Kertgazdaság, 2005 (37. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 1. szám - Gyümölcstermesztés - Király Katalin - Gonda István - Holb Imre: Cseresznyefajták vegetatív és generatív tulajdonságainak összehasonlító vizsgálata
34 Gyümölcstermesztés felső részén) elérték a 35-40 cm-es hosszúságot, a központi tengely teljes hosszában minden hajtást a felére vágtunk vissza. A 35-40 cm-es hosszúságnál történő hajtás visszavágást a korábbi években szerzett tapasztalatunk motiválta. Ugyanis, ha ennél korábban, azaz rövidebb hajtásokat kurtítottunk akár hosszabbra, akár rövidebbre, mint azok fele hosszúsága, úgy szinte minden oldal vagy kihajtott elsűrűsödést okozva. Az ennél hosszabb hajtások (későbbi időpontban) visszavágása viszont lényegesen kevesebb új, regeneratív hajtásképződést eredményezett a már elő nyugalmi állapotban lévő rügyek mérsékeltebb aktivitása miatt. Fajtától függően 4-6 hét elteltével a visszavágott hajtások csúcsi helyzetű rügyeiből kihajtó 1-3 hajtás ismét elérte a 35-40 cm-es hosszúságot, amelyeket minden fajtánál egyformán és egy időben ismét felére vágtunk vissza. Ebben az évben a fajták egy részének hajtásait még egyszer hasonló módon visszavágtuk, más fajtáknál viszont már csökkent a növekedési erély, és így nem kellett azokat visszavágni. 2002-ben és a további években is folytattuk a leírt metszési beavatkozásokat. Ugyanakkor, mivel a fák a harmadik évben kivétel nélkül elérték a rendelkezésükre álló 1 méteres átmérőt, a hajtás visszavágások mellett a nyár folyamán az oldalelágazások fás részeire történő kisebb- nagyobb mértékű kurtítását is el kellett végezni. Ezt az előző év(ek) növedékeire való visszametszéssel (visszaejtéssel, visszalépéssel) értük el. Célunk az volt, hogy a fák ne nőjenek át egymás életterébe, ne legyen túl sűrű, azaz szellős, jól megvilágítottak legyenek a 2,2-2,5 méter magas koronák. Az évenként 2-3 alkalommal végzett zöldmetszés alkalmával időpontonként az összes lombfelület mintegy 10-15%-át távolítottuk el. A mérések az alábbi paraméterekre terjedtek ki: • A fák központi tengelyének 25 cm, 50 cm, 100 cm, 150 cm, 200 cm magasságban mért keresztmetszetének átlagértékei (cm2), • a központi tengelyen található oldalágak száma a talajszinttől 2 méter magasságig (db), • a oldalágak központi tengely közeli keresztmetszetének átlagértékei (cm2), • a oldalágak elágazásainak száma (db), • az oldalágak 1 m hosszúságára vonatkoztatott összes rügyek száma (db/folyóméter), • az oldalágak 1 m hosszúságára vonatkozatott bokrétás termőnyársak száma (db/ folyóméter), • az oldalelágazásokon található virágok száma (db). A fenti mutatókból viszonyszámokat képeztünk, a fajták összehasonlítása érdekében. Eredmények A 21 cseresznyefajta központi tengelyének átlagos vastagságát az 1. ábra mutatja be. Az ábra alapján látható, hogy a legkisebb és a legnagyobb vastagságú fajta esetében közel háromszoros a különbség. A fajták között egy, a Linda tekinthető vékony központi tengelyűnek, a többi fajta mintegy fele közepesen, a másik fele erősen vastagnak tekinthető. A 2. ábrán mutatjuk be a központi tengelyen a talajszinttől 2 méter magasságig található oldalágak darabszámát. A legkisebb és a legnagyobb értékek között, mintegy 2,5-szeres a különbség. Három fajta (a Germersdorfi 3, a Linda és a Katalin) kiemelkednek a mezőnyből, míg a többi fajta zömében a 13-17 elágazási számú csoportba tartoznak. Az oldalelágazások darabszáma abból a szempontból érdekes, hogy az erősebb növekedést a több növekedési pont jelentősen mérsékelheti azáltal, hogy az többfelé oszlik el. A következő, 3. ábrán mutatjuk be a 2 méter magasságig található oldalágak tengely-közeli keresztmetszetét, azaz vastagságát. A legkisebb és a legnagyobb vastagságokat az 1,2, illetve 4,9 cm 2 értékek jelentik. A fajták többsége a 3 és az 5 cm2 vastagsági kategóriába tartozik, mindössze 5 fajta átlagértékei találhatók ez alatt az érték alatt. A következő ábrán (4. ábra) tüntettük fel a központi tengely vastagsága és az oldalágak tengely közeli vastagsága közötti viszonyát. Megállapítható - s ez várható is volt -, hogy a vastagabb központi tengelyű fajta oldalágainak vastagsága is nagyobb, a két mutató között szoros összefüggés igazolható.