Kis Ujság, 1947. október (1. évfolyam, 81-107. szám)

1947-10-19 / 97. szám

Három magyar faluból csehszlovák terület lett Rajke, október 18 Dévény kapujánál nehéz lenne a magyar forradalom költőjének be­törni az „új idők új dalaival". Dé­vény osztrák-szlovák határ, alatta fekszik Pozsonyligetfalu. Ez a kis helység volt az első nagy figyelmez­tetés a magyarság felé, mikor még állt a német birodalom. Csak a leg­jobbak értették meg. Hitler Mün­chen után megszállta Ligetfalut és ezzel Németország betört a dunán­túli magyar tömbbe. Ez volt az első „pozsonyi hídja". Pozsonyligetfalu ma internálótábor: itt laknak azok a pozsonyi magya­rok, akiknek el kellett hagyniok la­kásukat. Alig húsz kilométerrel lej­jebb a párisi béke megteremtette a második pozsonyi hídfőt. Ezzel Csehszlovákia áthatolt impériumával a Dunántúlra. A párisi csehszlovák béke­ kü­ldött­­ség öt falut kért, a nagyhatalmak háton­ falut ítéltek oda. Horvátsár­­falu, Oroszvár, Umnacsin csehszlovák terület lett, Rajka és Bezenye mu­lt j­­or maradt. Ez a terület, Moson, a­­hercegek megyéje volt. A Habs­burgoké, Esterházyaké, Lónyayaké.. . A föld magyar népe sokszor cserélt gazdát. Az első világháború után a nyugati terület — Burgenland — Ausztriához került. A második világ­háború előtt Ligetfalu Németország­hoz. A második világháború után Oroszvár, Horvátjárfalu és Duna­­csin Csehszlovákiához. Talán itt, a latifundiumok megyéjében, dalol leg­­dúsabban a magyar ember. Két fa­luban is hallottam énekelni ezt a nótát: „Ne sírj, kedves édes­anyám .. .­* Ez a megye valamikor látta ava­rok, kelták, quadok, rómaiak vándor­lását. A huszadik században megérte a második népvándorlást. Talán se­hol sem költöztek annyit az embe­rek, mint itt. Az első világháború után Burgenlandba költöztek az osztrákok. Burgenlandb­ól átjöttek­­a magyarok. Mikor Ligetf­alu német tett, délre húzódott sok magyar csa­lád. Az első világháború után Csalló­közből eljött Masnniba néhány ezer magyar. Mikor Csallóközt Magyaror­szághoz csatolták, visszaköltöztek. A második világháború után Csallóköz népe — Komorja, Doborgáz, Vajka — megindult dépre, Moson felé, éjszaka a Dunán. A potsdami elöntés után elszállítot­­ták a megyéből a volksbundista né­meteket. A német falvakba csángók költöztek, akik valamikor Ó-Romá­­niában éltek. 1947 október 15-e­ előtt elhagyták Oroszvárt a magyar tele­pesek, Baranyába indultak­ el. A ma­gyar-szlovák lakosság Ciserv­ után el­költözött Mosonból néhány szlovák család, Horvátják­­aluból hazament Jugoszláviába néhány h­orvát anya­nyelvű lakos. Szinte hallom a föld gyomrát, amint ezt mondja: „Nyug­hassatok ... A dunántúli nemzetközi műút megszakadt. A Budapest—Bécs autó­út Oroszváron és Korvátjárfalun vezetett át, most a műút tizenegy kilométeren szlovák területen megy át. Budapestről Bécsbe csehszlovák átutazó vízum kell az autóittasok­­nak. Október 15-én a csehszlovák hatóságok közölték, hogy , egyelőre eltekintenek az átutazó vízumtól, de a gépkocsik csehszlovák terüle­ten nem állhatnak meg. A cseh­szlovákok a műutat elvezetik Liget­faluig, felépítik a ligetfalusi felrob­bantott Duna-hidat s a nemzetközi utat bekapcsolják a prágai forga­lomba. Magyarország meg azt ter­vezi, hogy új nemzetközi, műutat épít. A nemzetközi út eddig Moson­magyaróvárnál észak felé tért Hajka és Oroszvár felé. Most összekötik Mosonmagyaróvárt Hegyeshalom­mal és így majdnem húsz kilomé­terrel meg is rövidítik a nemzet­közi autóutak­at. Az új határ mellett élünk egy ta­padón, Oroszvár és Raffia között. Az első utasok elbeszéléseit hallgat­juk. Megkezdődött e pénzbeváltás. Egy forintért öt koronát adnak. És elsőnek a bor ára született meg. Ülyén korona. Úgy látszik, az ember nem vál­tozik. Bort iszik, aki vigad­ó bort iszik, aki szomorú. »• Aki imádkozik, csak bolond lehe!