Kis Ujság, 1946. augusztus (60. évfolyam, 171-194. szám)

1946-08-01 / 171. szám

I köztársasági elnök felírása a magyar gazdákhoz A Magyar Távirati Iroda jelenti: Tildy Zoltán köztársasági elnök a stabilizációval kapcsolatban az alábbi felhívást intézte a magyar gazdákhoz: Magyar Gazdák! • A forint értékállóságának biztosí­tásától függ az ország minden egyes lakosának boldogulása és jóléte. A kormány megteremtette az új pénz gazdasági alapjait. A forintnak meg­van az aranyfedezete, visszakaptuk a Nemzeti Bank nyugatra hurcolt aranykészleteit. Nagymértékben hozzájárul gazda­sági erőfeszítéseink sikeréhez, hogy a Szovjetunió kormánya jóvátételi kötelezettségeink teljesítésére — nagy megértéssel — jelentős kön­­­nyítéseket tett. Gazdasági életünk és egész belső helyzetünk megszilárdulása azon múlik, hogy 4 millió 300 ezer ellá­tatlan városi lakos, az ipari üzemek és bányák dolgozói, az elmúlt esz­tendők ínséges élelmezése után munkájukat biztosító és munkájuk­hoz méltó élelmezésben részesülje­nek. A kormány a városokban, az ipari üzemekben és a bányatelepe­ken dolgozókat csak akkor tudja megfelelően ellátni, ha a gazdák­ be­­szolgáltatási kötelezettségüknek ma­radéktalanul ,és az előírt időben eleget tesznek. A stabilizáció sikere így jórészt a gazdák kezében van. A magyar gazda, amikor a beszolgáltatást, elsősorban pedig a természetben való adófizetést teljesíti, a legkomo­lyabb nemzeti érdekek szolgálatán túl, önmaga számára biztosítja a szükséges iparcikkek, a jó ruha, az olcsó csizma megszerzését. Az ipari üzemek és bányák foko­zott termelése becsületes termény­beszolgáltatás nélkül nem lehetséges. A mezőgazdasági és ipari nagy dolgozórétegek közös erőfeszítésein, egymásnak nyújtott segítségén, egy­más iránti kötelességük teljesítésén épül a magyar demokrácia új, min­den dolgozó ember szám­ára jobb viszonyokat jelentő korszaka. Ezért a magam részéről is biza­lommal fordulok a magyar gazdák felé és felhívom valamennyiüket: minden tétovázás és halogatás nél­kül tegyenek eleget beszolgáltatási kötelezettségüknek, még akkor is, ha az az érzésük, hogy most áldozatot hoznak. Ez az áldozat és ez a köte­­lességteljesítés bőven megtenni a maga gyümölcseit. Az egész nemzet, de a föld népe számára is. Vala­mennyi dolgozóréteg érdekében meg kell teremtenünk a kenyér bizton­ságát s ezt megteremteni elsősorban a magyar gazdák feladata. A magyar demokrácia életében reményteljes új idők kezdődnek. Utunk most már felfelé fog vezetni, ha mindenki fenntartás nélkül áll a felemelkedés szolgálatába. A magyar gazdáknak kötelességteljesítésben most is az első sorokban kell ki­­állniok! A bizalom és békesség tartsa össze a koalíció pártjait Nagy Ferenc miniszterelnök beszéde a belső nyugalom megszilárdításáról A nemzetgyűlés keddi ülésén Sáry Ignác (kisgazda), a pénzügyi bizott­ság előadója beterjesztette a forint­érték megállapításáról és az ezzel összefüggő kérdésekről szóló jelen­tését. Ezután Schlachta Margit (pár­­tonkívüli) szólalt fel, mint a minisz­terelnök nyugati útjáról szóló vita utolsó szónoka. Utána Nagy Ferenc miniszterelnök emelkedett szólásra. Megköszönte a koalíciós pártok felszólalását, vala­mint azt a nyilatkozatukat, hogy egyetértenek az úttal és a beszámolót bizalommal veszik tudomásul. Ha végigtanulmányozom az elhangzó­ be­szédeket, — mondotta a miniszter­­elnök — akkor meg kell állapítanom, hogy mindenki