Kerékváros, 2002 (7. évfolyam, 1-6. szám)
2002-01-01 / 1. szám
2002. január-február Kerékváros Környezetvédelem ______________Az első magyar szélerőmű A globális klímaváltozás egyik legfőbb okozója a közlekedés és a hagyományos fosszilis tüzelésű erőművek által kibocsátott szén-dioxid gáz. A hagyományos energiatermelés ezen felül is komoly környezetkárosodással jár együtt, még akkor is, amikor az erőmű már nem termel. Erre nyújthatnak megoldást a szélerőművek, melyek első hazai példányát volt szerencsém tanulmányozni. Hazánkban először Kulcson épült az áramszolgáltatói hálózatba integrált szélerőmű. A Budapesttől 59 kilométerre délre lévő községben 2001. tavaszán helyezték üzembe az úttörő létesítményt, bizonyítva, hogy nemcsak a szeles tengerparti területeken lehet ilyet építeni. A 600 kW teljesítményű erőmű a becslések szerint 750 lakás ellátásához szükséges villamos áram előállítására alkalmas. A minél hatékonyabb energiatermelést szolgálja, hogy a gépház a szélirány változásának megfelelően egy fogaskoszorún automatikusan az optimális szélirányba fordul. A maga nemében a csúcstechnikát képviselő berendezés kiküszöböli a szélfarmok legnagyobb problémáját, a zajt. A korábbi típusokban ugyanis a rotor lassú forgását az úgynevezett nyomatékváltó segítségével alakították át a generátor percenkénti 1000-es fordulatszámára, ami eléggé zajossá tette a szerkezetet. Esetünkben azonban nincs szükség erre az alkatrészre, mivel a generátor közvetlenül a forgórészben helyezkedik el. Ennek köszönhetően a természetes levélsusogáshoz hasonló léptékű a keletkező zaj. Az erőmű csendességét egyébként személyesen is tapasztaltam, az erőmű lábánál állva közelben futó 6-os út zaja elnyomta a lapátok surrogását, így különösen furcsának tűnik számomra a helyi lakosság tiltakozása az erőmű ellen. Ellenérv volt még, hogy katasztrófát okoz, ha leesik az egyik lapát. Ez már csak azért is elképzelhetetlen, mert az egész egy hatalmas gyümölcsös közepén áll, ahol egyébként rabok szoktak dolgozni. Aki pedig azt gondolja, hogy lapátok madarakat darálnak be, annak elárulom, hogy a ragadozó madarak a tornyot figyelőhelyül használják. Az építtető Első Magyar Szélerőmű Kft a Gazdasági Minisztériumtól pályázati úton 32,5 millió Ft-os vissza nem térítendő, a Környezetvédelmi Minisztériumtól pedig 65 millió Ft-os felerészben visszatérítendő támogatásban részesült. A költségek nagy részét a legnagyobb hazai energiaszolgáltató, az E-ON HUNGÁRIA Rt fedezte, mellyel döntő tulajdoni hányadhoz (74%) jutott. A 200 milliós beruházás várhatóan 7 év alatt térül meg. További pályázatok útján kívánnak egy olyan "témaparkot" létrehozni, ahol a környezet és természetvédelem oktatása aktív szabadidős programként történhet. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban egyre nagyobb teret hódítanak az ilyen típusú erőművek. Németország világelső a szélből nyert villamos energia rangsorában. A szomszédos Ausztriában is 2000-ben annyit telepítettek, mint az előző öt évben összesen, vagyis egy nagyon felfutó iparágról van szó. A telepítésben egyik élenjáró Dánia lakosságának 75%-a támogatja a további telepítéseket. Magyarországon megújuló energiaforrások használata jelenleg 2-3% körül van, az EU csatlakozásunk egyik feltétele, hogy ez a szám megduplázódjon. Eltérően az elektromos áram előállításának hagyományos formáitól, a szélfarmok nem termelnek semmiféle veszélyes hulladékot. Fontos szempont, hogy a szélerőmű nem csak környezetbarát technológia, de elősegíti a kisrégiók önállóságát, függőségmentességét. A kulcsi erőmű nagyon jó megoldás a hagyományos erőművek kiváltására, azonban önmagában nem oldja meg az energiaválságot. A hasonló kezdeményezések mellett szükség van életvitelünkben is az energiával való takarékos bánásmódra. Manó gabor@szergej.hu A szélerőmű előzetes bejelentés alapján látogatható, érdeklődni az info@winfo.hu címen lehet. További információ az erőműről: www.winfo.hu La Mancha lovagjának is tetszene 3. oldal