Kincses Kalendáriom, 1921
A béke
A BÉKE. A múlt (1919.) esztendőben létrejött, sok vajúdás után, a német, az osztrák és a bolgár béke, míg a magyar és a török békeaz 1920. évre maradt. A győztes antant, amely kegyetlenül megalázta Németországot és fölosztotta Ausztriát, könyörtelenül földarabolta Magyarországot is abban a békeszerződésben, amelyet 1920. év június hónap 4-én diktáltak ránk Versaillesben, a Nagy-Trianoni-palotában. Magyarország meghívása a békekonferenciára. Magyarországot 1919. november 25- diként Huszár Károly koncentrációs kormatíjának hivatalos elismeréseiképp hívták meg a párisi békekonferenciára. A szövetségesek legfelső tanácsa az antant Budapestre küldött megbízottja Sir George Clerk meghallgatása után hozta erre vonatkozó határozatát, amelyet Glémenceau mint a békekonferencia elnöke levélben közölt a magyarkormánnyal. A levelet Bandhaltz amerikai tábornok, a budapesti antantmisszió vezetője adta át Huszár Károlynak. A levél azzal végződött, hogy felszólítják a magyar kormányt, küldje ki legrövidebb időn belül megbízottait Neuillybe, a Chateau de Madrid kastélyba. December 20. /A kormány összeállította 4 a békésdelegációt, amelynek elnökségét Apponyi Albert gróf vállalta. Főmegbizottak lettek: Teleki Pál gróf, Bethlen István gróf, Popovics Sándor, Lers Vilmos, Zoltán Béla dr. és Somssich László gróf. Megbízottak: Valkó Lajos dr., Kállay Tibor dr., Barta Rikárd dr., Csáky Imre gróf, Láng Boldizsár báró alezredes és Ottlik Iván dr. A delegáció főtitkára lett Praznovszky Iván rendkívüli ,követ és meghatalmazott miniszter. Január 3. A párisi Opinion című lapközzétette Sixtus pármai herceg 1917- ben történt titkos kiküldetésére vonatkozó okmányokat, amelyekből az derült ki, hogy Károly király és azantant "között bizonyos megállapodás történt és Czernin gróf külügyminiszter tudott a békeakcióról. Január 1.: A magyar békedelegáció első csoportja Apponyi Albert gróf Az alábbiakban elmondjuk a trianoni béke történetét, ismertetjük a török békekötés körülményeit s mindazokat az eseményeket, amelyek a béketárgyalásokkal voltak kapcsolatosak. E cikkekkeretében számolunk be az oroszok és a lengyelek háborújáról s a köztük létrejött fegyverszünetről, s végül e cikkben foglaljuk össze a többi külföld összes nevezetesebb eseményeit is, amelyek a különböző békekötések után történtek. vezetésével reggel 8 óra 50perckor különvonaton Párisba utazott. Január 7. Magyar tudósok és írók táviratot küldtek Anatole Francénak, a francia akadémia tagjának, akinek tolllát ellenségeink fölhasználták arra, hogy hazánkat igaztalan váddal illessék. A távirat fölvilágosítást nyújtott Anatole Francénak Magyarország valódi helyzetéről. Január 8. A magyar békedelegáció különvonata Párisba érkezett. Delegátusainkat autón vitték ki Neuillybe, a Chateau de Madridba, ahol úgy éltek, mint az internáltak. Január.arc/A magyar békedelegáció a meghatalmazások kicserélése után két jegyzéket adott át Henry francia ezredesnek a békekonferencia elnökéhez való továbbítás céljából. Az első jegyzék a bemutatkozó jegyzék volt, amelybena delegáció feltárta Magyarország helyzetét a múltban és a jelenben. A jegyzék azzal a kéréssel végződött, hogy a legfelső tanács népszavazás elrendelésével adjon alkalmat úgy a magyar népnek, mint a magyar területen élő nemzetiségeiknek, hogy ők maguk határozhassanak jövendő sorsukról A második jegyzékben a békedelegáció kifejti, hogy a magyar kormány a közvélemény megnyugtatása céljából kinyilvánította ugyan, hogy a békedelegáció nem fog addig kiutazni, míg a románok a demarkációs vonalra vissza nem vonulnak, mégis, hogy tanújelét adja békeszeretetének és az antant iránt való bizalmának, eljött Franciaországba. Ezzel szemben kéri, hogy az antant szerezzen érvényt akaratának a románokkal szemben és bírja rá őket a visszaivomyalásra. A magyar béke. Csak RADIO terpentines cipőkrémet használjon!’ 14 209