Kis Ujság, 1920. június (33. évfolyam, 130-154. szám)
1920-06-01 / 130. szám
1 / XXXIII. évfolyam, txp. szám. *•* ára 30 WHér.** , y Kiadóhivatal és szerkesztőség: Budapest, IV. kerület, Sarkantyus utca 3. szám alatt. Előfizetési árak: Egész évre 220 K — HU. Negyed évre 56 K - füll Fél évre 110 K - fül ! Egy hónapra 20 K — HU. I soproni tiltakozás. Nyugatmagyarország népe Sopronban vasárnap hatalmas tüntetés keretében tiltakozott a párisi békeszerződés ama határozata ellen, amely Nyugatmagyarországnak három vármegyéjét el akarja szakítani Magyarországtól. Az elszakadásra ítélt Vas, Moson és Sopron vármegyék minden városa és községe képviseltette magát a tiltakozó népgyűlésen. A nyugatmagyarországi németajkú és egyéb idegen nyelvet beszélő polgárság önként, saját jószántából sereglett össze Sopronban, hogy hitvallomást tegyen a magyar hazához való rajongó szeretetéről és tántoríthatatlan hűségéről. Az osztrák szomszédok ígérhetnek nekik bármi jót, csalogathatják őket mindenféle furfanggal, a mieink nem állnak kötélnek. Az anyatej mellett ugyan a német nyelvet tanulták meg, de magyarok maradtak érzésben, szívben, gondolatban. Ausztriát külföldnek tekintik és idegennek tartják. Sajnálattal tapasztalták közvetlen közelből, hogy az osztrák hatalom zsarnokilag bánt mindig az alája rendelt népekkel és rendszeresen kiuzsorázta Magyarországot is. Olyan állam, mint Ausztria, nem kell sem lelküknek, sem testüknek. Ezt dokumentálták tüntetőleg a vasárnapi soproni tiltakozó gyűlésen, amely valósággal beillett a népszavazásnak. Meg vagyunk róla győződve, hogy a soproni eset ismétlődnék Pozsonyban, Kassán, Nagyváradon, Aradon, Temesvárott, Szabadkán és az ország minden nagyobb városában, ha az antant megengedné a népszavazást. Gyűlölködő szomszédaink az osztrákok, csehek, románok és szerbek, jól tudják ezt, ezért kapálóznak kézzel-lábbal a népszavazás elrendelése ellen. De ha nem is lesz népszavazás, bizonyos, hogy az idegen járomba hajtott magyarok nem fognak beletörődni kényszerű sorsukba és minden alkalmat meg fognak ragadni arra, hogy szabaduljanak a rájuk erőszakolt béke nyűge alól. . . . A soproni tiltakozás a magyarság élő lelkiismeretének megnyilatkozása, mely követendő például szolgálhat a magyar haza minden hit polgárának. • I A Szent Jobb kitétele Budavaraban. Benárd munkaügyi miniszter és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ fogják aláírni a békét A Területvédő Jhtga tüntetése a béke aláírása napján. — Várja kifrdfrishan a béke aláírását. — Nyugatmagyaramatőrg az elszakadás ellen. —Nitti a magyar királyválasztásról — Kínozzák a szerbek a magyarokat. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A mai minisztertanács határozata alapján a magyar kormány nevében a békeszerződést Benárd Ágoston dr. m. kir. munkaügyi és népjóléti miniszter, továbbá Drasche Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter fogja aláírni, kik ma este utaznak el Párisba. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Munkatársunk beavatott forrásból arról értesül, hogy a békeszerződés aláírására kiküldendő delegációt a kormány csak a legnagyobb nehézségek között, az utolsó percben állította össze. Az eleinte emlegetett Teleki Pál gróf külügyminiszter megszállt területről származván, nem jöhetett számításba, a minisztertanács által fölkért Soós Károly, hadügyminiszter pedig megbízatását ma vissza kellett hogy adja, így, az összes miniszterek közül egyedül Benárd Ágoston maradt, ki elismerésre méltó önfeláldozással vállalta a legnépszerűtlénebb feladat elvégzését, amelyet a ránk kényszerűért neuillyi béke aláírása jelent. A «Temps« írja, hogy most alakítják át a két Trianon-palotát, ahol a magyar békét június érén négy órakor fogják aláírni. A TEVEL végrehajtó bizottsága elhatározta, hogy a béke aláírásának napján néma tüntetés formájában ad kifejezést az ország hangulatának. A délelőtt folyamán a Petőfi és Vörösmarty-szobrot, valamint a Kossuth-síremléket koszorúzzák meg. A koszorúk szalagjai a magyarság lelkéből fakadó tiltakozást fogják kifejezni. A béke aláírásának napján az egyházi hatóságok elhatározására a megállapítandó időben úgy Budapesten, mint az összes vidéki templomokban, megszólalnak a harangok. Kívánatos, hogy ez a harangozás naponkint ismétlődjék mindaddig, míg az ország integritása vissza nem áll.—A béke aláírásának napján Budapest üzletei egy fél óra, vagy egy óra tartamára tüntetésképen bezárnak. A villamosok Budapesten ugyancsak beszüntetik a forgalmat tíz percre, vagy félórára. — A béke aláírásának napján forgalomba hozzák a TEVEL-nek ezeréves hazánk, megcsonkítása tárgyában hozott ismeretes határozati javaslatát, melynek minden magyar lakása falán ott kell függnie. Sopronból jelentik: Nyugatmagyarország népe a Széchenyi-téren nagy népgyülést tartott, melyet Dávid Lajos, az iparosszövetség elnöke nyitott meg. Utána Timmer Mihály dr., Sopron város polgármestere magyar, majd német nyelven beszélt. A nyugatmagyarországiakról nélkülük és ellenük határoztak. De nem kell csüggedni, a neuillyi béke nem lesz Magyarország szemfedője, mi élni fogunk. Utána a megyék egy-egy képviselője, majd az elszakitásra ítélt horvátok nevében Penerics István dr. tiltakozott a gyilkos béke ellen. Ezután a vidék tizenkét zenekara a Himnuszt játszotta s a hatalmas tömeg lelkesen énekelte a magyarság zsolozsmáját. Budapesten a Nyugatmagyarországi Liga szintén tiltakozott az erőszakos békeszerződés ellen. A Tribuna szerint Nitti miniszterelnök beszélgetést folytatott irányadó személyiségekkel arról, milyen magatartást tanúsítana az ántant, ha Magyarország ismét monarchia lenne? Anglia, Franciaország és Japán kijelentették, hogy ez ellen semmi ellenvetést nem tennének, feltéve, hogy a király akarata a nép akaratának lenne alárendelve. Olaszországnak sincs oka ez ellen állást foglalni. Szabadkán egy volt magyar csendőrszázados, Karakasevics, összefogdostatja a magyarokat, 500—600 magyar szorong a városháza közgyűlési termében. A minap két bunyevác fiatal embert fogtak el, akik az ablakon át kiugrottak és szörnyet haltak. Tettüket azért követték el, mert attól féltek, hogy szeggel kivert deszkára állítják őket. Árpád vezér megszerezte a hont, megtartjuk