egyetértett ezeknek a látogatásoknak a szükségességével. Annak az optimizmusnak, amely ki­hangzott beszámolómból, az az alapja, hogy a párisi döntés kérdésé­ben a nemzetek közötti viszony to­vábbi alakulásában és a békeszerző­dések összes kérdéseiben véglegesen a békeértekezlet fog dönteni. A béke kérdése Ezután megcáfolta a miniszterelnök azt a vádat, hogy a magyar kormány külpolitikája ingadozik. Sok szó esett arról is, hogy ingadozó külpolitikánk a békecélok meghatározása tekinteté­ben. Rámutatott arra, hogy a háborút vesztett országok közül nekünk a leg­­nehezebb a helyzetünk, mert Olasz­ország kivételével Magyarországon kívül minden háborút vesztett ország birtokon belül van. Ezután válaszolt arra a vádra, hogy nem juttatták el időben a ma­gyar békecélokat a nagyhatalmak­hoz. Külföldi látogatásainknál ta­pasztalhattuk, hogy a nagyhatalmak teljes mértékben tájékozva vannak békecéljaink felöl. Már a múlt esz­tendő augusztusában eljuttattuk első jegyzékünket a nagyhatalmakhoz, amelyben lefektettük úgy a kisebb­ségi kérdésben, mint az etnikai kér­désben és a területi kérdésben val­ó álláspontunkat. Idén februárban, te­hát messze megelőzően a párisi dön­tés időpontját, ott volt a magyar kormány jegyzéke, amely kifejezésre juttatta békecéljainkat: a nemzetiségi és területi kérdés összhangba hozata­­lát, valamint a gazdasági és kulturá­lis együttműködés biztosítását. Jegyzék hatása alatt a három nagy­­ hatalom szakértőivel a helyszínen ta­nulmányozta a magyar határok kér­dését. A belső nyugalom Külpolitikánk legelső előfeltétele a belső nyugalom. Feladatunk, hogy a koalíció becsületesen igyekezzen a nemzet érdekében minél több ered­ményt elérni és hogy bármilyen le­gyen a békeértekezleten a döntés, dolgozzunk azon, hogy a megmaradó magyar földön a magyarság minél jobb életszínvonalat biztosíthasson magának. A stabilizáció megszünteti a bi­zonytalanságot. A gazdasági rend helyreállításával meg fogjuk találni a módját annak, hogy megszűnjenek az átmeneti intézkedések, így az in­ternálások is. Meg fognak szűnni az olyan rendőri intézkedések is, ame­lyeknek fenntartása indokolt volt, de a nyugalom terjedésének idejében feleslegessé váltak. Meg fogjuk szün­tetni az időközben feleslegessé vált intézményeket. (Közbekiáltás: A nem­zeti bizottságot?) Az is meg fog szűnni, számos egyéb intézménnyel. Ezek megtörténtével a valóságos bi­zalom és békesség tartja majd össze a koalíció pártjait. A békeszerződést nem szabad végső állomásnak tekinteni. Külpoli­tikánkat tovább kell folytatnunk és meg kell erősítenünk Magyarország helyzetét, hogy egészséges, fejlődő­képes legyen. Beszéde végén hangoz­tatta a miniszterelnök, hogy a ma­gyar kormány mindent elkövet, hogy a béketárgyalásokon úgy álljon ki, hogy megfelelhessen mindazon kívánságoknak,­­­melyek a magyar nép lelkében vannak. A miniszterelnök szavai után Acsay László (kisgazda) a pénzügyi bizott­ság előadója beterjesztette az állam­háztartásnak 1946. év január 1. nap­jától 1946 október 31. napjáig ter­jedő viteléről szóló törvényjavaslatot. Ezután Vásáry István és Dénes István (pártonkívüliek) szólaltak fel. Interpellációk A nemzetgyűlés szerdai ülésén felolvasnak néhány régebbi inter­pellációra adott miniszteri választ, majd sor kerül a mára bejegyzett 33 interpelláció elmondására. Jónás József, a somogy megyei alispán hi­vatali visszaélései ügyében inter­pellál. Futó