Kis Ujság, 1933. január (46. évfolyam, 1-25. szám)
1933-01-01 / 1. szám
I OSIRIS ÚJSÁG Családi házat SWIWMMIMWPH építhetni és lesönü lehet 4Rl i '• :zere alapján „ÍRKRRÉKHÍr OTTHQNIT NEPITY RT. Budapest, IV/K. EskU'Utl. - Tel. 89-189. Folyósítja a lenti kölcsönöket házépítésre, haavételre, tanyai birtokok vételére stb. Hivatalos órák 9—1-ig, 3-6-ig Prospektus ingyen és bérmentve, és Erdély kérdését nyugodtan és teljes hidegvérrel most vetnénk fel, amíg a győztes nagyhatalmaknak Európában rég hatalmuk és tekintélyük van, mintsem odáig várni, amíg Európában új és veszedelmes csoportosulások keletkeznek. Ha Angolország a szerződések revíziója érdekében megindítja aicselekvő munkát, akkor semmit sem kockáztat, ellenkezőleg csak erősíti mél■ óságát és tekintélyét. I Angliában tehát tudatára ébredtek sannak, hogy a békerevizió elhalaszt- Lhatatlanu. s Magyarország az elmúlt 1932-ik IL esztendőt úgy könyvelheti el, mint ■amely jelentős lépéssel vitte előre a revíziót B Gömbös miniszterelnöknek az a nyilatkozata, amelyben kinyilvánította, hogy csupán békés eszközökkel törekszik a békeszerződés revíziójára, rendkívül kedvező hatást keltett Angliá-ban. Ha Magyarország megmarad ezen Bjd^kés után. Írják az angol lapok, h amellett találja az angol IS HÉtailL^z ?Observer» című, 911|E8H|J|yl'kintelvű angol ujság fiw\c |’B i’ !! hogy a békeszerződések revíziójának halaszthatatlanul szükséges voltát állandóan hangoztatni kell, amig csak az be nem következik. Európa lelkiismeretének nevezi ezt az ügyet, amelyet el kell intézni, mert -órdiig ez nem történt meg, addig ez a lelkiismeret nem nyugodhatok meg. Vérfürdőre készültek a spanyol neemistál Egész Spanyolországot lángba akarták borítani A spanyolországi hatóságok kiderílették minden részletét annak az anarkista összeesküvésnek, amely lángba és vérbe akarta borítani a spanyol köztársaságot. A rendőrségek összesen Híí-! bombát találtak Barcelona és Szevilla városokban. Az összeesküvők a szevillai belyurségHB és a repüloosztagoknak sok kat^^H fellaitj M k cp,. döjj^^^Ht: irii c ad a Imié:-.. lil , c: ,■ z p.i KiáBHSEB'í Cigi iátii!-. ,i V...... forradalmi mozgalmainak ki. U^Bliszteket, akikre nem szálltat dl .1 elé öröket állítottak volna, revolverlövéssel nyinivolna, mihelyt azok az Iák azt remélték, hogy a Vosztott katonaságot Köny■■aJiJ^magnaririulsn'.ik. i A hűvösvölgyi üdülőtelep megvételénél Dréhr jóvoltából 119.000 pengőt keresett Krausz Simon Holtzspach Nándor, a hűvösvölgyi üdülőtelepe elnökigazgatója 1928 márciusában meghalt. Örökösei az üdülőtelep eladását határozták el. Felkérték a család régi barátját, Ripka Ferenc főpolgármestert, hogy az üdülőtelepre hívja fel a népjóléti minisztérium figyelmét. Az örökösök megbízták Krivos Árpád dr. ügyvédet aki veje Ripka Ferenc volt főpolgármesternek, hogy a minisztériumnál járjon el az ügyben. Krivos Árpád a különböző becslések alapján az ingatlant felszerelésével együtt 555.000 pengőre értékelte. A minisztérium műszaki szakértői is megtekintették az üdülőtelepet és s i'J'63 január 1 Dréhl Imre volt államtitkárt az ügyészség többmilliós lopással, csalással és sikkasztással vádolta mista Csapán az albertfalvai visszaélések negyedfél millió pengővel károsították meg az országot - A bicskei kastély és a hűvösvölgyi üdülőtelep megvételének rejtelmei- Hamis nyugták, nem létező személyek Tizennégyrendbeli csalásról rántja le a leplet az ügyészség vádja Megdöbbentő új adatok a visszaélésekről Szilveszter napjára készült el a budapesti királyi ügyészség hatalmas vádirata Dréhl Imre ellen a népjóléti panamavádak dolgában. Óriási munkát végzett az ügyészség, de hallatlan és példa nélkül állnak is azok a visszaélések, amelyek a vádirat lapjairól döbbennek "a magyar közvélemény elé. Milliókat sikkasztottak el az ország pénzéből, állapítja meg az ügyészség. Egyedül az albertfalvai telekvásár és építkezés három és félmillióval károsította meg az OTI-t, de ott van a kisebb panamák egész sora. Ingatlanvásárlások, ahol nemcsak sápokra mentek el százezrek, hanem a még ennél is jogtalanabb, bűnösebb módon tűntek el hatalmas összegek. Lopások, csalások és sikkasztások egész sorozata, okirathamisítások és egyéb sötét bűnök kergetik egymást a vádirat lapjain és mindezeket olyan férfi követte el — a vádirat szerint — aki az ország és a nemzet bizalmát élvezte, korlátlanul rendelkezett óriási vágyáitokkal. A bűnkrónikában páratlanul áll Dréhr Imre népjóléti államtitkár szereplése. Ilyen vádakat felelős államférfi ellen még soha nem emeltek Magyarországon. Megrendülve olvassuk az egymásután felsorakoztatott vádpontokat, .amelyek megtorlás után kiáltanak, ugyanakkor azonban hisszük, hogy a népjóléti visszaélések leleplezése megtisztítja a