Kis Ujság, 1920. szeptember (33. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-21 / 223. szám
2 ■vett a nyugatmagyarországi cserkészszövetség zászlószentelésén. Az ünnepségen Mikes gróf és Kapy Béla püspökök mondottak beszédet, végül pedig a miniszterelnök intézett lelkes szózatot az ifjúsághoz. S ezzel egyidőben a város különböző részein magyar, német, horvát és vend népgyűléseket tartottak, amelyeken tiltakoztak Magyarország megcsonkítása ellen. Végül a miniszterelnök különböző hatóságok és testületek tisztelgését fogadta a vármegyeház termében. Ugyanekkor Bethlen István gróf Hódmezővásárhelyen tartott nagyszabású programbeszédet, mint a város első kerületének egyedüli képviselőjelöltje. A beszédben hangoztatta Bethlen gróf, hogy egységes magyar közszell Iemre van szükség. A proletárt a polgáröntudatra kell felemelni. Nyilatkozott a királykérdésről s kijelentette, hogy ennek a kérdésnek az elintézése az ország érdekében igen sürgős. Nézete szerint a leendő mezgyár király más trónt, mint a magyar trón, nem foglalhat el. Szedi István trónja nem lehet ugródeszka. Itt van az ideje annak, hogy a magyar osztályok között a harmónia helyreálljon, hogy a kormány az ipari munkássággal szemben — mely már bizonyosan nem hirdet nemzetköziséget — a megbocsátás politikájának útjára térjen. Jó külpolitikát, szerinte, nem lehet addig csinálni, míg puccsokról és személyeskedésekről van szó. A kisántant politikáját a magyarság elleni gyűlölet vezeti. A nagy tetszéssel fogadott programbeszéd után Kutkafalvy államtitkár s még néhány képviselő beszélt. Délben bankér volt Bethlen gróf tiszteletére. Ugyancsak vasárnap Czettler Jenő, a jászapátii kerület képviselője Jászfényszarun, Frühwirth Mátyás pedig Pestszentlőrincen tartott beszámolót nagy néptömeg jelenlétében. Megbánta-e Kaubrich a Kun Bélával való szövetkezést ? (Bokányi védekezése. — A népbiztosok pere.) A tárgyalás mai, ötvenhatodiknapján a bíróság Jávorka Jenő százados megesketését mellőzi, mert a haditörvényszéken bűnvádi eljárás van folyamatban ellene. Ezután folytatták Haubrichnak a gyilkossságok vádjára vonatkozó kihallgatását. Kijelenti, hogy nem vett ■részt azokon a kormányzótanácsi üléseken, amelyeken a forradalmi törvényszék és a vésztörvényszék felállítását elhatározták. At hé főügyészhelyettes szemelvényeket olvas fel lapokból, amelyek szerint Szamuely vérlázító kegyetlenségei közismertek voltak. Aczél főügyészhelyettes: Nyilatkozzék most arról, vájjon megbánta-e azt, hogy Kun Béláékkal szövetkezett? Haubrich : Erre most nem nyilatkozom, mert bármit felelnék a kérdésre, ezt a bíróság komolyan is tehetné, meg nem is. Ezután Berend Pál dr., Haubrich védője intézett több kérdést a vádlotthoz. Bokányi Dezsőt hallgatják ki ezután. Nem érzi magát bűnösnek. Az első statáriális rendeletet csak a Népszavában olvasta. Nem folyt be Szamuely kinevezésébe sem, amikor Szamuelyre kinevezték, már nem volt népbiztos. A kormányzótanács rendeleteivel semmiféle közösséget nem vállal, még az erkölcsi felelősség súlyát sem hajlandó viselni. m Mk. KIS UJSÁG , 1920. szeptember 21. Ruppert Rezső és Sándor Pál a zsidókérdésről* Az egyetemi beiratkozásról szóló javaslat további vitája. — „Csak a kultúra"mentheti meg az országot”* — Sándor Pál az októberi forradalomról — A nemzetgyűlés mai ülése. A nemzetgyűlés mai ülésén folytatták az egyetemi beiratkozásról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A vita első szónoka Ruppert Rezső volt. Ha a nép szenvedett — úgymond — akkor bosszúvágy fogja el és bűnbakot keres. Két ilyen bűnbakot találnak, az egyik a liberalizmus, a másik a zsidóság. Polemizál Prohászkával és Milotayval, mondván, hogy a liberalizmus nem egyéb, mint