Kipszer Élet, 1972 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1972-11-08 / 23. szám
Országos Gázkonferencia Székesfehérváron Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület az idén Székesfehérvárott tartotta 16. Országos Gázkonferenciáját, melyen vállalatunk is képviseltette magát. Az idén az ezeréves városban rendezett konferencia hét szekcióülésen ismertette a gázipar különböző területein az utóbbi évben végbement lényeges változásokat, a felmerült problémákat. A házigazdát elismerés illeti a gazdag programért. A szekcióülések témáinak felsorolása helyett csak a KIPSZER-t közelebbről érintő „Biztonságtechnika” kör előadásairól szólnék, témaE témakör keretében szó esett az újabb irányzatokról a gázbiztonságtechnikában, és a jelenleg érvényben levő szabályzatok alkalmazásának gyakorlati problémáiról. Jelentősnek tartjuk a Gázipari Műszaki Biztonsági Felügyelet tevékenysége során szerzett tapasztalatokról szóló beszámolót. Igen hasznosnak bizonyultak az előadásokon kívül megrendezett egyéb programok. Gondolunk itt elsősorban a kiállításra, gyártmányismertetőkre és üzemlátogatásokra. Átgondolva a háromnapos konferencia tapasztalatait, hasznos lett volna, ha kalorikus gyárrészlegünktől több szakember vett volna részt e profiljukba vágó témakörök ismertetőjén. Kládler Ernő A kalorikus gyárrészleg beszámolója A szokásostól eltérő módon indult 1972. október 11-én az értekezlet, amelyen a kalorikus gyárrészleg vezetője számolt be az 1972. évi műszaki, gazdasági előirányzatok teljesítéséről, a gyárrészlegi árpolitikáról és az 1973-as tervév előkészítésére tett intézkedésekről. Az eltérés formailag abban jelentkezett, hogy a beszámoltató anyagát Benedikti Dániel gyárrészlegvezető főmérnök — igazgató utasítására — írásban elvtárs készítette el és a beszámoltató előtt megküldte az ott jelenlevőknek. Tartalmi eltérést pedig az okozott, hogy a kalolikus gyárrészleg kazánszerelő szakcsoportja létszámtervét nem tudta teljesíteni és egyéb problémák — közöttük garanciális kötelezettségek végzése miatt — az 1972. évre tervezett árbevétel nem biztosított. A gyárrészleg pártalapszervezete részéről Oros Lajos titkár kiegészítésében már jövő alapozásáról és a kivehető megoldásra vonatkozó kibontakozás lehetőségéről adott tájékoztatást. A gyárrészlegi beszámoltatón hozott határozatokból az alábbiakat ismertetjük: — A kalolikus gyárrészleg anyagkészletének a termeléssel — norma szerint — arányban kell lennie. Meg kell vizsgálni, hogy ezzel kapcsolatban milyen a gyárrészleg anyaggazdálkodása és a szükséges norma szerinti készleteket ki kell munkálni. — A beszámoló során a kalolikus gyárrészleg területén feltárt negatívumok felszámolása érdekében pontos intézkedési tervet kell készíteni. Az intézkedési tervben a hibák feltárása mellett a kijavítások módját és határidőit is meg kell határozni. — A munkahelyeken levő dolgozók szociális ellátásának biztosítása elsőrendű feladat. Meg kell vizsgálni, hogy egyegy munkahelyről történő levonulás után szervezetileg és a gyakorlatban hogy biztosítják a szociális felszereléseket, (például öltözőszekrények) továbbvitelét. Műnk Endréné A KÖNNYŰIPARI SZERELŐ ÉS ÉPÍTŐ VÁLLALAT DOLGOZÓINAK LAPJA III. ÉVFOLYAM 23. SZÁMÁRA: 40 FILLÉR 1972. NOVEMBER 8 A KIPSZER eredményesen dolgozott Miniszteri értekezlet határozata Mint arról már lapunk egyik korábban megjelent számában írtunk, szeptember hónapban Keserű Jánosné könnyűipari miniszter értekezletet tartott a Könnyűipari Minisztériumban, ahol dr. Pongrácz Pál, vállalatunk igazgatója számolt be a Könnyűipari Szerelő és Építő Vállalat 1968—71. évi munkájáról. A miniszter a Könnyűipari Szerelő és Építő Vállalat beszámolóját elfogadta és a beszámoló alapján vállalatunk munkáját a következőképpen értékelte és a miniszteri értekezlet a következő határozatokat hozta. A vállalat a beszámolásidőszakban eredményesen dolgozott és munkájával jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a könnyűipari vállalatok beruházási és állóeszköz-fenntartási igényei kielégítésére kerüljenek. