Kerékváros, 2003 (8. évfolyam, 1-6. szám)

2003-01-01 / 1. szám

2003. január-február Kerékváros Közlekedjünk kerékpárral! — N­L Magyarországon a rendszerváltást követően ugrásszerű­en megnőtt a gépjárműforgalom. A megnövekedett igé­nyeket az országos közúthálózat, illetve a települések belső útjai egyre nehezebben tudják kielégíteni. A nagy forgalom, valamint az autók nagyobb motor­teljesítménye miatt egyre több és súlyosabb balesetek fordulnak elő, óriási problémát okoz a nagyvárosokban a légszennyezettség. A hazánkban megfigyelhető tendencia kísértetiesen ha­sonlít a Nyugat-Európában már korábban megjelent folyamattal. Ezt felismerve - elsősorban környezetvédelmi okokból - a nyugati példához hasonlóan - a kerékpáros ér­dekképviseletek hatására­­ Ma­gyarországon is előtérbe került a kerékpáros közlekedés. (A fejlesztés egyébként az Európai Unió részéről is elvárás.) A biciklizési lehetőségek három területre oszthatók: 1. Erdei kerékpározás: az 1996. évi erdőtörvény szerint az erdőben csak a kijelölt ke­­rékpárutakon lehet biciklizni, ennek megfelelően egyre több erdei kerékpáros turistautat jelölnek ki. 2. Túrakerékpározás: Magyarországon először 1992- ben jelent meg - az egész országot átfogó - kerékpártúrákat tartalmazó könyv. Ma már több kitáblázott kerékpáros útvonal áll rendelkezésünkre és épülnek - ha lassan is - a turistákat kiszolgáló kerékpárutak, ilyen például a Balaton körüli, vagy a Budapestről a Dunakanyarba vezető út. 3. Városi kerékpározás: elsősorban munkába­, iskolába járás, bevásárlás céljából megvalósuló "hivatásforgalom". A környezeti hatásokat figyelembe véve elsősorban a városi biciklizés lehetőségeinek biztosítása, népszerűsí­tése a legfontosabb feladat. E kerékpározási forma nép­szerűsítésére kiváló alkalmat adott a szeptember végi Európai Autómentes Nap, amihez hazánkban 29 város és számos budapesti kerület csatlakozott, ahol szinte mindenütt volt kerékpáros felvonulás. A politikusok ez ügyben tett nagy lépése az egy éve élet­be lépett KRESZ módosítás, mely értelmében - megfele­lő útszélesség mellett - az autósok számára egyirányú utcákban a kerékpárosok számára engedélyezik a két­irányú közlekedést. Jó hír a pécsieknek, hogy klubunkat felkérték, hogy tegyünk javas­latot, hogy ezt az új szabályt városunkban hol lenne célsze­rű alkalmazni (a javaslatokat természetesen megadjuk). A népszerűsítésben nagy sze­repet kaphatna a sajtó is. Sajnos a megyei sajtó nem túl "biciklipárti". Az Új Dunántú­li Napló az Európai Autómen­tes napon jelentetett meg egy cikket, miszerint a biciklisek a sétálóutcákban jogtalanul zavarják a gyalogosforgalmat (ezzel kapcsolatban a klubunk állásfoglalásának is te­kinthető írást a Kerékváros előző számában közöltük). A Metró című országos napilap tudósítója pedig arról számolt be, hogy a szeptember 25-i pécsi kerékpáros felvonulás - amin kb. 250-en vettünk részt - az eső mi­att elmaradt. Hm... Reméljük, hogy ennek ellenére városunkban is egyre többen ülünk kétkerekű járművünkre, és egyre nagyobb részarányban veszünk részt a forgalomban. Sárszegi Attila Heinrich Campendonk: Kerékpározók tájban, 1914 2. oldal Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub Adószám: 18307728-1-02 Egy csapat a bringásokért és a környezetvédelemért: A kerékpározás - mint a leginkább környezetkímélő, energiatakarékos és egészséges közlekedési mód népszerűsítése, a közvélemény formálása, figyelemfelkeltő rendezvényekkel és kiadványokkal Ingyenes, mindenki számára elérhető szolgáltatásként túrák szervezése, egészséges életmódra nevelés Bringás érdekvédelem, közlekedési és turisztikai felmérések, elemzések, javaslatok, tanulmányok készítése Környezetvédelem: használt elemek gyűjtése, illegális hulladéklerakók felderítése és felmérése Ha egyetért velünk­, kérjük támogassa Ön is egyesületünket adója 1%-val!

Next