Kis Ujság, 1945. augusztus (59. évfolyam, 99-123. szám)

1945-08-07 / 104. szám

Elsüllyesztett hajók, felrobbantott hidak, megrongált gátak Kormányintézkedések a tavaszi árvízveszély elkerülésére • Tízezer munkás dolgozik a gátak megerősítésén és a szivattyútelepek kijavításán A Kis Újság több ízben foglalko­zott már az országot lényegeit­ ta­vaszi árvízveszedelemmel. A felrob­­bantott hidak óriási kérdőjelként emellkednek ki a folyók , mein euoi. Ha Szigorú telünk lesz s befagy a folyók maré, a tavaszi o.vandkkor a hidak roncsaiban megtorlódik a jég s az ország termőföldjeit, fal­vad és városait elárasztja a sír. Mi hát a legtöbb teendő, hogy kellő­képen felkészüljünk a fenyegető ve­szedelem ellen.I­n­sosurban­ az út­ban levő hídroncsok gyors eltávolí­tása s a megrongált gátak kijavítása lenne a legfontosabb feladat. Külö­nösen a hét budapesti híd roncsai veszélyeztetik a fővárost és a Bu­dapesttől északra levő vidéket. Az árvíz szempontjából a legveszélye­sebb a déli vasúti Összevem-híd, a Horthy Miklós-híd, a Margit-híd és az újpesti Összekötő-híd meder­ben fekvő roncsai, mert ezekben az akadályokban legkönnyebben meg­­torlódhatik a jég. A többi hidaknál csak a lefolyást akadályozó, maga­sabban fekvő hídrészeket kell majd eltávolítani. Nincs robbanóanyag Megnehezíti a munkát, hogy a vasúti hidakon és a Horthy Miklós­­hídon a forgalmat mindenképen fenn kell tartani, amíg egy ponton­ híd és cölöphíd elkészül. A munkákat az Úszódaruk és a búvárfelszerelések hiánya hátráltatja. Sőt, akármilyen furcsán hangzik is, még robbanó­­anyagunk sincs, hogy a kiálló része­ket robbantással távolítsuk el. Végül megnehezíti a munkát, hogy nincsen elegendő munkáskéz. Az elvágott na­gyobb hídroncsok kiemelésére úszó­darukat rendelt a főváros. Két darab tíztonnás úszódaru már elkészült, három nagyteljesítményű daru el­készítése folyamatban van s remél­hetőleg kettő még az ősz folyamán munkába állítható. Különösen nagy a veszély az újpesti partoknál, vala­mint a szentendrei szakasz mindkét oldalán. Az újpesti gátak megerősí­tésére 15—20 millió pengőre lenne szükség, ami 1000 kubikus munká­jának felel meg. Sajnos itt is első­sorban nem a pénzen, hanem a mun­káshiányon múlik a gátak megerő­sítése. A szentendrei szigetnél az ár­víz megelőzésére miniszteri biztost küldenek ki s az ottani ármentesítő társulat jelentős államsegélyt is kap, hogy a tavaszi olvadásra minden meglepetés ellen felkészülhessen. 4 millió hold a Duna- Tisza vízszintje alatt Az ország többi részében valami­vel enyhébb a helyzet. A Duna-Tisza mentén körülbelül 4 millió hold van ugyan a víz szintje alatt, ennek két­harmad része a Tisza mentén. A Tiszán azonban széles a hullámtér, ami enyhíti a veszedelmet. Egyedül Szegednél komoly a helyzet, ahol szintén a hídroncsok okozzák a bajt. A roncsok kiemelése, valamint a gá­tak kijavítása után itt is elmúlik majd a veszedelem. A Duna mentén Kalocsa és Baja között az idén is kritikus helyzetet teremtett a tava­szi ár, a másik oldalon pedig Bo­­gyiszlónál az elsüllyedt hajók okoz­tak árvizet, a kormányzat itt is segítségére sietett a környék lakos­ságának és a paksi ármentesítőnek államsegélyt utalt ki, hogy a gáta­kat újabb árvizet elkerülendő, is­mét helyrehozzák. A szivattyú­ telepek A két nagy folyóhoz hasonlóan az ország minden részében folyik a munka az esetleges árvíz elkerülé­sére, a gátakat mindenütt helyre­állítják, csak a szivattyútelepek okoz­nak nagy gondot, mert