Kis Ujság, 1921. május (34. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-05 / 97. szám
XXXIV. évfolyam, 97. szám. Ara ^ k©röHa^3£0Í^ Csütörtök, május 5. Gazdasági munkáik Bethlen István gróf miniszterelnök ma a nemzetgyiés előtt gazdasági, főleg kereskedelmi és ipari programot vallott. Tette pedig egy interpelláció kapcsán, amelyegyenest felszólította,hogy ezekről a kérdésekről nyilatkozzék, mert az idetartozó érdekeltségek tájékozatlanok s ennek folytán nyugtalanok és bizalmatlanok is. A miniszterelnök nyomban válaszolt s első, főcívül említette fel a kormányzat amaz álláspontját, hogy általános gazdasági programjában nem akar, a kereskedelem, és ipar érdekeivel ellenkező politikát követni. Erre a kijelentésre azért volt szükség, mert nálunk nagy mértékben uralkodik ,az a tévhit, hogy az agrárirányzat pártolása , és gazdasági alapépítményül való,elfogadása már önmagában véve azt jelenti, hogy a kereskedelem és ipar az állam elhanyagolandó mostoha gyermekeivé válnak. Holott nem így van. Ezek az érdekek igenis együtt és párhuzamosan ápolhatók s mint a nemzeti vagyon, gazdagodás és fölfejlődés közös erőforrásai egyforma értékelést, megbecsülést és istápolást érdemelnek, mert együtt, és közösen hordozzák a közterhek súlyos masszáit. Bethlen politikája ezen az úton halad. Kifejtette, hogy egész gazdasági életünk a szabad ■forgalom felé halad, mert így kívánja az őstermelés, ipar és kereskedelem hármas érdeke. Viszont abban tökéletes igazsága van, hogy ennek a szabadságnak a mértéke nem csupán tőlünk függ, hanem szomszédainktól is. Áthajtunk sohasem fog múlni, hogy a tökéletesen szabad és korláttalanú forgalmat mielőbb meg-, teremtsük. Határainkon belül ennek már most sincs sok akadálya. Ezeknél a jelentőséges elvi kijelentéseknél is fontosabb és megnyugtatóbb a miniszterelnök mai beszédének ama része, amelyben részletezte azokat a tárgyi szándékokat, amelyekkel az állam a közeljövőben a magyar ipar és kereskedelem hóna alá akar nyúlni. Óriási összegek kerülnek majd ezek után a vállalkozás és azon át a dolgozó polgárság kezébe. Két hatalmas kérdést old meg vele a kormány: a már szinte kibírhatlan termelési papgásét s a nem kevésbé fontos munkanélküliséget. Hs ezzel talán megoldotta — a jövőt i& t •' ~ . fi hűvösvölgyi klor«|ormes támadás. , -w m.’m w m w m M w Sí V WWW*! -VNI WW'W VW V VlVfWVf A Andrássy Gyula a katolifikai helyzetről. Anglia megváltozott politlia./ fl kispántánt felelős Kelet-Európa szerencsétlenségéért. — mi folytathatunk kardcsisztető politikát. Bethlen István közmunkákat ígér. A nemzetgyűlés mai ..ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta ru mrg Rakovszky István elnök. A költségvetés vitáját folytatták. Első felszólaló Egri- Nagy János volt, aki után Andrássy Gyula gróf emelkedett szólásra. * Beszédét azzal kezdette, hogy főleg külpolitikai kérdésekre, kívánja fölhivni a németet gyűlés figyelmét. Hosszasan foglalkozott az Angliában észlelhető irányváltozással, mely a velünk szemben folytatott politikában válik érezhetővé. Az angol képviselőházban már magyarbarát beszédek hangzanak el és már a külügyi államtitkár is megállapította, hogy a kis-ánfánt felelős Kelet-Európa borzasztó viszonyaiért és nem Magyarország. A kisántánt folytonos fegyverkezése teszi, lehetetlenné a békés munkát, ennek következménye az általános gazdaságipangás. Lord Robert Cecil angol külügyminiszter szje is megállapította, hogyMagyarország feldarabolása szörnyű bűn volt, melynek ódiáspát a nemzetiségekre akarja most áthárítani. Anglia közvéleménye teljesen átalakult. Mi mnár ott*tartunk, hogy az angol nép tstbh&go elítéli a békét de az a_kivánság • nyílva anl meg, hogy a nagy tévedéseket minél előbb helyre kell hozni. Magyarország békét akar. Tisztában vagyunk azzal, hogy az egész világ ránk rohanna, mint békebontókra, ha kardot i rántanánk. De varnnak célok, melyekhez ragaszkodnunk kell. Ilyen cél az elszakított országrészek lakosainak szabad fejlődése. Weigewood ezredes, aki Magyarországon tartózkodott, beszédében felhozta a fehér terrort és követelte annak megszűntét. De hiszen az ország valamennyi pártja azt akarja, hogy s ebben az országban teljes rend legyen és ellensége a fehér terror minden megnyilvánulásának. Az angol parlament legnagyobb megértéssel foglalkozott gazdaságiépségünk kérdésével iő és valamennyi felzólaló hangoztatta, hogy a trianoni béke a legteljesebb gazdasági zűrzavarokba döntötte Középeurópát. Ha a jóvátételi bizottság idejön, vigyázni kell, hogy ne vegyen el többet, mint amennyivel tartozunk. A határkiigazításoknál is sokat remélhetünk Anglia közvéleményétől. Az angol parlamentben kijelentették, hogy Magyarország csak akkor lesz boldog, és egészséges, ha a népik ahhoz az államhoz változhatnak, amelyhez akarnak. (Nagy taps.) Az elszakított terültek visszakapcsolása majd érett gyümölcsként hull az ölünkbe, de . Mi minél többet beszélünk fegyveres beavatkozásról, annál később. *' • történhetik ez meg. Beszédét így fejezte be : — Sokat beszélnek arról, hogy Magyarország angolt vagy francia tájékozódást kövessen-e? És azt mondom, hogy magyar tájékozódást kövessünk és azzal az állammal menjünk, mely először, érti meg igazságunkat. A költségvetést elfogadom.Nagy taps.) . . " . Andrássy, beszéde után, Orffy Imre terjesztette be a pénzügyi bizottság két jelentését, majd az elnök napirendi indítványt tesz, mely szerint legközelebbi ülés holnap lesz. Öt perc szünet következik, melynek leteltével Czeglédi Endre és Pákozdi András interpellálnak. Czeglédi a termelési közmunkák fokozása és a munkaalkalmak vegteremítését sürgeti. " Bethlen István gróf miniszterelnök azonnal válaszol az interpellációkra. Kém feledékenységből történt, —.mondotta' *^hc^.a“tófh»é* lesi munka megindításáról és támogatásáról a' karrmányprogramban