“ Így bántak a németek saját egyházuk vezetőivel A német evangélikusság egyik tag­­yi­­styán-korú vezető alakja K. Moder­­sohn egy magyar barátjához most el­juttatta annak leírását, mi volt a sorsa hazájában a háború alatt: — 1940-ben a munkámnak vége­­szakadt — írja —. Lápomat elkoboz­ták és fs titkosrendőrséghez továbbí­tották Berlinbe. Engem a boc­mani Ciesto Dadhoz idéztek meg. Börtönbe zártak, imaközösségünket pedig fel­oszlatták. Később elméleti fnkára vit­tek! Indokolás: „aki imádkozik, az ima hatalmában bízik, csak­ bolond lehet". A klinika igazgatója ki is áhította rólam a bizonyítványt, hogy egészen bolond vagyok. Miután arra nem ta­láltak elegendő vádanyagot, hogy koncelltác­iós táborba küldjenek, el­bocsátottak, de ezzel a hármas pa­ranccsal­ tilos igét hirdetnem, nem szabad írnom, tilos utaznom, mi pa­rancsok alatt szenvedtem ötödfél évig. Egy ember számára, aki min­den örömét az evangélium hirdeté­sében találja s aki ötven esztendőn át ezt műveiig — kiált fel drámai levelében az öreg Modersohn lel­kész — szörnyű terhet jelentett „hall­gatni arról, amivel pedig a szíve tele volt....“ Csak 1945 áprilisában hullottak te bilincseim, amikor a győztesek bevonultak, csak azóta prédikálhatok újból. És teszem ezt azóta még nagyobb örvendezéssel, mert akinek enn­yi ideig kellett hall­gatni, csupán az tudja, m­lg boldog­ság, ha hirdethetjük Isten üzenetét ’ — mondja még a nagy misszioná­rius. A jövő héten aláírják a moftyar-bolgár kulturális egyezményt Hétfőn veszi kezdetét a magyar­­bolgár kultúrhét, amely tíz napig fog tartani. Erre a kultúrhétre Buda­pestre érkezik egy 22 főtől álló bol­gár kormányküldöttség, amelynek vezetői tesznek. Dimo Kazas­ov bolgár tájékoztatásügyi­­ miniszter, Anton Jugov belügyminiszter és Rajko Damjolov, a bolgár parlament alelnöke. Rajtuk kívül a küldöttség­be­n számos bolgár író, újságíró és művész vesz majd részt, valamint a bolgár népi tánccsoport 15 tagja. A bolgár-magyar kultúr­hét kereté­ben írják alá a bolgár-magyar kul­turális egyezményt, amely azt cé­lozza, hogy a két ország alaposan megismerje egymás kultúráját. E cél­ból többek, között nagyszabású kul­­turális csereakciót is kilátásba he­lyeztek, amely­ nemcsak írókra, mű­vészekre, újságírókra terjed ki, ha­nem a parasztság és munkásság út­jaira is. A szépség és jólápoltság őrs a­zékképzet komáik. Kozmetikai kezelések. Tartós szempillafestés. Száraz, zsíros arcbőr szakszerű kezelése. Végleges szőreltávolítás árcról, lábszárról. Sze­mölcs, lencse eltávolítása. Ideiglenes szőrtetepüés indiai és amerikai módszer szerint Kéz, kar, nyak és dekoltázs ápolása. Minden bőr­nek egyéni ápoló- és szépítőszerek, ingyen tanácsadás a rendelőben vagy levél útján Amerika! módszerrel dolgoznak az alábbi kozmetikai rendelők is: RÉVNÉ MAJDAN LENKE kozmetikai intézet* VII.„ Rákóczi­ út 8/a„ 1. emelet 23 Telefon: 220—071. CSŰRÖS ILONA k­ozmetik­ai intézete IV.. Párisi-ól. B/b a 16 postával szemben Telefon: 384-27* VALLAI GROG NÁNDORNÉ kozmetikai intéz.HI VI.. Andrássy­él 53 Ok­tosonnál. Telefon: 42£k-0*8 DICI KOZMETIKAI INTÉZET Túl Melczer Józsefné IV Prohászka Ottokár­uhra 1 Telefon: 1K1—70 ty NAGY MIHÁLYNÉ kozmetikai intézete V.. Szent István-körút 16. Vifl Szính­ár mellett HI­SZAK ANTALNÉ kozmetikai intézete József-krt 36. 1. em. Tel.­ 13S-H87-BOKE10S IMN­ÍNÉ Kozmetikai Intézek­ IV. Polfifí Sándor-utca 6. 