Kertészet és Szőlészet, 1998 (47. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-08 / 1-2. szám
A címoldalon Két részlet a Keceli Flora ’97 Virágfesztiválról A HÁTSÓ BORÍTÓN a Fitoland orchidea- és broméliakiállítása BODOR JÁNOS felvételei Színes képeink KODAK-filmre készültek és Szőlészet 1-2. szám, 1998. január 8. Főszerkesztő: DR. BODOR JÁNOS A szerkesztőség munkatársai: BIZA KLÁRA főszerkesztő-helyettes (dísznövény) HORVÁTH CSILLA (gyümölcs, szőlő, bor) RIMÓCZI IRÉN (zöldség) PAP EDINA (termeléspolitika) VESZELSZKY ÉVA (munkatárs) NAGY OTTÓ (olvasószerkesztő) VÁRHELYI LÁSZLÓ (tervezőszerkesztő) Titkárság: KISS JÁNOSNÉ (vezető) LACZÓ ANGÉLA Szerkesztőség: Budapest V., Kossuth Lajos tér 11.1055 (Levélcím: Budapest, Pf. 14.1355) Telefon: 301-4272 Telefax: 302-0408 Kiadja: a Magyar Mezőgazdaság Kft. Bp. V., Kossuth Lajos tér 11.1860 Felelős kiadó: HÁJOS LÁSZLÓ ügyvezető igazgató Szerkesztőségi igazgató: SÁRI ENIKŐ Lapmenedzser: PÓSA ANDREA Grafikai előkészítés: OMIGRAF Kft. Telefon: 210-2851 Felelős vezető: RUSZNÁK JÁNOS Nyomás: Magyar Hivatalos Közlönykiadó lajosmizsei nyomdája Felelős vezető: BURJÁN NORBERT igazgató A nyomdai megrendelés törzsszáma: 1380/96. Nyomás: 1998. január 6. Terjeszti: a Magyar Posta Rt, a Hírker Rt, az NH Rt. és a regionális részvénytársaságok, valamint az alternatív terjesztők. Terjesztés gondozása: Sajtómenedzser Rt., 1447 Budapest, Pf. 560. Tel.: 268-9707. Előfizethető: bármely postahivatalban, a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési és Elektronikus Postaigazgatóságon közvetlenül (HELP, Budapest XIII., Lehel út 10/A), vagy postai utalványon, valamint átutalással HELIR Postabank Rt. 11991102-02102799 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj: negyedévre 1275, fél évre 2550, egy évre 5100 Ft. A lapban megjelent írások, képek másodközléséhez, kérésre, a szerkesztőség hozzájárul. Kéziratok megőrzésére, visszaküldésére nem vállalkozunk. HU ISSN 0023-0677 SAJTOTÁJÉKOZTATO Eredményes agrárév Az előző évben az agrártárca nem korbácsolta föl sokszor a kedélyeket, nem sok csemegéznivalót adott a sajtónak - jegyezte meg év végi sajtótájékoztatójában dr. Nagy Frigyes, a tárca vezetője. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem történt semmi az FM műhelyeiben. Két jelentős eredményt méltatott beszámolójában a miniszter, megszületett a Nemzeti Agrárprogram, amelynek tézisei, a szakmai műhelymunkák eredményeként, 15 pontban kristályosodtak ki, a szakma megelégedésére, és kedvező fogadtatás mellett, az Országgyűlés is elfogadta az Agrártörvényt. Az előző évben az agrártermelés 4,9%-kal nőtt a növénytermesztés hozamaiból, és megvalósult 3 milliárd USD értékű export is az ágazatban. Az agrárágazat fejlődése várható az elkövetkező években, mondta a miniszter. A tárca jól kezelte a kritikus helyzeteket, és megoldódott a piaci zavarok levezetése is. Tételes, kiterjedt agrárdiplomáciai tevékenysége remélhetően gyümölcsözni fog, és az üzletemberek jól hasznosítják majd az adódó lehetőségeket. A tárca műhelyeiben folyó szakmai munka eredményeként 11 kötetesre tervezett kiadvány első kötete jelent meg, az EU-csatlakozás tudnivalóiról. A minket értékelő, már benn lévő tagországok szakemberei hazánk agráriumát nem tartják nehezen kezelhetőnek, problematikusnak, ennek ellenére az agrártárca pozícióink erősítésén fáradozik. Az állami támogatások rendszerének változását jelezte dr. Nagy Frigyes. Szigorodik a beruházások elszámolásának rendszere, ennek elsősorban az a célja, hogy a megkezdett beruházások befejeződjenek. A mezőgazdaságban több mint 60 milliárd forint értékű beruházás valósult meg, amely azt előlegezi, hogy nőhet a termelés is. Agrártámogatási rendszer Több támogatási területen lényeges változások