Dezső, a jogtalanul igénybe vett házak visszaadásáról, a vidéki politikai rendőrség egyes túlkapásairól, a délpest megyei volt rendőrfőkapitány lakásán található A legbűnösebb háborús és népellenes főbűnösök egyike, Tasnán­y-N­agy András között ítélkezik a magyar népbíróság. Nem mondunk sokat, mikor azt állítjuk, hogy e fasiszta „államférfiéi“ bűne az erkölcsi mérlegelés alapján még Szálasi bűneit is fölülmúlja s a pub­licista Miiolay bűnével vetekszik. Mert sohasem az a nagyobb bűnös, aki törvénytelen dolgokat művel, ha­nem aki törvényes mázt is ad a tör­vény­telenségnek.. Tasvany­,vagy a törvénytelenségek sorozatát törvé­nyesítette Magyarországon 1944 ok­tóbere előtt is, de ő adott törvényes alapot Szálas­ nemzetvezetői rém­uralmához, mint a parlament elnöke. A nyilas kormányzat alatt m­egha­­gyott országos közjogi tisztében köl­töztette el az országgyűlést előbb a fővárosból, majd pedig az országból. S az ő elnöki javaslatára szolgáltat­ták ki e csonka országgyűlés tagjai vészbíróság kezére Bajcsy-Zsilinszky Endrét. Éveken át a Magyar-Német Művelődési Társaság elnöki széké­ben az volt a legföbb gondja, hogy tudósaink a német tudomány művészet nagyjai helyett csak a ná­ci­cizmust népszerűsítsék, a franciás­­ Hzelemben törekvő magyar képzőmű­vészet visszaszorítása erőszakkal választatta be végett pedig magát a Képzőművészeti Tanács elnöki szé­kébe. A keresztény kulturhagyo­­­mányú ország protestáns egyházi életének lezüllesztése is az ő nevé­hez fűződik. Vay L­ászló, a Csilléry testvérek és a Bilkei­ Papok mellett az ő egyházi főkurátorsága jelen­tené a legmélyebb fokú süllyedést a magyar kálvinizmus Nem lehet oly szigorú történetében­ semmifajta népi bírósági ítélet, mint aminő mér­­t­ék­ben ártott népünknek, nem­zeté­­■­znek, egyházának s az európai em­jogtalanul eltulajdonított holmik )­beriségnek ez a korlátolt és gonosz tárgyában és végül a magyar homo­­r közéleti fenomén jogi események és az azzal kapcso­latos sajtótájékoztató ügyében szólal fel. Papp György, a nyírtasi állító­lagos pogrom sajtóvisszhangjáról és a Szabolcsi Kis Újság betiltásá­ról, Szolnoki Istvánnak a postahelye­sek exportja ügyében, Szőnyi István a makói államrendőrség által elkö­vetett szabálytalanságok tárgyában, Dessewffy Gyula, a cserkészszövet­ség alapszabályai tervezetében esz­közölt módosítás tárgyában és v­é gü­l Reicher Endre, a kunmadarasi ügy­ben tartott bírósági tárgyalások tár­gyában jegyzett be interpellációt. A B-iisfcsok ne üljenek fel a rosszhiszemű híreknek — mondja az átképzési osztály vezetője Nemrégiben beszámoltunk róla, hogy a B-listára helyezett tisztvise­lők átképzését az újjáépítési minisz­térium átképzési osztálya intézi, ugyanakkor részletesen tájékoztattuk olvasóinkat az új életpályák felől is. A napokban olyan hírek terjedtek el a fővárosban, mintha a leépített tisztviselői kart teljesen hagyták volna és az átképző sorsára tan­folyamok megkezdéséről szó sem lenne. A Kis Újság munkatársának ér­deklődésére Bors Kálmán miniszteri tanácsos, az átképzési osztály veze­tője a következőket mondotta: “ Budapesten, mint ismeretes, csak augusztus 15-re fejezik be a létszámcsökkentést, ez azonban nem jelenti azt, hogy eddig az időpontig szünetelne nálunk a munka. A je­lentkezési lapok augusztus 4-től kap­hatók a József nádor­ tér 2. szám alatt levő (II. emelet 34-ik ajtó) át­képzési osztály, ahol megfelelő