5 cm Bel­várod Színház mellett Elveszettnek tekinthetők a cseh­szlovákiai magyar vagyonok Milyen rendelkezések alapján ki hozzák el a szlovákiai magyarok vagyonát? A Csehszlovákiában levő magyar vagyonok, illetve magyar vagyontár­gyak sorsa sok tekintetben még min­dig kétséges, annak ellenére, hogy különösen a népcserére vonatkozó egyezmény ebben a tekintetben is tartalmazott rendelkezést. Ez a kér­dés, amely igen sok magyar állam­polgárt érdekel, de sok olyan ma­gyart is, akinek rokonai élnek cseh­szlovák területen, lényegében három részre osztható. Ami azokat a magyar állampolgá­rokat illeti, akiknek csehszlovák te­rületen bárminemű ingó vagy ingat­lan vagyonuk volt, — amint a Kis Újság illetékes helyen értesült —, ezek akár eltávoztak Csehszlovákia területéről,­ akár ott maradtak, ha megmaradtak magyar állampolgárok­nak, mindennemű vagyonukat el­vesztették, mert a 106/1945. számú csehszlovák elnöki dekrétum ki­mondja, h­ogy mindennemű magyar vagyon kártérítés m­­iitt elkob­zandó. Ez a rendelkezés vonatkozott min­den mezőgazdasági és háziingatlanra, valamint mindennemű ingó és ingat­lan vagyonra. Ismét más elbírálás alá esnek azok a vagyonok, amelyek Szlovákiában maradtak és 1938 előtt csehszlovák állampolgárok tulajdo­nai voltak. Ezeknek az ingó vagyonához csak abban az esetben lehetett hozzá­nyúlni a csehszlovák jogszabályok szerint, ha a tulajdonos a 33/1945.­­ számú csehszlovák népbírósági tör­vény alá esik, vagyis ha háborús bűntett miatt elítélték. A szlovák hatóságok ezt a törvényt használták fel arra, hogy a csehszlovákiai ma­gyarok vagyonának nagy részét elko­bozzák, amennyiben a legkülönbö­zőbb sák­ak alapján népbírósági el­járás alá vonták és elítélték őket, sokszor csak egy-két napi elzárásra, ami azonban minden esetben maga után vonta a vagyonelkobzást. Miután a csehszlovák törvény sze­rint népbírósági ítélet ellen jogorvos­latnak helye nincs, ezek a vagyonok is elveszettnek tekinthetők. Akiket nem vontak népbírósági eljárás alá, azokra a szlovák nemzeti tanács 01/1946. számú rendelete vonatko­zik, amely kimondja, hogy ezeknek a szlovákiai magyaroknak az ingat­lanvagyonát felszereléssel együtt kár­térítés nélkül el kell kobozni. Jel­lemző, hogy ezt a rendeletét a szlo­vák nemzeti tanács annak ellenére bocsáttttta ki, h­ogy a népcsere-egyez­­ménybel­ a szlovák kormány kötele­zettséget vállalt arra vonatkozólag, hogy a szlovákiai magyarok vagyo­nának elkobzását felfüggeszti. Ugyan­csak jellemző a szlovákiai viszo­nyokra, hogy a prágai kormány en­nek a kötelezettségének , csak korlá­ t­­ozott mértékben tudott eleget tenni,­­ mert nem minden helyen sikerült­­ közegeivel végrehajtatni az erre vo­natkozó rendeletét. Igen gyakran megtörtént, hogy a szlovákok a szlovák nemzeti tanács rendelete alapján magyar ingatlan­­vagyonba betelepedtek, azt egy­szerűen nem hagyták ott. Körülbelül ezer ilyen vagyonelkobzási eset tör­tént. Elvileg a csehszlovák kormány arra az álláspontra helyezkedik, hogy ezek a vagyonelkobzások és­vénytele­nek, gyakorlatilag azonban nem tudja ezt az álláspontot érvényesíteni. A Harmadik kategóriába azok a magyarok tartoznak, akik reszlova­­kizáltak, vagyis akik a szlovák nem­zeti tanács ismeretes felszólításának eleget téve, magukat most szlovákok­nak vallották. Ezek megkapják a csehszlovák állampolgárságot, ame­lyet a többi csehszlovák területen lakó magyar nemzetiségűtől megvon­tak, azonban a vagyonelkobzás siót, amennyiben az már megtörtént, vagy amennyiben a szlovák h­atóságok az érvényes rendeletek alapján ezt ki­mondják, ezek sem mentesek. Lényegében tehát a Csehslová­­k­iában volt magyar vagyon legna­gyobb