Királyi Közjegyzők Közlönye, 1944 (43. évfolyam)

1944 / 2. szám (február) - Közlemények

33 alapján az új választást a belügyminiszter rndeli el s a választás határ­napját az igazságügy miniszter fogja kitűzni s ő fog a választás foga­natosítására választási biztost kiküldeni. A választásban minden köz­jegyzői kamara közgyűléséből választott két-két elektor fog résztvenni. A rendes és a póttagot a közigazgatási bíróság állásfoglalása szerint ugyanazon közjegyzői kamara tagjaiból kell választani. A budapesti kamara közgyűlése. A budapesti kir. közjegyzői kamara évi rendes közgyűlését március hó 18. napján d. u. 6 órakor fogja az Országos Kaszinó földszinti nagytermében megtartani. A be nem folyt közjegyzői követelések megadóztatása. K közlöm múlt évi 8. és 9. számában kivonatosan közöltük a m. kir. közigazga­tási bíróság 3121/1942. és 10132/1942. I. számú ítéleteit, amelyek sze­rint a hagyatéki ügyekben megállapított azonban be nem folyt díj­köve­telések a kereseti adó alap megállapításánál figyelembe nem vehetők Ebben a kérdésben múlt év december havában a közigazgatási bíróság — most már természetesen minden adóügyi hatóságra kötelező — ing­egységi megállapodást hozott, amelyet 390 szám alatt tettek közzé , amely rendelkező részének szövege a következő: „Közjegyzőnél az adó­évet megelőző év végéig b­e nem folyt követelését abban az esetben sem lehet az általános kereseti adó megállapítása során nyers bevételként figyelembe venni, ha az adóalap megállapítása nem pénztárkönyv alap­ján történt.“ A Kúria 109. számú polgári jogegységi döntvénye az örökösödési bizonyítvány iránti kérelem kellékei tekintetében. A szegedi királyi tör­vényszék felfolyamodási bírósága egyfelől, másfelől pedig több királyi járás­bíróság az 1927:IV. t. c. 12. §-ának alkalmazása tekintetében eltérő határo­zatokat hoztak. Míg a szegedi törvényszék azt állapította meg, hogy több örökös esetén a közöttük létrejött egyességet nem kell külön okiratba fog­lalni, ha az örökösödési bizonyítvány iránti kérelmükbe van az foglalva s a kérvény a Pp. 317. §-ának megfelelő alakban van kiállítva, addig több járás­­bíróság az öb. kiadására irányuló kérelmet elutasította, mert az örökösök egyességüket nem foglalták külön okiratba. A szegedi királyi közjegyzői kamara kamaraközi értekezlet elé vitte a kérdést, s az értekezlet azon döntése után, hogy az öb. iránti kérvénybe is bele lehet foglalni az egyességet, közlönyünk hasábjain is vitatta a döntés helyességét állítva, hogy az öen. hatályon kívül helyezte az öe. 99. és 101. §§.-ait, s az öen. okiratba foglalt egyesség bemutatását írja elő. Hivatko­zott a törvény leghivatottabb magyarázójára az öen. idejében működő mi­niszterre, aki parlamenti beszédében „két külön papíroson“ való alakiságot kívánt az öb.-tól, vagyis külön kérvényt és külön okiratot.­­ Az ellenkező vélemény a túlságos formalizmust véli kiküszöbölendőnek s annak a felté­telezésnek a kizárását, mintha a közjegyző azért ragaszkodna a formaliz­mushoz, nehogy a magasabb díjak szedésére jogosító örökösödési eljárás mellőzhető legyen. Hivatkozás történt a telekkönyvi beadványokra, ahol például ranghely feljegyzést kérvényben is lehet előterjeszteni a Pp. 317. §. szabályai betartása esetén, s a 44200918. számú rendeletre, mely a kezdeti akadékoskodó formalizmus éleit a gyakorlatban lassan letompította.

Next