Képes Újság, 1966. július-december (7. évfolyam, 30-53. szám)
1966-07-23 / 30. szám
Magas, szikár alak. A ráncos arcból tengerkék szempár világít. Karja, válla, egész teste a naptól sötét. Marka a szerszámfogástól kérges. Értelme a hetvenedik esztendő kapujában is sziporkázóan eleven ... Mögötte kiszáradt, megrepedezett föld. Szik. Ahogy fényképezzük, mintha arcának barázdái is olyanok lennének, mint a talaj repedései. A gép lencséje, az expozíció össze is hozza a kettőt. Jelkép ez, hiszen egyek ők: ez a cserepes föld és szorgalmas, fáradhatatlan lakói,a SZIKI EMBEREK Vaszkó Mihály egy azok közül, akik már nagyon régóta tudják, hogy a sziket meg lehet javítani. Beszél, gazdag a gondolatfolyam... — Azt, hogy mi a szik, csak a tiszántúli emberek tudják igazán. Azok, akik ismerik az aszályos és a vizes esztendőket. Ha aszály van! Már májusban sziklakeménnyé szárad a szik. A gabona megsül benne. Alacsony lesz, apró kalászos és ritka. Elgazosodik. A szikfokokban kivirágzik a szikla (kamilla). Ritkán kél és senyved a répa. Furulyás a kukorica. Leég a legelő. Ilyenkor hiába várják, nem jön az eső. Múlnak a napok, hetek lesznek belőle. S vígan él az ellenség. Mocskos pajor rágja el a répa gyenge gyökerét. Sokasodnak a mezei egerek, ürgék, hörcsögök. Nap, mint nap tikkasztó meleg szél fújdogál, a kutakból kifogy a víz. Elpusztul a szikes határban, minden ami növényi élő. — Persze az igazi aszályt már csak az én fiatalságom idején, meg a két háború között ismerték az emberek. Ma már öntöznek ... Eső után... — És ha vizes világ van? — Akkor meg teli szaladnak a szik-fokok vízzel. Békák kuruttyolnak a szántóföldeken. A talaj teteje szürke, száraznak látszik, de ha rámegy a terhes szekér, vagy a traktor, spriccel föl a pocsolya. S tengelyig belevész a jármű. A szikes földön ki kell lesni, miikor lehet rámenni, szántani, vetni, kapálni. Ha eső után egy napra kimegy az ember, ragad a kapája, de három nap múlva meg már sziklakeményre szárad a talaj. — Sártán a ványai határban volt a tanyánk. Közelünkben volt egy négyholdas parcella. Istentelen rossz szik. Bérbe vettem. Azt javítottam én meg először: rávittem holdanként kétszáz mázsa cukorgyári mésziszapot... Olyan lucernám, répám volt nekem ott, hogy ... Kezének egy mozdulatával fokozza szavait. Tessedik is látta valakitől Gazdag az emlékezete, úgy ismeri Vaszkó Mihály Dél-Tiszántúlt, mint a tenyerét. Nemcsak a tájat, a történelmet is. Tessedik Sámuel nevéhez fűződik hazánkban a sziklavítás, e meszezéssel, aztán digózással is próbálkozott. És olyan sikerrel dolgozott, hogy 1929-ben, mikor néhány tudóstalajszelvényt« vett az általa megjavított földből, nem akarták elhinni, hogy az egykor szik volt. — Valószínűleg Tessedik is látta valakitől. Talán egy paraszttól. Nagyon régen kísérleteznek itt az emberek a szikjavítással. — A máról is beszélt, Mihály bácsi — mondja mellettem felettese, Filipinyi László főagronómus. Mert Vaszkó Mihály, az egykori sziki gazdit, élethivatásnak választotta a szikjavítást. A hosszú nevű Országos Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat szarvasi kirendeltségénél dolgozik. Még szikkísérleti parcellái is voltak a dobozi határban. A tanítvány Tessediket követően 1840-ben Balogh József írt a szikjavításról. Aztán Sigmond Elek, aki egy életet áldozott rá, és a maiak: Prettemhoffer Imre és Dr. Arany Sándor. Az ő tanítványa Filipinyi László, a Talajjavító gyomai irodájának vezetője. Húsz éve van ezen a pályán. Dolgozott a Hortobágyon és a Hajdúság más szikesein. Szatmárba, Biharba és most itt. Magas, halkszavú ember. Dévaványán lakik, egy szerény kis házban. Szép, szőke feleségével három gyereket nevel. Hajnali öt, fél hatkor már motoron ül. Néha éjszaka is kiugratják az ágyból, mert vagonok érkeznek az állomásra. A Pálma téri állomás közelében, a nagyszénási Lenin tsz legelőjén terítették emberei a mészkőport. Dél-nyugat felől felhők nyomultak az égre, és a szél magasra kavarta a munkások lapátjáról a port. — Mivel javítják a sziket? — Mi most az úgynevezett kémiai javítással foglalkozunk. — Elmagyarázza az alapos tervezést igénylő munkát. Először az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet szakemberei vesznek a földből talajmintákat. A talajminták laboratóriumba kerülnek, ahol megállapítják, milyen javítóanyag: mész, gipsz stb. kell a vizsgált szikre. Az OMMI szakvéleménye alapján kötnek szerződést a tsz-ekkel a szikjavításra. — Használunk sziklavíitáshoz felnémeti őrölt mészkőport, természetes lápi meszet, cukorgyári mésziszapot, kénsavgyári gipszport. — Mibe kerül ez a szövetkezetnek? — A javítóanyagot ingyen adja az állam, a szállítás is ingyen történik a vasúti állomásig. Az állomástól az anyag kiszállítása és szakszerű eltérítése a táblán 100 mázsánként 760 forint. De erre középlejáratú hitelt kaphatnak a tsz-ek. A cukorgyári mésziszap termésjavító hatása már az első esztendőben megmutatkozik. A többi javítóanyagé két-három éven belül hat a szikre. Haszonélvező — Hogyan hat? Nézzenek szét a határunkban. Szikes, tarka föld szinte az egész. Mióta szövetkezetek gazdálkodnak itt a dévaványai határban, meggyorsult ez a munka is. Tíz mázsás őszi árpa, tizennégy mázsa lucerna terem holdanként a javított szikeken — mondja dr. Futó Zoltán, a dévaványai Aranykalász tsz főagronómusa. Ő is régi sziki ember. Tizennégy év alatt 2100 hold földet javítottak meg a ványai határban kémiai úton. Hogy ez nem sok? Ez igaz, de közelről kell látni, mennyire nehéz, hosszadalmas munka a szikjavítás. Az ország messzi tájairól hozzák ide a javítóanyagot. És a látóhatár széléig csillámló legelőkön nagy fehér, kőpor-halmazokat vet fel a délibáb. S a szeles, meg forró, hol felhős, hol tiszta ég alatt, hull, hull, hull a lapátok nyomán a mészpor a szikre. Csak 1965-ben tizenkétezer hold sziket javítottak meg Békés megyében. Csendben, minden csindaratta nélkül folyik ez a nagy munka az országban. Nem megy gyorsan, hiszen közel 1 millió hold sziket örököltünk a múlttól. Nádasát Péter 4