A kert (1896)
1896-05-01 / 9. szám - Gyümölcsészet - Angyal Dezső: Grafensteini alma
Grafensteini alma. Gravensteiner: Pomme de Gravenstein. (Lásd színes műmellékletünket). Ezúttal egy régi nagyhírű alma színes képét mutatjuk be — Gaucher után — az olvasónak. A gravensteini alma nálunk sem ismeretlen, ennek daczára, eme minden tekintetben elsőrendű alma, korántsem örvend akkora elterjedtségnek, amint azt megérdemelné, melynek fő okát én abban látom, hogy sokan olyan vidékre ültették, ahová nem alkalmas. Ilyen vidék minden száraz, aszályos éghajlatú, amely alatt nemcsak a férgektől szenved sokat, hanem gyümölcsei idő előtt érnek meg, elveszítik jellemzetes kálvit ízüket, zamatjukat és idő előtt lehullanak. Azért látjuk, hogy még Németországban is főleg Schleswig-Holsteinban van leginkább elterjedve, melynek legértékesebb és keresettebb kiviteli almája. Ahol nálunk is hűvös, csapadékos égaljat, kissé nyirkos talajt adhatunk neki, ott érdemes volna ezt nagyban is termelni, mert itt is biztos piaczra találna. Ez almát tehát elsősorban is hazánk, északibb vidéki termelőinek ajánlhatjuk figyelmükbe és csak másodsorban — kísérlettételre — egyéb helyekre. A gravensteini alma eredete régi, bizonytalan. A gyümölcsészek egy része úgy véli, hogy Olaszországból került Németországba, más része, mint pl. Lauche is, azt állítja, hogy Schleswigből ered és Gravensteinen át elterjedt egész Éjszak-Németországba. Feltalálható azonban a svédeknél,norvégeknél és Németország déli részeiben is, ahol mindenütt mint kiváló asztali almát nagyra becsülik. Eredete tehát határozottan meg nem állapítható, mégis a gyakorlat számára annyi biztosan következtethető, hogy az első sorban is, az észak lakóinak képezi eléggé meg nem becsülhető kincsét. Szívleljük meg tehát mi is ezeket a régi tapasztalatokat és akkor nem leszünk csalódásoknak kitéve. Fája: Fiatal korában erőteljes növésű, ennek daczára is, szálasfa csak nehezen nevelhető belőle , mert elgörbülésre hajlandó. Legalkalmasabb féltörzsű fának, amidőn terebélyes, szétterülő koronáját is a legjobban elbírja. Törpe aranyra oltva csak bokor alakban érdemes nevelni, mert nehezen szabályozható növekedésében. Termőre aránylag későn fordul, de aztán elég bőven terem, különösen ha a szelektől némileg védett fekvésbe jut, mert aránylag nagy gyümölcsei ezeknek hamar áldozatul esnek. Mindezekből látható tehát, hogy a gravensteini alma útmenti sorsának ép úgy nem való, mint kisebb terjedelmű házi kertekbe , hanem zárt gyümölcsösökbe. Gyümölcse: Nagy, néha igen nagy, mintegy 75 mm. magas és — 357 —