Kis Ujság, 1930. október (43. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-01 / 222. szám

TANÁCSADÓ : HU— MN­—■HITtn I ■ II i II Védekezés a gabsziazsizsik ellen ■­ A gabonazsizsik újabb nemzedéke szeptemberben jelentkezik. A rovart pelerakásában­ gyakori lapátolással le­het zavarni. Ha* a gabona már­ zsizsi­ké­s, olyan nyílású rostával kell meg­rostálni, amelyen az apróbb zsizsik át­esik, de a gabona nem. A kirostált zsizsiket forró viz­be­ kell dobni vagy elégetni. Minthogy a megrostált gabo­nában még marad zsizsik, a rostálás M. K. Kiskundorozsma. Folyamőrség. A­­ felhívásban nincs megjelölve, hogy hány cen­­t­­imétemet kell lenni. Jelentkezni lehet októ­ i­ber 1-től 10-ig minden szerdán,­ csütörtökön­­ és pénteken délelőtt 9-től déli 19 óráig, ün­­­­nepnap kivételével, a Folyamőrség Központi­­ Parancsnokságánál, Budapest, Itt, Laktanya* * idea 33 Négy elemi iskola elvégzése a fel­vétel feltétele. Korhatár 17 -25 év. Szü­ksé­­­­ges születési, iskolai bizonyítvány. Kisko­rúaknál hatósági vagy gyámi beleegyezés. A­­ nőtlenség köz­egi bizonyítvánnyal igazolandó, c . B .1. Visznek, jelentkezzék valamelyik szín­­i társulatnál. Próbát kell tartania. A többit­­ ott megmondják. . Dombóvár. .. vámőrnek négy és félévi szol­­­­­­gálat után egy évi, öt évi szolgálat után­­ pe­dig két évi illetmény jár végkielégitésü­k Négy­­ év és hat hónapnál kevesebb szolgálati idő­­ esetén a felülvizsgálati bizottság felterjesz­tése alapján a Pénzügyminisztérium állapit­­­­h­at meg végb­e­ézi.od­aszorul, hogy a vámőr a szolgálatban szerzett betegsége következté­ben milyen százalékban lett keresetképtelen. Rendeletek kikeresésére vállalkozni nem tu­dunk. A Gazdasági hivatalban megtekintheti. Ha a szolgálatát annak idején megszakította, akkor ügye egészen más elbírálás alá esik és erre vonatkozóan nincs szükség rendeletre mert a tény maga elég világos. Az előbbeni­ katonai szolgálatok itt nem esnek figyelembe. Hogy a­­ mostani, új havi fizetés mikortól számít a nyugdíjba, azt szintén a gazdasági hivatal állapíthatja meg, tesz ott bajtársa, a­ki utána fog­­ nézni a dolognak. Mi a ma­gunk részéről a Végkielégítésre vonatkozóan fentebb mindent megadtunk, ami módunk­ban volt.­­. I. Nagydorog. ■ Minden O F. B. ügyet az elöljáróság tartozik nyilvántartani és ar­ról felvilágosítást­ adni, vagy pedig sürgetés­ben eljárni Ezt a felsőbb rendelkezést meg­kerülni nem leh­et. Forduljon tehát az elöl­járósághoz és hivatalos úton igyekezzék a végzést megsürgetni, mert magánúton­­ sokkal nehezebb célt érni. (K­. P. Bikács: Mi már számtalan esetben rendelkezésre álltunk. Ne­künk azonban tíz­ezrek életbevágóan fontos ügyében k­ell vá­laszokat adnunk, ami sok utánjárást meg több időt és a lapban helyet vesz igénybe, így hát személyi ügyekben — olyan érte­lemben — mint legutóbbi levelében kívánja — szolgálatára lenni nem tudunk. Csak köz­érdekű cikkeket írhatunk. Életrajzokat és ál­talában efféléket nem közölhetünk. 2. Rejt­vényekkel egyelőre el vagyunk látva és hogy melyik kerülhet közlésre, az a rejtvény­bi­zottság bírálatától függ. Ha­ megfelelőek a rejtvényei, bizonyára meg fognak jelenni, de csak a­­kor, ha sor kerülhet rájok. tv. K. A Kis Újság hu olvasója, Mezőbe­rény. Meg kell indítani a holttányilvánítási eljárást.' Forduljon ',mindenekelőtt a jegyző Ju­valalhoz. Kár volt e tekintetben­ már előbb után a buzagaravadákat le kell takarni zsákokkal, vagy ju­hbőrös bundákkal. 