Kertészet és Szőlészet, 1981 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-19 / 8. szám
fővárosi fAk Szelekció a jövőért A parkok kialakításával és fenntartásával foglalkozó szakembereik igénye a kiültetett növények iránt más és más. A parkfeniiitartó azt kívánja egy utcai sorfától, hogy ültetés után jól eredjen, gyorsan növekedjék, szabályos, fölfelé törő koronát növeljen, csekély ápolási, gondozási munkát igényeljen, ne legyen kártevője. A termesztő szeretné, ha az iskolában a fa egyszerűen, könnyen szaporítható, gyorsan növő és jó törzsnevelő lenne. Ezenkívül elvárnánk a fáktól, hogy tűrjék a kedvezőtlen városi hajtásokat: a levegőszennyezettséget, a nyári magas hőmérsékletet, a levegő alacsony páratartalmát, a talajlevegőtlenséget, a tápanyag- és vízhiányt. hal ilyen ideális fa nincs. A káros hatásokteli környezetben minden növény előbb-utóbb megbetegszik, illetve elpusztul. Bizonyos relatív ellenállóképesség azonban létezik. A lombhullató növények többet elviselnek, mint az örökzöldek, különösen, mint a tűlevelűek. Előzetes, spontán megfigyelésnek hívták föl a figyelmet arra, hogy a tájon belül egyes egyedek is eltérően viselkednek. A kedvező tulajdonságokat mutató növények felkutatása és elszaporítása halaszthatatlan feladat. A szelekció során vizsgáljuk a rügyfakadás időpontját, a lomb mennyiségét, színét, nyár közepi állapotát, a levelek elhelyezkedését, a lombhullás kezdetét és végét, a növény általános fejlődését, mérjük az éves hajtásnövelkedést. E mutatók közül számunkra a lomb nyár közepi állapota és hullásának időpontja a legfontosabb. A megfigyelés alatti egyedek közül a kedvező tulajdonságokat mutatókat faiskolában vegetatív úton elszaporítják. A városba visszaültetett fiatal növények igazolhatják a szelekció helyességét. Természetesen a kiváló tulajdonságú klónok elszaporítása nem hoz egy-két éven belül eredményt, de a szelektálással miíndenképpen foglalkozni kell, hogy a jövő évek fásításainál edzett, a városi viszonyokhoz alkalmazkodott növényeket ültethessünk ki. Nem eshetünk abba a hibába, hogy egykét fajt ellenállónak kiáltunk ki, és csak ezek ültetését szorgalmazzuk, így környezetünket egyhangúvá tesszük, s egy esetlegesen fellépő, korábban tömeges károsodást nem okozó kártevő vagy kórokozó nagy területek faállományát teheti tönkre. Éppen ezért fontos, hogy utcai sorfaként ritkábban ültetett fajokat, például a Ginkgo bilobát, a Quercus rubrát is kipróbáljuk. Vizsgálataink másik részét a károsodások okának ismeretében végzett megelőző vagy védekező módszerek kidolgozása képezi. Ehhez különösen a talajtényezők ismerete fontos, mert a tápanyagszint és a tápannyagarányok beállításával, kiegészítő öntözéssel sejthetünk legtöbbet a fákon. Dr. Lakics Éva Ilyen volt a Bem rakpart vadgesztenye-fasora. A kipusztult fákat az ősszel kivágták, helyükre előnevelt japánakácok kerülnek. Budapest legöregebb akácfáját a Roosevelt téren már erős támaszok tartják. Nagyra nőtt ezüstjuhar a Szépművészeti Múzeum előtt. (Ilariisi Mária Váradi Ibolya folyóbiri) Díszfaiskolai tanácskozás A Kertészeti Egyetem dísznövénytermesztési és dehdrológiai tanszéke a díszfaiskolák irányító szakembereit és nyilvántartásokat vezető munkatársait tanácskozásra hívta meg. A szaporító-alapanyag beszerzésével és a díszfaiskolai nyilvántartásokkal kapcsolatos tudni- és tennivalókat beszélték meg. Dr. Nagy Béla tanszékvezető egyetemi tanár — a minőség iránti növekvő igények tükrében — felvázolta a díszdaiskolai termesztés helyzetét és lehetőségeit. Ezt követően az Országos Vetőmag- és Szaporítóanyag Felügyelőség munkatársai tartottak előadást. Szó esett a törzsültetvények létesítésének szükségességéről, termelést fejlesztő, minőségjavító hatásukról, valamint az egységes díszfaiskolai nyilvántartási rendszer szerepéről. Részletesen ismertették a díszfaiskolai szaporítás során felhasználható — rendeletekben vagy szabványokban előírt — szaporítóanyag-forrásokat és lehetőségeket; a törzsültetvényekből még ki nem adható szaporító-alapanyag legális beszerzési módjait. Útbaigazítást adtak az egységes díszfaiskolai nyilvántartási űrlapok vezetéséhez. Az egyetem munkatársai az első díszfaiskolai központi törzsültetvény szervezeti felépítéséről és termelést fejlesztő feladatairól tájékoztatták a szakembereket. A tanácskozás során a meghívottak észrevételeit és kérdéseit is megbeszélték. K. L.