része elveszettnek tekinthető és ezért kártérítés nem jár. A gyar állampolgárok ve­zéről, flk­k vagyonukat csehszlovák területen hagyták hátra, teljesen felesleges minden lépés, amely valami kártérí­tésre irányulna, mert a csehszlovák törvények magyar vagyonelkobzás esetén kártérítést nem ismer. Péntek, este m a patk­ánytábor­ú A végleges eredményt csak öt nap múlva lehet megállapítani Péntek­ délután 6 óta. A Hunyadi­­téri vásárcsarnokban izgatott készü­lődés folyik. Megkezdődik az évek óta vert patkányirtás. Az­­árusítás már megszűnt, a kapukat lezárták. ’Á slandosok‘ azonban még ott vannak, most takargatják áruikat. A zöldségesek és gyümölcsösök vártál, a legnehezebben a­z irtást, mert ők szevedték a legtöbb kárt. A barom­fisok és hentesek záráskor a hűtő­pultokba zárták el az árunk a pat­kányok itt kevesebb kárt tettek. De előfordult, hogy a korhadtabb hűtő­ládák hátsó oldalán lyukakat rág­tak és megdézsm­álták a húst is. A zöldségesek és gyümölcsösök hónapok óta sürgették az irtást, mert a patkányok éjszakánként nagy pusztítást végeztek a standokon. Ta­vasszal a salátát, nyáron a paradicso­mot, édesalmát dézsmálták meg. A parajhoz és kalurádéhoz hozzá sem nyúltak. Nyáron az éjszakára meg­maradt görögdinnyét csaknem telje­sen elfogyasztották, ősszel a paradi­csompaprika volt a legkedvesebb eledelük, újabban a vitamindús sütő­tök került­ terítékre. Az árusok reg­gelenként, amikor, felemelték a taka­rókat, éktelenül káromkodtak a sok kár miatt. Vészhírnökök és „méreg­keverők“ 5 óra 15 perc. A Fővárosi Fertőt­lenítő Intézet szakemberei már keve­rik a mérget, amikor egy vészhírnök­­érkezik a csarnokba. — Nem sikerült a vásártelepi irtási - kiáltja. — Pedig 140 kiló mérget használtak fel. A kirakott mérget a patkányok elfogyasztották, u­tána a csepeli Du­naágban nagyot itak és fürdőt­ vettek. Éjszaka visszatértek és megrohamozták az egyik nagy szö­vetkezet standján levő „káposzta­­hegyit“. Onnan­ a patkányhad fel­mászott egy nyitott céklarépás vagon­ba és tönkrerúgta a vitamindús vér­piros céklát. A csarnoki árusok megdöbbenve hallgatják a vészhírnököt, amikor megszólalt az egyik „méregkeverő­­szakember: — Ne, féljenek, mi kipusztítjuk a dögökéit — kiáltja. — Ez a doboz 500 patkányt is megölt Megnézzük a dobozt, szóról-szóra a következő felirat van rajta: „11 kg. hatóanyag 500 patká Rigt is meg­ölt“ Az árusok megnyugodnak. A Hu­nyadi-téri csarnok részére 15 kg irtószert utaltak ki, ez a mennyiség tehát 15.000 patkány elpusztítására is elég. Elhelyezik a csalétket 5 óra tű perc. A méregkeverést befejezték. Három vödörben viszik szét a pépszerű mérget. Először a hatalmas pincében helyezik el. Az ajtóknál, az ablakok alatt és a sar­kokba minden 3—5 méter távolságra e90-et!­ hogy kanál pépét raknak le. A ragsos raktárhelyiségekben 2—3 lépésnyire­. Amikor a pincében vé­geztek, az árusítófülkékre került a sor. Itt is 2—3 méter távolságra rak­ják le a pépet a sarkokba, ahol nin­csen áru. Megkérdeztük az Irtóhadjárat ve­zetőjét, hogy mennyi idő múlva le­het várni a méreg hatását? A „csalétek“-nek gyors hatása van­ — feleli. Tegnap egy­­ nagy kór­házban dolgoztunk. Az egyik épület­ben végeztünk, majd átmentünk a másikba. Egy óra múlva kiár jelen­tették, hogy az előbbi épület raktá­rában, é épp láda mellett birtalmas pat­kány a hátára fordulva fekszik élet­telenül. A legtöbb patkány, amikor mohón elfogyasztja a „csalétket“, azonnal megérzi, hogy baj van, gör­csöket kap, de legtöbbször még van annyi ereje, hogy visszavánszorogjon búvóhelyére, ahol rövidesen elpusz­tul. A mérget 5 napon át ott kell hagyni a lerakott helyeken és így tu­lajdonképpen csak 5 nap után lehet megállapítani a végleges eredményt. — Az 5 nap alatt nem történhetik valami baj a méreg miatt? • — Nem. A méreg nem ártalmas az emberi szervezetre, csak a v­áltá­séra. Tehát kutyát és macskát szigo-­­­rúan el kell távolítani a helyszínről.