Kertészet és Szőlészet, 1981 (30. évfolyam, 27-53. szám)

1981-12-31 / 53. szám

Válaszoltunk Az egynyári „kávé”, avagy ismét a hirdetések hitele Több olvasónk panaszolja, hogy rendelt a sokat hirdetett kávémagból, má­sok csere útján jutottak hozzá, s bizony csalódás érte őket. Hiába pörkölik, darál­ják, abból ugyan nem lesz kávé, sőt a kávéfőzőt is tönkreteszi. Mi is valójában ez a mag, milyen növény lesz belőle, ha elvetjük? A beküldött minták és a leírások alap­ján a lóbab érett magja a szóban forgó „kávé”. Nem alaptalanul hirdetik így, a Mezőgazdasági lexikon ugyanis a követke­zőket írja e növényről: „Régebben Közp-Európában zölden, szemesen, törve és őrölve ették. Fogyasz­tása erősen csökkent, jóformán csak Ang­liára, Észak-Nyugat Németországra és a Rajna vidékére korlátozódott. Pörkölve pótkávénak, őrölve a kenyérliszt feljaví­tására használják. Hazánkban magja csak takarmányozásra szolgál.” Tehát az éretten barnásvörös vagy feke­te magot pótkávéként használhatjuk, azon­ban más kávépótlóhoz hasonlóan nem ká­véfőző készülékben, hanem törökösen főz­zük. A hosszú tenyészidejű, tápanyagigényes lóbab termesztéséről és zsenge magjának saláta- vagy köretként való elkészítéséről tavalyi 33. (1980. augusztus 31-én megje­lent) számunkban részletes cikket közöl­tünk. Ugyancsak megtalálhatjuk termesz­tésének és felhasználásának leírását Fi­lius—Tuza: Különleges zöldségek című könyvében. Budapest, postafiók 14.1355 Megint a csicsókáról „Nem gondoltam volna, hogy az egész ország csicsókát akar termeszteni. Én vagy ötven embernek küldtem vetőgumót az or­szág legkülönbözőbb részeibe. Többen ér­deklődtek termesztése iránt, és arról is, va­jon etethető-e a nutriával?” — írja Papp Lászlóné budapesti olvasónk. A csi­csókáról idei 33. számunkban kö­zöltünk cikket. Csupán emlékeztetőül ír­juk, hogy a talajt hasonlóan célszerű elő­készíteni mint a burgonya számára Ta­vasszal és ősszel egyaránt ültethető, csak az őszi ültetés esetén a fagyvédelemről gondoskodni kell A csicsókagumót 6—8 cm mélyre ültessük, legalább 60X50 cm-es tenyészterületre. (Az embermagasságúra is megnövő évelő, kitűnő takaró növény is egyben, így kerítések mellé, gazdasági épü­letek takarására alkalmas.) A gumót ok­tóbertől folyamatosan szedhetjük. Elsősor­ban a gyengébb talajú területek hasznosít­hatók vele, de a legjobban a vályogos ho­moktalajokon terem. A csicsóka gumója kitűnő takarmány a sertések, szarvasmarhák, juhok, nyulak, sőt a mostanában divatos és sokfelé tenyésztett nutria is szívesen eszi. A levélben fölme­rült, hogy vajon a nutria húsa ehető-e. Szakemberektől érdeklődtünk, egyértel­műen igen választ kaptunk. A nutria húsa a nyáléhoz hasonlít, de annál ízesebb. A mája állítólag vetekszik a libamájjal. Burgonyát ugyanott? Frühwirth Mihály, Vecsés, Hárs­fa utca 2. szám alatti olvasónk leveléből az derül ki, hogy évek óta termeszt burgo­nyát télialmafák közteseként. Néhány éve a burgonya szemlátomást leromlott, s e leromlást a fenyőforgácsos trágyának tu­lajdonította. A lero­mlás valószínű oka­­ talajuntság. Burgonyát még nagyüzemben sem termesz­tenek 4 évnél tovább azonos területen. A házikertben tanácsos és megvalósítható is a kétévenkénti váltás. Előveteményként a bab, a borsó és általában a hüvelyesek jö­hetnek szóba. Nem jó előveteménye a bur­gonyának a paradicsom és a csucsorfélék általában, de a kukorica sem. Javasoljuk tehát olvasónknak, hogy már jövő tavas­­­szal is a kertnek egészen más területén termessze a burgonyát. A fenyőforgácsos trágya felhasználhatósága iránt is érdeklő­dik. Nem derül ki azonban, milyen trágyá­ról van szó. A fenyőforgácsos trágya igen lassan idomlik le a talajában, ami önmagá­ban is kedvezőtlen a burgonya számára. Gondot okozhat a talaj kémhatása is,­­amelyet a fenyőforgács még inkább sava­nyíthat. (A burgonya számára az 5,8—6,5 pH-jú, enyhén savanyú talaj a kedvező.) Javasoljuk, lehetőleg kerülje ezt a trágyát, vagy ha semmiképpen sem tud helyette mást szerezni, előzetesen kom­posztálja, il­letve keverje érett komposztfölddel leg­alább. Minden évben új és fertőzés­mentes vetőgumót használjon, és ne a régit ter­messze újra. Oltás és szemzés Köszönettel vettük Kiss Ernőn­é, Al­­sónémedi, Magyary út 7. szám alatti olva­sónk elismerő sorait, s bízunk abban, hogy kertje