Kis Ujság, 1947. május (61. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-01 / 98. szám

HÍMEK Eijaisii eső és lehűlés .A hétfőről keddre megindult eső­zés az egész országra kiterjedt. Az esőt követő lehűlés mindenütt érez­hető volt ugyan, de a mezőgazda­ságra nem vált veszélyessé. Kedden napközben a hőmérséklet egyes he­lyeken a 10 fokot is alig haladta meg, éjjel pedig sokfelé az 5 fok alá süllyedt, sőt egy-két keleti állomáson talajmenti fagy is volt. Szerdán újból megindult a mele­gedés. Ez azonban csak rövid átme­netnek ígérkezik, mert Nyugateurópa felől újabb hideg betörés fenyeget. Valószínű, hogy nálunk csütörtökön újabb erős időromlás következik be. Megszaporodik a felhőzet, megélén­kül a szél és sokhelyütt esőt is ka­punk. Sajnos az esőt ismét lehűlés fogja követni, mely a keddinél jóval erősebbnek ígérkezik és valószínűleg két-három napon belül fagyokat is hoz. Tóth Géza fő meteorológus A KIS ÚJSÁG legközelebbi száma május elsejének ünnepe után, május 3-án, szombaton a rendes időben jelenik meg. Átnyújtották Zsuraszov és Zsen­ov vezérezredesnek a Magyar Köztár­sasági Érdemrend középkeresztjét A köztársasági elnök megbízásá­ból Jékely László miniszter és kí­sérete, Urg Gusztáv vezérőrnagy és Kondratov tábornok kedden Baden bei Wlenben, az orosz főparancs­nokságon átnyújtotta Kuraszov és Zsen­ov vezérezredesnek a Magyar Köztársasági Érdemrend középke­resztjét a csillaggal. Magyar deportáltak jönnek haza Svédországból, Stockholmból jelen­tik. A magyar követség szervezési munkálatait a svéd hatóságok befe­jezték, s ennek eredményeként má­jus 8-án Lengyelországon és Cseh­szlovákián keresztül haza indul a volt magyar deportáltak 65 főből álló újabb csoportja. A csoporthoz húsz romániai honos volt deportált csatlakozik. Meggyilkolta öccsét — életfogytig­lani fegyházra ítélték. A gyulai rög­tönítélő bíróság életfogytiglani f­egy­­házra ítélte Nyitrai Imre nyíregyházi lakost, mert öccsét meggyilkolta. Holttestét a város határában levő tóba dobta. Megnyitották a TIEM ipari és kereskedelmi vásárt Ma délelőtt ünnepélyes keretek között megnyitották a­­Tanonc és Ifjúmunkás Otthon Építőmozgalom 10 napos vásárát. A vásár célja, hogy az abból befolyó összegből a lan­on­­cok és ifjúmunkások részére meg­felelő otthont építsenek. Körülbelül 20—25.000 ifjúmunkás dolgozott éjt nappá téve a vásár sikere érdekében és 050—700.000 forint értékű árut termeltek. Az Állatkertben rendezett vásár iránt országos érdeklődés nyil­vánul meg. Churchill a festőművész. A lon­doni Királyi Akadémián most meg­nyílt kiállításon bemutatják Chur­chill két tájképét is. A képeket Chur­chill „Mr. Winter“ álnéven küldte be és csak a bírálóbizottság döntése után hozta nyilvánosságra, hogy ő a képek alkotója. Feltalálták az öröltlámpát. New­ Yorkból jelentik. A Hurvahl-egye­­tem csillagászati állomásának egyik kutatója a napokban kijelentette, hogy a közeljövőben olyan lámpák állnak az emberiség szolgálatára, amelyek a beszerzési költségeken kívül semmibe sem kerülnek. Az atomhasad­ás elvének alapján mű­ködő lámpák szakadatlanul világí­tanak, sohasem használódnak el és nem függnek semmiféle áram­forrástól. A mezőgazdasági munkások uta­zási kedvezménye. A