a tönkrement gépeket nem lehet pótolni. A gátak helyreállításán az országban hozzá­vetőlegesen 10.000 ember dolgozik. A fontos munkálatok támogatására a pénzügyminiszter éppen a napok­ban utalt ki 10 millió pengőt, s re­mélhető, hogy ez nem az utolsó ösz­­szeg, amit a kormányzat ehhez ha­sonló célokra irányoz elő. Jégtörő hajók A kereskedelemügyi minisztérium a budapesti hídroncsok eltávolításá­nak munkálatait vállalatba adta. A hídroncsokat azonban december vé­géig megfe­lelőnn még így sem lehet eltávolítani. Más védekezési mó­donra is fel kell készülni. Ajánlatos lenne jégtörő hajók beszerzése. Egyetlen kégttörő hajónkat a néme­tek 1944 tavaszán ism­eretlen helyre vitték. A földművelésügyi miniszté­rium vízügyi műszaki osztálya is megerősítette az egyik gőzösének bordázatát és lemezeit. Az ostrom alatt a hajót elsüllyesztették, m­ajd tavasszal ismét kiemelték a meder­ből. Jelenleg a fegyverszüneti bizott­ságnak kell döntenie arról, hogy a hajót visszajuttatják-e régi tulajdo­nosának. Még kedvező döntés­­eseté­ben is egy jégtörő hajó nem sokat jelent. Esetleges jégi or­ód­ások be­következtével tehát előre fel kell készülni a jég robbantására és bom­bázására. Robbanóanyagot viszont csak a szövetséges ellenőrző bizottság ad­hat majd. A másik védekezési mód a töltéseinek nyúlgátakkal való emelése. A szakértők megvizsgálják a Dunába torkoló csatornákat és nyílásokat is, ahová az árvíz betör­het s minden eshetőségre készen ki­keresik azt a vonalat, ahol a maga­sabban fekvő háztömbök, vagy ut­cák elzárásával a fővárosban máso­dik védelmi vonalat lehet majd lé­tesíteni. Biztos eredmény azon­ban csak akkor várható, ha a hon­védség újból szervezett hidász- és folyamőralakulatai munkába áll­hatnak s megkaphatják a védekezés­hez szükséges felszerelést. Augusz­tustól októberig rendszerint ala­csony a folyók vízállása. Ezt a kö­rülményt fel kell használni. Szét kell szedni, ha ez nem megy, fel kell robbantani a roncsokat a kis víz színéig. A munkát legeredményeseb­ben a honvédség alakulatai végezhet­nék el. Honvédeink mellett azonban sorba kell állítani minden rendel­kezésre­­álló szakmunkást. A derű­látók gondoljanak az 1038­-as ár­vízre, amikor Pest-Budán az árvíz több milliárd pengős pusztulást oko­zott, gondoljanak a közelmúlt or­­szá­gos árvizelre is, amikor az Alföld jelentős termőterületei, ta­nyák és falvak százai a tavaszi je­ges ár pusztulásának estek áldo­zatul. Gergelyfy Sándor szőrmeáruk vétele és eladása 9!I­AH relH Lindu-11.6 Plok­er Angol, holland, belga és cseh repülőtársasági igazgatói fő Budapesten A magyar főváros a jövő légiforgalmi központja A kelet-nyugati és észak-déli repülőútvonalak Budapesten haladnak keresztül A nagy angol, holland, belga és cseh repülőtársaságok igazgatói a közelmúltban Budapesten voltak, hogy tájékozódjanak a mai magyar közlekedési viszonyokról és tanulmá­nyozva a német háborús rombolás után rendelkezésre álló megmaradt közlekedési lehetőségeinket, letárgyal­ják a nemzetközi repülőforgalomba való mielőbbi belekapcsolódásunk összes módozatait. A repülőterek helyre­­állítása A világviszonylatban is nagyjelentő­ségű és fontosságú vállalatok vezetői sürgették a rettenetes vérzivatar után rendezetlen, feldúlt, megrongált re­pülőtereink gyors, minden tekintet­ben teljesen kifogástalan, a célnak megfelelő helyreállítását. A repülő­ipar nagymúltú kiváló szakemberei és hivatott irányítói kijelentették, hogy Délkelet-Európa repülőbázisa