Kis Ujság, 1933. november (46. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-03 / 249. szám

1933 november 3 KIS ÚJSÁG Békésen kell elintézni a szentesi csongrádi villanyháborut A KIS ÚJSÁG TUDÓSÍTÓJÁTÓL Szentes és Csongrád szomszédos városok. Mindkettő Csongrád vármegye szivében fekszik s alig választja el őket egymástól tizenöt kilométer. Ez a távolság azonban látszólagos csupán, mert elvekben, gondolkodásban, megértésben egy idő óta sokkal nagyobb út ékelődik a két város közé. Még a csongrádi polgármesteri választás előtt történt, hogy átiratot kapott Szentes Csongrádról. Az átirat értelmében Csongrád, amely évtizedek óta Szentes villanytelepétől kapja az áramellátást, közel százezer pengőt követelt megtérítésül Szentestől. A csongrádiak arra alapították követelésüket, hogy — szerintük — Szentes több, mint egy évtizeden át magasabb tarifát számított az áramellátásért, mint amenynyit a két város között fennálló szerződés megenged. A szentesiek nem vették komolyan a csongrádiak követelését. Az volt a felfogás, hogy a két város közötti áramszolgáltatás anyagi részét egy miniszteri döntőbizottság tíz esztendővel ezelőtt Csongrádra és Szentesre bízta. Igaz, hogy a miniszteri bizottság engedélye csak fél esztendőre szólt, de viszont — a szentesiek szerint — Csongrád nem kívánta megszüntetni az üzleti viszonyt. Szentesen most tárgyalta a városi közgyűlés az átiratot, amelyben Csongrád felmondja a villanyszerződést és amelyben követeléseiken kívül megtagadták a csongrádi utcai világításért eddig fizetett 8000, a városháza áramellátásért pedig 400 pengő további fizetését. Chatrlcis Lajos dr. Csongrád megye felsőházi képviselője kijelentette a közgyűlésen, hogy a villanyvitát, amely megbontotta a két város közötti jóviszonyt, közigazgatási úton kell elintézni. Vajda Antal dr. is ezen a véleményen volt, felfogása szerint meg kell óvni a két város közötti régi jóviszonyt. Kátai Pál Imre városi kisgazdaképviselő viszont úgy okoskodott, hogy az volna a leghelyesebb, ha azonnal kikapcsolná Szentes Csongrádtól az áramot. Felszólalt Csergő Károly dr. Csongrádmegye alispánja is, aki szintén békés úton kívánja megoldani a villanyügyet, mert az, hogy Szentes árammal lássa el Csongrádot, mind a két városnak érdeke. Rövidesen megjelenik az energiatörvény, amely elrendelheti egyes városoknak más városokba való kötelező bekapcsolódását. A döntés azonban elmaradt és egyelőre bizonytalan, hogy mi fog történni. Bár, se semmiféle örömnapi ébredésre nem emlékezett, hogy ilyen gyönyörű lett volna, mint ez. Hagyján, hogy a nyakát nem törte. De ahogy kente-fente a fogát jóelőre arra, ahogy megjelenik a kútnál és a falubelieknek elmondja élményét odalenn. Már kevergett és kóválygott is agyában a békakirály és a kincs és a pirossá vitt víz titka és nyitja és a pici tudja számontartani a Poldi képzeletét: mit látott, mit hallott odalenn a kút mélyében. Ezúttal úgy érezte, kedvére beszélheti ki magát falujának. Hát a kút körül csakugyan nagy csődület volt még, mikor Poldi odaért. De egyebekben, sajnos, tévedett. Már ahogy ő fogadtatását képzelte. Mert legnagyobb ámulatára, épp akkor mászott ki a kútból egy csákányos ember. Senki más, mint egy kutmester, akiért a városba küldtek. Poldinak lekonyult az orra. Dehogy beszélhetett az embereknek a kutfenék csodálatos titkairól. Hiszen a kutmester és a legénye úgy hajukáztak lefelé a vödrökben, mint a vásári hajóhintán. Hiába höppent a kútba szegény Poldi a piros víz felöl is. Mert arról sem ő cseveghetett másoknak, hanem ael kellett elhallgatni, hogy megmagyarázzák hogy a városi doktor, aki kinn járt és megvizsgálta a vizet, azt mondta a pirosságára, hogy ártatlan moszat, mint a béka lencse. Nem tesz kárt se jószágnak, sem embernek, így végül azt is kisütötték, hogy a kutat sem a moszat miatt takarítják, hanem hogy Poldi megfürdött ben.18 g fingnyáskodnak miatta. Hiába! Ilyen volt a Poldi szerencséje! Egyetlen nagy élményével maga a valóság bosszulta meg magát rajta, amelyre annyiszor húzott a képzelete bolond csuragokat. Az egész országban felülvizsgálják a trafikengedélyeket Az elvett trafikjogokat