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése után létrehozott szervezeti felépítésükkel, profilbővítéssel, hatáskörök helyes decentralizálásával rugalmasan tudtak eleget tenni a jelentkező igényeknek és jó kapcsolatot alakítottak ki a partner vállalatokkal. ként emelte külön pozitívumki a könnyű szerkezeti építési program végrehajtásában elért eredményeiket. Jó munkájukat tükrözi az is, hogy szolid árpolitika mellett nyereségüket évről évre emelni tudják. A beszámolóban kitűzött feladataik mellett a gazdálkodás tekintetében eddig követett magatartásukat folytatva, egyes területeken célul kell kitűzni munkájuk további javítását. A vállalat alapvető 1. feladata a könnyűipari _____ ágazathoz tartozó vállalatok és szövetkezetek igényeinek elégítése, minél teljesebb kiEnnek mértékét a vállalat jelenlegi különösen a profiljába tartozó szolgáltatások — ezen belül különösképpen a karbantartási, az automatikák ellenőrzésével, fenntartásával összefüggő szolgáltatások — növelésével törekedjék fokozni. Természetesen azon szakterületeken, amelyekben a könnyűmari ágazathoz tartozó vállalatok igényeinek kielégítésén túl várhatóan szabad kapacitással rendelkeznek, vagy ahol a gazdaságosság egyébként is a nagyobb szériákban való munkavégzést indokolja, kívánatos, hogy más ágazatokhoz tartozó vállalatok igényeit is kielégítsék. A generáltevékenység 2. fokozása érdekében tö____ rekedjenek arra, hogy arányosan fejlődjenek termelő és kivitelező egységei, és a pénzügyi lehetőségük keretei között képesek legyenek egyegy objektumot kulcsátadásig elvállalni. ~ A komplexitás növekedése ____ vállalat megkívánja a belső szervezettségének továbbfejlesztését A munkatorlódások, illetve egyidejűségek kiküszöbölése érdekében helyesnek tartanánk, ha a meghatározó jellegű, nagy volumenű munkák hálótervezését fokozatosan bevezetnék és ezzel megteremtenének egy szélesebb alapon nyugvó programozott termelést. Dolgozzák ki távlati 4. fejlesztési elképzelései_____ két, melyben vegyék figyelembe a várhatóan növekvő könnyűipari ágazati igényeknek megfelelő kapacitás növelését és a műszaki színvonal emelését. E munkához használják fel egyrészt a Könnyűipari Minisztérium illetékes szerveinek információs anyagát, másrészt piackutatás útján szerezzenek közvetlen tájékozódást a tárca vállalataitól. Vizsgálják meg, milyen. módon specializálhat____ nak sok irányban fejlődő tevékenységüket a kooperáció kiterjesztése útján. Egyetértett a miniszter 6__a vállalati jelentésben _____ szereplő következő feladatok végrehajtásával is: — A termelékenység növelése és az átfutási idő csökkentése céljából az előregyártást minden szakágban növelni kell. — A termelési kooperációt külső vállalatok bevonásával is tovább kell bővíteni, s ha lehet, külföldi cégekkel is kell gyártáskooperációt kialakítani. — Meg kell szüntetni azokat a tevékenységi köröket, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a vállalat komplexitásához, vagy feladataikat nem kellő hatékonysággal végzik és azok más vállalatok munkájával pótolhatók. — Több, eddigi gyártmányukat sorozatgyártásra kell átszervezni. — Munkaprogramozási tevékenységüket a jelenleginél hatékonyabbá kell tenni annak érdekében, hogy a munkacsúcsok, illetve egyidejűségek megszűnjenek. ~ A vállalat összességében kedvező eredmé_____ nyeinek kialakulásában nagy szerepe volt a szocialista munkaversenynek, a vállalati vezetés és a szocialista brigádok között kialakult jó együttműködésnek. Kívánatos, hogy a munkaverseny és a szocialista brigádszervezés módszereit, elsősorban könnyűipari ágazatban minél a szélesebb körben megismerjék. Széles körben haszonosítani kell azokat a ____ kezdeményezéseket is, amelyeket a vállalat a belső mechanizmus korszerűsítésében, s a növekvő feladatokkal összhangban hozott kádermunkával, elsősorban a magasabb képzettségű felső- és középkáderek beállításával ért el. A vállalat munkája figyelemreméltó abban _____ a tekintetben is, hogy alapjában véve megcáfolták azt az elég általános elterjedt nézetet, hogy dinamikusan fejlődő vállalatok képtelenek saját fejlődésük finanszírozására. Ezért a többi vállalat irányában történő hasznosítás céljára az éves beszámoltatás alkalmával még részletesebben elemezni kell, hogy milyen módszerek tették lehetővé, hogy a vállalat ilyen mértékig tudja önfinanszírozással (bér és eszköz) fedezni a gyorsított fejlesztést is. A miniszter a vállalati 10.______összmunka kedvező _____ alakulásáért, ezen belül különösen a belső szervezet korszerűsítéséért, a munkaverseny-mozgalom kezdeményező jellegű támogatásáért elismerését fejezte ki a vállalati kollektívának, a vállalat gazdasági és társadalmi vezetőinek. Felkérte a vállalat igazgatóját, hogy személyesen, de a vállalati kollektíva tagjai közül is minél többen cikkek megírásával, keretében, vagy a vezetőképzés máshol tartott előadások segítségével járuljanak hozzá, hogy kedvező eredményeiket, munkamódszereiket más könnyűipari gyárakban is hasznosítani lehessen. ~~ A vállalati stratégia 11 meghatározása és a _____ vállalati vezetés biztonságának növelése érdekében a miniszter utasítást adott a minisztérium iparfejlesztési főosztályának, általában fejlesztési kérdésekkel foglalakozó munkatársaknak és vezetőknek, hogy a jövőben a könnyűipari ágazat egészével kapcsolatos fejlesztési terveinkről bővebb tájékoztatást adjanak a vállalatnak annak érdekében, hogy saját fejlesztési terveit ehhez tudja alkalmazni és erőinek minél nagyobb részét időben az ágazat előtt álló fejlesztési célok szolgálatába állítani, illetve fejleszteni. Finis Nagyhalászon Már dolgoznak a szövőgépek a nemrég elkészült nagyhalászi üzemcsarnokban. Riportunk a 3. oldalon. (Bakó István felvétele) Az Októberi Szocialista forradalom és a kommunizmus építése Az oroszországi ideiglenes kormány 1917. július elején fegyveres erővel lép fel a tüntető tömegek ellen. A forradalom továbbfejlődése már csak fegyveres úton lehetséges. A fegyveres felkelés előkészítését Lenin irányítja. Október 25-én — időközben az általánosan elfogadott időszámításhoz alakított naptár szerint november 7-én — a munkások és a forradalmár katonák Pétervárott megdöntik az ideiglenes kormányt. Még ugyanazon a napon összeül a Szovjetek II. összoroszországi Kongresszusa, amely hivatalosan is kimondja a forradalom győzelmét azt, hogy az országban minden hatalom a munkások, a parasztok, a katonák szovjetjeinek kezébe ment át. A fiatal szovjethatalomnak csak pillanatai voltak arra, hogy megkezdje a szocialista rend szervezését. Megkezdődött a megdöntött rendszer képviselőinek ellentámadása, ellenforradalmi felkelések robbantak ki, amelyet a munkásforradalomtól megrettent tőkésországok mind fokozottabban támogattak — függetlenül attól, hogy a háborúban a cári Oroszország oldalán, vagy azzal szemben vettek részt. Egykori cári tábornokok szervezték a volt cári tisztekből az ellenforradalom vezérkarát. 1919-ben a külföldi intervenciósok és az ellenforradalmárok az egykori cári birodalom területének nagyobb részét tartották megszállva, miközben éhínség, nyomor, a termelés csaknem teljes szünetelése növelte a súlyos nehézségeket. Több éves harcban a Vörös Hadsereg szétzúzta a belső ellenforradalmat, a külső intervenciósokat pedig távozásra kényszerítették. Oroszországban több tízezer magyar internacionalista is harcolt a szovjethatalom győzelméért. A szovjet állam, Lenin vezetésével, már a harcok közben megszilárdította belső helyzetét. A szétzilált népgazdaság helyreállítására megtörténtek az első intézkedések, s 1921-ben a párt X. kongresszusa elhatározta, az új gazdasági politika, a NÉP bevezetését. A NÉP bevezetése előtt már a Szovjetek VIII. összoroszországi Kongresszusa elfogadta az ország villamosításának akkor hihetetlennek tűnő programját, a híres lenini GOELRO-tervet. Megszilárdult a politikai helyzet is: a pártban fokozatosan legyőzték a kispolgári elemeket, a szovjetekben a bolsevikok politikai vonalával szemben álló csoportok képviselőit. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége 1922. december 30-án alakult meg. 1924. január 21-én súlyos veszteség érte az egész emberiséget: meghalt Lenin, a bolsevik párt és a szovjet állam alapítója. A szovjet állam minden energiáját a gazdaság fejlesztésére, az állam megerősítésére fordította. Elfogadták a szocialista iparosítás programját, majd az első ötéves népgazdasági tervet (1929—1933), amelyet a szovjet emberek négy év alatt teljesítettek. A tervszerű fejlesztés eredményeként nemcsak helyreállították a népgazdaságot, hanem korszerű ipart teremtettek és megvalósították a mezőgazdaság szocialista átszervezését is. A szocializmus a Szovjetunióban a harmincas évek második felében győzelmet aratott. 1941. június 22-én a hitleri fasiszta haderő, amely addigra már uralma alá hajtotta szinte az egész kontinentális Európát, a Szovjetunióra támadt (megszegve ezzel az 1939-ben kötött megnemtámadási szerződést). A támadók kezdetben veszedelmesen előrenyomultak: néhány hónap múlva körülzárták Leningrádot, 1941 őszén közvetlenül fenyegették Moszkvát, uralmuk alá hajtották Ukrajna, Belorusszia területeit, s előretörtek a Kaukázus felé. Majd bekövetkezett a változás. Már a háború első fele súlyos vereséget hozott a hitlerista hadseregnek Moszkva alatt, s az 1942. év meghozta a fordulatot a háború menetében: a hitleri hadsereg katasztrofális vereséget szenvedett a Volga mentén, Sztálingrádnál, amelyet hónapokon át hiába kísérelt meg elfoglalni. A fasiszták halottakban, sebesültekben, foglyokban több mint 300 000 embert vesztettek, s ezt a csapást már sohasem tudták kiheverni. 1943 közepétől kezdve a szovjet hadsereg, amelynek főparancsnoka Joszif Visszárionovics Sztálin volt, maga előtt űzve a menekülő fasisztákat, fokozatosan foglalta vissza az ország megszállt területeit, 1944. nyarára már átlépte a határt és egymás után szabadította fel a kelet-európai országokat, köztük hazánkat is. 1945. tavaszán a harcok Németország területén folytak, a szovjet alakulatok májusra elfoglalták Berlint is. Az európai háborút a Szovjetunió és a szövetséges hatalmak győzelmével ért véget. Rövidesen Ázsiában is véget értek a harcok, azt követően, hogy a szovjet hadsereg szétzúzta a japánok elitalakulatát, a Quantung-hadsereget. A Szovjetunió a második világháborúban rendkívül súlyos veszteségeket szenvedett: a háború 679 milliárd rubel értékű kárt okozott a gazdaságnak, megsemmisítette az ország európai területének iparát, közlekedését és mezőgazdaságát, 1710 város, csaknem 75 000 falu és lakott település pusztult el. 25 millió szovjet ember vesztette életét. A szovjet társadalomnak már a háború utáni első ötéves tervidőszakban sikerült megoldani a helyreállítás feladatát. Ezt követően a Szovjetunió mind gyorsabb léptekkel haladt előre, s ma a világ egyik — gazdaságilag, politikailag és katonailag — vezető hatalma. Az SZKP XXIV. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolója megállapította: „A szovjet emberek önfeláldozó munkájával felépült a fejlett szocialista társadalom, amelyről Lenin már 1918- ban úgy beszélt, mint országunk jövőjéről. Ez lehetővé tette számunkra, hogy hozzákezdjünk a párt programjának, az utóbbi pártkongresszusok által megjelölt nagy feladatoknak gyakorlati megvalósításához, a kommunizmus anyagi és műszaki bázisának megteremtéséhez.” (Rövidített részlet Kiss Csaba és Nemes János könyvéből.)