Kincses Kalendárium, 1975

Lelket lehel a számítógép

Egy óra múlva Itt vagyok... ... ígérte 1973 nyarán Láng Vince­­ és másfél év után beváltja ígé­retét. Mint ismeretes, az első nyolc rész forgatásának befejezése és az újabb hat rész megkezdése előtt csaknem két esztendő telt el. A film készítőitől arra kértünk választ, hogyan sikerült a folyamatosságba visszatalálniuk? — A rendezőnek viszonylag egy­­­szerűbb a dolga, ő az egészet látja. A szereplők visszarázása nehezebb volt. A főhőst alakító Harsány­ Gá­bornak újra levetítettük az előző részeket, fotókon tanulmányoztuk vele a figura külsejét, mozdulatait. De rajta kívül még háromszáz szí­nész vett részt a produkcióban. A figurák többsége a folytatásokban is visszatér, ami persze nem r­ent egyszerűen. Módi Szabó Gábor idejét nem sikerült egyeztetnünk, így át kellett dolgoznunk a forgató­­könyvet. Most már úgy látjuk, hasz­nára is vált az ügynök. Általános tapasztalat: a kényszerhelyzet min­dig jobb megoldás kiötlésére ser­kent. Búcsúzásunkkor Láng Vince a ke­leti frontra indult. Az újabb részek­ben Ukrajnán, Lengyelországon és Szlovákián át eljut a bekerített Bu­­dapestig. Fél Európát átszelő útja úgy került filmszalagra, hogy köz­ben senki sem­ hagyta el Magyar­­országot. A megfelelő helyszínek kiválasztásával, egy-egy jellegzetes épület, vagy tájmotívum megkere­sésével igyekeztünk a hiteles való­sápot létrehozni, vagy legalábbis érzékeltetni. Csontduda 1 Az Aron­y-páva műsorok már megis­mertettek minket jónéhány különleges hangszerrel. Az évi 1500 perces folklór műsorban jut idő arra is, hogy ismere­teinket tovább bővítsük. A szerkesztők nemcsak a magyarországi instrumentu­mokat mutatják be, hanem ellátogatnak Európa más országaiba is, bizonyítva ezzel a népek zenéjének összefüggéseit. Meglepetés persze bőven okod. Pél­dául, hogy a magyarországi töröksíp azonos a Bulgáriában használatos Zuró­­val. Vagy, hogy az Aranypávából meg­ismert Hackbretet, a nyakba akasztható Cimbalmot, még a múlt században is használták itthon. Láthatjuk az avar korabeli csontdu­dát, amelyet 1933-ban találtak János­­hidán. Mohács török szemmel A kutatókkal, tudósok­kal, írókkal együtt - vagy éppen velük szemben - magunk is sokszor értékel­tük már, mi történt 1526 augusztus 29-én és az azt követő évtizedekben Ma­gyarországon. A Várok - törökök cím­ű, körülbelül két évszázad hiteles törté­netének eseményeit fel­ölelő sorozatban megint ez lesz a téma. Csakhogy most arról lesz szó,­ miként is vélekedik minderről a másik fél, a török króni­kás. 0 török történész. 14,1 %

Next