7—8 óra múlva leszedjük óvatosan a takarókat, a szabadban letaposott fői­dőn túrázzuk, s a kihullott zsizsiket, amely a takarókba húzódott, elpusztít­juk. Ezt a műveletet meg kell ismé­telni, aztán­­ pedig a tiszta gabonát hetenként egyszer állapátolni, nem tenni lépéseket. — K. B. Vámospéres. Eddig nem történt meg, most azonban, ha­­ mindenben megfelel, felveszik. Csak október 1 I-­­ig jelentkezhetik, még­pedig szerdán, csü­törtökön és pénteken reggel 8 órától 11 -ig. Azután nincs többé felvétel. A parancsnok­­­­ság címe: Budapest, III. Laktanya­ utca 33. Fiz napi zsáki 13 pengő. Ezenkívül teljes­­ ellátás jár­ L. Gy. Jászlad­ány. Budapesten nem tudnak 1­­ a toborzás szüneteléséről. A fővárosban min­­­­den pénteken, a központi városházán, vidé­­­­ken­­ pedig minden szombaton a vármegye­­i házán van toborzás. Forduljon mindenek­­ előtt az ottani elöljárósághoz, neh­ogy hiába­­ járjon Szolnokon. Jutasi: Csak az a magyar állampolgár pá­­­­lyázhat, aki 16. életévét, betöltötte, de 17 éves korát még nem haladta túl. Legkevesebb­­ hat elemi iskolai osztály elvégzése, vagy leg­­­­alább is egy középiskolai­­ osztályról szóló 1 bizonyítvány szükséges. Bővebb értesítést ad a Honvéd altisztk­épző és nevelőintézet pa­­­­rancsnoksága. Jutás, Veszprém megye. Az év­­­ folyam szeptember l én kezdődött. K. A. Nyirbakla. 1. A tojás eltartásának olyannak kell lennie, hogy az sem idegen ízt ne nyerjen, sem nedvtartalmából ne ve­szítsen. A tojásokat tehát nem szabad olyan anyagok közé rakni, melyeknek íze, szaga a t­cján át a tojás belsejébe juthat, de nagy óvatossággal válasszuk meg a helyet is, ahol a tojásokat tartjuk, mert a nedves, dohos, penészes helyen nemcsak rossz ízt és szagot kap a tojás, Iránén) rothadásnak is indulhat. Ezért jó hely e célra a száraz kamra, ahol a tojásokat 50—100 drb.-nak megfelelő lá­dákba rakjuk, melyeket bádoggal kibélelünk és a tojásokat burkoljuk: só, zsír, vízüveg, potyvaréteggel vagy mohával, úgy, hogy egy sor tojás után mindig egy réteg burkolóanyag­a jut rá. A meglelt ládát aztán fedéllel s vas­tag burkolattal takarjuk. Mészletben is szo­kás elrakni üvegben a tojást tejföl sürüség­­l­ben leöntve a szépen elrabolt árut. 2. Hogy a marhát a légy ne bántsa, nincs más raó­­i­dunk, minthogy tavaszkor, nyár elején, mi­­­dőn a légy szaporodik, minden módon irt— • jak Ha májusban egy legyet elpusztítunk, • az annyi, mintha augusztusban százat pusz­­­titanánk. 3. Kertészeti szakvizsgára termé­­­szetesen­ csak kertészeti tan­folyamot végzett, s kellő gyakorlatot szerzett egyén mehet. M.­­ív. Magyaróvár. Forduljon panaszával­­ az iparhatósághoz. Amint a dolgot leírta,­­ feltétlenül igaza van. Minden mesterséget csakis iparengedéllyel leh­et űzni. Járjon el­­ az ügyben személyesen és ha kell. Írásbeli s parnzt is adjon be, úgy, amint azt nekünk ő megírta. Az illetőt, ha nincs engedélye, meg fogják büntetni. — K. H. Obarok. Bicske.­­ Elküldtük a Társadalombiztosítóhoz. Intéz­­­­kedni fognak az ügyben. A választ, itt fogjuk közölni a Tanácsadóban. Kísérje figyelem­­­­­mel. V. N. ?. Mezőberény. A minisztérium állás­pontja az, hogy visszamenőleg nem utalja ki a családi pótlékot. Ha a Közigazgatási Bírósághoz folyamodott, s egy beadványban­ soronkívüli elintézést kell kérni magától a bíróság elnökétől. Wlassics Gyula báró, Bu­dapest, 1., Úri­ utca 19. (Megszólítása: Nagy­­m­éltóságu.) Őszintén­ szólva, nem biztathat­juk. Mert az állam senkinek követelését a múltból nem valorizálhatja, mivel erre fe­dezet nincs. Úgy­ pedig, ha meg is kapná a kívánt