Kis Ujság, 1921. január (34. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-16 / 12. szám

2 Anzooyi Magyar Gála ölt­özet­ért, amely vállastól és szoknyából áll duplán Tr­pkével kiprémelve 4 forintot vehetett a Mester. Szülök, Szárazabók, Gömb­­kötők árait is szigorúan megszab­ták a nemes Kendek. Akárcsak a Kalaposokét, Lég­jobb mátci­ká­ból Gumini nélkül csinált Jég na­gyobb selyem kalapért, három szegletes — háború ide, háború oda, — csak 8 forintot volt szabad kérni. Az Asztalosok Kemény fából ké­szített 6 schuh magasságú két felé nyíló Ruha Almáriomot 40 forint­ért, puha fából valót 30 forintért, konyha almáriomot 4.30 forintért küldtek a Gazda házához, tizenkét személyre való, kemény fából ké­szült asztalt pedig 25 for­intért. Borbély, frakker. Borbélyok bérét válása a műhely­ben 3 krajcárba, a Gazda házánál minden héten kétszer évi 6 forint­ba, mindennap 24 fori­ntba ker­ült. Most pedig nevénünk kedves olvasó, jön a taxaméter. A drága konflis, melynek szigorú hajtója ekkoriban talán még meg is kö­szönte a borravalót. Jó lenne annak a­ kedves kocsisnak, aki engem es­ténként hatvan koronáért visz haza pz. Otthonból, jó lenne megmutatni , ezt a kis jegyzéket, mely szerint száz évvel ezelőtt a Várból a Vízi Városba 30 kr., Pestre a Leopold Városba az új Platzig, avagy a Belső Városba, aszerd Kert, vagy Kalap Utzáig 51 krajcár, kis utak­ért pedig ha enyhe krajcár volt a­­ kocsi bére egész napig, mindazon­által nem értve az Éjszakát a Simá­kon belül 4 írt. De 9 óra után a fen­­tebb említett taksák megdupláz­tak:! a k. JEAktáét, szálloda, Kos, ez étkezés. Szabad Királyi Buda és Fest­ő Városokban a közön­séges helyeken, az­az az ugyave­­nitt Tmiteuröknél portáló számr­a kiszolgáltatni szokott Ételek a kö­ves krikiképpjit határoztat­jak rwg. Egy portzió leves, bármely féle legyen az 2 kr., dettó Tehén­feus a hozzá­­valóval együtt 11 kr., bár­mely néven nevezendő TerstSpeis 7 kr., tésztán étek 10 kr. Egy portzió szokélyos pez­senye, avagy Vere­­ritsenye 6 kr., Sertvésszufi 10 kr., Csibe petsenye 10 kr., Pulyka, Zába vagy­ Borjú hús pecsenye 15 kr. Azonban a Katsivárosnak már­­ akkor is a körmére kellett nézni, igy tehát szigorúan elrendeltetett, hogy a bármely prtaenyéhez a fen­­t­ebb ki tett Taksák mellett salátát is adni köteles és a kenyérért nem vehet többet, mint a mennyit a Péknek fizete­tt.­» A Vendég fogadókban lévő Szo­bákért Festem a belső és az Uj Vá­rosban, «, Várban, a Rátz és a, Vízi Városban­­ írt 30 kr.-t fizetett szobájáért az utat, ha udvarra szólt « ablak, 45 krfc. «, fűtésért külön 24 kr­. „ Háztartási alkalmazottak Végül a, Cselédek Eaztopoelbe­li bérét illa­pit­ja, meg a rendelet. Sun­­­kátsnénafc, fea, egészen kitanult, fie frt, ha közönséges ételekhez ért, csak 35 frt jár egy esztendőre, daj­kának 30 frt, száraz dajkának 20 frt, szobalyámmsk 25 frt. Kedves­­­tolvasónijm­, aki hűha, ácsorogsz négy hét óta* Mária,egy­letben azakáonoőért ne haragudj rám, nem akartam én neked miv­­fájdalmat okozni. Sőt hidd el, ezek az ámk ugyanolyan borzasztóak voltak akkor, mint most a, mosta­niak és a kedves dédanyád önagy­­higa, nem egy könnyet ejtett, ti mi­kor szorongva, vallotta, be az Urá­nak, hogy 25 fős intőt kell a rroba­­lványnak fizetni... v­t Sk­án '1921. január 18. fundrászy pártalakítása. Megalakult a* 4titk­ó.»y-párt. ~~ uj part -ramia, — a áttér nem tárgyalt a csatlakozásról. — Kilenc uj belügyi törvényjavaslat. Tegnap jeleztük már, hogy az uj intranzigens keresztény párt és gróf Andrássy Gyula között tárgyalások folynak, melyek azt célozzák, hogy Andrássy álljon a párt élére. Ezek a tárgyalások még tegnap teljes eredményre vezettek és este meg is történt a Nemzeti Kaszinóban a pártamkulás. Az alakuló értekez­leten részt vett a