a közeljövőben Magyarország fő­városa lesz, itmért erre kedvező föld­rajzi fekvése kizárólagos előjoggal predesztinálja. Az a terv, hogy a keletnyugati és az északdéli összes repülőjáratok mind Budapesten vo­nulnak majd keresztül. A biztonság, gyorsaság és kénye­lem fontos szempontjainak figye­lembevételével készülnek a személy, posta és teherforgalmat lebonyolító repülőgépek. A menetsebesség foko­zása mellett a kihasználási lehetősé­gek tökéletesítésére irányul minden törekvés. A gazdaságosság elve „lehető leg­kisebb költséggel legnagyobb ered­­ményt elérni“ a repülőgépgyártásnál is maradéktalanul érvényesül, mert a gyárak arra törekszenek, hogy lehe­tőleg olcsó beszerzési ár mellett a hosszú élettartam, olcsó javítási költ­ség, nagy napi teljesítmény és kis üzemi költség (ez azt jelenti, hogy a hasznos súly a repülőgép teljes súlyának minél nagyobb százalékát haladja meg) összes követelményei megvalósuljanak. A személy- és posta­­forgalom A polgári személy-, posta- és te­herforgalom 1919 óta indult meg. Kezdetben a Handley Page-, majd Armstrong-, 1935-ben már a Fokker F.-típusok tökéletesedtek, majd 1940- ben (Európa polgári személy-, posta és teherforgalma szempontjából az 1940. év kezdete jöhet már csak szá­mításba) Douglas D. C.-gépek köz­vetítették a forgalmat. Hazánk légiforgalmának a többi államokéval szemben fennálló avia­tikai elmaradottságát még szembe­tűnőbbé tette az a tény, hogy az el­múlt években a repülőgépgyártás a háborús tapasztalatok alapján min­den tekintetben sokat fejlődött. A 35. hely... Magyarország a légiforgalom nagy­sága szerint csak a 35. helyen volt s bizony csak Albánia és Alaszka maradtak mögötte. így: Egyesült Államok, Németország, Francia­­ország, Szovjetunió, Olaszország, Nagybritannia, Németalföld, Brazí­lia, Japán, Ausztrália, Lengyelország, Belgium, Kolumbia, Svájc, Cseh­szlovákia, Bolívia, Kína, Német­­alföldi India, Ausztria, Spanyol­­ország, Svédország, Chile, Délafri­­kai Unió, Görögország, Hawai, Brit-India, Líbia,­­Románia, Finnország, Jugoszlávia, Dánia, Kanada, Belga- Kongó, Délnyugat-Afrika, Magyar­­ország, Albánia, Alaszka. Az európai légikikötők A legfontosabb európai légikikö­tők sorrendben az 1939 — 1945-ös há­ború előtt így következtek: Páris, Köln, L­ondon, Berlin, Amszterdam, Brüsszel, Frankfurt a. M., Malmö, Halle-Lipcse, Kopenhága, Hannover, Essen, München, Prága, Nürnberg, Rotterdam, Marseille. 1939-ben Magyarországon 4510 légijáratot bonyolítottak le a repülő­gépek, útjuk 1,792 176 km hosszú volt, az utasforgalomban 30.708 sze­mély vett részt és 1057 tonnát szál­lítottak. Hazánkban a most lezárult világ­háború előtt menetrendszerű járatok közlekedtek Budapest—Bécs, Buda­pest—Belgrád, Budapest—Miskolc— Kassa, Miskolc—Nyíregyháza, Nyír­egyháza—Debrecen, Budapest­ -Pécs, Pécs—Kaposvár, Budapest—Athén, Budapest—Klagenfurt között. A fel­sorolt légi­forgalmi vonalak jelentő­sége szempontjából mindenkor a Budapest-­Bécs közötti szakasz állott az első helyen. Reméljük, hogy a de­mokratikus Ausztriával gazdasági és idegenforgalmi érdekeink nagymér­tékben összefűznek s azelőtti élénk kereskedelmi összeköttetésünk ismét helyreáll. A jelenleg mindenfajta kezdetleges közlekedés átmeneti hiányosságainak kiküszöbölése talán megteremti majd az egészségesebb áralakulást s el­törli vagy a minimumra redukálja a nagyobb árkülönbségeket és áringa­dozásokat. Dr. T. E. Cséphadaró, kenyérgőzmasina és más cséplési furcsaságok ... Hogyan csépelték kétszáz évvel ezelőtt? — Mint ma országszerte folyik a cséplés, búg­nak a gépek és a magyar föld ter­mése az asztagból a hombárba kerül. Érdekes visszatekinteni ebből az alkalomból a régi cséplésekre. ’ Az első cséplőszerszám minden bizony­nyal a hadarója volt. Ez az ostor­­szerűen csapódó cséplőeszköz még ma is megtalálható jóformán min­den kisparaszt portáján. A zsup­­szalma csépléséhez előbb hadaró­fával verik végig a rozskévéket, majd markonként asztalhoz csap­kodva ütik ki a még kalászban ma­radt szemeket. Természetes, hogy ez a cséplési forma rendkívül hossza­dalmas és ma már csak a zsup­­szalma készítésénél használják a gazdák. A hadarófát kezelni bizony némi szakértelmet kíván. Aki először veszi kezébe ezt az ördöngős szerszámot, szinte bizonyos, hogy magát bólintja fejbe, és hamarosan elmegy a kedve a hadarás folytatásától Emlékezünk esetekre, amikor egyik falu régi zsellér hadarófától ka­pott fejsérülésén az egész falu neve­tett. Az történt ugyanis, hogy a ha­darófa az asszony kezében volt és holmi házi perpatvar keretében tör­tént meg az a bizonyos kellemetlen sebesülés. A nyomtatás A cséplés másik ősi formája a nyomtatás. Ez a cséplési mód vi­szonylag gyorsabb és eredménye­sebb, mint a hadarófával való mun­ka. Van egy ősi közmondás: „nyom­tató lónak nem lehet bekötni a szá­ját", ami onnét ered, hogy a szérűn beágyazott gabonát lovakkal tiprat­­ták s a ló bizony lépten-nyomon belefalt a nyomtatott gabonába. A nyomtatáshoz nemcsak lovakra, ha­nem fordítókra is szükség volt. Egy­­egy beágyazott szakaszra négy, eset­leg hat villával felszerelt embert szá­mítottak, akik félóránként átfordí­tották a nyomtatás alatt lévő gabo­nát. A kalászból kitiprott szem alulra került, azt — ha már negyedszer át­fordították — rostára merték és a lehetőséghez mérten megtisztították. Ennek a munkának ugyancsak gyen­ge volt az eredménye. Naponta négy ló és nyolc-tíz ember mindössze ti­­zenhat-húsz mázsa cséplési ered­ményt tudott felmutatni. Nem is be­szélve arról, hogy egy-egy zápor mi­lyen kárt jelentett a nyomtatás alatt álló termésben. Valósággal remegtek kétszáz évvel ezelőtt paraszti őseink a nyomtatás idejére eső záporoktól. Bizony megesett, hogy egy-egy sze­ Precíziós «tv. műszerek Dórn­ók javítása, vétele, eladása. IldUlUn GENERAL Múzeum-körút 3. az újjáépített Solymosi Képszalon ahó­,l­­egj.obb..magyar mesterek eredeti Soiflóffyi Béla-Út 26. SZ. alkotásaiból válogathat előnyös árakon. Tulajdonos: MÉSZÁROS FERENC. HÁZTARTÁSI KÉSZÜLÉKEK ELADÁSA. SZENDE JÓZSEF CÉG. IV.. MAGYAR-UTCA 1. RADIO GYORS-SERVICE kft. Laborfam XIV. Szabó József-utca 12 városban IV. Kossuth Lajos-utca 4 MARION PÁL szaküzlete KIS ÚJSÁg (3) gény ember egész évi termést el­mosta a zápor. A szemveszteségek olyan nagyok voltak, aminőt ma a legrosszabb cséplőgépnél sem tapasztalhatunk. Az első gépek ... Mintegy nyolcvan évvel ezelőtt szerkesztették az első dobverős csép­lőt, aminek két fajtája volt forga­lomban. Egyik a kézihajtású, úgyne­vezett kenyérgőzmasina, a másik pedig a lóvontatású járványos cséplő. A kenyérgőzmasinát azokon a sze­gény zsellérportákon használták, ahol a lóerő nem volt könnyen elő­állítható. A járgányos gépet pedig a k­­ó­dosabb gazdaportákon és az ura­dalmakban alkalmazták. Ezek a gé­pek még mindig pólyá­ban hagyták a szemet és rostálni kellett utánuk. A múlt század végefelé divatba jöttek a gőzhajtású és viszonylag nagy teljesítményű cséplőgépek. Eze­ket