mezőgazdasági munkások lakóhelyükről munka­helyükre oda és visszautazás alkal­mával mindezideig csak legalább 5 munkás csoportos utazása esetén ve­hették igénybe az 50 százalékos vas­úti menetdíjkedvezményt. A föld­művelésügyi miniszter közbenjárá­sára a közlekedésügyi miniszter en­gedélyezte, hogy a mezőgazdasági munkások (ideértve a kertgazdasági munkásokat, de a szőlő- és erdő­­munkásokat nem) az 50 százalékos menetdíjkedvezményt már egy mun­kás utazása esetén is igénybe vehetik. A mezőgazdasági cselédek ingósá­gaikat az átköltözéskor 45 százalé­kos kedvezménnyel szállíthatják. Légitaxi Olaszországban, Milánó­ban eredményesen befejeződtek az újszerű légitaxi-vállalat repülései. A vállalat kis amerikai repülőgépeket vásárolt a forgalom lebonyolítására. A rendszeres utasszolgálat, amely a közeli napokban kezdődik oly mó­don bonyolódik le, hogy telefon­bejelentés után az utast gépkocsin kiszállítják a társaság repülőterére A taxi díjszabása: percenként 150 líra. A gépek 8 óráig maradhatnak a levegőben s óránként 200 kilomé­teres gyorsasággal haladnak. Veze­­tésükre az olasz légierő leszerelt vadászrepülő pilótáit szerződtettek. Kairó, április ha Álomszerű kép bontakozik ki előt­tünk, amikor napnyugtakor megkö­zelítjük Afrika partjait. Az Ezeregyéj meséinek csodálatos világaként las­san bukkan elő a zafirkék tengerből az elefántcsontból faragott, karcsú minarettek Alexandriája. Hány hó­dító szívét dobogtatta már meg ez a látvány, kik évezredek során partra akartak lépni, hogy birtokolják a Nílus mesés gazdagságú Deltáját. Különös föld ez nagyon, nemcsak látképe, még a légköre is meseszerű. Franciáié, angolok és a többiek Az idegenek meghódítottak saját életformájuknak ezreket, tízezreket, a tömeg milliói azonban továbbra is élték évezredes szokásaikat. A lát­ható legnagyobb térfoglalása a fran­cia kultúrának volt. Alexandriában az arab nyelv mellett ma is legtöb­ben franciául beszélnek. A feliratok legnagyobb része arról tanúskodik, hogy a gall szellem itt polgárjogot nyert. Az angolok a civilizáció eszközeit honosították meg. A csatornahálóza­tot, Egyiptom gazdagságának fő­­ütőerejét, angol mérnökök újították fel. Azon csörgedezik az életet, ter­mést adó nedvesség a szikkadt, esőt alig látó hordalék földbe. A kanáli­sokon közlekednek a búzát, gyap­jút szállító festői bárkák, az ország gazdasági alapja, jelene és jövője attól a vízgazdálkodástól függ, ame­lyet a szívós, tervszerű angol mun­ka teremtett. Angol a vasúti állo­más tervrajza s anyaga, az autó­­stradák benzinkutaitól a szállodai fürdőszobacsapokig a brit technika embert szolgáló műszereivel s ta­lálmányaival találkozunk. A bank­­élet, kereskedelem, gyáripar nagy­mértékben külföldi alapítás. A termőföld és a sivatag harca Európa majd minden nemzete nagy befektetésekkel finanszírozza ezt az amerikai méretű, lázasan lüktető egyiptomi életet. Az alapítás dicső­sége európai. Az eddig felsoroltak mellett a kereskedelmi életben görö­göket, az iparban olaszt és németet, a hotelek felvirágoztatásánál svájcia­kat, a kisiparban honfitársainkat ta­­láljuk. Minden nemzet képviselve van, azonban az egyiptomiak gyor­san tanultak. Mindenhová bekap­csolódtak és immár háttérbe