Kertészmérnök 28. (1986)

1986 / 1-2. szám

nikus fejlesztése, a település-rekons­trukció, ... Az életminőség és a tár­sadalmi közérzet javítását az egészsé­ges, esztétikus, ökológiailag kiegyen­súlyozott épített környezet létreho­zásával is segíteni kell” (8. pont). A határozatban foglaltak tájrendezési és kertépítészeti módszerek nélkül megvalósítha­tatlanok. A feladatok megoldásához szakterüle­ti tervezési és kutatási munkák végzése szük­séges, amelyben hatékonyan közreműködhe­tünk. 2. A természeti, a táji és az építészeti érté­kek — háttérbe szorult - megőrzésére és a változó igényekhez igazodó, embe­ribb lakókörnyezetnek a létrehozására tájrendezési és kertépítészeti kutatások végzése. 3. A gazdasági tartalmú területfejlesztési és műszaki típusú területrendezési tervek­hez ökológiai indíttatású tájrendezési, va­lamint kertépítészeti tervezési metodika kidolgozása. 4. Az életkörülmények javítása területi fel­adatainak megoldása érdekében tájrende­zési és kertépítészeti kutatások végzése — a lakosság növekvő rekreációs igé­nyeinek kielégítéséhez a városkörnyé­ki szabadidő-központok, valamint az Dr. Dalányi László szakvezető ifjúsági és a falusi turizmus kiépíté­sével, — a városi zöldterületek arányának növe­kedéséhez, a városkörnyéki üdülőterü­letek fokozatos fejlesztéséhez, — az emberi léptékű beépítés fenntartá­­hoz. 5. A megkezdett kutatások folytatása nagy­városok, agglomerációk, ipari és üdülőte­rületek védelmében (pl. Balaton üdülő­körzet, Budapest és környéke, Tata- Tatabánya—Oroszlány és Komárom—Esz­tergom ipari sáv). 6. A terület- és a településfejlesztés követ­kezetes végrehajtásához szakterületi szem­pontok kidolgozása: — a természeti és a művi környezet har­monikus fejlesztésére, — a zártkertek területrendezési és kör­nyezetvédelmi ellentmondásainak fel­oldására, — a műemléki és építészeti értékek táji adottságokhoz igazodó fejlesztésére, — a települések vizuális értékének foko­zására. 7

Next