Kis Ujság, 1921. április (34. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-20 / 84. szám

XXXII. gos­tyam. 84. szám. *** Áfa korona -m­­jlfi­líid­ Külföldön egyes számáraTS korona é .v Bethlen programja. M ország elérte-a régi vágyát. A függetlenségen amelyhez ra­­gaszkodniik­ kell, amelyet min­den körülmények között meg kell tartanunk: ez Bethlen István gróf miniszterelnök mai bemu­tatkozó beszédének alaptétele. Erős, széles fundamentum, amelyre hatalmas munkatervet tudott felépíteni ez a nagyszabá­sú, éleselméjű, tisztaszemű poli­tikus, aki iskoláit még a régi na­gyoknál járta, de gondolkodása új, korszerű. Ítélete olyan, mint az orvosi­­megállapítás: meg­mondja, hogy beteg vagy, meg­mondja, hogy mitől vagy beteg, de megmondja az orvosságot is, ami visszaadja egészségedet. Bethlen diagnózisa szerint a mai bájainknak három fő oka van. Az egyik a Habsburgoktól való négyszázesztendős függőség, a másik a magyar faj bizonyos Szervi hibássága s a harmadik az, hogy az utolsó ötven esztendő­ben a magyar középosztály visz­­szafejlődött, leromlott. Az első kifejlesztette bennünk a jelsza­vas politikát, a második a hiúság és restség, meg a visszavonás fe­jezet­e, amely mindig akadályo­zott bennünket útjainkon s a har­madik, a magyar középosztály törtetése a hivatalok után, ami azt eredményezte, hogy a keres­kedelmi és pénzügyi élet szálai kisiklottak a kezéből. Az orvoslás pedig ott kezdő­dik, hogy a nemzeti élet teljes­ségéhez ne csak jogunk, de ha­talmunk is legyen. Meg kell fé­kezni a destrukció minden ne­mét, meg kell szerezni a gazda­sági boldogulás lehetőségeit s cél-­­ tudatos kultúrpolitikával kikü­szöbölni faji hibáinkat. A forra­dalommal együtt a forradalmi szellemnek is vége legyen : a­ sza­badságjogok tehát visszaállítan­­dók és a munkássággal keresen­dő a megértés. De mindez ne jelentse azt, hogy azok, akik a mai katasztrofális helyzetért fe­lelősek, ismét­­ szerephez juthas­sanak Ezek az új kormány politiká­jának főpillérei, amelyekhez még az is tartozik, hogy a­ jogrend tö­kéletes helyreállítása legelső, legtermészetesebb feladat. .Meg­győződésünk az, hogy Bethlen helyes csapáson indult s meg is érkezik céljaihoz, ha törekvései­ben támogatni fogja őt a jöven­dő Magyarországnak­­az a két hatalmas és döntő rétege, amely­re számít: a műveltségében ki­fejlődött kisgazda-osztály és a ké­se esztény magyar intelligencia! Jogrendet, társadalmi is felekezeti belkét igér a Bethlen-kormány. Bethlen program beszéde a nemzetgyűlésen. — A kisgazdapárt és a disszidensek szónokai támogatásukról biztosítják.­­ 1 király utazásának ügyét levették a na­­pirendről. — A nemzetgyűlés mai ülése. A Bethlen-komány ma mutat­kozott be a nemzetgyűlésen. Ter­mészetesen óriási érdeklődés előzte meg a bemutatkozást. A kisgazdák és kereszténypártiak Bethlen be­szédének több részét megtapsolták és a kisgazdapártnak mindkét szó­noka bizalmáról biztosította az új miniszterelnököt. Fél 11 órakor­­nyitotta meg az ülést Rakovszky István elnök a kormányzó leiratának bemutatásá­val. Ezután feszült figyelem köze­pette Bethlen István gróf minisz­terelnök emelkedett szólásra, aki beszédét a lemondott kormány ér­demeinek , méltatásával kezdte, majd így folytatta: — Az ú­j kormánynak hivatalba­­lépésénél az a feladata, hogy szi­lárd politikai