Kipszer Élet, 1972 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1972-11-08 / 23. szám

Országos Gázkonferencia Székesfehérv­áron Az Energiagazdálkodási Tu­dományos Egyesület az idén Székesfehérvárott tartotta 16. Országos Gázkonferenciáját, melyen vállalatunk is képvi­seltette magát. Az idén az ezeréves város­ban rendezett konferencia hét szekcióülésen ismertette a gázipar különböző területein az utóbbi évben végbement lé­nyeges változásokat, a felme­rült problémákat. A házigaz­dát elismerés illeti a gazdag programért. A szekcióülések témáinak felsorolása helyett csak a KIPSZER-t közelebbről érin­tő „Biztonságtechnika” kör előadásairól szólnék, téma­E témakör keretében szó esett az újabb irányzatokról a gáz­­biztonságtechnikában, és a je­lenleg érvényben levő sza­bályzatok alkalmazásának gya­korlati problémáiról. Jelentős­nek tartjuk a Gázipari Műsza­ki Biztonsági Felügyelet tevé­kenysége során szerzett ta­pasztalatokról szóló beszámo­lót. Igen hasznosnak bizonyultak az előadásokon kívül megren­dezett egyéb programok. Gon­dolunk itt elsősorban a kiállí­tásra, gyártmányismertetőkre és üzemlátogatásokra. Átgondolva a háromnapos konferencia tapasztalatait, hasznos lett volna, ha kalori­kus gyárrészlegünktől több szakember vett volna részt e profiljukba vágó témakörök ismertetőjén. Kládler Ernő A kalorikus gyárrészleg beszámolója A szokásostól eltérő módon indult 1972. október 11-én az értekezlet, amelyen a kalori­kus gyárrészleg vezetője szá­molt be az 1972. évi műszaki, gazdasági előirányzatok telje­sítéséről, a gyárrészlegi árpoli­tikáról és az 1973-as tervév előkészítésére tett intézkedé­sekről. Az eltérés formailag abban jelentkezett, hogy a beszámoltató anyagát Bene­­dikti Dániel gyárrészlegvezető főmérnök — igazgató utasítására — írásban elvtárs készí­tette el és a beszámoltató előtt megküldte az ott jelen­levőknek. Tartalmi eltérést pedig az okozott, hogy a kalolikus gyárrészleg kazánszerelő szak­csoportja létszámtervét nem tudta teljesíteni és egyéb problémák — közöttük garan­ciális kötelezettségek végzése miatt — az 1972. évre terve­zett árbevétel nem biztosított. A gyárrészleg pártalapszerve­­zete részéről Oros Lajos tit­kár kiegészítésében már jövő alapozásáról és a kive­­­hető megoldásra vonatkozó ki­bontakozás lehetőségéről adott tájékoztatást. A gyárrészlegi beszámolta­­tón hozott határozatokból az alábbiakat ismertetjük: — A kalolikus gyárrészleg anyagkészletének a termeléssel — norma szerint — arányban kell lennie. Meg kell vizsgálni, hogy ezzel kapcsolatban mi­lyen a gyárrészleg anyaggaz­dálkodása és a szükséges nor­ma szerinti készleteket ki kell munkálni. — A beszámoló során a ka­lolikus gyárrészleg területén feltárt negatívumok felszámo­lása érdekében pontos intézke­dési tervet kell készíteni. Az intézkedési tervben a hibák feltárása mellett a kijavítások módját és határidőit is meg kell határozni. — A munkahelyeken levő dolgozók szociális ellátásának biztosítása elsőrendű feladat. Meg kell vizsgálni, hogy egy­­egy munkahelyről történő le­vonulás után szervezetileg és a gyakorlatban hogy biztosít­ják a szociális felszereléseket, (például öltözőszekrények) to­vábbvitelét. Műnk Endréné A KÖNNYŰIPARI SZERELŐ ÉS ÉPÍTŐ VÁLLALAT DOLGOZÓINAK LAPJA III. ÉVFOLYAM 23. SZÁM­ÁRA: 40 FILLÉR 1972. NOVEMBER 8 A KIPSZER eredményesen dolgozott Miniszteri értekezlet határozata Mint arról már lapunk egyik korábban megjelent szá­mában írtunk, szeptember hónapban Keserű Jánosné kön­­­nyűipari miniszter értekezletet tartott a Könnyűipari Mi­nisztériumban, ahol dr. Pongrácz Pál, vállalatunk igazga­tója számolt be a Könnyűipari Szerelő és Építő Válla­lat 1968—71. évi munkájáról. A miniszter a Könnyűipari Szerelő és Építő Vállalat beszámolóját elfogadta és a be­számoló alapján vállalatunk munkáját a következőképpen értékelte és a miniszteri értekezlet a következő határoza­tokat hozta. A vállalat a beszámolási­dőszakban eredményesen dol­gozott és munkájával jelentő­sen hozzájárult ahhoz, hogy a könnyűipari vállalatok be­ruházási és állóeszköz-fenn­tartási igényei kielégítésére kerüljenek. