Kertészet és Szőlészet, 1998 (47. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-08 / 1-2. szám

A címoldalon Két részlet a Keceli Flora ’97 Virágfesztiválról A HÁTSÓ BORÍTÓN a Fitoland orchidea- és broméliakiállítása BODOR JÁNOS felvételei Színes képeink KODAK-filmre készültek és Szőlészet 1-2. szám, 1998. január 8. Főszerkesztő: DR. BODOR JÁNOS A szerkesztőség munkatársai: BIZA KLÁRA főszerkesztő-helyettes (dísznövény) HORVÁTH CSILLA (gyümölcs, szőlő, bor) RIMÓCZI IRÉN (zöldség) PAP EDINA (termeléspolitika) VESZELSZKY ÉVA (munkatárs) NAGY OTTÓ (olvasószerkesztő) VÁRHELYI LÁSZLÓ (tervezőszerkesztő) Titkárság: KISS JÁNOSNÉ (vezető) LACZÓ ANGÉLA Szerkesztőség: Budapest V., Kossuth Lajos tér 11.1055 (Levélcím: Budapest, Pf. 14.1355) Telefon: 301-4272 Telefax: 302-0408 Kiadja: a Magyar Mezőgazdaság Kft. Bp. V., Kossuth Lajos tér 11.1860 Felelős kiadó: HÁJOS LÁSZLÓ ügyvezető igazgató Szerkesztőségi igazgató: SÁRI ENIKŐ Lapmenedzser: PÓSA ANDREA Grafikai előkészítés: OMIGRAF Kft. Telefon: 210-2851 Felelős vezető: RUSZNÁK JÁNOS Nyomás: Magyar Hivatalos Közlönykiadó lajosmizsei nyomdája Felelős vezető: BURJÁN NORBERT igazgató A nyomdai megrendelés törzsszáma: 1380/96. Nyomás: 1998. január 6. Terjeszti: a Magyar Posta Rt, a Hírker Rt, az NH Rt. és a regioná­lis részvénytársaságok, valamint az alternatív terjesztők. Terjesz­tés gondozása: Sajtómenedzser Rt., 1447 Budapest, Pf. 560. Tel.: 268-9707. Előfizethető: bármely postahivatalban, a hírlapkézbesí­tőknél és a Hírlap-előfizetési és Elektronikus Postaigazgatóságon közvetlenül (HELP, Budapest XIII., Lehel út 10/A), vagy posta­­i utalványon, valamint átutalással HELIR Postabank Rt. 11991102-02102799 pénzfor­galmi jelzőszámra. Előfizetési díj: negyed­évre 1275, fél évre 2550, egy évre 5100 Ft. A lapban megjelent írások, ké­pek másodközléséhez, kérésre, a szerkesztőség hozzájárul. Kéz­iratok megőrzésére, visszakül­désére nem vállalkozunk. HU ISSN 0023-0677 SAJTOTÁJÉKOZTATO Eredményes agrárév Az előző évben az agrártárca nem korbácsolta föl sokszor a kedélyeket, nem sok csemegéznivalót adott a sajtónak - jegyezte meg év végi sajtótájékoztatójában dr. Nagy Frigyes, a tárca vezetője. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem történt semmi az FM műhelyeiben. Két jelentős eredményt méltatott beszámolójában a miniszter, meg­született a Nemzeti Agrárprog­ram, amelynek tézisei, a szakmai műhelymunkák eredményeként, 15 pontban kristályosodtak ki, a szak­ma megelégedésére, és kedvező fo­gadtatás mellett, az Országgyűlés is elfogadta az Agrártörvényt. Az előző évben az agrártermelés 4,9%-kal nőtt a növénytermesztés hozamaiból, és megvalósult 3 mil­liárd USD értékű export is az ága­zatban. Az agrárágazat fejlődése várható az elkövetkező években, mondta a miniszter. A tárca jól ke­zelte a kritikus helyzeteket, és megoldódott a piaci zavarok leve­zetése is. Tételes, kiterjedt agrárdiplomá­ciai tevékenysége remélhetően gyümölcsözni fog, és az üzletem­berek jól hasznosítják majd az adó­dó lehetőségeket. A tárca műhelyei­ben folyó szakmai munka eredmé­nyeként 11 kötetesre tervezett ki­advány első kötete jelent meg, az EU-csatlakozás tudnivalóiról. A minket értékelő, már benn lé­vő tagországok szakemberei ha­zánk agráriumát nem tartják nehe­zen kezelhetőnek, problematikus­nak, ennek ellenére az agrártárca pozícióink erősítésén fáradozik. Az állami támogatások rendsze­rének változását jelezte dr. Nagy Frigyes. Szigorodik a beruházások elszá­molásának rendszere, ennek első­sorban az a célja, hogy a megkez­dett beruházások befejeződjenek. A mezőgazdaságban több mint 60 milliárd forint értékű beruházás va­lósult meg, amely azt előlegezi, hogy nőhet a termelés is. Agrártámogatási rendszer Több támogatási területen lénye­ges változások következnek be, az agrártermelés