Kertészet és Szőlészet, 1970 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1970-07-15 / 14. szám

Kertszövetkezeti társulás Zsámbékon 1967 novemberében a Hazafias Népfront helyi elnökségének kezdeményezésére alakult meg a zsámbéki Nyakas Ribizli Kert­szövetkezeti Társulás. 25 tag lé­pett be azzal a céllal, hogy a zsámbéki Nyakas hegy oldalán lévő 16 kh területet újból ter­mővé tegye. Az alapító tagok egy része a helybeli Műanyag­­ipari Vállalat munkásai közül, más része pedig a zsámbéki­i Fel­­sőfokú Mezőgazdasági Techni­kum tanárai közül valók. A kerttársulás tagjai műkö­dési szabályzatot dolgoztak ki, amely szerint a helyi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövet­kezet keretében bonyolítják le pénzügyi, beszerzési és értékesí­tési tevékenységüket. Kerttársulásunk munkás és értelmiségi összetételű tagsága 1968 tavaszán közösen kezdte meg a terület telkesítését, va­gyis a bozót kiirtását és nagy mennyiségű kő lehordását. A szántást a helyi tsz végezte el, s ezt újabb kőlehordás követte. A közös kiadások fedezésére tagjaink személyenként 250 Ft belépési díjat fizettek. A telke­sített és megművelt területen már 1968-ban mintegy 150 g csö­veskukoricát termesztettünk, amelynek pénzértéke, továbbá a SZÖVOSZ-tól kapott 15 000 Ft­­os támogatás lehetővé tette, hogy 1968 őszén hozzáfoghattunk fekete- és pirosribiszke telepíté­­­séhez, területünk arra alkalmas részén. Közösen telepítettük, s azután 400 négyszögölenként egyéni művelésre osztottuk ki tagjaink között. Első telepítése­ink 95 °/o-os megeredéssel jól si­kerültek, most második­­ esek, és valamelyes termést szüretel­hetünk is az idén. Ribiszke-telepítésünk­höz kiváló szaporítóanyagot sikerült besze­reznünk a fertődi Kertészeti Nö­­vénynemesítési és Növényter­mesztési Kutatóintézettől. Ennek birtokában a további telepítések­hez szükséges gyökeres dugványt már magunk állítjuk elő, keve­sebb költséggel. 1970 tavaszán 400 négyszögöl területen iskolát létesítettünk, amelyben jelenleg mintegy 3000 tő ribiszke dug­vány, 2000 tő aranyribiszke dug­vány — magastörzsű köszméte előállításához — és 4000 tő ke­serű mandula magonc van. Ez utóbbiba édes mandulát szem­zünk. Területünk egy része ugyanis olyan köves, hogy csak mandu­lást érdemes létesíteni rajta. A szaporítóanyagot így saját erő­ből, olcsóbban tudjuk előállítani. A ribiszke ültetvényünket 3X2 m sor- és tőtávolságra telepítet­tük, hogy a sorközi talaj- és nö­vényápolási munkákat gépesít­hessük. Addig is azonban, amíg ültetvényeink termőre fordul­nak, tagjaink köztes növények termesztésével is foglalkoznak, el­sősorban burgonyával. Egyik-má­sik tagtársunk például a múlt év­ben a reá eső 400 négyszögöl területen köztes burgonyater­­mesztésből 15­0 termést taka­rított be. Működési szabályzatunk szerint minden tag az általa munkált terület bruttó hozamából 10%­­ot fizet be a közös alapba. Az összes művelési költségek a ta­gokat terhelik. A közös alap hovafordításá­­ról a közgyűlés dönt. Ebből az összegből a telepítések költsé­geit teljes mértékben fedeztük. Ugyancsak a közös alapból szán­dékozunk vásárolni kis raktort a hozzá tartozó munkagépekkel együtt, s egy szerszámkamra építését is tervezzük. Ez utóbbi­ak megvalósításához a tagság anyagiakkal is hozzájárul, rész­jegyek megvásárlásával. A rész­jegyek után évenként természete­sen kamatot fizetünk. A kerttársulás — mint azt a zsámbéki tapasztalatok is igazol­ták — közelebb hozza egymás­hoz a fizikai és szellemi dol­gozókat, jobban megismerik és becsülik egymás munkáját, szá­mos esetben baráti kapcsolatok is kialakulnak a kertészkedés örömei között. Dr. Kovács László Mayer Ferenc gyári munkás, dr. Ko­vács László tanár és Sok Ödön ta­nár a kertszövetkezet ribiszkeültet­­vényében Mayer Béla nyugdíjas, a körszövetkezet tagja, permetezi az ültetvény köztes növé­­nyét, a burgonyát (Páti Nagy Elemér felvételei) ' *

Next