Kertészet és Szőlészet, 1981 (30. évfolyam, 27-53. szám)
1981-08-13 / 33. szám
Augusztusi munkák A ribiszke és a köszméte szaporítása A nyár végén, augusztus második felében vagy szeptember elején időszerű a ribiszke és köszméte félfás dugványozása. A ribiszke aránylag hosszú vesszőket nevel, elsődlegesen a bokor tövéhez közeli gallyain, de feljebb is erőteljes szaporítási alapanyaghoz juthatunk. Ezekből a vesszőkből leginkább sima dugványok készíthetők. A bokorról leemelt vesszőket megközelítőleg 20 centiméteres részekre daraboljuk, ügyelve arra, hogy a metszlapok mindig közvetlenül a rügyek alapjainál legyenek. A vessző csúcsi részénél egy-két levélkét meghagyunk — ez a gyökeresedést elősegíti. A vessző többi levelét nyelével együtt tőből kell eltávolítani. A gallyak legalsó vesszőjét leghelyesebb, ha egyszerű rántással leszakítjuk. Ezért nevezzük a ribiszke legegyszerűbb szaporítási módjának a félfás, szakított dugványozást. A dugványokat laza, jól elmunkált talajba kell ültetnünk, olyan mélyen, hogy a levélkék alatt egy-két rügy maradjon csak ki a talaj felszíne fölött. A köszméte, ellentétben a ribiszkével a 2—3 éves gallyain neveli a dugványozásra legalkalmasabb vesszőket, ezek azonban rövidebbek, mint a ribiszke vesszői. A bokorról úgy emeljük le a gallyakat, hogy a rajtuk levő vesszők ne sérüljenek meg. Csak azután daraboljuk fel, mégpedig vigyázva arra, hogy a vesszők alapi részénél mindig maradjon egy kis darabka gally is. Ez a dugvány emlékeztet egy kisebb kalapácsra, innen a neve is, kalapácsos dugvány. A legjobb dugvány az, amelyiken a vessző egyesztendős, gally pedig kétéves. Az idősebb fásodott részeket már ne használjuk a dugványozáshoz. A dugvány hossza legalább 15 centiméternyi legyen. Ha a bokrokon nem találunk ilyen erőteljes vesszőket, akkor leghelyesebb elhalasztani a szaporítást. A bokrokat erőteljesen ifjítsuk vissza, így a következő nyár végére erőteljes vesszőket nevel. Ezek már alkalmasak lesznek a szaporításra. (Ha azonban csak egy-két erőteljes vesszőt találnánk, akkor abból nyugodtan szaporíthatunk, ám csak sima dugványozással.) A ribiszke és köszméte dugványait 20 centiméterre kell iskoláznunk egymástól. A dugványokhoz ültető fával vagy fúróval szorítsuk hozzá a talajt, hogy minél előbb gyökeresedjenek. Az iskolázás után azonnal öntözzük be alaposan, négyzetméterenként legalább 25—30 liter vízzel. Iszapolással is ültethetjük a dugványokat. Ebben az esetben a dugványok helyéül szolgáló ültetőlyukakba behelyezzük a dugványokat, majd vékony vízsugárral a talajt hozzámossuk, így nagyobb gödör keletkezik körülötte, de ezt az előzőleg kiemelt talajjal feltölthetjük, a meghagyott levelekig. Ha több dugványt készítünk, akkor az árkolásos iskolázást válasszuk. Az egykér ásónyom mélységű árkok falához támasztjuk a dugványokat, majd talajt nyomkodunk hozzá az árok másik oldaláról, végül alaposan beöntözzük. — Jeszenszky — telenítés után. Szamócatltetés nyár végén Bogyós gyümölcseink közül talán a szamóca az, amely majd mindenütt termeszthető. Számos előnye van. Egyebek között gyorsan fordul termőre, korán érik, s a befektetése hamar megtérül. Csak jól előkészített talajba