váltották fel a mai modern csép­lők, amelyek a szem vesztességet a kétszáz év előtti 25—40 százalékról 2—3 százalékra csökkentik és napi teljesít­ményük két vagon körül van. Tissza a múlthoz Az idei cséplésnél bizony sok he­lyen le kellett mondani a modern cséplőgépén, üzembehelyezéséről és szerte az országiján sok-sok paraszt- Szérán újra a tovontalású járgányos cséplőgépeket helyezték üzembe. Egyik vasmegyei községben elbeszél­gettünk a cseplest ilyen avult módon végző gazdákkal. Kiderült, hogy azért kebett a régi módszerhez folyamodni, mert a községben maradt modern cséplőgépekhez nincs traktor. Ugyan­csak híjéban vannak az üzemanyag­nak is, főként pedig a kenőolajnak. Az idei száraz nyár lehetővé teszi, hogy a járgányos géppel is viszony­lag alacsony szemveszteség mellett csépeljenek. Nem kapott esőt sem kepében, sem osztagban a gabona. Nincs csírás búza, viszont rendkívül vékonyan fizet a búza is, a rozs is. Az árpa cséplése meg éppen rossz eredményeket mutat. Az idei cséplés részben az üzemanyaghiány, részben pedig a korszerű cséplőgépek meg­rongálódása folytán országszerte las­sabban halad. Azonban a föld dol­gozó népe megkeresi és meg is ta­lálja annak formáját, hogy valójá­ban egyetlen búzaköve se maradjon csépeletlenül. A cseplés ősi formái még mindig megtalálhatók. A legmodernebb gé­pek mellett, a zsinp cséplése, a kü­lönféle hüvelyesek cséplése, a‘'Sze­gény paraszti portákon változatlanul azokkal az eszközökkel történik, amelyekkel a magyar föld népe két­száz esztendővel ezelőtt dolgozott. Decs 3. PÁRTMOZGALOM A Független Kisgazdapárt ifjúsága Nagykapornokon ifjúsági napot ren­dezett, melyre 18 község fiataljai se­reglettek össze. Az ünnepség isten­tiszteletekkel kezdődött, majd az egyes falvak ifjúsága magyar nóták­kal, szavalókórusokkal és népi tánc­­bemutatókkal, tárogatószóval szóra­koztatta a megjelenteket. Az ünnep­séget késő este díszes elvonulással zárta be az egybesereglett ifjúság. *­­A Független Kisgazda Párt hevesi járási értekezletén a megjelent gaz­dák panaszolták, hogy a tavasszal beszolgáltatott terményeikért csak a múltévi árakat fizették ki. Azok a gazdák viszont, akik a termény­­beszolgáltatási kötelezettségüknek későbbi időpontban tettek eleget, már magasabb árat kaptak, így azok jártak rosszul, akik lelkiismeretesen és becsületesen kellő időben eleget tettek kötelezettségüknek. Kérik a heves megyei gazdák az illetékes minisztériumot, hogy a ta­vasszal beszolgáltatott búzáért és egyéb terményekért utólagosan fizes­sék ki azt az árkülönbözetet, ami az akkor kifizetett ár és a később meg­állapított hivatalos árak között van. Az indítványt a járási értekezlet elfogadta és azt illetékes helyre jut­tatta. Reméljük, az eredmény nem marad el. A Független Kisgazda Párt VII. kerületi szervezetének iparos cso­portja nagyarányú gyűjtést indított a hadifoglyok és hozzátartozóik megsegítése érdekében. Az önálló iparosok igen jelentős összeggel ké­szek hozzájárulni a hadifoglyok megsegítéséhez. Ne adjon el szövetet, textilárut, tiszti DUPLA ÁRON Belvárosi Bárban! tiszti ruházatot stb. CSAK Schwarz Jenőnek­. VII., Madách­ út 8. /Rombach utca sarok). Bélyeggyű­jteményt, sorokat, tömegbélyeget legmagasabb áron vesz VÁRADI, Fálk Miksa­ utca 12, V. 1. (l­ft). Irodai órák fél 3-5-ig. IBelvá­r­­­i Jazz: Hug’ Suzy Martelt énekel : Magyar György, Pethő, Horváth Hűtött helyiség A legnagyobb sikert MARLENE DIETRICH és JAMES STEWARTAsszonylázadás Kmuce

Next