nagyrészt hadirokkantak, özvegyek és árvák kapják Közel egy esztendeje nagy izgalommal várták a dohányárusok a trafikengedélyek felülvizsgálatára vonatkozó rendeletet, amely ma jelenik meg a Budapesti Közlönyben. Az új rendelet intézkedik arra nézve, hogy az összes eddig kiadott engedélyeket revízió alá kell venni és ennek alapján kell kiadni, a rendeletben foglalt szempontok figyelembevételével, az új engedélyeket. A dohányárusítási engedélyeket üresedés, vagy új jogosítvány kiadása esetén, legalább felerészben hadiözvegyeknek, rokkantaknak és árváknakkell adni. A pénzügyigazgatóságok a már meglévő trafikengedélyeket felülvizsgálják és azoktól, akiknek megélhetése a saját maguk, vagy házastársuk nyugdíjával társadalmi helyzetükhöz képest biztosítva van, kártérítésre való igény nélkül, a lakásbérleti szabályzatokban megállapított felmondási határidők alatt, de legalább három havi felmondás útján, vonják meg. Társadalmi helyzetükhöz mérten azoknál tekintik biztosítottnak a megélhetést, kiknek nyugdíja, vagy bármiféle keresete a havi 300 pengőt meghaladja. Hadirokkant, hadiözvegy, vagy hadiárva dohányárusoknál ennek az összegnek a kiszámításánál a rokkant, árva, vagy özvegyi ellátást havi 120 pengőig számításon kívül kell hagyni. Bármely engedélyesnél a havi jövedelemből 30 pengőt figyelmen kíül kell hagyni mindazok után a családtagok után, akik után az engedélyes, vagy házastársa családi pótlékot élvez, vagy élvezne, ha a jövedelme állami vagy hatóági ellátásból származnék. Az elvonást kimondó elsőfokú pénzügyigazgatósági végzés ellen beadott fellebbezések felett a pénzügyminiszter dönt végérvényesen. A felülvizsgálat folytán megüresedő kizárólagos dohányárusítási engedélyeket az illetékes pénzügyigazgatóságok által hirdetendő pályázat alapján a pénzügyminiszter túlnyomórészt hadirokkantaknak, özvegyeknek, árváknak fogja adományozni. A hadigondozottaknak juttatandó kizárólagos engedélyek kiadása felett a pénzügyminiszter a honvédelmi miniszter előzetes meghallgatása után dönt. s==sas=s=s==sss Revolverek betörőt hajszoltak az utcán, egy folyamőrtiszt elfogta és lefegyverezte ------ .................. Szerdán este betörő hatolt be álkulccsal egy népszínház utcai lakásba. Már 8 rend ruhát csomagolt öszsze, amikor váratlanul megjelent a lakás tulajdonosa. A betörő menekülni akart. A ruhákat és betörőszerszámjait kidobálta az ablakon és azután vad futással menekült lefelé a gazdilépcsőn. A lakás tulajdonosa mindenütt nyomában volt és amikor az utcára értek, kiáltozva hívta fel a járókelők figyelmét a betörőre. A Népszínház utcán keresztül a Blaha Lujza-térig tartott a hajsza, ott a Corvin-áruház elött egy folyamőrtis állta a betörő útját és el akarta fogni. sssrsasrssssssssssssssssssrs A betörő erre revolvert rántott és hadonászni kezdett vele. — Mindenkit lelövök, — aki hozzám mer nyúlni — kiáltozta. A folyamőrtiszt azonban nem ijedt meg, gyors mozdulattal lefegyverezte a betörőt, akit azután a rendőr bekísért a főkapitányságra. A betörő Fürdős-Tóth István, aki régi ismerőse a rendőrségnek és a betöréseknek a lakásbesurranási fajtájában specializálta magát. A Fürdők előnevet onnan kapta, hogy évekkel ezelőtt egy fürdőtelepen kezdte működését, ahol kabinokat tört fel. niiiiiiiiiiiHmuiiiiiiiiiiiHiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiim 17.000 hősi halott emlékoszlopát avatták fel a rákosi temetőben Mindenszentek és halottak napiolnak kegyeletes gyászünnepséget A kegyelet mécseinek lángjai az idén is piros koszorúkat fontak a temetők fölé. Mindenszentek estéjén Budapesten és a vidékeken milliók keresték fel a sir dombokat, hogy elhunyt szeretteik emlékének áldozzanak. Kevés sir maradt elhagyottan, virágtalanul, az őszi rózsák áradata elözönlötte szegény és gazdag sirhantját egyaránt. A halottaknak szánt kegyeletből megható rész jutott elhunyt nagyjainknak és a hősöknek, akik oly sok ezren pihennek végeláthatatlan sirhalmok soraiban. Felavatták a hősök emlékművét A budapesti Hősi Temető rendezése nagyrészt befejeződött az idei felavató ünnepségre. Nincs már jeltelen sír. Minden sirhalom felett fejfa vagy kereszt áll és az egyes parcellák közepén közös emlékművek. 