Kerékváros, 2004 (9. évfolyam, 1-6. szám)

2004-01-01 / 1. szám

200.sz. január-február______________________Kerékváros_______________________IX. évfolyam 1. szám Kéthavonta megjelenő ingyenes kerékpáros-környezetvédelmi folyóirat Megjelenik Pécs M..­. Város Önkormányzata támogatásával KERÉKVÁROS Miért van szükség Bükkösdön cementgyárra? Mert az emberek mindig is kénytelenek voltak változtatni a kör­nyezeten saját megélhetőségük miatt ezzel szemben a környezetvédők mereven ragaszkodnak a jelenlegi álla­potokhoz, maradtak. Miért is? Talán túl maradt az a gondolkodás, hogy Földünk jelenlegi természeti kincsei­nek megmaradásához ragaszkodunk, hogy a Természet életben maradásáért, állandóságáért szólalunk fel... Miért is nem akarjuk modernizálni erde­inke­t, mezőinket... CEMENTGYÁR, MINT ALTERNATÍVA?! Ez a kétségbeejtő eszmefuttatás a Magyar Természetvédő Szövetség, a Dunántúli Környezetvédő Szövetség és a Pécsi Zöld Kör által 2003. december 13-án rendezett „Környezet­­védelmi kérdések Baranyában” című konferenciája nyomán született, ahol a Bükkösdi Cementgyár és kőbánya építésé­nek terve is megvitatásra került. A fenti elgondolás a bükkösdi polgármester, Mátis István egyik cementgyár mel­letti érveként hangzott el. Véleménye szerint egy tőkesze­gény önkormányzatnak minden lehetőséget meg kell ragad­nia, hogy jövőt biztosítson települése és az ott élő emberek számára. „Más alternatíva pedig nincs.” - vallja a polgár­­mester. Amint azonban a többi felszólalótól hallhattuk: a cementgyár egyáltalán nem alternatíva - nem az egyetlen, sőt önmagában véve is inkább problémá­kat, mint lehetőséget hordoz. Heindl József, Beremend polgármestere felhívta a figyelmet arra, hogy ugyan az önkormányzat meggazdagodhat a ce­mentgyár nyomán kapott adókból, azonban a lakos­ság szegény marad, hi­szen a munkahely szem­pontjából ez a gyár nem alternatíva. Egy, a váci cementgyárnál dolgozó felszólaló hozzá­tette: a STRABAG Rt által felmutatott ada­tok alapján úgy véli, a bükkösdi cementgyár csupán „pa­­lánkgyár” lesz, amely legfeljebb 15 évig fog üzemelni. Ennyi idő alatt a helyi lakosok ki sem tanulhatják a szakmát. Szót emeltek a turizmus ügye mellett is: Bükkösdnek a cement­gyár megépülése után nem lesz esélye olyan újjáéledésre, mint például a környékbeli Kánnak. Prof. Májer József a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának oktatója az ökológiai veszélyekre mutatott rá, hangsúlyozva: nem csupán természetvédelmi, hanem embervédelmi szem­pontokat is figyelembe kell venni. A cementgyár az élő és élettelen természetben egyaránt visszafordíthatatlan károkat okozhat. Egy ilyen gyárban - még a legkorszerűbb technoló­giák mellett is - több széndioxid keletkezik, mint amennyi cement. A globális széndioxid-kibocsátás 7%-át a cement­gyárak adják. Szakértői véleménye szerint semmiképpen sem alternatíva Bükkösd számára a cementgyár. Egyrészt a ce­ment elavult termék, mivel hulladéka nem visszaforgatható. Nyugaton már másfajta, organikus cementet használnak helyette. Továbbá a településnek nem szabadna egy foglal­koztatóra (pláne egy elavult terméket gyártóra) építenie. Márpedig a cementgyár minden egyéb lehetőséget kizár. Emellett a lakoso­kat hosszú távú egész­ségkárosító, klimatikus, valamint gazdasági hatá­sok fogják érni. A telepü­lések természetes fejlődé­se le fog állni, a telkek elértéktelenednek, a fiata­lok elköltöznek. Tehát valóban nem segít­ség az emberek számára a gyár, valójában aggódni kell értük és környezetü­kért. Amint a Levegő Munkacsoport képviselője hozzátette: „Abból lesz tőke, ha nem hagyjuk megépíteni a cementgyá­rat.” Az ellenérvek tekintetbe vételével azt mondhatjuk: Remé­nyünket fektetjük a bükkösdi polgármester szavába, misze­rint az önkormányzat még bármikor nemet mondhat a ce­mentgyárra. Mea www.collect.hu/koralap http://ptkk.baranya.com

Next