számú személyzet áll majd az ön­kéntes jelentkezők rendelkezésére. Addig is kérjük az érdekelteket, ne adjalanak hitelt a tömeghisztériából eredő rosszhiszemű híreknek és le­gyenek megnyugodva: mindent meg­teszünk, hogy valamennyien hama­rosan újra munkaalkalomhoz, nyérhez jussanak. ke- A pengő utolsó napja Július 31-ike, a pengő életének utolsó napja és augusztus l­ével megindul a forgalom az új stabil valutában, a forintban. A bankok a mai nap folyamán megkapták már az ellátmányt, úgy hogy csütörtök reggeltől kezdve már forintban is fizetnek, amellett, hogy az pengőjegyek forgalomban lesznek.adó­Különösen a valutabeszolgáltatási pénztáraknál várható nagy forga­lom és a Nemzeti Bankon kívül a Pénzintézeti Központ is három kü­lön pénztárt állított fel az arany- és a valutakészletek beváltására. A stabilizációval kapcsolatban ma jelenik meg a legtöbb rendelet. A hivatalos lap, a Magyar Közlöny, két kiadást ad július 31-én és az első rendes kiadás a késő délelőtti órákban jelent meg. Ez a hivatalos lap a többek között közli a kis­kereskedői haszonkulcs, a borkeres­kedelem haszonkulcsának m­egálla­pítását, a briketárakat, az öblösüveg­­árakat, táblaüvegárakat fonalban, úgyszintén a papirosárakat, a k­öz­­munkaváltságot forintban, az új dohányárakat, a nyersolajárakat, a kapupénzt, a cukorgyári melasz­árakat forintban, továbbá a fodrász­ipari legmagasabb árakat. Előfizetőinkhez! Mai lapunkhoz csekklapot mel­lékelünk és kérjük, hogy az augusztus havi előfizetési díjat, 10 forintot, annak felhasználásá­val a legsürgősebben postára adni szíveskedjék, hogy a lapküldést folytathassuk. Eddig tekintettel voltunk arra, hogy a sűrűn vál­tozó előfizetési ár miatt nem tudta lejáratát pontosan nyilvántartani, ezentúl azonban mindenkor tudni fogja, meddig fizetett elő. Amen­­­nyiben az augusztusi előfizetési díj legkésőbb e hó 10-éig hozzánk be nem érkezik, a további lapkül­dést sajnálatunkra be kellene szüntetnünk. Kérjük előfizetőinket, akik a július havi előfizetéssel hát­ralékban vannak, annak díját a most érvényben lévő előfizetési ár­ban küldjék be. A Kis Újság előfizetési osztálya Csekkszámlaszám: 7149 — A pénzügyminiszter „külföldön károsultak ügyosztálya“ elnevezéssel külön ügyosztályt állított fel. Veze­tésével dr. Hernád Istvánt, az Or­szágos Gazdasági Tanács jogtanácso­sát bízta meg. — Az éjszakai órákban értesítet­ték a mentőket, hogy a Nyár­ utca 14. számú házban öngyilkosság tör­tént. I­r. Siposs Tamás 25 éves új­ságíró felakasztotta magát. A men­tők már csak a beállott halált álla­pították meg. Dr. Siposs búcsú­levelet nem hagyott hátra, így ön­­gyilkosságának oka ismeretlen. — Meghalt Lónyay Elemér herceg, I­ anyay Elemér herceg, néhai­­ Stefá­nia belga királyi hercegnő, volt osz­trák magyar trónörökösnő második férje, július 29-én, hétfőn 32 éves korában Pannonhalmán meghalt. A budapesti főkapitányság fel­hívja a nagyközönség figyelmét arra, hogy a múltban kiadott ren­delkezés, amely szerint Budapesten a hajnali 1 órától 4 óráig való ut­cai közlekedés lilos, ma is érvény­ben van, tehát a nagyközönség ne közlekedjék az utcán a megadott időpontban. Ne nyúlj az aknához! Fekete Károly Koppánymonostor közelében lakó halászmester unokájával rejté­lyes robbanásnak lett áldozata. Az öreg halászt dunaparti házikójában borzalmasan szétroncsolta egy akna, amit állítólag szét akart szedni, uno­kája