szorít­ják mestereiket. Átveszik a pozíció­kat és az új világ lendületével, az új ember energiájával felszabadít­ják ma­gukat a kiskorúsítás alól. Urak akar­nak lenni a saját portájukon, ön­állóak és országuk gazdagságának egyedüli haszonélvezői. Hatalmas föld­alatti harc folyik itt a kezdeménye­zők és a már betanult tanítványok között. Az angol csapatok mostanában hagyták el Egyiptom földjét. Nem messze távoztak, hatalmas sátorváros­­ban Szam­ád földjén komoly had­sereg állomásozik. Ennél sokkal fon­tosabb azonban, hogy birtokolják Egyiptom vízhálózatának kulcspont­jait. övék a Nílus forrásvidéke, ural­ják azt a­­területet, amelyen évről­­évre eldől, hogy a szikkadt föld két­szeri dús termést hoz-e( vagy pedig az évezredes harc során a sárga, ter­méketlen sivatag újabb győzelmet aratva, ismét tért foglal-e. A régi és az if­j világ Az egyiptomi nép egy aránylag kicsi százaléka teljesen magáévá tette civilizációnk összes vívmányait.".Ak­kora forgalmat, európai értelemben vett luxust még Svájcban sem láttam, mint Kairó felhőkarcolókkal teletűz­delt belvárosában Csodálatos zavar­talanságban fér meg eb­ben a város­ban a keleti mesék világa a legmo­dernebb amerikanizmussal. Pár perc­nyire a párisi Hue de b­ivoli-i fény­ben és pompában túlszárnyaló korzó­tól szűk sátorokban összezsúfolva él az arab világ. A humuszos, földön kuporgó alakok mintegy jelképei, hogy negyedükben évszázadok óta mi sem változott. Új legfeljebb a hegyekből naponta a legyektől hem­zsegő állványokra kerülő zöldség és gyümölcs. Üldögélnek pipáikat töltö­getve a kávéh­ázak forraszán, generá­ciók jönnek és mennek, személyte­len lények helyére újak kerülnek, kiknek életberendezkedése, felfogása a múló évek hosszú során sem válto­zik. A modern bulvár­ok áthidalha­tatlan szakadékként, mint sebesen folyó patak medre választják el ezt a merőben ellentétes két világot. .Az egyik parton amerikai luxus kocsik ezrei siető milliomosokat szállítanak, a másik parton öszvér- és szamárfogatok, apró széptestű arab lovak orientán­s nyugalommal maguk elé meredő keleti bölcseket hordoznak. Itt a francia kultúrha­­tásnak nyoma sincs és az angol ci­­vilizatorikus tevékenység éppen úgy porlad szerte a sikátorok negyedei­ben, mint tenger hullámai a szírie­ken. A titokzatos városrész Ezzel szemben a titokzatos arab városrész és a végtelen sivatag messzi oázisai a fiatalság zajait bo­csátja ki és állítja a másik világ rendelkezésére. Ezek már mint hó­dítók kelnek át a bulvárok válasz­vonalán. Telve energiával, tanulé­konysággal, megdöbbentő céltuda­tossággal vetik bele magukat az új életbe. Amerikaiabbak az ameri­kaiaknál, modernebbek bárkinél és nincsen gátlásuk semmiben A kap­tárokban azonban, ahonnan kiraj­zottak, semmi nem változik. Leg­szembeötlőbb ez vidéken. A földek jól műveltek, intenzív, majdnem térgazdálkodás folyik. Traktor, autostrada, vasbetonhíd, egymást érik a technika produktu­mai, de a falvak agyagkunyhói most is azt a benyomást keltik, hogy éppen csak ném­i védelem szempontjából épültek. Ember és ál­lat hihetetlen szegénységben és gon­dozatlanságban alkalom adtán be­kuporodik, háztetőre nincsen szük­ség, mert a ritka eső legfeljebb tisz­togatási célt szolgál, a