Kertészet és Szőlészet, 1992 (41. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-02 / 1. szám

A CÍMOLDALON: évelő virágokkal, cserjékkel dúsan beültetett élőkért. A kerti belépőkről szól kerttervezési sorozatunk e heti cikke a 11. oldalon. BODOR JÁNOS felvétele A HÁTSÓ BORÍTÓN: az Óbuda Kertészet hirdetése. C3I3Í11 A MAGYAR KERTÉSZEK ÉS KERTBARÁTOK HETILAPJA 1. szám, 1992. január 2. Főszerkesztő: GÉVAY JÁNOS. Szerkesztőség: Budapest V., Kossuth Lajos tér 11.1860 (Levélcím: Budapest, Pf. 14.1355) Telefon: 153-3000, 1102 mellék. Telefax: 131-3145. Kiadja: Az Agricola Kiadó és Kereskedelmi Kft., Budapest, Steindl Imre u. 6. 1054 Telefon: 131-3145 Felelős kiadó: PÓCS GYULA ügyvezető igazgató. Művészeti vezető: PÓCS MARA Zrínyi Nyomda, Budapest­­ 92.2304/01-66-22. F. v.:GRASSELLY ISTVÁN vezérigazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető bármely hírlapkézbesítő pos­tahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlap­előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR): Budapest XIII., Lehel u. 10/A 1900, közvetlenül vagy pos­tautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96 162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hó­napra 104 Ft, negyedévre 312 Ft, fél évre 624 Ft, egy évre 1248 Ft. A lapban megjelent írások, képek másodközléséhez kérésre a szer­kesztőség hozzájárul. Kéziratok megőrzésére, visszaküldésére nem vállalkozunk. HU ISSN 0023-0677 AGRICOLA KERTÉSZET ÉS SZŐLÉSZET 1992/1 TUDÓSÍTÁS Előtérben a környezetvédelem Decemberben tizenkettedik al­kalommal rendezték meg a Nö­vényorvoslás a kertészetben című tanácskozást. Már magát ezt a tényt elismerésre méltónak ne­vezte bevezetőjében dr. Eke Ist­ván, hiszen a mai, folyamatosan átalakuló világban semmi sem látszik biztosnak. A szervezeti átalakulástól füg­getlenül, további változás előtt áll a növényvédelem. Az új agrár­­politika szerint megcélzott igé­nyes piacok ezidáig ismeretlen követelményeket támasztanak az áruminőség, a kikészítés, a keres­kedelem és a termelésszervezés terén. A nagyüzemek átalakulásával megváltoznak a jogi keretek a növényvédelemben, eddig ugyanis az üzemekben kötelező volt növényvédő szakembert al­kalmazni. Készül az új növény­­védelmi törvény és a növényvédő szerek kategóriába sorolásáról szóló minisztériumi utasítás is megváltozik, ezután nem az üzemméret, hanem a felhasználó szakképzettsége szerint csoporto­sítják majd a vegyszereket. A legnagyobb sikert Mikulás János, Id. Sárospataki György és Szendrey Lászlóné látványos be­mutatója aratta a szőlőben fellel­hető ragadozóatkákról. Hazánk­ban a Phytoseidae családba tar­tozó atkák a leggyakoribbak, há­rom nemzetségüket 30-40-szeres nagyítású mikroszkóppal könnyű megkülönböztetni test­alakjuk és szőrözöttségük alap­ján. (Lapunk tavalyi 39. számá­ban jelent meg a szerzők cikke e témáról.) Dr. Budai Csaba és dr. Csölle István a zöldséghajtatá­sban al­kalmazható integrált védekezési lehető­ségeket vette számba. Haj­tatásban három kártevő, illetve kártevőcsoport (üvegházi mély­­tetü, kétfoltos takácsatka és ta­lajgombák) ellen lehet biológiai védekezést folytatni. Figyelembe kell venni azonban, hogy a széles hatású szerek kiiktatásával a töb­bi károsító felszaporodhat. Lisz­­teske-fürkészdarázzsal sokkal kevesebb vegyszer felhasználásá­val, olcsóbban lehet védekezni az üvegházi molytetű ellen, de az atkák, levéltetvek és tripszek el­len többször kell permetezni. Várhatóan teret hódít majd a paprika- és paradicsomhajtatás­­ban a poszméhek betelepítése az üvegházba. Éppen a beporzó mé­hek megkímélése érdekében pon­tos integrált termesztéstechnika terjedhet el. Ennek számos eleme ismert, de ki kell még dolgozni a pirimikarb-rezisztens levéltetvek és a tripszek elleni kímélő nö­vényvédelmet. Környezetkímélő technoló­giák kidolgozására tett kísérle­tekről számoltak be a gyümöl­csösök védelmét részletező elő­adásokban. A rendezvény egyik szponzora, a Ciba-Geigy nö­vényvédő szereivel számos kí­sérletet végeztek az országban, ezekről az eredményekről hal­lottunk csak. Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében az intenzív növényvéde­lem ellenére megtalálhatók az almáskertekben a levélaknázó molyok és a vértetű parazitái, néhány ragadozóatka-faj, kati­cabogarak, fátyolkák, ragado­zópoloskák és zengőlegyek. A hasznos segítőtársak védel­mét szolgáló, javarészt kísérleti technológiáról számolt be dr. Molnár Józsefné, Illés Ottó és Varga Attila. Insegarral és Piri­­morral permeteztek a kártevők ellen, a technológia egyetlen vi­tatott eleme a márciusi Ultracid permetezés. A szerves foszfor­­sav-észterek nem tartoznak a kímélő szerek közé, de a gyártó képviselője szerint minden az időzítésen múlik. Sipos László az almasa­vara­­sodás elleni védekezés összetett­ségét boncolgatta előadásában. A növényvédőszer-felhasználás és a betegség előfordulása kö­zött nincsen összefüggés: 1980 óta folyamatosan nő a haté­kony, felszívódó szerek haszná­lata, mégis gyakori a járványos fertőzés a kórokozó számára kedvező évjáratokban. Ma már tökéletesen megoldott a fertő­zést elősegítő fizikai tényezők mérése és nyomon követése, er­re a célra több előrejelző készü­lék is kapható. Nehezebben megfogható biológiai tényezők is befolyásolják a fertőzést: a fajták fogékonysága, növeke­dési erélye, a művelésmód, a spóraszóródás mértéke. Kísér­letekben a Score varasodás elle­ni megelőző (preventív) és gyó­gyító (kurativ) hatása tökéle­tesnek bizonyult. Többek között ezt a szert is kipróbálták az őszibarack tafri­­nás levélfodrosodása ellen. Pecze Rozália és Tánczos László számolt be az eredmé­nyekről. Bebizonyosodott, hogy a rügypattanás előtti bor­­dósleves permetezés nélkülöz­hetetlen a betegség leküzdésé­hez. Bármilyen kiváló szert használtak is később, nem sike­rült elfogadható védelmet elér­ni. A szerválasztásnál is jóval fontosabb a permetezés jó idő­zítése : csapadékos időben min­den hirtelen lehűlés után véde­kezni kell.­ ­ horváth - Fürkészdarazsak bevetésével féken tartható az üvegházi molytetű szaporodása. A hatás mértékét a megfeketedett molytetű nimfák aránya mutatja a paradicsom levélfonákán

Next