összeget, csupán papírkoronában fi­zethetnék ki .Ez pedig tudvalevően filléreket tesz ki. Azonban így­ sem kaphatja meg. Leg­helyesebb megnyugodni. Mindnyájunkat ért veszteség és ezt mind-mind a háború szám­lájára kell írnunk. E. 1. Debrecen. Folyamőrség. Mindaddig, a­m­ig 25 éves korát be nem töltötte, jelent­­kezhetik. Vigye magával katonai okmányát is. Budapest, Itt., Laktanya­ utca 33., október 10-ig minden Szerdán, csütörtökön és pén­teken délelőtt 9—12 óráig. Hondl. Zagyva­­páli aha. Az elintézés módja hivatalos titok és ilyen, szigorúan személyi ügyekben fel­világosítást nem adnak. Mecsek. Egyelőre szó sem lehet a cseh vállalat letelepedéséről. A magyar iparosok felzúdulása oly­ nagyméretű volt, hogy a terv kudarcot váltott Cz. T. A—s. Mezőtúr, Boretla. Ha haza­értekben pénzért adta volna el a földjét, a piaci árat tartozott volna fizetni a vevő. De­ ha búzával fizeti a tartozást, akkor min­den m­étermázsa búza után­­ 3 pengős bolel­­lát tartozik adni a hitelező az ad­ósn­ak Vi­szont, ha maga­ eladta a búzát, szintén kap utána boleb­ilt. Így rendelkezik a törvény. Panaszolják el bajukat a kerület országgyű­lési­ képviselőjének és kérjék meg, hogy­­ pa­naszukat tegye szóvá a képviselőháziam. B. K. Pilóta. Dombóvár. Forduljon a Lég­­­ügyi hivatalhoz, Budapest, II.. Fő­titea­­ I. Levelb­én nem adnnk választ. Az,­ hogy va­laki pilóta akar lenni, valóban nem kényes családi ügy. Már pedig mi más ügyben nem levelezhetünk. S. H. TisüMi Miiinrr. Csak bizonyos fajtájú bélyegeknek van értéke. A többivel való baj­lódás hiábavaló fáradság. Csupán sorozatok, vagy különleges, külföldi bélyegek helyezhe­tők el. Nekünk nincs arra megfelelő terünk, hogy ismertetést adhassunk. A bélyeggyűj­­tésről egész könyvek szólnak. Vegyen ilyen­­ könyvet, vagy pedig forduljon bélyeggyűjtő­­­­h­öz, vagy bélyegkereskedőhöz, mert a rend­­­­szertelenül gyűjtött bélyegeknek semmiféle • 1 értéke nincs. B. K. Dévaványa. Nem biztathatjuk. A ka­­r­tonazenekarba sok kiváló képességű zenész • jelentkezik. A hely azonban kevés és 28.öy­­­vei csak úgy veszik tét, ha rendkívüli tehet­­­­séggel játszik, mert a feltétel csak H—1l­­­ évesekre vonatkozik. Tessék az 1. honvéd­• gyalogezred parancsnokságánál, vagy a Fo­­■­ tvamőrségnél jelentkezni.­­Levélben nem­­ adunk választ. Mindenki saját érdekében ki­­­sérje figyelemmel a Tanácsadót. Pá t László, Kőcser, Boletta. Nem teh­et­­­ tenni ellene semmit, mert a törvény így ren­­­­delkezik. Csak a termelő fizethet adót bo­­­lettával. Viszont magu­k is boletta nélkül kap­­­ják­ a b­úzát munkabér fejében. Ezzel szem­­­ben például a földtulajdonos, aki bérbe­­ adja a földjét és búzával fizetik neki a tia­­•­­szén­bért, köteles 3 pengőjével annyi bolettát­­ vásárolni, ahány méter mázsát a búzában fi­­t­­zetett haszonbér kilesz. Ez teh­át sokkal cifr­ráb­b Isset és mégis igy van, mert a törvény­­ csak azt tekinti termelőnek, aki a buzatem­­r­­melés kockázatát viseli. Aki bérletként, vagy a munkadíjban kapja a gabonát megállapított­­ I mennyiségben, az a termelés kockázatát nem is vállalja, mert meghatározott mennyiségben­­ akkor is megkapja a maga gabonáját, h­á­r a föld semmit nem termelt. A TANÁCSADÓ üzeneteinek köz­lését a csütörtöki UF.GLNY C­ ISAC negyedik oldalán folytat­juk. 1930 október I 3. füzet f­épes ín­egény-2ljság G-<51 JCis­uljság mindennapi ingyen mellékietekeO GYILOX AZ APA KEZÉBEN A napszámos lehunyt szemmel feküdt a kényelmet­len fekvőhelyen és várta,­hogy mikor alszik el. Holnap