Kerékváros, 2004 (9. évfolyam, 1-6. szám)
2004-01-01 / 1. szám
200.sz. január-február______________________Kerékváros_______________________IX. évfolyam 1. szám Kéthavonta megjelenő ingyenes kerékpáros-környezetvédelmi folyóirat Megjelenik Pécs M... Város Önkormányzata támogatásával KERÉKVÁROS Miért van szükség Bükkösdön cementgyárra? Mert az emberek mindig is kénytelenek voltak változtatni a környezeten saját megélhetőségük miatt ezzel szemben a környezetvédők mereven ragaszkodnak a jelenlegi állapotokhoz, maradtak. Miért is? Talán túl maradt az a gondolkodás, hogy Földünk jelenlegi természeti kincseinek megmaradásához ragaszkodunk, hogy a Természet életben maradásáért, állandóságáért szólalunk fel... Miért is nem akarjuk modernizálni erdeinket, mezőinket... CEMENTGYÁR, MINT ALTERNATÍVA?! Ez a kétségbeejtő eszmefuttatás a Magyar Természetvédő Szövetség, a Dunántúli Környezetvédő Szövetség és a Pécsi Zöld Kör által 2003. december 13-án rendezett „Környezetvédelmi kérdések Baranyában” című konferenciája nyomán született, ahol a Bükkösdi Cementgyár és kőbánya építésének terve is megvitatásra került. A fenti elgondolás a bükkösdi polgármester, Mátis István egyik cementgyár melletti érveként hangzott el. Véleménye szerint egy tőkeszegény önkormányzatnak minden lehetőséget meg kell ragadnia, hogy jövőt biztosítson települése és az ott élő emberek számára. „Más alternatíva pedig nincs.” - vallja a polgármester. Amint azonban a többi felszólalótól hallhattuk: a cementgyár egyáltalán nem alternatíva - nem az egyetlen, sőt önmagában véve is inkább problémákat, mint lehetőséget hordoz. Heindl József, Beremend polgármestere felhívta a figyelmet arra, hogy ugyan az önkormányzat meggazdagodhat a cementgyár nyomán kapott adókból, azonban a lakosság szegény marad, hiszen a munkahely szempontjából ez a gyár nem alternatíva. Egy, a váci cementgyárnál dolgozó felszólaló hozzátette: a STRABAG Rt által felmutatott adatok alapján úgy véli, a bükkösdi cementgyár csupán „palánkgyár” lesz, amely legfeljebb 15 évig fog üzemelni. Ennyi idő alatt a helyi lakosok ki sem tanulhatják a szakmát. Szót emeltek a turizmus ügye mellett is: Bükkösdnek a cementgyár megépülése után nem lesz esélye olyan újjáéledésre, mint például a környékbeli Kánnak. Prof. Májer József a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának oktatója az ökológiai veszélyekre mutatott rá, hangsúlyozva: nem csupán természetvédelmi, hanem embervédelmi szempontokat is figyelembe kell venni. A cementgyár az élő és élettelen természetben egyaránt visszafordíthatatlan károkat okozhat. Egy ilyen gyárban - még a legkorszerűbb technológiák mellett is - több széndioxid keletkezik, mint amennyi cement. A globális széndioxid-kibocsátás 7%-át a cementgyárak adják. Szakértői véleménye szerint semmiképpen sem alternatíva Bükkösd számára a cementgyár. Egyrészt a cement elavult termék, mivel hulladéka nem visszaforgatható. Nyugaton már másfajta, organikus cementet használnak helyette. Továbbá a településnek nem szabadna egy foglalkoztatóra (pláne egy elavult terméket gyártóra) építenie. Márpedig a cementgyár minden egyéb lehetőséget kizár. Emellett a lakosokat hosszú távú egészségkárosító, klimatikus, valamint gazdasági hatások fogják érni. A települések természetes fejlődése le fog állni, a telkek elértéktelenednek, a fiatalok elköltöznek. Tehát valóban nem segítség az emberek számára a gyár, valójában aggódni kell értük és környezetükért. Amint a Levegő Munkacsoport képviselője hozzátette: „Abból lesz tőke, ha nem hagyjuk megépíteni a cementgyárat.” Az ellenérvek tekintetbe vételével azt mondhatjuk: Reményünket fektetjük a bükkösdi polgármester szavába, miszerint az önkormányzat még bármikor nemet mondhat a cementgyárra. Mea www.collect.hu/koralap http://ptkk.baranya.com