a szabadság, egyenlőség, testvériség elvének megvalósítása a politikában, a zsidóság ellen pedig nincs erőszakos eszközökre szükség, hanem dolgozni kell és akkor játszva elbírjuk a zsidóság konkurenciáját. A hadsereget nem kellett demoralizálni, mert tönkretette azt és az országot a vezető egyéniségek rövidlátása, amely az utolsó pillanatig nem akarta a népet jogokhoz juttatni. Szükségünk van a zsidók termelő munkájára. Ahelyett, hogy a gazdasági regenerálódás útjára lépnénk, heccpolitikával fellázítjuk a világot. A javaslatot nem fogadja el, mert az ország megmentője csak a kultúra lehet. Gömbös Gyula személyes kérdésben történt felszólalása után Dánér Béla tartotta meg beszédét. A javaslatot elfogadja, mert ez siettetni fogja a zsidók kivándorlását és elérjük, hogy nyolcmillió magyarral szemben legfeljebb tizenötezer zsidó fog itt élni közöttünk. Szünet után Sándor Pál beszélt. Gyakori közbeszólások és ellenkező fölkiáltások közepette fejtegette, hogy az egész magyar, társadalomnak önöt kell fogni. A zsidók ellen fölrótt bűnöket csak hangoztatják, de bizonyítani nem vátják, ők, a zsidó vállára magyarok, sohasem ismerik el magukat nemzetiségeknek, ők magyar polgárok és tiltakoznak ellene, hogy nemzetiséggé degradálják őket. Az októberi forradalomra vonatkozólag kijelenti, hogy a nemzetgyűlésen ülő képviselők legnagyobb része Írásban és szavakban dicsőítették azt valamikor. (Fölkiáltások : Kévékét!) Hetekkel a forradalom előtt az Armee Oberkommando tapogatózott a katonaságnál, mit akar, királyságot, vagy köztársaságot? Ezt a forradalmat nem lehet a zsidók nyakába sózni. Egy mai vezető férfiú háromezer katholikus testület nevében ajánlotta föl szolgálatait a forradalomnak. (Zaj.) Majd a román megszállással kapcsolatos vádakról szól, folytonos lárma és közbeszólás közepette, továbbá arról, hogy minő áldozatokat hozott a zsidóság a világháborúban. Indítványt, terjeszt elő, hogy utasítsa a nemzetgyűlés a honvédelmi minisztert, hogy hat hónapon belül vallásmegoszlás alapján mutassa ki, hány ffurgyar vett részt a világháborúban,mennyien a zsidók közül, a fronton hány esett el, hány rokkant meg és hányan kaptak kitüntetést. A zsidók legfőbb törekvése az asszimilálódás. A javaslatot nem fogadja el. Ezzel az ülés háromnegyed négykor véget ért. Legközelebbi ülés holnap teszi." Egyezmény a közlekedésről a szerb-magyar határon Minden termény átszállítható 20 kilométeres körzetben Szegeden a főispáni hivatalban Aigner főispán elnökletével a szerb demarkácionális vonalmenti magyar vármegyék és a megszállás alatt lévő vármegyék szerb megbízottja között egyezmény jött létre Magyarország és Jugoszlávia között azokra a személyekre nézve, akik a demarkácionális vonalak egyik oldalán laknak és a másik oldalon lévő földingatlanok tulajdonosai, ha azok legföljebb 20 km.-nyi távolságra fekszenek, átmehetnek a túlsó oldalra földjeik megművelésére s a monopóliumok tárgyát kivéve, mindennemű termény szabadon átszállítható, csupán a vetőmag adandó vissza. Kiterjed az egyezmény, tekintettel Szeged és Újszeged között lévő különleges kapcsolatra, mindazon városi és magántisztviselőkre, ipari munkásokra, akiket életfentartásuk a túlsó oldalra utal. A két szerződő KI biztosítja a munka szabadságát, nem fogja az állatokat, járműveket igénybe venni (rekvirálni) és azoknak szabad viszszavitelét nem fogja megakadályozni sem a személyeknek szabad visszatérését. Az egyezmény a saját kormányhatóságok jóváhagyásával lép életbe. A primadonna elvesztette az ékszerét (Tízezer korona a megtalálónak.) Az Utahi lány szombati esti premierjén a harmadik felvonás alatt Péchy Erzsi a színpadon elvesztette egy ékszerét, amelynek értéke négyszázezer korona. A