Kis Ujság, 1938. április (52. évfolyam, 73-96. szám)

1938-04-01 / 73. szám

A 2a KIS ÚJSÁG PÉNTEK, lflÖ® ÁPRILIS 1 Falkérdés, a mamasság érdemei és az indokolatlan félelmi hangulat a választójogi vitában A képviselőhöz csütörtöki ülésén Sztra-­­nyavszky Sándor elnök bejelentette, hogy­­ Temple d­ezső indítványt nyújtott be a nyolcórás ülések tartására. Az indítvány fe­lett legközelebb határoznak. Az elnöki beje­lentés után megkezdődött a választójogi vita, melynek első szónoka, Meisler Károly (Kereszténypárt) a javas­latot nem fogadta el. Utána Széchenyi György gróf (Kereszténypárt) beszélt. Már húsz évvel ezelőtt — mondotta — mint főispán is a titkos választói jog híve volt. Helyteleníti a mezőgazdasági munkás­ság tömeges kiszorítását a választói jogo­sultságból. Nem kell félni a munkásságtól —mondotta. — Tisztelettel hajtom meg fe­jem a már kimúlt kis állam munkásai előtt, akik hazájuknak önállóságáért és független­ségéért az utolsó óráig készen lettek volna fegyverrel is kiállni. El kell választani a kül­politikát a belpolitikától, mert vannak lél­­őrü­ltek, akik az egész magyar politikát egyet­len mondatra szeretnék leegyszerűsíteni. Mindenki barátjuk, aki a fajelmélet alapján áll. Egy soproni fiatalember — folytatta — azt mondotta nekem, hogy életét érzi veszé­lyeztetettnek, mert a magyar államiság mel­lett foglal állást. Ezután a hadsereg politikamentessége mellett foglalt állást, majd hivatkozott Bethlen Istvánra, aki meg­állapította, hogy az országban jobboldali propaganda folyik kommunista eszközökkel. Ezután arról beszélt, hogy Ausztria is elkerülhette volna sorsát, ha Dollfuss megmaradt volna Seypel alkotmányos politikája mellett. Itt az elnök félbeszakította a szónokot, nem engedte meg, hogy más országok belügyeiről beszéljen. Széchenyi György gróf a demokráciák erejét állította szembe beszéde további során a diktatórikus irányzattal, majd az antisze­mitizmusról beszélt, mellyel neki, mint jó kereszténynek joga van foglalkozni. Min­denkit — mondotta —, zsidót, vagy nem zsi­dót, igazságosan és alaposan kell megter­helni. Az antiszemita propaganda bizo­nyítja, hogy részben igaza van a zsidóság­nak, mikor azt hiszi, hogy vele szemben nem akarnak igazságosan eljárni. A beszivárgást meg kell akadályozni, ez rendészeti kérdés. A vagyonnal való visszaélés pénzügyi kér­dés és nem külön zsidó kérdés. Ugyanúgy nem az a gazdasági kérdés sem. Az egész zsidókérdésből hátra volna még a faj kér­dése. A keresztény emberszeretet megköve­teli, hogy „szeresd a zsidót“, ezt itt a Házban megmondja nyíltan, aki ezt megtagadja, az nem keresztény. Ha pedig faji kérdésről be­szélünk, akkor mondjuk meg nyíltan, hogy van más faji kérdés is. A pángermanizmusról beszélt ezután és rámutatott arra, hogy a svábság az országban rendkívül előnyös anyagi helyzetben van. A szélsőséges propa­gandáról szólva, komolyan felveti a kér­dést, hogy eláll-e a kormány eddigi kétszínű poli­tikájától, mert mostani magatartása a nemzet végét jelenthetné. A magyarság eddig a nemzetiségi kérdésben szentistváni alapon állott. Ennek bizonysága, hogy a jelenlegi kormány tagjai között csak egyetlen egy magyar származású miniszter van. A magyarság továbbra is szentistváni alapon akar maradni, de kérdés, hogy má­sok nem kényszerítik-e majd álláspontjának feladására. Ha pedig ez megtörténnék, az nemcsak a magyarságnak, de a többi nemze­tiségnek is ártana. Ártana annak a vezető intelligenciának, amely bár idegen­­származású, ma a ma­gyar állam élén áll. Isten óvja Magyarországot, Isten vezesse a kormányt — fejezte be beszédét a szónok. A következő felszólaló Vázsonyi János (nemzeti demokrata) volt, aki az indokolatlan félelmi hangulat okát az uszításban és a gyűlölködésben látja. Szerinte a félelemre semmi ok nincs, mert