­­ Késő est van amikor i­ Fertetti. É­­­rintő Intézet emberei befejezik a Bod­­­­reg elhelyezését. Az első eredmény Szombat reggel 7 óra. A hatalmas kiterjedésű Vásárterepen 10 kg irtószert használtak fel. Egy nap és két éjszaka van itt kirakva 8 csill­étek­. Eddig 60 óriás patkányhurlát szedtek össze. Az éj­jeti örök jelen­tése szerint legalább 400 kábult pat­kányt láttak vánszorogni ez en kis­­gyár és a csepeli Duna-ág felé. Sok „edzett" patkány, miután elfogyasz­totta a mérget, megszökött a hely­színről és a csepeli kikötőbe fész­kelte be magát. Az éjelörök két éj­szakán át mini­egy­ 20 kábul­, de erélyesen védekező patkányt dorong­gal ütöttek agyon. A Hunyadi­ téri csarnokban a teg­nap délután 6 óra óta elhelyezett irtószer hatása ma reggel már mutat­­kozott. A pincében és a folyosókon reggel 7 óráig négy döglött patkányt szedtek össze. Az újbelt­őrök szerint az éjszaka mintegy 15 kábult patkány vánszorgott ide-oda a pinced­olgosó­­kon, ahol a­ fenevadak fészkelni szok­tak. Többszáz „edzett“ patkány a Tas­­rácsos kapun át itt is elmenekült a Hunyadi­ térre. A csarnoki házban lakók is venn­éak. A lakók éjszakára gondosan el­torlaszolták ajtóikat és bezárták ablakaikat, nehogy a menekülő pat­kányok megzavarják éjszakai nyu­galmuk­. Egy női lakó ma reggel az ajtaja előtt levő szemetesládá­ban egy „kábult“ patkányt fedezett fel. Nem ijedt meg, nem sikolto­zott, évek óta megszokta a vitamin­­faló csarnoki patkányok ide-oda elhúzását. Nyugodtan vizet melegí­tett és forróvizzel ártalmatlanná tette a korai vendéget. Németh Jenő KOZMETIKA A szép­­szem Az arcot és az arckifejezést leg­erősebben a szem határozza meg. A szem nemcsak a lélek tükre, de a szemen látszik meg az ifjúság tüze és üdesége éppúgy, mint a közeledő öregség sok fenyegető jele. Itt nem csupán a szemre gondolunk, hanem főleg annak környékére (szemhéj, pilla, szemöldök s a környező bőr). A kozmetikusra tartozik a szem környékének szépen és fiatalon tar­tása. Fontos, hogy a szem körül minél­ kevesebb manipulációt alkal­mazzunk és mindig biztos és ártal­matlan szereket használjunk. Az arc szemkörüli része a száraz­­bőrűeknél ráncosodni szokott, miért­­is első kötelességünk, hogy az arc szárazságát megszüntessük, szakkép­zett kozmetikus által ajánlott zsiro­­sító krémek használatával, víz he­lyett olajos mosakodásokkal, speciá­lis arcpakolásokkal, továbbá kézzel és elektromos gépeklyel végzett szak­szerű masszázsokkal. A szem környékének szépsége az arc szépségének főtényezője, ezért megérdemli gondos ellenőrzését és ápolását. (—) A parasztijúság helyze­­téről tárgyalt a Független Ifjúság és a NISz Az elmúlt hetekben tárgyalások folytak a koalíciós ifjúsági szerveze­tek között. A magyar parastifjúság szociális és kulturális problémá a 48-as kultúrverseny álltak a tárgya­lások középpontjában. Az utolsó napokban többek között a két nagy parasztifjúsági szervezet, a Független Ifjúság és a parasztpárti Népi Ifjú­sági Szövetség vezetői találkoztak és megbeszélést folytattak a magyar pa­­rasztfiatalság jelenlegi helyzetér­ől. Hangsúlyozták, hogy az "égetően sürgős kérdéseket " csak az ifjúsági szervezetek együttes munkájával lehet kielégítően megoldani és a maguk részéről ezt az együttműködést­ a leg­teljesebb mértékben támogatják. t­fH7 #»tr*/!Vr« i­f.

Next