irányzatot adjon­­ a nemzetnek; az­ a feladata hogy le­hetőleg­­megtisztítsa ezt az irányzatot az itt-ott hozzátapadó salaktól. (He­lyeslés.) A­­ politikát ott, ahol Tisza el­hagyta, újra kezdeni nem lehet. A régi­ jelszavak elkoptak, sok irány­zatot, amelyek annak idején dia­dalmasa­n haladtak­ előre, nem kö­vethetünk. új politikát kell követnünk a­­régi politika hibái nélkül. . Egy nemzet életének vagyunk őrei,­­nem osztályoknak, mm felekezetek­nek, vagy pártoknak, sem egyéni érdekeknek, hanem kizárólag a nem­zet érdekének őrei.. (Nagy taps az egész Házban.) Nemzeti függetlenségünket kivív­tuk, de oly nagy árat fizettünk ért­e, melyet sohasem kellett volna szen­vednünk, ha hibáinkat ismertük volna. Szomorú romlásunknak há­rom fő oka van. Az egyik a történel­mi helyzet, amelyben négyszáz éven keresztül éltünk, a mánk­a faji hi­bák, amelyek, testünkben,­ lelkünk­ben mindig jelentkeztek, a harma­dik az ötvenéves idő, amelyet át­élt ün­k és amelyben, sajnos, az in­telligencia nagyobb része gazdasági­­lag leromlott és képtelenné vált azok­nak a politikai feladatoknak teljesí­tésére, amelyeket meg kellett volna oldania. A magyar nemzet önámítással áhí­tatta magát saját ereje és hivatása ■felöl. Tisztán jogászi észjárással, jel­szavas politikával nem voltunk képe­sek nemzetünk érdekeit megvédeni. Okozták bajainkat a nagy faji hibák. A nagy Széchenyi István katasztrófát élt át egyénileg azo­kért a hibákért, amelyektől nem­zetét meg akarta menteni. A nemzeti hiúság, könnyelmű­ség, a­ jelszavak szeretete, az önfegye­lem hiánya olyan hibák, amelyek a történelmi pillanatokban mindig elő­térbe lépnek. Harmadszor pedig lejebb so­dort bennünket az az állapot, hogy a nemzet értelmisége gazdaságilag elgyengült, képtelenné vált a nagy politikai feladatok teljesítésére, me­lyeket teljesíteni kell, ha a nemzetet vezetni akarjuk.­­ Az a kérdés már most, hogy mit kell tennünk. Meg kell fékezni­ a rombolás minden nemét . A világ ma romboló eszmeáram­latok behatása alatt áll. Oroszor­szágban ma is bolsevizmus van és ez az egész világot behálózza ügynö­keivel és pénzével."Szomszédainknál hasonló tüneteket észlelhetünk. S ne áltassuk magunkat, ezek az erők itt is megvannak, ez a feszültség nálunk is megvan és ha nem küzdünk ellene teljes erővel, meg fogja akadályozni a rend helyreállását. A második feladat az, hogy kezünkbe vegyük a társadalom gaz­dasági gyógyítását. Hordképes kö­zéposztályt kell teremtenünk és meg kell erősítenünk a kisgazda­­társadalmat. Egységes kultúrpoliti­kával növelnünk kell az ellenálló erőt a demagóg jelszavakkal szemben. Végül emelnünk és megterem­tenünk kell a nemzet külpolitikai látókörét. A forradalomnak vége, legyen vége a forradalmi szellemnek .....................­ Tsi És, amikor­­ kereszténységet hirdetünk,­­nem a szabadság ellen, nem a demokrácia ellen küzdünk, mert ezek nagy, és értékes javak és mi csak új tájékozást keresünk e jelszavak­­felé. A demokrácia nem­­ jelentheti a nyers tömegek uralmát, sem a ki­sebbségek kiváltságait. A demokrá­ciának biztosítania kell az értelmiség vezetését,és,az állami­ életbe be kell vonni a széles néprétegeket. Az a de­mokrácia,­­ amely nem ezt vallja, de­magógia, amely ellen minden, erővel küzdenünk kell. A mostani kormány­ra ezekből az elvekből folyik, hogy

Next