tűző nap ellen pedig több védelmet nyújtanak a dúskoronájú pálmafák. A szó szoros értelemben a benszülötteknek fede­lük, lakásuk nincs, ugyanakkor húsz­emeletes legmodernebb felhőkarco­lók, pazar villák jellemzik Kairó egy részét. Alig lehet a világon ilyen különbség ember és ember között. A legmegdöbbentőbb az az érzés, hogy ez a két világ úgy él egymás mellett, hogy egymásról tudomást sem vesz, sőt hallani sem akar egy­másról De az arab fiatalság újabb és újabb kirajzása és lélegzetelállító céltudatossága azt sejteti, hogy bor­zalmas erők szunnyadnak itt a mélyben. Energiák, melyek fáradt, csüggedt európai földrészünkön is­meretlenek. Az arab világ közepe Ma Egyiptom az arab világ köz­pontja és úttörője. Arábia és Líbia sivatagjában pók­­hálószerűen futnak ősi kultúrák tanujelei, évezredes csatornák nyo­mai Valaha az emberiség bölcsője volt ez a terület s a vízzel való gazdálkodás elhanyagolása döntötte nyomorba ezt a világot. De meg le­het tanulni a technika eszközeinek céltudatos kihasználását. Erőművek építéséről, új vizimedrekről beszél­nek sokat mostanában és ha felül tud kerekedni Kelet renyheségén, nemtörődömségén ez a szédítő fia­talság, alkalmazkodóképesség és al­kotó energia, akkor Európa ha­lottasházának lakói rövidesen ide zarándokolhatnak fejlődést, életet látni. A legnagyobb probléma, hogy a szociális különbség feszítőereje nem fog-e holnap olyan robbanást fel­idézni, amelyik elsöpri a ma csírázó kezdeményezéseket. Vagy nem lázad fel a magába süppedt, közömbösnek látszó tegnapi világ, a fezt már csak dísznek viselő, minden újítást előre felmagasztaló irányzat ellen. Közel három éve, igen, ezeregy nap óta élesedett ki itt a kép. S most való­színű, hogy e két, ámbár merőben ellentétes faktor, közösen jelentkezik és akkor a rendfenntartás újból a kivérzett és tekintélyt vesztett euró­­pai népek hadseregeinek feladata. A kártyavár Akkor a most európai kézből las­san kisikló vállalkozás visszakerül a kezdeményező kezébe és a fiatal arab világ arra a sorsra jut, amely annyi hódítás során már bekövetke­zett, azaz hogy a változás és átala­kulás nem jutván el s a széles nép­rétegekig egy szép napon kártyavár­ként omlik össze, itt Európa nevelő munkáját érzi az ember, de azt is tapasztalja, hogy nem kultúrát, ha­nem csak technikai fejlődést hoz itt az idegen világba. Nem az euró­­paiasság diadala az, amit látunk, a modern élet vívmányai honosultak meg. És mindazt, amit maradandó értéknek vélünk kultúránkban, szel­lemünkben és lelkiségünkben, azt­ vagy alig vagy egyáltalán nem érté­kelik. Innen Európa kiégett kráter benyomását kelti, a közelkeleti Egyip­­tom olyan gegzir, amely a magasba szökik anélkül, hogy érzékelnénk habzó fiatalsága mellett még milyen erőit hajtják. Remeg a föld lábaink alatt, itt is, ott is misztikus morajlás hangzik- és az európaiasságot féltő ember előtt ijesztő kérdőjelként me­­red a holnap. Dessewffy Gyula Az Ezeragy éjszaka meséi és az ezeregy nappal valósága KAIRÓBAN MUNKARUHA? GUTMANN-SAROK! Tíz amerikai szenátus külügyi bizottsága megszavazta a Magyarországnak nyújtandó dollárkölcsönt Az amerikai szenátus hetek óta tárgyalta a különböző európai álla­moknak nyújtandó amerikai