Kerékváros, 2001 (6. évfolyam, 1-6. szám)
2001-01-01 / 1. szám
2001. január-február Kerékváros Környezetvédelem Illegális hulladék-lerakóhelyek felderítése __________Pécs környékén - kerékpárral! Amikor gyalog vagy kerékpárral túrázunk, térkép nélkül is csalhatatlan jelekből láthatjuk, hogy lakott helyhez közeledünk: az út mentén feltűnnek a szemétkupacok. Az erdőt-mezőt járó emberek döntő többsége azok közé tartozik, akiknek „bántja a szemét a szemét” így ez a - sajnos mindenütt jellemző - jelenség szinte minden kiránduláson szóbeszéd tárgya lesz. A Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub tagjait régóta foglalkoztatta a gondolat, hogy jó lenne ezeket a szeméttelepeket jelezni az illetékeseknek intézkedés végett. Ebben az elképzelésben partnerre találtunk a pécsi BIOKOM Kft. személyében és amikor a tudomásunkra jutott, hogy a Környezet- és Természetvédelmi Minisztérium pályázatot írt ki az illegális hulladéklerakóhelyek felderítésére, akkor éltünk a lehetőséggel. A 2000. év során a klub tagjai végigpásztázták elsősorban Pécs és a Mecsek környékét, de néhány távolabbi vidéket is. (Talán emlékeznek egy páran, amikor a Pellérd felé tartó péntek esti tekergés is szeméttúró túrává fajult...) A programban részt vevő klubtagok a feltárt szemétlerakó helyekről írásos feljegyzést és fényképfelvételeket készítettek. A programvezető a helyszíneket M 1:25.000 léptékű katonai térképszelvényeken regisztrálta (több mint hatvan helyszínt dokumentáltunk). Az összegyűjtött információkat a BIOKOM, a Környezetvédelmi Felügyelet és a minisztérium felé juttattuk el. Sokakban felmerülhet a kérdés, mert jó eszköz a kerékpár az illegális hulladék-lerakóhelyek felderítésére? Ha jobban belegondolunk, kiderül, hogy a kerékpár nem csak, hogy alkalmas, de sok esetben hasznosabb a környezetvédő munkában, mint az autó. Kezdhetjük azzal, hogy - szemben az autóval - a bicikli nem szenynyezi a környezetet, továbbá: (§) A kerékpáros viszonylag lassan halad, van ideje nézelődni, észrevenni az árokban, a bokrok között a szemétkupacokat. (~§) A kerékpáros feje kb. 1,8 m magasan van, és mivel többnyire az út szélén közlekedik, jobban belát az árokba, az útszéli bokrok, fák közé, mint az, aki autóban ülve néz ki az ablakon. dvb A szemetelők általában autóval hordják ki a hulladékot, ezért a szeméthalmok legtöbbször az elhanyagolt, kisforgalmú utak mellett gyűlnek. A túrázó kerékpárosok pedig - a nagyobb autóforgalom elkerülése okán - éppen ezeket az utakat használják előszeretettel. Ugyanakkor nem lehet eléggé kiemelni túrakerékpáros klub keretein belül folytatott tevékenység környezetvédelmi nevelő hatását: azok a fiatalok, akik részt vesznek ebben a munkában, feltehetően később nem állnak be a szemetelők sorába... A miskolci ZÖLD AKCIÓ és a nyíregyházi E-miszió egyesület légifényképek és GPS alkalmazásával folytat hulladéklerakó felderítést. Munkájukról a Kukabúvár ez évi 2. számában olvashattunk. (A Kukabúvár c. környezetvédő lap megrendelhető a Humusz címén: 9024 Győr, Bartók Béla u.7. www.kukabuvar.hu)apasztalatunk szerint vannak olyan helyek, amelyeket a szemétkihordók különös előszeretettel keresnek fel: ezek az elhagyott ipari területek, létesítmények, „senkiföldje”, valamint a forgalmas utakból kiágazó, elhagyott, elhanyagolt utak. Jellemző, hogy ahol megjelenik a hulladék, ott az emberek feljogosítva érzik magukat, hogy ők is oda hordják a szemetet. A kis hulladékhalomból egy idő után valóságos szeméttelep keletkezik. Figyelembe kell venni azt is, hogy a természetvédelmi, vízvédelmi területek, élővizek környékén a vegyi anyagokat (olajat, ólmot, savakat) tartalmazó hulladék különösen veszélyes lehet. De nem szabad elfeledkeznünk az erkölcsi kárról sem: nagyon leronthatja egy külföldi vendég rólunk alkotott képét a turisztikailag frekventált területeken előforduló szeméthalom. , , , , ., , „ Ivariba - Manó - LsT 3. oldal