Kertészet és Szőlészet, 1981 (30. évfolyam, 27-53. szám)
1981-12-31 / 53. szám
Válaszoltunk Az egynyári „kávé”, avagy ismét a hirdetések hitele Több olvasónk panaszolja, hogy rendelt a sokat hirdetett kávémagból, mások csere útján jutottak hozzá, s bizony csalódás érte őket. Hiába pörkölik, darálják, abból ugyan nem lesz kávé, sőt a kávéfőzőt is tönkreteszi. Mi is valójában ez a mag, milyen növény lesz belőle, ha elvetjük? A beküldött minták és a leírások alapján a lóbab érett magja a szóban forgó „kávé”. Nem alaptalanul hirdetik így, a Mezőgazdasági lexikon ugyanis a következőket írja e növényről: „Régebben Közp-Európában zölden, szemesen, törve és őrölve ették. Fogyasztása erősen csökkent, jóformán csak Angliára, Észak-Nyugat Németországra és a Rajna vidékére korlátozódott. Pörkölve pótkávénak, őrölve a kenyérliszt feljavítására használják. Hazánkban magja csak takarmányozásra szolgál.” Tehát az éretten barnásvörös vagy fekete magot pótkávéként használhatjuk, azonban más kávépótlóhoz hasonlóan nem kávéfőző készülékben, hanem törökösen főzzük. A hosszú tenyészidejű, tápanyagigényes lóbab termesztéséről és zsenge magjának saláta- vagy köretként való elkészítéséről tavalyi 33. (1980. augusztus 31-én megjelent) számunkban részletes cikket közöltünk. Ugyancsak megtalálhatjuk termesztésének és felhasználásának leírását Filius—Tuza: Különleges zöldségek című könyvében. Budapest, postafiók 14.1355 Megint a csicsókáról „Nem gondoltam volna, hogy az egész ország csicsókát akar termeszteni. Én vagy ötven embernek küldtem vetőgumót az ország legkülönbözőbb részeibe. Többen érdeklődtek termesztése iránt, és arról is, vajon etethető-e a nutriával?” — írja Papp Lászlóné budapesti olvasónk. A csicsókáról idei 33. számunkban közöltünk cikket. Csupán emlékeztetőül írjuk, hogy a talajt hasonlóan célszerű előkészíteni mint a burgonya számára Tavasszal és ősszel egyaránt ültethető, csak az őszi ültetés esetén a fagyvédelemről gondoskodni kell A csicsókagumót 6—8 cm mélyre ültessük, legalább 60X50 cm-es tenyészterületre. (Az embermagasságúra is megnövő évelő, kitűnő takaró növény is egyben, így kerítések mellé, gazdasági épületek takarására alkalmas.) A gumót októbertől folyamatosan szedhetjük. Elsősorban a gyengébb talajú területek hasznosíthatók vele, de a legjobban a vályogos homoktalajokon terem. A csicsóka gumója kitűnő takarmány a sertések, szarvasmarhák, juhok, nyulak, sőt a mostanában divatos és sokfelé tenyésztett nutria is szívesen eszi. A levélben fölmerült, hogy vajon a nutria húsa ehető-e. Szakemberektől érdeklődtünk, egyértelműen igen választ kaptunk. A nutria húsa a nyáléhoz hasonlít, de annál ízesebb. A mája állítólag vetekszik a libamájjal. Burgonyát ugyanott? Frühwirth Mihály, Vecsés, Hársfa utca 2. szám alatti olvasónk leveléből az derül ki, hogy évek óta termeszt burgonyát télialmafák közteseként. Néhány éve a burgonya szemlátomást leromlott, s e leromlást a fenyőforgácsos trágyának tulajdonította. A leromlás valószínű oka talajuntság. Burgonyát még nagyüzemben sem termesztenek 4 évnél tovább azonos területen. A házikertben tanácsos és megvalósítható is a kétévenkénti váltás. Előveteményként a bab, a borsó és általában a hüvelyesek jöhetnek szóba. Nem jó előveteménye a burgonyának a paradicsom és a csucsorfélék általában, de a kukorica sem. Javasoljuk tehát olvasónknak, hogy már jövő tavasszal is a kertnek egészen más területén termessze a burgonyát. A fenyőforgácsos trágya felhasználhatósága iránt is érdeklődik. Nem derül ki azonban, milyen trágyáról van szó. A fenyőforgácsos trágya igen lassan idomlik le a talajában, ami önmagában is kedvezőtlen a burgonya számára. Gondot okozhat a talaj kémhatása is,amelyet a fenyőforgács még inkább savanyíthat. (A burgonya számára az 5,8—6,5 pH-jú, enyhén savanyú talaj a kedvező.) Javasoljuk, lehetőleg kerülje ezt a trágyát, vagy ha semmiképpen sem tud helyette mást szerezni, előzetesen komposztálja, illetve keverje érett komposztfölddel legalább. Minden évben új és fertőzésmentes vetőgumót használjon, és ne a régit termessze újra. Oltás és szemzés Köszönettel vettük Kiss Ernőné, Alsónémedi, Magyary út 7. szám alatti olvasónk elismerő sorait, s bízunk abban, hogy kertje