17.392 hősi halott piheni örök álmát Rákos homokjában, ezek közül 9411 magyar, 7861 idegen nemzetbeli és 90 ismeretlen, névtelen halott. A világháború hősi halottjai között, a hatodik parcellában helyezték el az 1848—49-es szabadságharc honvédjainak maradványait, a honvédsírokat különböző régi paródiákból gyűjtötték íme. Külön paródiában pihen 300 olasz Halott és nemsokára idehozzák még 1200 olasz hős porait a különböző vidéki temetőkből. Budapest székesfőváros és a honvédelmi minisztérium 40 méter magas gyönyörű emlékművet emeltettek e Hősök Temetőjében és a művet megható gyászpompa és fényes ünnepi külsőségek között avatták fel szerdán délután, a kormányzó jelenlétében. Alabárdos, díszruhás testőrök sorakoztak fel az emlékmű két oldalán, előtte pedig frontharcos diszőrség, továbbá a főváros égszinkókruhás csatlósai állottak. Felvonult a honvédség rohamsisakos diszszázada, azután a csendőrség, a folyamőrség és a vámőrség küldöttségei, a díszruhás vitézek és a feketébe öltözött hadirokkantak, valamennyien zászlóik alatt. Horthy Miklós kormányzó megérkezése után Sipőcz Jenő polgármester mondotta az avatóbeszédet. — Nem azért jöttünk ma ide, — szólt a polgármester — hogy hőseinket sirassuk, hanem hogy szent emléküket glóriába fonjuk. Azután Nánássy Megay Ernő altábornagy a honvédség nevében beszélt és fogadalmat tett, hogy a honvédség a hazáért él, tűr és ha kell, meg la hal. A felavatott emlékműre elsőül a kormányzó tette le hatalmas babérkoszorúját, majd József királyi herceg és Auguszta királyi hercegasszony, azután a kor :s==s=====sssss a kerepesi temetőben A kerepesi úti temetőben az áhitat mély csöndjében tolongó tömegek különösen Kossuth, Batthyány és Deák mauzóleumának környékét lepték el. De jutott az ünneplők tízezreiből többi nagyjaink síremlékéhez is, amelyeket szintén elborítottak a kegyelet virágai. Az egyetemi ifjúság kegyelettel adózott a háborúban elesett bajtársai emlékének, azután a kerepesi úti temetőbe vonult, ahol megkoszorúzta a nemzet elhunyt nagyjainak sírjait. Kossuth Lajos mauzóleumánál szerdán délelőtt megjelent a nemzeti egység pártjának küldöttsége. Az egyetemi énekkarok gyászdala után Temple Rezső mondott emlékbeszédet, az egyetemi ifjúság nevében pedig Pósa István beszélt. A párt küldöttsége megkoszorúzta Nagyatádi Szabó Istvánnak a földmivelési minisztérium előtt álló szobrát is. Ott Simon András képviselő tartott emlékbeszédet és rámutatott arra, hogy Nagyatádi Szabó ércnél maradandóbb emléket hagyott a magyar nép lelkében. Nagyatádi Szabó István szobrára a független kisgazdapárt is koszorút helyezett. Kegyeletes ülést tartott Tisza István gróf halálának emlékére a Tisza István társaskör ,és az országos Tisza István emlékbizottság is. A HONSz terézvárosi szervezete gyászünnepséget rendezett a hősi halottak emlékére. Cseh Szombathy László mondott megható beszédet. mány képviselői. A hadirokkantak, özvegyek és árvák koszorúját vitéz Arvátfalvy Nagy István elnök helyezte az emlékműre. Már alkonyodott, mikor felhangzott a tábori püspökség gyászzsolozsmája és az emlékmű két oldalán sisakos fővárosi tűzoltók sorakoztak fel lobogó fáklyákkal. Hász István tábori püspök rövid imával megáldotta az emlékművet és az ünnepség a magyar Hiszekegy hangjaival ért véget. Kegyeletes ünnepségek a vidéken Szegeden a belvárosi katolikus hősi temetőben az állomásparancsnokság a világháborúban hősi halált halt katonák emlékére ünnepséget rendezett, Stenczel Lajos tábori alesperes méltatta az elesett hősök érdemeit és beszentelte a hősi sírokat. Shvoy Kálmán altábornagy elhelyezte a helyőrség koszorúját a hősök keresztje előtt Utána a hatóságok és társadalmi egyesületek helyezték el koszorúikat. Ezután Shvoy Kálmán kíséretével az evangélikus hősi halottak temetőjébe vonult, ahol rövid beszéd kíséretében megkoszorúzta az új hősi emlékművet. Makacs székrekedés, vastagbél katarás, gyomorbaj, puffadás, vértorlódás, sárgaság, aranyeres csomók, csipőfájás eseteiben a természetes s Ferenc József? keserűvíz, reggel és este egy-egy kis pohárral beveve, rendkívül becses háaszsr.