bármilyen kicsi is, tartós örömére szolgál. Egyúttal közöljük, hogy bár nem minden számban jelentkezik, de íme, van levelező rovatunk is. Levelében oltás és szemzés felől érdeklődik. Legelőször is tisztáznunk kell: a szem­zés is oltás. Az általában oltásnak nevezett műveleteket tavasszal (fás oltás) és nyár elején (zöld oltás) végezzük el, és a rüggyel együtt vessző- vagy hajtásrészt is belehe­lyezünk az alanyként választott növényi részbe. A szemzés ideje a nyár vége (jú­lius második fele, augusztus), és ebben az esetben kizárólag egy rügyet ültetünk át, azaz oltunk az alanyra. A levélben említett­­meggycsemete min­den bizonnyal oltvány, vagyis kizárólag alanyként használt növényre oltott nemes. Olvasónk erre a nemesre akar még oltani, vagy szemezni, két vagy három újabb ne­mes fajtát. Mind az oltás, mind a szemzés eredmé­nyessége — sok egyéb tényező mellett — döntően attól függ, hogy az összeoltandó növényi részek hogyan felelnek meg egy­másnak, összeforrak-e egyáltalán, és ez az állapot mennyire lesz tartós. Ezt megítélni igen nehéz, különösen, ha a fajtát sem is­ismerj­ük. Ha olvasónk változatlanul ragaszkodik ilyen „mindent termő” fácskák előállításá­hoz, ak­kor alanyként a kökényszilvát (Pru­nus spinosa) ajánljuk, mert ez jól összefér a legtöbb csonthéjassal. Az említett szapo­rítási módok közül mindkettő használható; ha a tavasszal végzett oltás esetleg nem sikerül, a nyár végi szemzés még eredmé­nyes lehet. (Jeszenszky Árpád: Oltás, szem­zés, dugványozás című szakkönyve jó segít­séget ad ehhez.) Fórum Látogatás Villányban Amikor 1965-ben, 56 taggal Villányban megalakult a szőlő, gyümölcs és oltvány­termelő szakcsoport, nem gondolták, hogy 1981 elején már 420 tagjuk lesz. 1980-ban 1,5 millió szőlőoltványt állítottak elő a szakcsoportban, de ez is kevésnek bizo­nyult. Az eredményekről és terveikről Du­dás János, a szakcsoport elnöke adott tá­jékoztatást. — Ismeretes, hogy a Baranya megyei Villány és környéke kiválóan alkalmas a szőlőtermelésre. A villányi vörösbor vi­lághírű. De termelnek vidékünkön cse­megeszőlőt is. Az oltványokat mindenkor maguk a szőlőtermelők állították elő, s ma is nagyon sokan foglalkoznak ezzel, úgyszólván a szőlőoltvány készítés meste­rei. — Hogyan dolgoznak? — Az előkészítést otthon, az­ iskolázást azonban közös területen végzik tagjaink. Szakcsoportunk elsősorban azzal a céllal alakult, hogy mindenekelőtt a kistermelő­ket lássa el jó minőségű oltványokkal. Nálunk biztos a fajtaazonosság. Kapcsola­tunk van az áfészekkel, akik igényeiket lehetőség szerint március 1-ig bejelentik őszi szállításra. Ez azért szükséges, mert ezek után kezdik meg tagjaink az oltást kézzel és oltógéppel. Ha idejekorán tör­tént a rendelés mindenképpen kiszolgál­juk a vevőt. Saját magunk is tartunk fenn lerakatot, így a kisebb tételek ott is beszerezhetők. — Mikor kezdik az árusítást? — Mindenkor ősszel lombhullás után szedjük ki az oltványokat, osztályozzuk, minősítjük és november elején már meg­kezdődik a szállítás. Az áfészek gépko­csikkal helybe jönnek az oltványokért, ezért kedvezményt kapnak. Csak annyit szedünk ki, amennyire igény van, mert tárolásra nincs lehetőségünk. A kemény téli hónapokon kívül április végéig tart az árusítás. Ami megmarad a kiszedettek­­ből, azokat visszatelepítjük­, hogy a má­sik évben újra felhasználhassuk. — A szakcsoport borbegyűjtéssel is fog­lalkozik? — Igen, a termést begyűjtjük, szakem­bereink irányításával pincénkben kezel­jük, tároljuk, majd az áfészeknek, illetve a VOSZK Szövetkezeti Vállalatnak adjuk el. Megfelelő borászati felszereléseink vannak. Csak vörösborral — Oportóval — foglalkozunk, mely itt tájjellegű, kitűnő minőségű. — A vezetőség hogyan tevékenykedik? — Van intéző-, és ellenőrzőbizottság. A jogszabályoknak megfelelően készített s a tagság által jóváhagyott alapszabály sze­rint dolgozunk. Az ellenőrzésben a felsőbb szervek is részt vesznek, mi pedig minden évben közgyűlésen adunk számot mun­kánkról, s hozunk határozatot a következő évre. — Terveik? — 1980-ban 17 millió forint volt az ár­bevételünk. Az igények megnövekedtek, s így reális volt a tervünk, amikor az idei évre 20—22 millió forintot terveztünk. Oltványból 2 milliót kívánunk értékesí­teni. — Jó munkát, sok sikert kívánunk! Kiss József 15

Next