segítségével. Mindkettőjüket hol­tan találták. A szerencsétlenség rész­leteit még nem sikerült kinyomozni. A kenyér új ára és a legmaga­sabb bérsütési díj. A közellátásügyi miniszter ren­delete szerint a kenyér legmagasabb fogyasztói ára az ország egész területén kilogrammonként 96 fillér. A kenyér viszonteladói ára a vevő üzletében számítva kilogram­monként 88 fillér. A kenyér bérsütési díja — a kisütött súly után számítva — az ország­­ egész területén kilogram­monként 22 fillér, a sütemények bér­sütési díja 26 fillér kilogrammonként. Tizennyolcmázsás termés Mező­hegyesen. Különös örömmel szá­molunk be a mezőhegyesi és püspök­­bolyi állami gazdaságok kile­nő és az országos átlagot meghaladó termés­eredményeiről. Mindkét gazdaságban az őszi árpa a legszebb eredménnyel dacolt a szárazsággal és a vízkonzer­váló talajművelés következménye­­képen 18 mázsás katasztrális holdan­kénti termést adott. Ennek a kitűnő eredménynek az elbírálásánál tekin­tetbe kell vennünk, hogy annak a rendeltetése az ország egyes vidékeit jó minőségű cserevetőmaggal ellátni. Tenyészállatokat a falvaknak! Ismeretes, h­ogy az ország több vidé­kén, különösen az Alföld egyes köz­ségeiben nincs megfelelő apaállat, sőt egyes helyeken egyáltalán nincse­nek tenyészmének, kanok és bikák. Az apaállathiány csökkentése érdeké­ben az állami gazdaságok kezdtek lendületes akcióba és már­is nagy­számú tenyészállatot nevelnek azzal a céllal, hogy azokat — mihelyt a saját tenyészállom­ányukat újjászer­vezték ,— a hiánnyal küzdő vidékek gazdáin­ak rendelkezésére bocsássák. Néhány eredményt már­is közöl­hetünk, így például a mezőhegyesi állami gazdaság 4 tenyészbikát bocsá­tott a környék földhöz jutott gazdái­nak rendelkezésére, akik nem tudtak gondoskodni tenyészbikáról és így teheneik számos esetben meddők ma­radtak. Felgyújtották a termést. Pécsről jelentik: Drávaszerdahely községben kedden hajnali 4 órakor tűz keletke­zett Szabó Mária learatott földjén: 120 kereszt búza, 20 kereszt árpa és 110 kereszt zab semmisült meg. A nyo­mozás megállapítása szerint a tüzet gyújtogatás okozta. Három gyanús embert őrizetbe vett a siklósi járási rendőrség. Kiskőrösi csempészeket fogtak el Sopronban. A soproni rendőrség el­fogta Schwartz Ferenc, Lengyel Já­nos és Nagy Sándor kiskőrösi lako­sokat, akik bort csempésztek Auszt­riába. Megmotozásukkor 50 dollárt, 1000 schillinget és 4000 rubelt ta­láltak náluk. Sopron környékén ,a határvadászok is sok csempészt állí­tanak elő, akik bort, húst és egyéb éelemiszert visznek Ausztriába, on­nan pedig iparcikkeket csempész­nek át. A dohányárak forintban A pénzügyminiszter 1946 augusztus 1. napjával a doh­ánygyártmányára­­kat forintértékben állapította meg. Az új árak a következők: Szivarok: Árpád 60, Kedves 50, Debrecen 40, Faintos 20, Nikotex Faintos 25, Csikós 18 fillér, szivar­­kák: Luxus 40, Béke 24, Nikotex Béke 26, Virginia 24, Magyar 10, Pajtás 10, Szabolcs 9, Munkás 8 fillér. Szivarkadohányok: legfinomabb Magyar 1.60, finom Magyar 1.40, kö­­zépfinom Mannar 1.20. Pipadohányok: vegyes pipadohány 100 grammos 80 fillér, vegyes pipadohány 25 gram­mos 20 fillér. A dohány jövedék egyidejűleg két­féle új szivart is hoz forgalomba, még­pedig Dózsa elnevezéssel dara­bonként 4 forint és Ideál elnevezésű szivart 80 filléres áron.V NAGEL-ZSÁK Papírzsák­kölcsönzés FILLÉREKÉRT * Tőzsdepa óta Te­: 124-649 Csütörtök, 1946 auguszt­us 1 (3)

Next