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése után lét­rehozott szervezeti felépíté­sükkel, profilbővítéssel, ha­táskörök helyes decentralizá­lásával rugalmasan tudtak eleget tenni a jelentkező igé­nyeknek és jó kapcsolatot alakítottak ki a partner vál­lalatokkal. ként emelte külön pozitívum­ki a könnyű­ szerkezeti építési program végrehajtásában elért ered­ményeiket. Jó munkájukat tükrözi az is, hogy szolid árpolitika mel­lett nyereségüket évről évre emelni tudják. A beszámolóban kitűzött feladataik mellett a gazdálko­dás tekintetében eddig köve­tett magatartásukat folytatva, egyes területeken célul kell kitűzni munkájuk további ja­vítását. A vállalat alapvető 1. feladata a könnyűipari _____ ágazathoz tartozó vál­lalatok és szövetkezetek igé­nyeinek elégítése, minél teljesebb ki­Ennek mértékét a vállalat jelenlegi különö­sen a profiljába tartozó szol­gáltatások — ezen belül kü­lönösképpen a karbantartási, az automatikák ellenőrzésé­vel, fenntartásával összefüggő szolgáltatások — növelésével törekedjék fokozni. Termé­szetesen azon szakterülete­ken, amelyekben a könnyű­mari ágazathoz tartozó vál­­lalatok igényeinek kielégíté­sén túl várhatóan szabad ka­­pacitással rendelkeznek, vagy ahol a gazdaságosság egyéb­ként is a nagyobb szériák­ban való munkavégzést indo­kolja, kívánatos, hogy más ágazatokhoz tartozó vállala­­tok igényeit is kielégítsék. A generáltevékenység­ 2. fokozása érdekében tö­____ rekedjenek arra, hogy arányosan fejlődjenek terme­lő és kivitelező egységei, és a pénzügyi lehetőségük keretei között képesek legyenek egy­­egy objektumot kulcsátadásig elvállalni. ~ A komplexitás növe­­­­­kedése ____ vállalat megkívánja a belső szerve­zettségének továbbfejlesztését A munkatorlódások, illetve egyidejűségek kiküszöbölése érdekében helyesnek tarta­nánk, ha a meghatározó jelle­gű, nagy volumenű munkák hálótervezését fokozatosan bevezetnék és ezzel megte­remtenének egy szélesebb ala­pon nyugvó programozott ter­melést. Dolgozzák ki távlati 4. fejlesztési elképzelései­_____ két, melyben vegyék figyelembe a várhatóan nö­vekvő könnyűipari ágazati igényeknek megfelelő kapaci­tás növelését és a műszaki színvonal emelését. E mun­kához használják fel egyrészt a Könnyűipari Minisztérium illetékes szerveinek informá­ciós anyagát, másrészt piac­kutatás útján szerezzenek közvetlen tájékozódást a tár­ca vállalataitól. Vizsgálják meg, milyen­­. módon specializálhat­____ nak sok irányban fejlő­dő tevékenységüket a koope­ráció kiterjesztése útján. Egyetértett a miniszter 6__a vállalati jelentésben _____ szereplő következő fel­adatok végrehajtásával is: — A termelékenység növe­lése és az átfutási idő csök­kentése céljából az előregyár­­tást minden szakágban növel­ni kell. — A termelési kooperációt külső vállalatok bevonásával is tovább kell bővíteni, s ha lehet, külföldi cégekkel is kell gyártáskooperá­ciót kiala­kítani. — Meg kell szüntetni azo­kat a tevékenységi köröket, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a vállalat komplexi­tásához, vagy feladataikat nem kellő hatékonysággal végzik és azok más vállala­tok munkájával pótolhatók. — Több, eddigi gyártmá­nyukat sorozatgyártásra kell átszervezni. — Munkaprogramozási te­vékenységüket a jelenleginél hatékonyabbá kell tenni an­nak érdekében, hogy a mun­kacsúcsok, illetve egyidejűsé­gek megszűnjenek. ~ A vállalat összességé­­­ben kedvező eredmé­_____ nyeinek kialakulásában nagy szerepe volt a szocialis­ta munkaversenynek, a vál­lalati vezetés és a szocialista brigádok között kialakult jó együttműködésnek. Kívánatos, hogy a munkaverseny és a szocialista brigádszervezés módszereit, elsősorban könnyűipari ágazatban minél a szélesebb körben megismer­­jék. Széles körben hasz­o­­nosítani kell azokat