erős munka várt rá, nem maradhatott az asszony mellett, kipihenten kell odaállani a duzzadó szemű fürtök, véget nem érő venyigék sorfalai közé. De alig pár másodperccel i­, azután, mikor elhangzott az óraütés, azt tapasztalta,­­ hogy talán sohasem volt éberebb, mint most. Várt­ valamire. Olyan sok furcsa és szokatlan dolog történt vele ezen a napon, hogy nem hihette békésnek az éjszakát sem. Az a gyerek ! Éjfél van. Ilyenkor nem jó kimenni a sötét kereszt­­ utakra, ahol halottak szellemei és elkárhozott lelkek tar­­­­tanak gyűlést. Csak ott biztonságos az éjszakai járás, ahol feszület vagy­ keresztfa áll az uton. Aztán nem aján­latos a temetőket járni, mert akárhányszor hallani arról, de hogyan megjárják éjfél tájban a temetőbe be­lopód­zó­­­s duhaj és virtuskodó legények. A hatvani­ temetőben, lám, a Korom-kocsmából ki­vonuló ivótársaságot érte olyan meglepetés, hogy hetekig feküdtek bele, akik részt vettek az idegrázkódtató éjszakai mulatságon. Ferke Pista erősködött nagyon a piros bor mellett, hogy ő ugyan elfogyaszt még vagy két literrel az akasztottak árkában. Hát erre csakugyan ki kellett vonulni mindenkinek, aki még nem látott kísértetet. így történt, hogy tizenhat ittas vagy legalább­is mámorosan jókedvű legény és férfiember ballagott ki teli üvegekkel a közelben levő temetőbe éjszaka tizenegy óra tájban. Az Akasztottak árkát odahúzták közvetlenül a kerí­tés mellé. Azokat temették ide, akik­ nem kaptak egy­házi áldást, akik öngyilkosok lettek. Ezek bizonyosan elkárhoztak — legalább ugy tartja róluk az egri néphit— így hát csakugyan az ő sírjaik vannak kitéve leginkább az éjféli szellemjárásnak. Körül is fogott a vig társaság egy jelzéstelep­, alig kiemelkedő halmot, amelyet térdig érő magas zöld ló nőtt be. Odapakkolták az elhozott ennivalókat, emelget­ték a vörösboros üvegeket, amint egymásra köszöntöttek. Még danázni is kezdtek­ Csak úgy okkal-móddal persze, hogy meg ne zavarják vele az odább fekvő rendesen el­temetett halottakat. Ferke Pista ült a sírdomb legtetején, ivott és nagyo­kat nevetett a sarjuszagú éjszakába. Egyszerre csak ordítva ugrott fel és szaladt szana­­széjjel a sirhant körül üldögélő tizenkét ember. A zöld domb ugyanis megmozdult alattuk, megingott és széjjel­vált. Négyen ültek a dombon, akikkel hirtelen lezuhant a mélységbe a megereszkedett föld és Ferke Pista, meg három társa összetört borosüvegekkel, zúzott tagokkal, halálra rémülten és dideregve hevert odalent az ismeret­len sötétségben. Az a tizenkét ember, aki nagyobb baj nélkül hazaért ebből a kalandból, máig erősítgeti, hogy látták, amint a sötét árnyékban fehér alakok váltak ki a földből és ezek rántották ki a hantot az istentelen ivók alól. Ferke Pistáék nem tudnak ilyesmiről, de mióta kikerültek a kórházból, azóta képpel se fordulnak a­­ temető felé és a sötétséget nagyon tisztelik. Virág István már megbánta, hogy ilyenekre gondolt a homályban. Meg-megroppan a bútor, aztán kaparász valami a földpadlón itt is. Ott is, ha nagyon figyel az­ ember. A nap­számos jól hallotta felesége egyenletes és mély lélegzetét. Az az asszony ugyancsak tudott aludni és nem törődött vele, hogy minő furcsa kis ördög fekszik mellette. Hiszen alig pár órával a gyermek születése után már elaludt és bizonyára aludni fog reggelig is, amig ő a tapasztaltak után joggal tart a legrosszabbak­tól is. Fölemelte a fejét, kimeresztette a szemét és áthatolni próbált a szoba sötétségén. Csakugyan, mintha fehér alakok szivárognának elő * -K

Next