Királyi Közjegyzők Közlönye, 1944 (43. évfolyam)
1944 / 2. szám (február) - Közlemények
33 alapján az új választást a belügyminiszter rndeli el s a választás határnapját az igazságügy miniszter fogja kitűzni s ő fog a választás foganatosítására választási biztost kiküldeni. A választásban minden közjegyzői kamara közgyűléséből választott két-két elektor fog résztvenni. A rendes és a póttagot a közigazgatási bíróság állásfoglalása szerint ugyanazon közjegyzői kamara tagjaiból kell választani. A budapesti kamara közgyűlése. A budapesti kir. közjegyzői kamara évi rendes közgyűlését március hó 18. napján d. u. 6 órakor fogja az Országos Kaszinó földszinti nagytermében megtartani. A be nem folyt közjegyzői követelések megadóztatása. K közlöm múlt évi 8. és 9. számában kivonatosan közöltük a m. kir. közigazgatási bíróság 3121/1942. és 10132/1942. I. számú ítéleteit, amelyek szerint a hagyatéki ügyekben megállapított azonban be nem folyt díjkövetelések a kereseti adó alap megállapításánál figyelembe nem vehetők Ebben a kérdésben múlt év december havában a közigazgatási bíróság — most már természetesen minden adóügyi hatóságra kötelező — ingegységi megállapodást hozott, amelyet 390 szám alatt tettek közzé , amely rendelkező részének szövege a következő: „Közjegyzőnél az adóévet megelőző év végéig be nem folyt követelését abban az esetben sem lehet az általános kereseti adó megállapítása során nyers bevételként figyelembe venni, ha az adóalap megállapítása nem pénztárkönyv alapján történt.“ A Kúria 109. számú polgári jogegységi döntvénye az örökösödési bizonyítvány iránti kérelem kellékei tekintetében. A szegedi királyi törvényszék felfolyamodási bírósága egyfelől, másfelől pedig több királyi járásbíróság az 1927:IV. t. c. 12. §-ának alkalmazása tekintetében eltérő határozatokat hoztak. Míg a szegedi törvényszék azt állapította meg, hogy több örökös esetén a közöttük létrejött egyességet nem kell külön okiratba foglalni, ha az örökösödési bizonyítvány iránti kérelmükbe van az foglalva s a kérvény a Pp. 317. §-ának megfelelő alakban van kiállítva, addig több járásbíróság az öb. kiadására irányuló kérelmet elutasította, mert az örökösök egyességüket nem foglalták külön okiratba. A szegedi királyi közjegyzői kamara kamaraközi értekezlet elé vitte a kérdést, s az értekezlet azon döntése után, hogy az öb. iránti kérvénybe is bele lehet foglalni az egyességet, közlönyünk hasábjain is vitatta a döntés helyességét állítva, hogy az öen. hatályon kívül helyezte az öe. 99. és 101. §§.-ait, s az öen. okiratba foglalt egyesség bemutatását írja elő. Hivatkozott a törvény leghivatottabb magyarázójára az öen. idejében működő miniszterre, aki parlamenti beszédében „két külön papíroson“ való alakiságot kívánt az öb.-tól, vagyis külön kérvényt és külön okiratot. Az ellenkező vélemény a túlságos formalizmust véli kiküszöbölendőnek s annak a feltételezésnek a kizárását, mintha a közjegyző azért ragaszkodna a formalizmushoz, nehogy a magasabb díjak szedésére jogosító örökösödési eljárás mellőzhető legyen. Hivatkozás történt a telekkönyvi beadványokra, ahol például ranghely feljegyzést kérvényben is lehet előterjeszteni a Pp. 317. §. szabályai betartása esetén, s a 44200918. számú rendeletre, mely a kezdeti akadékoskodó formalizmus éleit a gyakorlatban lassan letompította.