a külföldi események a magyar függetlenséget nem érinthetik és az ezeréves függetlenség mellett az ország minden fia egy emberként kiáll. Szociális és gazdasági intézkedéseket, majd új összeférhetetlenségi törvényt sürget. A javaslatot nem fogadja el. Kertész Miklós (szoc. dem.) szerint nem zsidókérdés van, hanem szociális kér­dés, amelyet meg kell oldani. Élesen bírálta a törvényjavaslatot, amelyet nem foga­dott el. Rövid szünet után Matolcsy Mátyás (volt kisgazdapárti) fél­reértett szavainak helyreigazítása címén szólalt fel és ezzel az ülés véget ért. Barátságos viszonyt akar a szomszédállamokkal az új román kormány Bukarest, március 31. Az új román kormány nyilatkozatot ho­zott nyilvánosságra, amely többi között a kö­vetkezőket mondja: Az előző kormány mélységes változást haj­tott végre az állam alapzatában az új alkot­mány kidolgozásával, amelyet az egész or­szág egyhangúlag jóváhagyott. Az új kor­mánynak építőszellemű munkára kell vállal­koznia. A belpolitikai feladatok részletezése során a nyilatkozat kiemeli, hogy az új alkotmány racionalizálja és egyszerűsíti az állami igaz­gatást, biztosítja a közpénzek felhasználásá­nak ellenőrzését és megállapítja az igazgatás élén álló személyek felelősségét. A kormány különös gondot fordít a hadsereg fejlesztésére, a mezőgazdaság előmozdítására, a közleke­dés, valamint a közegészségügy javítására. Külpolitikai téren a kormány a béke fenn­tartását és az ország földjének, valamint a S­án dolgozni jár iiunnunffltniiiNifiiiiiuimfflititiiiifmiiiitinniiiiiitiiiniimniumiia/iimiinuiHmiiiiiiiiiiiimiiuiimmim ./muiiiiiiiiiiimimimii A Kis Újság regénye «► Irta Kertész Mihály uiiiiiHiiiiiíiiiiiiiiiaiiiBiiiiiiiiHiEiiiiiiniiiiiiiiiiniiisifíiiiiiiiiisiiiiiiitiiuii: „Fiam!" — Sohasem voltam még náluk . .. Annyira tisztességes lány Sárika, hogy még azt sem engedte meg, hogy felke­reshessem, meglátogathassam a lakásu­kon ... — De most már megteheted ... — Igen, ha tudnám a címét... — Minden tisztviselőnek fel szokták jegyezni a címét a hivatalban . . . Bizo­nyára ő is bemondta, amikor alkal­mazták. — Úgy van. A megadott címen már kerestette is az igazgatóm. De ott nem is ismerik. Állítólag nem is lakott ott. — Hamis címet mondott volna be? — ütközött meg az apa. — Azt kell hinnem . . . — Elég különös és gyanút keltő kö­rülmény — vélekedett Berkes István. — Aki egyenes úton jár, annak nem kell letagadnia a helyes címét. — Valószínűleg megvolt az alapos és mentségére szolgáló oka erre a titkolód­zásra — védte a fiú. — Nem tulajdoní­tok neki semmiféle erkölcsbe vágó je­lentőséget ... Talán, szegények, nagyon el vannak adósodva s ily módon akar­tak a hitelezők zaklatásaitól menekülni. De én mégis fel fogom kutatni — har­sogta — és, ha megtalálom, sem Isten, sem ember, sem semmiféle apai szigor nem választhat el többé tőle! — Csak hát — mosolygott gúnyosan az apa a fiú heveskedésén — csak hát — ismételte — kettőn áll a vásár! Ha meg is találod, kérdés, hogy a lány hajlandó lesz-e még veled maradni? Nem fogja-e majd neked is kijelenteni, amit előttem oly határozottan hangoztatott, hogy már nem kellesz neki?!... Sándor megdöbbent. Erre a lehető­ségre nem is gondolt. Csak most jutott eszébe, hogy az apja, ez a rideg, erő­szakos üzletember esetleg teljesen el­vágta az útját Sárikához... Talán olyan eszközöket használt célja eléré­sére, amelyek örökre lehetetlenné tették a közeledést . . . Talán nagy összegek­kel szédítette meg és bírta más elhatá­rozásra a lányt... Megvásárolta tőle a szószegést... Hiszen Sári földhöz ra­gadt szegény lány... a családja szűkös viszonyok közt él... talán nyomorog­nak is . .. S ha nem is magáért és szíve szerint, de a családjáért engedett a csá­bító ígéreteknek ... Feláldozta magát, szerelmét, boldogságát a családja nyu­galmáért ... Hosszú-hosszú percekig hallgatott és sötéten, tépelődő gondolataiba merülve meredt maga elé. De aztán megszólalt. Hangja riasztóan­­tompa volt, mint a koporsóra hulló sírgöröngy dübör­gése ... — Ha így lenne — mondotta s sze­me fenyegetően villogott — azt csak a te erőszakos beavatkozásodnak köszön­hetném! Hogy aztán a lelkiismereted el tudja-e viselni két ember megrontásá­nak a következményeit — azt rád­bízom! Megfordult és az ajtó felé indult. — Fiam! — kiáltott utána az apa, akit az utolsó szavak valósággal meg­­dermesztettek — ne siess annyira ... hiszen még nem beszéltünk meg min­dent . .. — Nem sok célját látom a további be­szélgetésnek — állt meg útjában a fiú. — Jöjj csak vissza és ülj le! Férfiak vagyunk mindketten, tárgyaljuk hát meg a dolgot férfiakhoz méltóan. Sándor visszatért s helyet foglalt az egyik széken. Apja cigarettával kínálta s amikor a fiú rágyújtott ,azonnal el­kezdte. — Idefigyelj — mondotta. — Volna egy közbevető indítványom ... — Hallgatom — mondta Sándor kö­zönyös hangon. — Látom, hogy nehéz egymást meg­győznünk. A te fegyvered az izzó, egekig lángoló szerelem, az enyém pedig az idősebb ember tapasztaltsága. A kettőt össze kell valahogyan egyeztetnünk ... Én, éppen tapasztaltságomnál fogva, készséggel elismerem a szerelem min­denhatóságát. De csak a megrendíthe­­tetlenü­l mélységes szerelmét!... Kétség­telen bizonyságát kell látnom tehát, hogy az a szerelem, amelyről te be­szélsz s amelyet most érzel, valóban oly komoly és mély-e, hogy annak tartóssá­gában, boldogító erejében hinni lehet... Ennek megítélésére és megmérésére én nem lehetek hivatott, mert nem én ér­zem. De nem lehetsz te sem, mert te vi­szont elfogult vagy... A szerelem vak és süket. Ami azt jelenti, hogy a szerel­mes ember nem tudhat józanul ítél­kezni ... Egyetlen tárgyilagos mérőesz­köze van csak a szerelemnek — s ez­ az idő... Függesszünk fel tehát min­den elhatározó lépést néhány hétre. Ha — mondjuk — négy hét múlva ugyan­azt érzed, amit ma, vagyis nem változ­nak meg érzelmeid, akkor, ígérem, nemcsak nem ellenzem ezt a házassá­got, de magam leszek rajta, hogy az a kislány megbéküljön és visszatérjen hozzád ... De — természetesen — ez alatt a négy hét alatt nem szabad talál­koznotok ... Sőt, hogy kísértésbe se jö­hess — elmegyünk egy kis európai kor­útra . .. Ha hízol magadban, illetve sze­relmed mélységében és komolyságában, úgy szüleid megnyugtatására, aggá­lyaiknak eloszlatására és a családi bé­kesség végett is vállalnod kell és vállal­hatod is ezt a kis próbaidőt már csak azért is, mert ezzel egyszersmind pró­bára teszed azt a kisasszonyt is. Hiszen eddig semmi bizonyságod nincs a lány kitartó hűségéről... Látnod kell tehát, hogyan viselkedik, milyen magatartást tanúsít, ha négy hétig híredet sem hall­ja ... Nos, elfogadod az indítványo­mat? A fiú habozás nélkül válaszolt. — Rendben van, papa! Következik: Harminc év előtt . . . végleges határoknak megvédését tartja szem előtt. A külpolitika az uralkodó legfőbb véd­nöksége alatt áll. Románia hagyományos szö­­vetségi és baráti kapcsolataira támaszko­dik és barátságos viszonyt akar fenntartani kivétel nélkül valamennyi állammal — elsősorban a szomszéd államokkal. A békés munka korszaka következik most, amelyben minden embert saját értéke szerint fognak megbecsülni. Bukarest, március 31. Királyi rendelet jelent meg, amely ki­mondja, hogy a politikai pártok és csoportok felosz­latására vonatkozó rendelkezés to­vábbra is fennmarad. Újabb politikai szervezetek a jövőben csupán ama feltételek és formák között alakulhat­nak amelyeket az erre nézve kidolgozandó külön törvény állapít majd meg. Egy másik királyi rendelet koronatanács megalakításáról rendelkezik. Ennek tagjait királyi rendelettel nevezik ki és az állam, az egyház, a