támogatási rend­szere új támogatási jogcímekkel bővül, elsősorban jövedelem-ki­egészítő támogatások formájában, a piacra jutási támogatások pedig alapvetően pályázatos rendszerré alakulnak a jelenlegi, meghatáro­zóan normatív támogatási gyakor­lat helyett. Ez a változás a közvet­len exporttámogatásra fordítható források szűkülését, valamint a költségcsökkentést és minőségja­vítást célzó pénzeszközök bővülé­sét jelenti. Az agrárágazat jövő évi támo­gatására 116,1 milliárd Ft jut, amely az előző évihez képest no­minálisan lényeges, reálértéken tekintve szerényebb növekedést jelent. Piacra jutási támogatásokra az előző évivel közel azonos nagy­ságrendű, összesen 41,0 milliárd Ft támogatási összeg áll rendel­kezésre. A felhasználás szabályai alapvetően változnak, a rendszer rugalmassága, piacszabályozó képességének növelése, a magyar agrártermékek versenyképessé­gének fokozása és az export nö­velése érdekében. Célja, a mező­­gazdasági termékek belpiaci sta­bilitásának növelése, valamint az, hogy a támogatások minél na­gyobb hányada a jó minőségű alapanyagot előállító termelők­höz kerüljön. A tervezett változások egyik célja az is, hogy az ágazat szerep­lőit ne érje sokkhatásként, az ez­redforduló után, a direkt export­­támogatások megszűnése, legyen idő az azokat helyettesítő, a WTO-megállapodással konform támogatási eszközök alkalmazá­sára. Az exporttámogatási rendszer a legnagyobb szerepet játszó pi­acszabályozási eszköz, változta­tásának legfontosabb lényegi ele­me, hogy a termékek meghatáro­zó részénél az exporttámogatási ígérvényeket pályázatos formá­ban osszák ki. A technikai lebo­nyolítást az Agrárintervenciós Központ (AIK) végzi majd, a mi­nisztérium irányításával. Az egyéb agrárpiaci támoga­tások körébe tartozik a közösségi agrármarketing támogatása, va­lamint az EU szabályaival kon­form minőségbiztosítási rendszer kiépítése. A gabonapiacot jel­lemző árhullámzás kedvezőtlen hatásainak mérsékléséhez szük­séges jogi eszközöket a kormány­zat 1998-ban is megteremti. To­vábbi jelentős pénzeszközöket fordítanak a döntések megalapo­zásához szükséges információs rendszer támogatására is. Az állati eredetű termékek ver­senyképességének javítása érde­kében 1998-tól bevezetik az állat­egészségügyi költségek, valamint prevenciós és gyógyszervásárlási költségek egy részének állami tá­mogatását. Agrártermelési támogatások Számottevő változás várható az agrártermelés támogatási rend­szerében is, erre a célra az előző évinél 50%-kal többet, összesen 31,5 milliárd Ft-ot fordítanak 1998-ban, részben a jelenleg is jól működő támogatási formák to­vábbfejlesztése útján, részben új támogatási jogcímek bevezetésé­vel. A támogatások legjelentősebb területe az agrárfinanszírozás tá­mogatása, amely támogatási for­ma az úgynevezett „tercepótló” hi­telkonstrukció bevezetésével ke­rült az agrár­közvélemény figyel­mébe. Ezek a termelési tevékenység folytatásához felvett éven belüli és középlejáratú hitelekhez kö­tődnek, kamattámogatás és kezes­ségvállalási díjtámogatás formá­jában. Az éven túli forgóeszköz­­(tőkepótló) hitelezési konstrukció kisebb változásokkal szervesen beépül a támogatási rendszerbe. Bővül az integrátor szervezetek által igénybevehető kedvezmé­nyek köre is (elemi csapás, bizto­sítási díjtérítés, közraktári elhe­lyezés, kezességvállalás, stb.) és a kamattámogatás kiterjed a köz­raktár által nyújtott hitelekre is. A támogatási jogcímen belül bővül azon konstrukciók forrása, amelyeket az ágazatpolitikai szempontokból preferált terüle­­­­teknek tekintenek. Változatlan feltételekkel segítik a szaktanács­­adási tevékenységet, a földhasz­nosítást, a termelői társulások (pl. gépkörök) és szövetkezések meg­alakulását és hozzájárulnak a me­zőgazdasági­ biztosítási díjak költ­ségeihez. 2 KERTÉSZET ÉS SZŐLÉSZET 1998/1-2

Next