megállta volna a helyét ezen a világbajnokságon ? Mindenekelőtt a játékvezetői felfogás kedvezett minden olyan csapatnak, amelyik játszani akarta a labdarúgást, így nekünk is kedvezett volna. Természetesen ehhez hozzá kell tennünk mindazt, amit a játékról korábban mondtam. És találtunk néhány olyan magyar játékost is, aki kiállta az összehasonlítás próbáját. Hogy ott leszünk-e a következő világbajnokság tizenhatos döntőjében és ott korábbi szereplésünknél eredményesebbek leszünk-e, az nemcsak értékelés és összehasonlítás kérdése. Több annál. Munka kérdése. Az angol edzők néhány nap múlva összeülnek és megbeszélik a világbajnokság tanulságait. Elhatározzák, hogy mit kell tenniük a sikeresebb jövőért. Talán itthon sem ártana egy kicsit megállni ennél a tanulságokban rendkívül gazdag világbajnokságnál, alaposan elemezni a látottakat és — ami a legfontosabb — a tanulságok gyakorlati levonása érdekében is tenni valamit. Ha már úgy történt, hogy ezt a VB-t csak kívülről nézhettük, legalább tanuljunk abból, amit láttunk. Csak így nyerheti vissza labdarúgásunk régi fényét. És talán még új fény ragyogása sem elképzelhetetlen ... Nem baj, fiú. Helmuth Schön vigasztalja Gerd Müllert. Mölleren - a tíz gól a tanú rá - nem múlt... MTI Külf. Képszolg. felvételei A Nagy Öröm ! Zagalo kapitány öt hű segítőtársa, Parreirandió a döntő utáni pillanatokban Lelkes brazil szurkolók a 4:2-es Brazilia-Peru negyeddöntő után az egyik perui játékos mezét kérik