hadsereg, a királyi udvar, vala­mint az országos közélet kiemelkedő szemé­lyiségei közül választják ki. Párizs, március 31. A francia sajtó hűvös tartózkodással fog­lalkozik a második Ca­st­ca-k­ormán­nyal. A lapok utalnak arra, hogy Petrescu-Com­nen új külügyminiszter Hitler személyes barátja. A­­Journal nézete szerint az új román kor­mány összetétele arra vall, hogy az uralkodó a román politika irányítá­sában egyre közvetlenebb és tevéke­nyebb részt fog venni. A lap egyébként az új kormányt csak átme­neti alakulatnak tekinti. Az Oeuvre bukaresti értesülései szerint két­ségtelen, hogy a Vasgárda aggasztó módon kezd előretörni. Szerelmi vallomás: Ha nem jössz hozzám feleségül, leszúrlak, mint egy disznót! Tavaly június 15-én a maglódi országúton Bekő János maglódi hentesmester késsel támadt a vonatról leszálló, tőle különvál­­tan élő feleségére. Az asszony segélykiáltásaira a hozzátartozók tették ártalmatlanná Bekét. A hentesmester ellen szándékos emberölés kísérlete miatt in­dult eljárás és csütörtökön vonta őt felelős­ségre a pestvidéki törvényszék Tóradi-tanácsa. — Én, kérem, nem tudok semmiről semmit, most hallom először, hogy mivel vádolnak — jelentette ki a hentesmester. Kihallgatták az asszonyt, aki így vallott: — Három évvel ezelőtt ismerkedtünk meg, romantikus szerelem támadt közöttünk. Egy nap szüleim meghívták disznóöléshez Bekő János jónevű hentesmestert, akit addig sze­mélyesen nem ismertem. Bekő hurkatöltést közben a fülembe súgta: „Ha nem jössz hozzám feleségül, úgy le­szúrlak, mint ezt a disznóié. Nem mondom — folytatta az asszony, — ez a határozott fellépés imponált nekem, úgyhogy feleségül mentem hozzá. Eleinte jól éltünk, később elhidegültünk és szétváltunk.. Ezután zárt tárgyaláson tett meg az asszony vallomást, majd miután az iratokból megálla­pították, hogy a hentesmester számára nem kézbesítették ki a vádiratot, sőt a vizsgálóbírót sem hallgatta ki, elrendelték a vizsgálat új lefolytatását és a tárgyalást elnapolták. Ferenc József Liehtenstein trónján Vaduz, március 31. 1. Ferenc, Liechtenstien hercege, megbízta Ferenc József trónörököst az alkotmány szer­­­int őt megillető jogok gyakorlásával. Ferenc József herceg legidősebb fia Alajos Liech­tenstein hercegnek, aki fia javára lemondott a trónról. Ferenc József herceg most 32 éves. Nőtlen. A RÁDIÓ MŰSORA PÉNTEKEN. ÁPRILIS 1 ÉN (BUDAPEST I. 549.5 m­.) 6.45: Torna. Utána hangle­mezek. Kb. 7.20: Étrend, közlemények. 10: Hírek. 18.20: A fejedelemfr Csehországban. Irta Vécsey Zoltán dr. 10.45: Mi minden okozhat betegséget? Irta Somogyi Béla dr. 11.10: Nemzetközi vízjelzőszolgálat. 12: Déli harangszó az Egyetemi templomból. Időjárásjelentés. 12.85: Hanglemezek. Közben kb. 12.30: Hírek. 1.20: Pon­tos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 1.30: Toll Jancsi és cigányzenekara. 2.35: Hírek. 2.50: A rádió műsorának ismertetése. 3: Árfolyamhírek, piaci árak, élelmiszerárak. 4.15: A rádió diákfélórája: Élet Batá­­viában. Irta dr. Wehner Józsefné. Utána ifjúsági köz­lemények. 4.45: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hí­rek. 5. 1. A cserkész takarékos. Kosch Béla dr. elő­adása. 2. Járjatok be minden földet. Molnár Frigyes dr. előadása. 5.30: Alis Teichman is gordonkázik a ma­gyar—lett művészcsere keretében. 6: Sportközlemények. 6.10: Rácz Lajos és cigányzenekara. 6.59: Két firenzei kalandja a Margitszigeten. Kardos Tibor dr. előadása. 7.20: Hanglemezek. 7.53: Április 1-én új műsor! Tarka­est. Rendező Bánóczy Dezső dr. Utána kb. 9.26: A rádió külügyi negyedórája. 9.40: A rádió szalonzene­­kara. Közben kb. 10.05: Hírek, időjárásjelentés. 11: Hí­rek angol nyelven. 11.85: Közvetítés a Gellért-szál­ó­kól. Mursi Elek és cigányzenekara muzsikál. 0.85: Illrek külföldi magyarok számára.

Next