Képes Újság, 1973. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1973-07-07 / 27. szám
Hosszabb időnek kell még eltelni ahhoz, hogy a központi árualapból minden időben elegendő állati termék, gyümölcs és zöldség jusson a városokba és a távoli kisközségekbe. Más szóval: népgazdaságunk ma és holnap egyszerűen nem nélkülözheti a háztájikban, kertekben, udvarokban előállítható sokféle terméket. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy az Országos Takarékpénztár már 1965-ben bevezette a mezőgazdasági termelési hitelt, éppen a kisüzemben rejlő termelési tartalékok feltárásának ösztönzésére. Részben a kölcsönforma sikere, részben a megnövekedett népgazdasági igények hatására 1970-ben az OTP az eddigi rendszer fenntartása mellett bevezette ennek tökéletesített változatát, az úgynevezett kedvezményes hitelformát is. Az eredeti konstrukció lényege az, hogy azok, akiknek háztáji földjük, udvaruk, kertjük, vagy éppen bérelt földjük van, 15 ezer forintig terjedhető kölcsönt vehetnek fel — ötéves időtartamra 8 százalék kamat mellett — minden olyan célra, amely közvetve, vagy közvetlenül a termelés fejlesztését szolgálta. Tehát lehetett ebből a pénzből ólakat építeni, szaporítóanyagot vásárolni, kisgépeket venni, vagy éppen takarmányt beszerezni. Ezek a feltételek ma is érvényesek. A kedvezményes új hitelforma lényege az, hogy a kölcsönvehető összeg felső határa 25 ezer forint is lehet, ha a kölcsönvevő előzetesen termelési szerződést köt valamely mezőgazdasági nagyüzemmel, vagy felvásárló vállalattal. Az állattartóknak külön kedvezményt jelent, hogy az egyszeri 25 ezer forinton felül - amelyet például férőhelybővítésre, vagy helyreállításra kapnak - még egyszer 25 ezer forintot is felvehetnek, ha a szarvasmarhát az Állatforgalmi Vállalattól, vagy az Állattenyésztési Felügyelőségtől vásárolják meg. Bács-Kiskun megyében az OTP nem kevesebb mint 27 millió forint hitelt nyújtott a lakosságnak a múlt esztendőben. A kölcsönvevők közül Lajosmizsén és a Kecskemét környéki tanyavilágban meglátogattunk néhány családot. Arról akartunk meggyőződni, hogyan kamatoznak a KÖLCSÖNVETT FORINTOK Bács-Kiskun megyében az egyik legnagyobb forgalmú községi fiók a lajosmizsei Figyelemre méltó a kölcsönigénylők foglalkozás szerinti megoszlása. Döntő többségük bérből és fizetésből él, jó egyharmaduk pedig termelőszövetkezeti tag. Az új hitelforma révén lényegében állami beruházás és hozzájárulás nélkül bővül az árualap, javul az ellátás Ács Tiborék Lajosmizsén a kedvezményes hitelt vették igénybe. A férj állattenyésztő a termelőszövetkezetben. Az elépítésre felvett 25 ezer forintos kölcsönt 3 év alatt fizetik viszsza. Tizenkét anyakocát tartanak. A szerződés szerint 3 év alatt összesen 30 hizót kell leadniuk. Nemrég még parlagon hevert a Helvéciai Állami Gazdaság területének egy darabja, ma már szamóca díszült rajta. Miután felparcellázták, a Mathiász János nevét viselő, 80 tagú kiskert-társulás vette birtokába. Öt-hatezer forint hitelt kaphatnak ők is nyolcszázalékos kamatra. Az igénylők száma azonban kevés.