Szmrecsányi-cso­­port tizenkét tagján kívül több dissz­idens és kereszt­ényesociatist­a képviselő is. Az új párt program­ját eredeti­leg Lingautz Albinnak kellett volna elkészítenie, legalább azon a meg­beszélésen, melyen­­Sztprecsányiék a párta­lakít­ást elhatározták, őt bíz­ták meg a program kidolgozásá­val. Időközben azonban Andrássy Gyula gróf is belekapcsolódott az alakulatba, úgy hogy a párt tegnap az ő programját tette némi v­ádlo­zta­tással magáévá. A program szigorúan legitimista alapon áll, de egyelőre ki kívánja­ a közjogi kérdések vitás részét kap­csolni. A zsidókérdés egyáltalán nem sze­repel a pártprogramban, aminthogy általában éltére van minden szélő­­ségnek. A kor­mányt a párt egy­élőtt támo­­gatni kívánja, mindaddig, amíg po­litikája nem tér le arról az útról, ilyen nézet­ük szerint haladnia kell. Ez az út az építő keresztény politika irtja. Voltak oly hangok, melyek sz­e­­rint Apponyi Albert gróf és a régi­­politikusok támogatni fogják a pár­tot, esetleg csatlakoznak hozzá sőt arról is beszéltek, hogy a ke­reszt­ényszocialisták Haller-c­oport­ja szintén beolvad az új alaku­latba és ily irányban már folynak is a tárgyalások. Ami Haller Istvánt illeti, ő ma este munkatársunk előtt a legh­a­­tározottabban kijelentett­e, hogy a tárgyalásokról szóló híreknek semmi alapjuk nincs. Apponyi Albert gróf és a többi régi politikus csatlako­zását pedig szintén nem tartjuk valószínűnek, miután nézetünk sze­rint ezek nem lesznek hajlandók oly szélsőséges politikusokkal együtt­működni, mint az új párt­ egynéme­lyek tagja. Annál kevésbé, mert Aodrássyról elhieszük,­ hogy ő ke­­rülni kívánja a szélsőségekét, de Szmrecsányi Györgyr­ől és Budavár­y Lászlóról nem, mert ez homlok­egyenest ellenkezője lenne eddigi politikájuknak. Kilenc belügyi tör­vény­ja­­vaslat. Ferdinándy Gyula belügymi­niszter tavasszal öt, nyáron pedig négy új törvényjavaslattal lép a v­i Ház elé. Tavaszra tervezi a községi, vár­megyei, városi önkormányzati képvi­seletek újjászervezéséről, a közgazda­­sági bíráskodás decentralizálásáról, az államrendőrség szervezetéről és hatásköréről sz­óló törvény­ja­vas­­latokat. A nyári munkaprogram­ban szerepel az országgyűlési válasz­tójog, a választási eljárás, a válaasz­­tási kerületek beosztása, a tö­rvény­­hozói hatalom szervezete és Hatásköre. Ausztria szerepe a n­yugatmagyar­­országról szóló jegyzékben. Praznovszky Iván párisi követünk nyilatkozata. Praznovszky Iván párisi követ­ü­­nk­­ hosszasan nyilatkozott egy újságíró előtt­i, nyugat magya­rországi kér­­désről, melynek során a követke­zőket mondotta Ausztria szerepéről a jegyzék létrejöttében : , J — A nyugat magyarországi k­ér­­dés — mondotta Práznovszky — valóban olyan stádiumába érke­zett, amelyben kétségessé válik Ausztriával szemben barátságos poli­tikánk sikere. — Határozottan kijelenthetem, hogy Fámban tisztában vannak e helyzettel és ha Ausztria, a béke­szerződésben megalapozott jog arra nem hivatkozott, volna, ha nem köve­telte volna , a legfelsőbb tanács nem avatkozott volna, a nyugatmagyar­­országi probléma megoldásába, a két ttt­zre, kölcsönös jóindulat­ára, bízva a döntést. Okom van hinni, hogy mellékidő ántánt-köröknek ma­ változott a nézete és s holt körü­lm­ények között nem avatkoz­nának be Magyarország és Ausztria egymes közötti es­tleges megállapod­í­­saába. —­ Ismételnem kell, hogy a leg­felsőbb tanács jegyzékét Ausztria for­szírozta és nem fejezi ki őszintén az antant szándékait. Nem szabad hát semmi következtetést levon­nunk, ami hátrányosan hatna ed­digi barátságos nexusainkra. Ma­gyarországnak ma, nem lehet más politikája, mint a szomszédaival való őszinte barátságos viszony ke­resése és a­ nyugati hatalmak jó­indulatának megnyerése. De Ausztriának — aki semmivel sincs különb helyzetben nálunk­­—ugyan­ezek, az érdekei és Bécsben nem sza­bad föladni efem­er előnyökért az olyannyira, szükséges kibékülés po­litikáját. Szolnokon nyomoznak a gyermekgyikosság ügyében.