bármilyen kicsi is, tartós örömére szolgál. Egyúttal közöljük, hogy bár nem minden számban jelentkezik, de íme, van levelező rovatunk is. Levelében oltás és szemzés felől érdeklődik. Legelőször is tisztáznunk kell: a szemzés is oltás. Az általában oltásnak nevezett műveleteket tavasszal (fás oltás) és nyár elején (zöld oltás) végezzük el, és a rüggyel együtt vessző- vagy hajtásrészt is belehelyezünk az alanyként választott növényi részbe. A szemzés ideje a nyár vége (július második fele, augusztus), és ebben az esetben kizárólag egy rügyet ültetünk át, azaz oltunk az alanyra. A levélben említettmeggycsemete minden bizonnyal oltvány, vagyis kizárólag alanyként használt növényre oltott nemes. Olvasónk erre a nemesre akar még oltani, vagy szemezni, két vagy három újabb nemes fajtát. Mind az oltás, mind a szemzés eredményessége — sok egyéb tényező mellett — döntően attól függ, hogy az összeoltandó növényi részek hogyan felelnek meg egymásnak, összeforrak-e egyáltalán, és ez az állapot mennyire lesz tartós. Ezt megítélni igen nehéz, különösen, ha a fajtát sem isismerjük. Ha olvasónk változatlanul ragaszkodik ilyen „mindent termő” fácskák előállításához, akkor alanyként a kökényszilvát (Prunus spinosa) ajánljuk, mert ez jól összefér a legtöbb csonthéjassal. Az említett szaporítási módok közül mindkettő használható; ha a tavasszal végzett oltás esetleg nem sikerül, a nyár végi szemzés még eredményes lehet. (Jeszenszky Árpád: Oltás, szemzés, dugványozás című szakkönyve jó segítséget ad ehhez.) Fórum Látogatás Villányban Amikor 1965-ben, 56 taggal Villányban megalakult a szőlő, gyümölcs és oltványtermelő szakcsoport, nem gondolták, hogy 1981 elején már 420 tagjuk lesz. 1980-ban 1,5 millió szőlőoltványt állítottak elő a szakcsoportban, de ez is kevésnek bizonyult. Az eredményekről és terveikről Dudás János, a szakcsoport elnöke adott tájékoztatást. — Ismeretes, hogy a Baranya megyei Villány és környéke kiválóan alkalmas a szőlőtermelésre. A villányi vörösbor világhírű. De termelnek vidékünkön csemegeszőlőt is. Az oltványokat mindenkor maguk a szőlőtermelők állították elő, s ma is nagyon sokan foglalkoznak ezzel, úgyszólván a szőlőoltvány készítés mesterei. — Hogyan dolgoznak? — Az előkészítést otthon, az iskolázást azonban közös területen végzik tagjaink. Szakcsoportunk elsősorban azzal a céllal alakult, hogy mindenekelőtt a kistermelőket lássa el jó minőségű oltványokkal. Nálunk biztos a fajtaazonosság. Kapcsolatunk van az áfészekkel, akik igényeiket lehetőség szerint március 1-ig bejelentik őszi szállításra. Ez azért szükséges, mert ezek után kezdik meg tagjaink az oltást kézzel és oltógéppel. Ha idejekorán történt a rendelés mindenképpen kiszolgáljuk a vevőt. Saját magunk is tartunk fenn lerakatot, így a kisebb tételek ott is beszerezhetők. — Mikor kezdik az árusítást? — Mindenkor ősszel lombhullás után szedjük ki az oltványokat, osztályozzuk, minősítjük és november elején már megkezdődik a szállítás. Az áfészek gépkocsikkal helybe jönnek az oltványokért, ezért kedvezményt kapnak. Csak annyit szedünk ki, amennyire igény van, mert tárolásra nincs lehetőségünk. A kemény téli hónapokon kívül április végéig tart az árusítás. Ami megmarad a kiszedettekből, azokat visszatelepítjük, hogy a másik évben újra felhasználhassuk. — A szakcsoport borbegyűjtéssel is foglalkozik? — Igen, a termést begyűjtjük, szakembereink irányításával pincénkben kezeljük, tároljuk, majd az áfészeknek, illetve a VOSZK Szövetkezeti Vállalatnak adjuk el. Megfelelő borászati felszereléseink vannak. Csak vörösborral — Oportóval — foglalkozunk, mely itt tájjellegű, kitűnő minőségű. — A vezetőség hogyan tevékenykedik? — Van intéző-, és ellenőrzőbizottság. A jogszabályoknak megfelelően készített s a tagság által jóváhagyott alapszabály szerint dolgozunk. Az ellenőrzésben a felsőbb szervek is részt vesznek, mi pedig minden évben közgyűlésen adunk számot munkánkról, s hozunk határozatot a következő évre. — Terveik? — 1980-ban 17 millió forint volt az árbevételünk. Az igények megnövekedtek, s így reális volt a tervünk, amikor az idei évre 20—22 millió forintot terveztünk. Oltványból 2 milliót kívánunk értékesíteni. — Jó munkát, sok sikert kívánunk! Kiss József 15