a ____ kezdeményezéseket is, amelyeket a vállalat a belső mechanizmus korszerűsítésé­ben, s a növekvő feladatokkal összhangban hozott káder­munkával, elsősorban a ma­gasabb képzettségű felső- és középkáderek beállításával ért el. A vállalat munkája fi­­­­gyelemreméltó abban _____ a tekintetben is, hogy alapjában véve megcáfolták azt az elég általános elter­jedt nézetet, hogy dinamiku­san fejlődő vállalatok képte­lenek saját fejlődésük finan­szírozására. Ezért a többi vál­lalat irányában történő hasz­nosítás céljára az éves beszá­moltatás alkalmával még részletesebben elemezni kell, hogy milyen módszerek tet­ték lehetővé, hogy a vállalat ilyen mértékig tudja önfinan­szírozással (bér és eszköz) fe­dezni a gyorsított fejlesztést is. A miniszter a vállalati 10.______összmunka kedvező _____ alakulásáért, ezen be­lül különösen a belső szerve­zet korszerűsítéséért, a mun­­kaverseny-mozgalom kezde­ményező jellegű támogatá­sáért elismerését fejezte ki a vállalati kollektívának, a vál­lalat gazdasági és társadalmi vezetőinek. Felkérte a vállalat igazga­tóját, hogy személyesen, de a vállalati kollektíva tagjai közül is minél többen cikkek megírásával, keretében, vagy a vezetőképzés máshol tar­tott előadások segítségével já­ruljanak hozzá, hogy kedvező eredményeiket, munkamód­szereiket más könnyűipari gyárakban is hasznosítani le­hessen. ~~ A vállalati stratégia 11 meghatározása és a _____ vállalati vezetés biz­tonságának növelése érdeké­ben a miniszter utasítást adott a minisztérium iparfejlesztési főosztályának, általában fejlesztési kérdésekkel foglal­a­kozó munkatársaknak és ve­zetőknek, hogy a jövőben a könnyűipari ágazat egészével kapcsolatos fejlesztési ter­veinkről bővebb tájékoztatást adjanak a vállalatnak annak érdekében, hogy saját fejlesz­tési terveit ehhez tudja al­kalmazni és erőinek minél nagyobb részét időben az ága­zat előtt álló fejlesztési célok szolgálatába állítani, illetve fejleszteni. Finis Nagyhalászon Már dolgoznak a szövőgépek a nemrég elkészült nagyhalászi üzemcsarnokban. Riportunk a 3. oldalon. (Bakó István felvétele) Az Októberi Szocialista forradalom és a kommunizmus építése A­z oroszországi ideiglenes kormány 1917. július elején­­­ fegyveres erővel lép fel a tüntető tömegek ellen. A forradalom továbbfejlődése már csak fegyveres úton lehetséges. A fegyveres felkelés előkészítését Lenin irányítja. Október 25-én — időközben az általánosan elfogadott időszá­mításhoz alakított naptár szerint november 7-én — a munká­sok és a forradalmár katonák Pétervárott megdöntik az ideig­lenes kormányt. Még ugyanazon a napon összeül a Szovje­tek II. összoroszországi Kongresszusa, amely hivatalosan is kimondja a forradalom győzelmét azt, hogy az országban minden hatalom a munkások, a parasztok, a katonák szov­jetjeinek kezébe ment át. A fiatal szovjethatalomnak csak pillanatai voltak arra, hogy megkezdje a szocialista rend szervezését. Megkezdő­dött a megdöntött rendszer képviselőinek ellentámadása, el­lenforradalmi felkelések robbantak ki, amelyet a munkás­forradalomtól megrettent tőkésországok mind fokozottabban támogattak — függetlenül attól, hogy a háborúban a cári Oroszország oldalán, vagy azzal szemben vettek részt. Egy­kori cári tábornokok szervezték a volt cári tisztekből az el­lenforradalom vezérkarát. 1919-ben a külföldi intervenciósok és az ellenforradalmárok az egykori cári birodalom terüle­tének nagyobb részét tartották megszállva, miközben éhín­ség, nyomor, a termelés csaknem teljes szünetelése növelte a súlyos nehézségeket. T­öbb éves harcban a Vörös Hadsereg szétzúzta a belső ellenforradalmat, a külső intervenciósokat pedig távo­zásra kényszerítették. Oroszországban több tízezer ma­gyar internacionalista is harcolt a szovjethatalom győzel­méért. A szovjet állam, Lenin vezetésével, már a harcok köz­ben megszilárdította belső helyzetét. A szétzilált népgazda­ság helyreállítására megtörténtek az első intézkedések, s 1921-ben a párt X. kongresszusa elhatározta, az új gazda­sági politika, a NÉP bevezetését. A NÉP bevezetése előtt már a Szovjetek VIII. összoroszországi Kongresszusa elfo­gadta az ország villamosításának akkor hihetetlennek tűnő programját, a híres lenini GOELRO-tervet. Megszilárdult a­ politikai helyzet is: a pártban fokozatosan legyőzték a kis­polgári elemeket, a szovjetekben a bolsevikok politikai vo­nalával szemben álló csoportok képviselőit. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége 1922. de­cember 30-án alakult meg. 1924. január 21-én súlyos veszteség érte az egész embe­riséget: meghalt Lenin, a bolsevik párt és a szovjet állam alapítója. A szovjet állam minden energiáját a gazdaság fejleszté­sére, az állam megerősítésére fordította. Elfogadták a szo­cialista iparosítás programját, majd az első ötéves népgaz­dasági tervet (1929—1933), amelyet a szovjet emberek négy év alatt teljesítettek. A tervszerű fejlesztés eredményeként nemcsak helyreállították a népgazdaságot, hanem korszerű ipart teremtettek és megvalósították a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését is. A szocializmus a Szovjetunióban a harmincas évek második felében győzelmet aratott. 1941. június 22-én a hitleri fasiszta haderő, amely ad­digra már uralma alá hajtotta szinte az egész kontinentá­lis Európát, a Szovjetunióra támadt (megszegve ezzel az 1939-ben kötött megnemtámadási szerződést). A támadók kezdetben veszedelmesen előrenyomultak: néhány hónap múlva körülzárták Leningrádot, 1941 őszén közvetlenül fenyegették Moszkvát, uralmuk alá hajtották Ukrajna, Belorusszia területeit, s előretörtek a Kaukázus felé. Majd bekövetkezett a változás. M­ár a háború első fele súlyos vereséget hozott a hitle­rista hadseregnek Moszkva alatt, s az 1942. év meg­hozta a fordulatot a háború menetében: a hitleri hadsereg katasztrofális vereséget szenvedett a Volga men­tén, Sztálingrádnál, amelyet hónapokon át hiába kísérelt meg elfoglalni. A fasiszták halottakban, sebesültekben, fog­­­­lyokban több mint 300 000 embert vesztettek, s ezt a csa­pást már sohasem tudták kiheverni. 1943 közepétől kezdve a szovjet hadsereg, amelynek fő­­parancsnoka Joszif Visszárionovics Sztálin volt, maga előtt űzve a menekülő fasisztákat, fokozatosan foglalta vissza az ország megszállt területeit, 1944. nyarára már átlépte a ha­tárt és egymás után szabadította fel a kelet-európai orszá­gokat, köztük hazánkat is. 1945. tavaszán a harcok Német­ország területén folytak, a szovjet alakulatok májusra el­foglalták Berlint is. Az európai háborút a Szovjetunió és a szövetséges hatalmak győzelmével ért véget. Rövidesen Ázsiában is véget értek a harcok, azt köve­tően, hogy a szovjet hadsereg szétzúzta a japánok elitala­kulatát, a Quantung-hadsereget. A Szovjetunió a második világháborúban rendkívül sú­lyos veszteségeket szenvedett: a háború 679 milliárd rubel értékű kárt okozott a gazdaságnak, megsemmisítette az or­szág európai területének iparát, közlekedését és mezőgazda­ságát, 1710 város, csaknem 75 000 falu és lakott település pusztult el. 25 millió szovjet ember vesztette életét. A szovjet társadalomnak már a háború utáni első öt­éves tervidőszakban sikerült megoldani a helyreállítás fel­adatát. Ezt követően a Szovjetunió mind gyorsabb léptekkel haladt előre, s ma a világ egyik — gazdaságilag, politikai­lag és katonailag — vezető hatalma. A­z SZKP XXIV. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolója megállapította: „A szovjet emberek önfeláldozó munkájával felépült a fejlett szocialista társadalom, amelyről Lenin már 1918- ban úgy beszélt, mint országunk jövőjéről. Ez lehetővé tette számunkra, hogy hozzákezdjünk a párt programjának, az utóbbi pártkongresszusok által megjelölt nagy feladatoknak gyakorlati megvalósításához, a kommunizmus anyagi és műszaki bázisának megteremtéséhez.” (Rövidített részlet Kiss Csaba és Nemes János könyvé­ből.)

Next