Képes Újság, 1986. január-június (27. évfolyam, 2-27. szám)
1986-03-22 / 12. szám
hatvanhét ÉVVEL ezelőtt, 1919. március 21- én alakult meg az első magyarországi munkásállam. A proletariátus e napon átvette a hatalmat, és kikiáltotta a Tanácsköztársaságot. Az új államszervezet, a tanácsrendszer felépítésének egységes alapelveit először az április 2-án kiadott ideiglenes alkotmány szabta meg. Eszerint az új munkásállam célja: „a kapitalista termelési rend megszüntetése, s a szocialista termelési és társadalmi rendszer megteremtése”. A dolgozók helyzetének javítását célozták a bérek jelentős emeléséről, a társadalombiztosítás kiterjesztéséről, a gyermekek és tanoncok védelméről, a nők egyenjogúságáról hozott rendelkezések. Jelentős intézkedés volt az iskolák államosítása, oktató-nevelő munkájuk szocialista szellemű átformálása. A dicsőséges 133 nap emlékét ma is őrzi a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom. Fotó: MTI Miről tárgyalt a kormány? A Minisztertanács múlt heti ülésén az Országos Bányaműszaki Felügyelőség vezetője jelentést tett a Mecseki Szénbányák Vasas Bányaüzemében történt szerencsétlenség okainak kivizsgálásáról. A kormány a jelentést tudomásul vette, és elrendelte a felelősség megállapításához szükséges eljárás lefolytatását. A Minisztertanács áttekintette a KGST-tagországok tudományosműszaki fejlődése 2000- ig szóló komplex programjában való részvétellel kapcsolatos hazai feladatokat, és meghatározta azok végrehajtási rendjét. A program végrehajtásában való magyar részvétel a népgazdasági tervekben meghatározott célokkal öszszehangoltan, a kutatófejlesztő, termelő és külkereskedelmi szervezetek közvetlen szerződéses kapcsolatainak keretében, a kölcsönös érdekeltség alapján valósul meg. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottságnak a Váci Cementgyár korszerűsítésére vonatkozó határozatát. A Minisztertanács megtárgyalta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak az egészségügyi ellátás helyzetét vizsgáló jelentését. Az illetékeseket kötelezte, hogy a VII. ötéves terv végrehajtása során fordítsanak külön figyelmet a feltárt tapasztalatok hasznosítására. Ugyancsak a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentése alapján áttekintette a leltározási munka szabályozását, bizonylati rendjét, és intézkedést hozott az anyagi és fegyelmi felelősség fokozott érvényesítésére. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának idése A Hazafias Népfront Országos Tanácsa a VIII. kongresszus óta első ízben tanácskozott. A Parlamentben rendezett ülésen a sok új taggal kibővített testület megtárgyalta és elfogadta a népfrontmozgalom idei munkaprogramját, amelyről lapunk 2. oldalán részletesebben szólunk. Pozsgay Imre főtitkár elmondta, hogy a népfront valóságos mozgalom a társadalomban, amely a közmegegyezés elveinek tiszteletben tartásával valódi cselekvési térhez jutott és kíván jutni a jövőben is. Hangsúlyozta a megnövekedett igényt a társadalmi viták iránt. Tizenhárom felszólaló fejtette ki véleményét a programról, amelyet az Országos Tanács elfogadott. Ezután a testület,, mint országos jelölőgyűlés, döntött az országos listán megüresedett képviselői helyek betöltéséről. Boldizsár Iván írót és dr. Schöner Alfréd, főrabbit képviselőjelöltnek fogadta el. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, és Sarlós István, az Országgyűlés elnöke. Fotó: Soproni CSAKNEM EGYMILLIÓ EMBER kapta meg az influenzát az elmúlt hetekben. Az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatója szerint a járvány kezdete óta a legtöbben Győr-Sopron, Baranya, Bács-Kiskun, Somogy és Tolna megyében betegedtek meg. Az influenza az elmúlt hetekben is főleg a gyermekeket és a fiatal felnőtteket érintette. A leggyakoribb szövődmény, légcsőhurut és tüdőgyulladás volt. Képünk: Az Országos Közegészségügyi Intézet virológiai osztályán készült. Az influenza laboratóriumában végzik az influenza járvány kórokozójának vizsgálatát. A megfelelő eredmény eléréséhez 10 napos előkeltett tyúktojásba oltják a vizsgálati anyagot. A továbbiakban 72 órás továbbkeltetés után leszívják az amnion (magzatburokból származó) folyadékot és vér segítségével kimutatják, hogy milyen típusú vírustörzsek okozták a járványt. Fotó: MTI - Várkonyi Szenzációs felfedezés Nemcsak a hazai, de a nemzetközi tudományos világ érdeklődésére is számot tartó régészeti anyag került elő Pásztó műemlékileg védett középkori városközpontjában. Valter Ilona, az Országos Műemléki Felügyelőség régésze egy kora Árpád-kori üveghutára bukkant. A lelet a meglepetés erejével hatott, hiszen a tudomány eddigi ismeretei szerint Magyarországon csak az 1300-as években kezdődött az üveggyártás, az országba addig külföldről kerültek üvegtárgyak. A tervek szerint a csaknem kilencszázéves üveghutát, ezt a hazai és európai jelentőségű tudomány- és technikatörténeti unikumot a teljes feltárás és a maradványok restaurálása után védőtetővel látják el, hogy az üveghuta együttese bemutathatóvá váljék szakembereknek és a nagyközönségnek egyaránt. "