ültessünk, mert a tápanyagban szegény talajban csak sínylődnének a tövek. Az ültetés ideje szintén meghatározó. Az augusztusban telepített szamóca gyökérzete még a téli fagyok beállta előtt megerősödik, s az első levélkék is megjelennek. Az idejében ültetett tövek a nappalok rövidülésével az úgynevezett rügydifferenciálódás szakaszába érkeznek, így jövőre már termést érlelhetnek. Megkésett telepítést követő évben a tövek alig hoznak gyümölcsöt; nem termő év következik. Telepítés és talaj-előkészítés előtt jelöljük ki a jövendő ágyások helyét. Ne kerüljön a szamóca idős gyümölcsfák koronája alá, mert fényigényes. Legalább három évig termesztjük egy helyben, ezért a talaj felső, 25—30 centiméteres rétegét forgassuk meg. Ezt megelőzően azonban a talaj felszínére egyenletesen terítsük el a tápanyagokat tartalmazó műtrágyát. A szamóca meghálálja a szerves trágyát. Ha nem jutunk istállótrágyához, jó a komposzt vagy a tőzeges fekál is. A szerves trágyák nemcsak a tápanyagfeltöltésben fontosak, javítják a talaj szerkezetét is, általuk jobb lesz a talaj levegő- és vízgazdálkodása. A lazább homoktalajokon négyzetméterenként H—10 kg, H kötöttebb, vályogos talajokon 4—5 kg szerves trágyát terítsünk el négyzetméterenként. A trágyát azonnal forgassuk a talajba, hogy minél kevesebb nitrogén menjen veszendőbe. Forgatás előtt kell kiszórnunk a talajfertőtlenítő szereket is. Ez lehet például a Basudin. Egy négyzetméterre 3—5 grammnál nem kell több belőle. Telepítés előtt a műtrágyák közül nitrogént csak akkor juttassunk ki, ha nem volt lehetőségünk a szerves trágyázásra. A humuszban szegényebb kötött szerkezetű talajok tápanyagfeltöltéséhez a nitrogénből 0,6, a foszforból 0,4, a káliumból pedig 1,0 kilogramm szükséges 10 négyzetméterre. Lazább szerkezetű, humuszban gazdagabb talajokon 0,3 kg nitrogént, 0,3 kg foszfort, valamint 0,8 kg káliumot szórjunk ki 10 négyzetméternyi felületre. A kálium trágyák közül ne használjuk a 40 százalékos kálisót, mert klórt tartalmaz, s erre a szamóca nagyon érzékeny. Az ültetésnél ügyeljünk arra, hogy a palánták se mélyre, se magasra ne kerüljenek. A szívlevelek mindig a talaj felszínével egy magasságban legyenek az ültetés után. Ha a palánta a talajba került, öntözzük be alaposan, négyzetméterenként legalább 20 liternyi vízzel. Ültetés után is tartsuk gyommentesen a talaj felszínét. B.C& fi Szemvédelem A nyári szemzések sokszor sérülnek meg, mielőtt még a nemes végleg összeforrna az alannyal. Többnyire a talaj ápolási munkák (mechanikai vagy vegyszeres gyomirtás) közben, noha a szemek már hozzáforrtak az alanyhoz. Sokféleképpen védekezhetünk a sérülések ellen. Most elegendő, ha a szemeket lazán felkötött, aprón lyuggatott fólia burkolattal vesszük körül vagy hagyományos zsákvászonnal. Azért szükséges a levegő akadálytalan bejutását lehetővé tennünk a szemekhez, mert különben befulladnának, elpusztulnának. A szemek megkötésekor — ez már a lombhullást követő időszakban válik esedékessé — az oltványokat leghelyesebb felkupacolni. Ezzel a beavatkozással a téli fagyoktól is megvédjük a szemeket. Ha a burkolatot előzőleg eltávolítjuk, a szemek köré lazább szerkezetű talajt húzzunk. 1 - 6