dollár- I.Jucsiin ügyét. Ismeretes, hogy né­­­­hány szenátor, közöttük Eaton és a külügyi, bizottság több más tagja, ellenezte azt, hogy Lengyelország és Magyarország részesüljön ebben a kölcsönben. Eaton a maga részéről azt javasolta, hogy az creecineg 550 millió dollárról szóló kölcsönössze­get csökkentsék le 200 millióra és töröljék a listáról Lengyelországot és Magyarországot. Ezeknek az ellenzéki hangoknak azonban nem lett az az eredménye, amelyet ezek a szenátorok akartak: a külügyi bizottság tegnap egyh­an­­­gúlag megszavazta azt a törvény­javaslatot, amely felhatalmazást ad a kormánynak 350 millió dollár összegű segély folyósítására öt euró­pai országnak és Kínának. A segély­­b­en Olaszország, Magyarország, Ausztria, Lengyelország, Görögország és Kína részesült Ausztria és Ma­gyarország abban az esetben kapja meg a kölcsönt, ha a segélyezés idő­tartama alatt a két ország nem fizet jóvátételt. A segély alkalmazását amerikai ellenőrzés alá vonják. A kínai központi kormány Csingtao város kikötőjét katonai okoból le­zárta, jelenti Sanghaiból a Tass szov­­jet hírszolgálati iroda. E rendelkezés következtében idegen hajó engedély nélkül nem futhat be a ki­kötőbe. Ez a kínai kikötő az amerikai flotta tá­maszpont­ja és a rendelkezés értelmé­ben most már csak amerikai hajói­­nak áll rendelkezésére. Ugyanakkor a cintaoi hatóságok a városban tar­tózkodó szovjet állampolgárokat fel­szólították, hogy egy héten belül hagyják el a várost. Az üggyel kap­csolatban a Szovjetunió kínai követ­sége jegyzéket nyújtott át a kínai kormánynak. •Je­v Pravda hosszabb cikkben fog­lalkozik a moszkvai konferencia eredményével, megállapítván, hogy a hatalmas feladatok elvégzéséhez sok időre és türelemre van szük­ség. A szovjet küldöttség élesen szembefordul azokkal a főleg ame­rikai és angol részről jelentkező törekvésekkel, amelyek arra irányul­tak, hogy egyes hatalmak ráerősza­kolják akaratukat másokra. Az ülés­szak nem kis munkát végzett és nyu­godtan Állíthatjuk, hogy a moszkvai konferencia felakata a német prob­léma megoldásának alapköveik Maron Ferenc Csütörtök, 1047 május 1 Szent Jciós fejleményeit a városházi főpénztár biaügyi botrányában Egy újólag kinevezett aligazgató is részt vett a manipulációkban A főkapitányság jelentést küldött Kővágó József polgármesternek a városházi főpénztár kifosztása ügyé­ben. Ebben részletes leírást -­adnak az álbetörés lefolyásáról és előadja, hogy dr. Bánig Imre aligazgató egye­dül készítette elő a terepet, még­pedig bőrkesztyűben, nehogy ujjle­nyomat­ maradjon utána. Kiderül a jelentésből az is, hogy a három aligazgató még akkor kezdett tőzsdézni, amikor látta, hogy a 100 ezer forintos koszi­pénzt nem adja visszakapni Pál Olivér tőzsdéstül. Ekkor azonban elkövették azt az újabb baklövést, hogy a részvénye­ket is Pál Olivérrel vásároltatták, de a megvásárolt részvényeket csak rész­ben kapták kézhez. Pál Olivér bankár vallomása el­lentmond a városi tisztviselők állí­tásának és szerinte a városházi fő­­tisztviselők nem 100.000, hanem 200.000 forintot adtak neki át koszt­­kamatra, a pénzt azonban a nap után visszakérték s ekkor közölték vele, hogy a pénz a főváros kasszá­jából származik , erre az egyik nagy