magyar közélet levegőjét amely évek során át a gyanakvás és bizalmatlanság fojtogató ködével volt tele. Izgalmas körkép ez a vádirat olyan kornak a képe, amely — hisszük — soha nem tér többé vissza. Dréhl Imre még nem nyilatkozott a vádakról. Eddig hallgatásba burkolózott, mert — szint kijelentette — az ügyészség előtt nem nyilatkozik, csak a bíróság előtt, a nyilvános főtárgyaláson hajlandó felelni a vádakra. Most itt a vádirat, a bíróság előtt a szörnyű visszaélések halmaza: rövidesen meg fogjuk hallani, mit felel rá, mivel védekezik a vádlóik a népjóléti minisztérium egykori nagyhatalmú államtitkára. A vádirat, szerint az ügyészség Dréhl Imre , dr. 43 éves római katholikus vallási, nős országgyűlési képviselőt, volt államtitkárt három rendbeli hűtlen kezelés bűntettével, egy rendbeli hűtlen kezelés vétségével, egy rendbeli csalás bűntettével és 13 rendbeli hivatali sikkasztás bűntettével vádolja. Az ügyészi indokolás általánosságban Dréhr visszaél Vass József bizalmával azt a viszonyt fejtegeti, amely Dréhr Imrét minisztériumához és miniszteréhez, Nass Józsefhez fűzte, továbbá Dréhl Imre államtitkári hatáskörét, amelyet később önkéntesen kibővített a maga részére. Erről a következőket mondja az ügyészség vádja: — A népjóléti és munkaügyi minisztériumot az 1918. évi néptörvény létesítette és felállítását a világháború megszűnését követő különleges társadalmi és közegészségügyi viszonyok tették szükségessé. Az új minisztérium ügyeinek intézésével kapcsolatban jelentékeny pénzösszegek hovafordítása felől kellett intézkedni . - és az ügyek intézését nem csupán a fennálló jogszabályoknak vagy gyakorlatnak, hanem sok esetben az ügy sajátosságát felismerő érzéknek kellett irányítani. E nagyfontosságú és legnagyobb körültekintést igénylő hivatását a népjóléti miniszter csak akkor tölthette be a törvényhozás elgondolásának megfelelően, ha a hatáskörébe tartozó hivatalok és intézmények minden intézkedéséről őt az illetékes közegek megfelelő részletességgel tájékoztatták és irányítását kérték. Amikor azonban az állandó és közvetlen összeköttetés a miniszter és az áfára rendelt szervek között meggyengült, az egységes irányítás is lehetetlenné vált. Márpedig pontosan ez történt akkor, amikor Dréhr Imre dr. mint politikai államtitkár elfoglalta hivatalát. Dréhr eleinte különböző és a hivatali méltóságával össze nem egyeztethető szolgálatokkal igyekezett Vass József miniszternek bizalmába férkőzni. Dréhr Imre okkal vagy ok nélkül állandóan a miniszter közelében tartózkodott, minden intézkedéséről, tervéről tudomást szerezhetett. Jelenléte gyakran feszélyezte azokat, akik a miniszternek — esetleg Dréhr Imrére vonatkozólag is — bizalmas jelentéseket óhajtottak tenni. A fokozatosan kimélyülő szoros érintkezést Dréhr lassanként arra használta fel, hogy a miniszter hatásköréből egyes ügyek intézését szinte észrevétlenül magához vonta. Állandó jelenlétével és a miniszterrel érintkező személyek szakadatlan szemmel tartásával elérte azt is, hogy Vass József régi barátai, bizalmas tanácsadói a minisztertől eltávolodtak. Az így szerzett hatáskört Dréhr egyrészt a hozzá közelálló és neki hízelgő személyek támogatására, másrészt pedig a rendelkezéseinek vakon nem engedelmeskedő tisztviselők üldözésére használta fel. Különös igyekezettel vonta, szinte miniszteriális hatáskörrel, , a. maga fiatalmába az Országos Társadalompbiztositó Intézet ügyeinek._, n intézését. ^ A vádirat szerint Dréhr feljogosítottnak érezte magát arra, hogy még a miniszter intézkedéseit is módosítsa, felelősségre vonta azokat a főtisztviselőket, akik a miniszter intézkedéseit az ő hozzájárulása nélkül végrehajtották. Hatalmi túltengése később már anynyira fokozódott, hogy papírszeleteken vagy egyszerű telefon útján utasította rendkívül fontos lépések megtételére az OTP főtisztviselőit. Ugyanilyen, a minisztertől független rendelkezésre jogosította fel önmagát, amikor a minisztérium felügyelete alatt álló pénzalapokból való kiutalásokról volt, szó, így fejlődött ki az ő államtitkári működése alatt az a kivételes hatáskör, amely ogy hatalmat egyesített a kezében, hogy az ő szerepe nem csupán egyenrangúvá vált a miniszterével, hanem felülmúlta azt. Ezen az önmaga által szerzett hatalmi hatáskörön belül azután a visszaélések olyan tömegét követte el, amire, mint a vádirat mondja, a magyar közéletben még nem volt példa. »A társadalombiztosítás én vagyok !» — mondta, miközben egész tömeg hűtlen kezelésbűntettét, csalást és sikkasztást követett el. E különleges körülmények ismerete mellett érthetők csupán azok a törvényellenes és büntetőjogi következményeket maga után vonóvisszaélések, amelyeket államtitkári hatáskörében saját elhatározásából végrehajtott.