Képes Újság, 1984. január-július (25. évfolyam, 1-27. szám)
1984-03-03 / 9. szám
Békemozgalmunk egy éve Nemcsak a „rakéták éve” volt 1983, hanem a békét, együttműködést, normális nemzetközi kapcsolatokat akaró erők éve is. Ez a gondolat megfogalmazódott többek között az Országos Béketanács hétfői ülésén, amelyen a magyar békemozgalom, a béketanács múlt évi tevékenységét értékelték, vitatták meg. Ahogyan közeledett az amerikai rakétafegyverek nyugat-európai telepítésének ideje, úgy erősödött az ellenzék, a tiltakozók hangja. Soha nem látott méretű béketüntetések zajlottak Európa-szerte. A társadalom különböző rétegei — tudósok, művészek, orvosok, háziasszonyok, fiatalok — emelték föl szavukat a fegyverkezés ellen, földrészünk biztonságáért. A békét akaró erők föllépése nemcsak méretében, hanem változatosságában is felülmúlta a korábbi évek akcióit. Soha nem volt még ekkora a békemozgalom ereje; soha nem volt ilyen változatos a háborút ellenzők cselekvése. Érthető ez, hiszen a veszély sem volt még ennyire közeli. A feszültség szításának tőkés haszonélvezői a fegyverkezési verseny újabb — minden eddiginél veszélyesebb — szakaszát kényszerítették ki. Új, pusztító fegyverek jelentek meg Európa földjén, egyaránt fenyegetve azokat, akikre irányulnak ezek a tömegpusztító eszközök, s azokat is, akiknek földjéről esetleg útnak indítják őket. Hazánk közvéleménye is nagy aggodalommal követte az eseményeket, s a fejlemények természetes reakciójaként nálunk is megélénkült a békemozgalom. Tömegességében is, változatosságában is hasonlóan az európai békemozgalmak akcióihoz. „Honfitársaink — olvasható az Országos Béketanács ülésére készült jelentésben — a korábbinál nagyobb mértékben keresték a békemozgalomba való bekapcsolódás lehetőségeit, szívesen fogadták az Országos Béketanács kezdeményezéseit és maguk is sok új javaslattal éltek.” Fő céljának tekintette a Béketanács, hogy az előző évben kijelölt úton haladva több cselekvési lehetőséget adjon a kezdeményezéseknek, s hogy sokszínűségével vonzóbbá váljék a békemozgalom. Legfontosabb eredménynek az tekinthető, hogy a békemozgalom rendezvényei minden korábbinál nagyobb tömegeket vonzottak. A rendezvények és akciók sorából a múlt évben is kiemelkedett a béke és barátsági hónap. A prágai béke-világtalálkozóra való felkészülés jegyében rendezték meg, keretében több ezer találkozót tartottak országszerte, sok száz fórumon vitatták a világtalálkozóhoz intézendő üzenet tervezetét. Amely üzenetnek aztán egymilliónál több hazánkfia aláírása, adott nyomatékot. Nem hagyható ki a sorból a Béketanács és a Képes Újság közös rendezvénye, a pusztavacsi békefesztivál. Itt csaknem félmillió ember gyűlt öszsze. Ez a rendezvény a békemozgalom sokszínűségének példája is, hiszen valójában népünnepély volt a béke jegyében megtartott fesztivál. Jelentősen megnőtt az ifjúság érdeklődése a békemozgalom iránt; számos rendezvény bizonyítja ezt, továbbá az a felhívás, amelyet két és fél millió ember, főleg fiatal, írt alá. Sikeres esztendő mérlegét vonta meg az Országos Béketanács. Megállapítva, hogy az eredményekhez elsősorban a társadalom megnövekedett figyelme, a magyar nép békeakarata adott alapot. Az Országos Béketanács február 27-én, a Parlament Vadász termében ülést tartott, amelyen új főtitkárrá Barabás Miklóst, titkárrá Fodor Istvánt választották meg. Megemlékezés A szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta megalakulásának 66. évfordulója alkalmából február 23-án a gellérthegyi Felszabadulási Emlékműnél katonai tiszteletadással felvonták a magyar nemzeti lobogót, és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját, majd koszorúzási ünnepséget rendeztek a hazánk felszabadulásáért vívott harcban hősi halált halt szovjet katonák emlékművénél. A szobor talapzatánál a fegyveres erők tagjai álltak díszőrséget. Búcsú Solohovtól Mihail Solohov Nobeldíjas szovjet-orosz regényíró és elbeszélő halálhíre bejárta a világot. A világirodalom huszadik századi alakjainak egyik legnagyobbja távozott közülünk. Gazdag örökséget hagyott ránk, egy nagyon nagy regényt, mely Tolsztojhoz teszi őt hasonlóvá, s mindazonáltal méltóvá is. A „Csendes Don” éppúgy remekműve a háborúnak, mint a békének, annak a háborúnak s annak a békének, amelyik a történelmi sorsfordulón az embert alakítja belülről, edzi, hevíti, megnyugtatja. Bár hőse, Grigorij Melehov, nem nyugszik meg soha, társra nem talál, de társra vágyik. Tőle azt leshetjük el, hogy mitől kerülünk közelebb a világhoz vagy távolodunk el tőle egyre messzebbre. Ez a világ — a bennünk levő, s a minket körülölelő vagy eltaszító —, ez a nagyon bonyolult, kihívó világ talált őszinte, egyszerű szavú kifejezőjére, megszólaltatójára, szószólójára, Solohovban. Solohov meghalt, a sírjára csendesen vigyáz szerelme, a Don. S. Gy. F. Közélet . Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára az elmúlt héten a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségébe látogatott. A látogatásra elkísérte Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Az MTESZ 32 szakmai közösségében a műszaki, a természettudományi, az agrár- és a közgazdasági területeken dolgozó 170 ezer értelmiségi tömörül. Kádár János felszólalásában időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről adott tájékoztatást, majd elismeréssel szólt a magyar műszaki értelmiség munkásságáról, méltatta az MTESZ és tagszervezetei társadalmilag fontos tevékenységét. Összeállította: VARGA ÁGNES t Az elmúlt héten hivatalos látogatáson hazánkban járt Javier Pérez de Cuellar, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára. A főtitkárt fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, az Egyesült Nemzetek Szervezetének a világbéke megőrzésében betöltött szerepéről. Az ENSZ főtitkárát fogadta Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke is. Pérez de Cuellar igen hasznosnak minősítette budapesti tárgyalásait, és sajtótájékoztatójában köszönetet mondott a magyar kormánynak a meghívásért és a rendkívül meleg fogadtatásért. (Képünk az Elnöki Tanács elnökénél tett látogatáskor készült.) Hazánkban járt az elmúlt héten a svéd diplomácia vezetője, Lennart Bodström külügyminiszter. Magyarországi tárgyalásairól szólva hangoztatta: országaink kétoldali kapcsolatait semmilyen jelentős probléma nem terheli. Svédország érdekelt abban, hogy beruházzon, és abban is, hogy vásároljon Magyarországon. A svéd külügyminisztert fogadta Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Képünkön Lennart Bodström és Lázár György. 7