primadonna csak az előadás végén vette észre ezt s bár nyomban tűvé tették az ékszer után az egész színházat, az nem került elő. Vasárnap reggel a színház két díszítője jelentkezett Lázár Ödön igazgatónál és elmondotta, hogy a díszletek szétszedésénél megtalálta az ékszert, amelyből két követ kitapostak a szereplők. Ezt a két követ külön találták meg. Péchy Erzsi a becsületes megtalálóknak tízezer korona jutalmat adott. Tizenöt évre nének egy gyilkos kommunistát. (Kiszúrta áldozatának a szemeit.) Markos János 26 éves napszámom a proletárdiktatúra alatt mint vörös őr Devecserben megtámadta Bónyi Gyulát és mannlicherével lelőtte. Mikor a súlyosan megsebesült áldozat vízért könyörgöm, Markos puskatussal ütötte, majd kiszúrta mind a két szemét és száját bestiális módon bepiszkította. A bíróság Markost tizenöt évi fegyházra ítélte. Kis Újság telefonszámai. Szerkesztőség: 8—97. Kiadóhivatal: 9-08. Vidéki árusítás: 107-33. Millerand vállalja a köztársasági elnökséget. t Csütörtökre hívták össze az elnökválasztó nemzetgyűlés. ( Egyhangú választásra van kilátás.) Párisból jelentik . A köztársasági elnököt választó nemzetgyűlést szeptember 2-ikára, csütörtök délután két órára tűzték ki. A nemzetgyűlést Bourgeois hívta össze Versaillesba. A kamarát kedd délutánra hívták össze. Arra, hogy kinek van a legtöbb eshetősége az elnökválasztáson, még teljes a tájékozatlanság. Jonnart és Paul Ford jelöltségén kívül Millerandnak van a legnagyobb pártja, ő azonban még mindig vonakodik elfogadni ajelöltséget, bár ez esetben megválasztása egyhangú volna. Páris, szept. 20. A Havas-irodának módjában van közölni, hogy Millerand miniszterelnök elfogadja, a köztársaság elnöki méltóságára való jelöltetést. (M. T. I.) Az Ébredő Magyarok nagygyűlése. iMonstre-gyűlés a Tattersallban. ( Huszonöt pontból álló követelést juttatnak a kormány elé.) Az Ébredő Magyarok Egyesülete vasárnap délelőtt, mintegy harmincezer ember jelenlétében nagygyűlést tartott a Tattersall előtti téren. A nagygyűlést Szmrecsányi György elnök nyitotta meg, megnyitó " szavaiban hangoztatván, hogy nem teljesedtek azok a kívánságok, amelyeket az ország osztatlan keresztény közvéleménye követel. Majd Haller Isitvár kultuszminiszter — ki több képviselő társaságában jelent meg a nagygyűlésen beszélt, melyben hangoztatta, hogy meg fogja teremteni azokat a kulturális intézményeket, melyeket a liberális kormányok elmulasztottak. A lelkesedéssel fogadott beszéd után a nagygyűlés elfogadta a »Mit követol a magyar nemzet?» című 25 pontból álló határozati javaslatot, melyet kedden délelőtt fognak átnyújtani a kormánynak. A követelések között szerepel az irodalom és a sajtó termékeinek keresztény nemzeti szempontból való ellenőrzése, az Újságírói Kamara, munkásjóléti intézmények, tűzifa- és szenlátás, állami iskolákban csak keresztény tanerő taníthasson atb. Kávayék gyilkosainak bűnpöre. — Terroristák a törvény előtt. — Szegedről jelentik . Az itteni törvényszéknél működő Markovichtanács október első felében tárgyalja Návay Lajos gyilkosainak bűnpörét. Még 1919. májusában történt, hogy egy Budapestről elindult úgynevezett terrorvonat, amelynek egy Anocskai András nevű egyén volt a parancsnoka, végigzsarolta és rablta Hódmezővásárhelyt, Szentest, Makót é azon a címen, hogy az ellenforradalmat leverik, tizenegy embert végeztek ki. A tizenegy kivégzett egyén között volt Návay Lajos, a képviselőhöz volt elnöke és ennek unokaöccse, Návay Iván földeáki földbirtokos. A tizenegy gyilkosság ügyében negyven vádlott ül majd a vádlottak padján. Az elsőrendű vádlott Anocskai András, a tenoristák parancsnoka. A vádhatóságot Hubay László kt. ügyész képviseli, aki a vádindítványt már elkészítette.: *