Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek 12. (1891)

1891 / 1. füzet

A RIBIZTERMELÉS NAGYBAN gömbölyű, csaknem olyan, mint a Damaskusi szilva, de sokkal nagyobb, szép kék, édes, leveses és ízletes. A gyümölcs igen szilárdan csüng a fán, úgy hogy a vihar érés előtt igen keveset szokott leverni belőle; még az egészen érett szilvák is nehe­zen hullnak le maguktól. Tettek már kísérletet azzal is, hogy egyes fákról a gyümölcsöt csak nagy későn, a beszterczei szilva megérése után, szedték le. A gyümölcs a fán maradt, de kissé megfonnyadt, azonban czukorédes lett, édesebb mint sokan szere­tik. Az exportált Bükli szilvát legnagyobb részben csemege-gyümölcsnek veszik. Baden-Baden fürdőben igen kedvelt csemege-gyümölcs a Bükli szilva. Egyébként úgy is felhasználják mint a közönséges szilvát, de csak kis mértékben, mivel a tudakozódás utána igen nagy és így legjövedelmezőbb e szilvát friss gyümölcsnek eladni. Szaporítása az általános szabály ellenére, hogy a szilvát nem kell gyökhaj­tásról szaporítani, mégis csaknem kizárólag így történik, mert azt tapasztalták, hogy a nemesített fa nem tenyészik olyan jól, mint a gyökérről hajtott. Talaj és éghajlati viszonyok tekintetében sok olyan vidék van hazánkban, mint a minő Bühl környéke. Az ilyen vidékeken érdemes volna nálunk is Bühli szilvát nagyban termeszteni. Ribiztermelés nagyban. A ribizke igen bőven és biztosan terem majdnem mindenféle talajban. Gyü­mölcséből jó italt is lehet készíteni, mely nagyon kellemes hűsítő. De nálunk persze, a­hol még a jó bornak sincs biztos vevője, alig is gondol valaki arra, hogy ribizké­­ből bort készítsen s hogy e czélra nagyban termeszszen ribizkét. Pedig a dolog ki­fizeti magát, mert ma már olyan tökéletességre vitték a ribizborkészítést, hogy azt oly vidékeken is, a­hol jól megterem a szőllő, érdemesnek találják termeszteni. Angliában és Németországban űzik főkép nagyban a kertészetnek ezen ágát. S így a nép meg is szokta ott már ezt az italt és más országoktól is jó pénzen megveszik azt, így hát meg van adva a lehetőség, hogy ribizborból exportot csináljunk. De még ha ez nem volna is megadva, érdemes a ribizkét bornak nagyban termeszteni már csak azért is, mivel belföldön is lehet a számára kelendőséget csinálni, mert ez nagyon jó és egészséges ital. Hogy a ribizborkészítés hazánkban idáig nem tudott elterjedni, annak azon­kívül, hogy bőven volt jó borunk, az is egyik oka, hogy a ribizbornak való fajokat nem nagyon termesztették. Mióta azonban a phylloxera a szőllők nagy részét tönkre tette s adókkal a sör és a pálinka jelentékenyen meg lett drágítva, a viszonyok a ribizketermesztésre kedvezőbbekké váltak. A ribizkének sok faja van: van fekete, piros, szőke és tarka ribizke. Ezek mindenikének számos alfaja van s ribizbor készítésére házi használatra valameny­­nyit használhatjuk akár külön, akár összekeverve. De ha eladásra akarunk ribizbort csinálni, akkor érdemes lesz a fajokat kissé megválogatni. Piros, fehér és fekete fajo­kat kell főkép termeszteni, és pedig ötször annyi piros és fehér fajt, mint feketét. A fehér ribiz igen kedvelt, a sötétpiros és a tiszta fehér ribizbornak van leg­magasabb ára. A tiszta fehér fajok termesztését azonban idáig nagyon elhanyagol.

Next