pénzintézettől 170.000 forint értékű részvényt vett kölcsön, azokra felvett 130.000 forint készpénzt és az összeget rendelkezésre bocsátotta, tekintve, hogy a városházi tisztvise­lők ígéretet tettek neki arra, hogy néhány nappal később, a rovancso­­lás után, sokkal nagyobb összeget tudnak rendelkezésére bocsátani. Ez azonban nem történt meg és sze­rinte ez okozta anyagi összeomlá­sát. Ő, a vele társasviszonyban lévő Matolcsy Andor segítségével bonyo­lította le üzleteit, sőt amikor sú­lyosan megbetegedett, teljesen Ma­­tolcsy vette át az ügyek irányítását. Kiderült a vallomásokból az is, hogy a legutolsó napon történt több mint félmilliós sikkasztási összegből olyan adósságokat fizetett ki a bank­iroda, amelyek rendezését tovább nem halaszthatta, mert bármely pil­lanatban bűnügyi konzekvenciái le­hettek volna. A jelentésből egy teljesen új és eddig ismeretlen szenzációs részletre is fény derül. Eszerint Mihályfalvy, dr. Báldy és Slobotinszky teljesen egybehangzóan vallották, hogy 1945 nyarától 1946. év augusztus 1-ig a pénzek kihelyezésében Kemenes Géza aligazgató is részt vett és az ezekért a pénzekért járó kosztkamatból ő is negyedrészben részesült. Vagyis ezek szerint a főváros négy főtisztviselője szintén hozzájárult az infláció növe­léséhez, mert, mint kiderült, ékszeré­szeknek is folyósítottak összegeket aranyvásárlásra. Tehát a feketepia­cot támogatták. Egy­ Majorosi nevű ékszerésznek több esetben is nagyobb összegeket bocsátottak rendelkezésére reggeltől pénztári zárlatig, minden esetben kosztkamatra és az aznapi zárlatkor fizették vissza az összegeket. Kemenes Gézával kapcsolatban Pál Olivért is kihallgatták, aki azonban kijelentette, hogy ő az üzleteket min­dig közvetlenül áz. Báldyval bonyo­lította le és a kosztkamatot is neki fizette ki, arról nem tud, hogy kik osztozkodtak a kosztkamatokon. Külön szenzációja a jelentésnek Kemenes Géza részessége, tekintve, hogy az önbetörés leleplezése és a három aligazgató letartóztatása után Kemenes Géza egyike volt azoknak, akit a központi pénztár egyik új fe­lelős számadójának kineveztek. A szenzációs leleplezés után Ke­menes Géza ellen is megindult a bűn­ügyi vizsgálat, de kihallgatása után öt szabadlábra helyezték. Kemenes Géza vallomásával kapcsolatban a rendőri jelentés azt írja, hogy annak tartalmát pótlólag fogja közölni a főváros polgármesterével. A főváros polgármesterének intéz­kedésére azt anban Kemenes Gézát is haladéktalanul felfüggesztették állá­sából és egyidejűleg megindult ellene is a fegyelmi vizsgálat. A Ganz-gyár Váci­ úti telepén ked­den bocsátották vízre a jóvátételi számlára épült Krasznodar tenger­járó hajót. Az 1100 tonnás Kraszno­dar, amelyet 2 négyszáz lóerős mo­tor hajt, immár a jóvátételi szám­lára épített tengerjáró hajók közül a harmadik. A kecskeméti konzervgyárak meg­kezdték a spárga feldolgozását. A lőtt nyúl forgalmát felszabadí­tották oly módon, hogy­ az a méltá­nyos hasznot meg nem haladó mér­tékben hozható forgalomba. A határterületben kifejlődött csem­pészet megakadályozására — a Jugo­szláviával szomszédos határterület kivételével a pénzügyminiszter 1947 október 31 ig tartó érvénnyel szigo­rított forgalmi korlátozásokat ren­delt el (3)

Next