­ ­ Kiss azért ölte megt a gyermekét, mert nem tudta eltartani.­­ A Kis Újság megírta, tegnap, hogy a szolnoki gyerm­­kgyorsots­­zágban várat­la a fordulat ala be, amennyiben kiderült, hogy Kiss István a bűntényt feleségével együtt követte el és­­, kislány saját gyermekük, akit Budapestr­ől vittek magukkal. A tegnapi napon a csendőrök Kiss Istvánt és feleségét Szolnokra szállították, ahol a gyil­kos azt a szakouláet tette, hogy a gyermekit azét tetted láb alól, mert szegény ember és nem tudta eltartani­­ a megbeért elemi és meséjét s­zért találta ki, ígogy megszabaduljon a rendőrségtől. Abrakévi-Ferkó Ist­vánt, akit állandóan mint bűnöst emlegetett, a­ toknicházból ma ki­­bocsájtatták ők ellíme az eljárást ebből az ügyb­ől kifolyólag meg­szüntették. Szól ne­kén az ottani csend­őrség és rendőrség nyomozó közegeinek jelenlétében óra dél­előtt történik di­agnoszkálás és ugyancsak ma délután fogják meg­kezdeni a szerencsés h­u kis gyemr­­, fölkoncolását. Orosz nagyherceg lesz­­ Jugoszlávia trónörököse. (Oroszország befolyása a szerb poli­tikára.) Oroszország befolyása a szerb po­litikára, egyre jobban növekedik. Úgy látszik, hogy úgy a Szerbiá­ban élő orosz emigránsok, akiknek számát ottani körökben 400.000-re becsülik, nagyon tras befolyáshoz jutottak. Egyik fővezetőjük, Boh­­rinszki gróf. Rajta kívül a Varan­­gel-hadsereg több tábornoka van Belgrádban és ott németbarát poli­tikát csinálnak. Különben most, hír szerint, törvényjavaslat készül, mely szerint a régenshírcig kilenc esztendős unokaöccst proklamálták trónörökösnek, minthogy a régena­­herceg gyermektelen. A legérdeke­sebb pedig ennél az ügynél az, hogy ez az unokaöces tulajdonkénen orosz nagyherceg, mert a régenah­erceg nő­vérének férje a meggyilkolt Kon­­stant­inovics Iván orosz nagyherceg volt. d­vorcsák Győző, Kii­ka András és Jen­ticska Ferenc amerikai útja. (Követelik a Tótföld visszacsatolá­sát Magyarországhoz.) Dvorcsák Győző nemzetgyűlési képviselő, a­kik nemzetiségi párt vezére, e hónap v-én hajóra szállott és pár nap múltán Amerikába érke­zik. Dvorcsák Győző, végig fogja, járni mindazokat a telepeket, ahol felvidéki tót kivándorlók dolgoz­nak, népgyű­léseket fog köztük tar­tani, hogy fel­világosít­sa őket arról, hogy itthon mint nyomják el a cse­hek a tótokat. Az amerikai tótéig igen sok vezetője fordult már elő­zően hozzá, hogy jöjjön ki és szer­vezze meg a tótoknak azt a törek­vését, amelynek célja, hogy állást foglaljanak a­ cseh uralom ellen és követelje a Felvidéknek Magyaror­szághoz való csatolását. Amerikában van Jeldicska Fe­renc is, aki legutóbb tartott New­­yorkb­an hatalmas tót népgyűlést. E népgyűlés követelte a­ felvidéki cseh uralom megszüntetését és ki­fejezte az amerikai tótok ama kí­vánságát, h­gy ők Magyarország­hoz akarnak csatlakozni. A népgyű­­­lésen több szenátor és képviselő is jelen volt és az amerikai angol sajtó igen melegen foglalkozott a tótok e követelésével. Érdekes , hogy Hlirthr, András is útlevelet kért a cseh kormánytól, hogy kimehessen Ame­rikába. Az útlevelet meg is kapta, mert megtagadni nem lehetett, el­lenben ugyanakkor a cseh kormány utasítást adott a­ határrendelések­nek, hogy ite engedjék át Hlinkát a határon és amennyiben át akarna szökni, tartóztassák le. Gazdáknak iparosoknak, Trinká*­bakanesokat, gaaóze&gi pix­­kot e« m­indenféle cipő-árukat minden momigísészben, a lelkütönöbb minő­­ségben szállít re évek óta megbízhatónak elismert cég Miller L. K. és Tsa Scd»p««t, IV. Károly-körút 4. I. «m. K*rt» a 100. legajabb szípm­erjelyzékit.

Next