következnek be, az agrártermelés támogatási rendszere új támogatási jogcímekkel bővül, elsősorban jövedelem-kiegészítő támogatások formájában, a piacra jutási támogatások pedig alapvetően pályázatos rendszerré alakulnak a jelenlegi, meghatározóan normatív támogatási gyakorlat helyett. Ez a változás a közvetlen exporttámogatásra fordítható források szűkülését, valamint a költségcsökkentést és minőségjavítást célzó pénzeszközök bővülését jelenti. Az agrárágazat jövő évi támogatására 116,1 milliárd Ft jut, amely az előző évihez képest nominálisan lényeges, reálértéken tekintve szerényebb növekedést jelent. Piacra jutási támogatásokra az előző évivel közel azonos nagyságrendű, összesen 41,0 milliárd Ft támogatási összeg áll rendelkezésre. A felhasználás szabályai alapvetően változnak, a rendszer rugalmassága, piacszabályozó képességének növelése, a magyar agrártermékek versenyképességének fokozása és az export növelése érdekében. Célja, a mezőgazdasági termékek belpiaci stabilitásának növelése, valamint az, hogy a támogatások minél nagyobb hányada a jó minőségű alapanyagot előállító termelőkhöz kerüljön. A tervezett változások egyik célja az is, hogy az ágazat szereplőit ne érje sokkhatásként, az ezredforduló után, a direkt exporttámogatások megszűnése, legyen idő az azokat helyettesítő, a WTO-megállapodással konform támogatási eszközök alkalmazására. Az exporttámogatási rendszer a legnagyobb szerepet játszó piacszabályozási eszköz, változtatásának legfontosabb lényegi eleme, hogy a termékek meghatározó részénél az exporttámogatási ígérvényeket pályázatos formában osszák ki. A technikai lebonyolítást az Agrárintervenciós Központ (AIK) végzi majd, a minisztérium irányításával. Az egyéb agrárpiaci támogatások körébe tartozik a közösségi agrármarketing támogatása, valamint az EU szabályaival konform minőségbiztosítási rendszer kiépítése. A gabonapiacot jellemző árhullámzás kedvezőtlen hatásainak mérsékléséhez szükséges jogi eszközöket a kormányzat 1998-ban is megteremti. További jelentős pénzeszközöket fordítanak a döntések megalapozásához szükséges információs rendszer támogatására is. Az állati eredetű termékek versenyképességének javítása érdekében 1998-tól bevezetik az állategészségügyi költségek, valamint prevenciós és gyógyszervásárlási költségek egy részének állami támogatását. Agrártermelési támogatások Számottevő változás várható az agrártermelés támogatási rendszerében is, erre a célra az előző évinél 50%-kal többet, összesen 31,5 milliárd Ft-ot fordítanak 1998-ban, részben a jelenleg is jól működő támogatási formák továbbfejlesztése útján, részben új támogatási jogcímek bevezetésével. A támogatások legjelentősebb területe az agrárfinanszírozás támogatása, amely támogatási forma az úgynevezett „tercepótló” hitelkonstrukció bevezetésével került az agrárközvélemény figyelmébe. Ezek a termelési tevékenység folytatásához felvett éven belüli és középlejáratú hitelekhez kötődnek, kamattámogatás és kezességvállalási díjtámogatás formájában. Az éven túli forgóeszköz(tőkepótló) hitelezési konstrukció kisebb változásokkal szervesen beépül a támogatási rendszerbe. Bővül az integrátor szervezetek által igénybevehető kedvezmények köre is (elemi csapás, biztosítási díjtérítés, közraktári elhelyezés, kezességvállalás, stb.) és a kamattámogatás kiterjed a közraktár által nyújtott hitelekre is. A támogatási jogcímen belül bővül azon konstrukciók forrása, amelyeket az ágazatpolitikai szempontokból preferált területeknek tekintenek. Változatlan feltételekkel segítik a szaktanácsadási tevékenységet, a földhasznosítást, a termelői társulások (pl. gépkörök) és szövetkezések megalakulását és hozzájárulnak a mezőgazdasági biztosítási díjak költségeihez. 2 KERTÉSZET ÉS SZŐLÉSZET 1998/1-2