Kis Ujság, 1947. október (1. évfolyam, 81-107. szám)

1947-10-24 / 101. szám

Il világ elvesztette a Mzacsatát Adatok az ezévi katasztrofális termésről — Nemcsak a rossz idő befolyásolja a kedvezőtlen eredményt — Franciaország búzatermése a régi 60 millió mázsáról 33 millióra esett, Magyarországé 20—30 millióról 11 millióra Válságba kérett az ember és a föld viszonya Most ősszel két válság tartja izgalomban a világot. Az egyik politikai, a másik élelmezési. A politikai válság nagyságát a napokban a moszkvai Pravda fejezte ki a legélesebben, amikor kijelentette, hogy a világ két részre oszlott, s a két rész közötti ellentétek ma áthidalhatatlanoknak látszanak. Hová vezet majd a meglévő ellentét, nem tudjuk. Lehet, hogy kiegyenlítődéshez, lehet, hogy az egyik vagy a másik rész békés győzelméhez, lehet, hogy veszedelmesebb dolgokhoz. De bármily nagy és fenyegető e politikai krízis, közvetlen bajokat aligha rejt magára, mert a politika és a diplomácia kétségtelenül mindent elkövet még, hogy az ellentétek kirobbantását meggátolja. Évekig, évtizedekig elegyensúlyozhatnak az ellentétek között, anélkül, hogy döntésre vagy erőpróbára kerülne sor. Közvetlenebb válság a másik, az élelmezési. A világ talán még sohasem volt oly kedvezőtlen ellátási helyzetben, mint 1947—48-ban. Minden ellenünk esküdött. Az 1947-es nyári és őszi szárazság párját ritkítja az európai országok történetében. Nemcsak nálunk, hanem főleg Nyugateurópában, még az Alpesek egyéb■ént örökké esős vidékein is. Svájcban komoly hegyi folyók száradtak ki szeptemberben s az alpesi örökzöld legelőkön oly katasztrofális az aszály, hogy a svájci híres tejgazdaságot komoly veszteség érte. Az állatállomány jelentős részét le kellett vágni s nagyarányú állami akció indult meg az ínségbe került svájci mezőgazdák felsegélyezésére. S így van csaknem mindenütt. Növeli a szerencsétlenséget, hogy a tavalyi és a tavalyelőtti év is rossz volt. Búza helyet! rizs! A legnagyobb baj a kenyérgabona körül mutatkozik. A virágtermés körülbelül egyharmaddal kisebb, mint amennyire rendes körülmények között szükség van. Egyes helyeken már azon gondolkoznak, miként lehetne rizzsel pótolni a gabonát. A világ jelentős részei ugyanis alig ismerik a kenyeret, mint főtáplálékot, s náluk a rizs pótolja a gabonát. (így a nyolcszázmilliós kínai—japán—indonéz— délhindu tömbvidéken.) Viszont áttérni rizsre, ahol eddig kenyeret ettek, csaknem lehetetlen, s különben is: rizs sincs elég. A világ gabonaválságának oka nemcsak a rossz termés. Nemcsak a közlekedési és elosztási nehézségek A gabonatermelés, mint olyan, került válságba az egész világon, s ez a jelenség komoly aggodalommal tölti el a szociológusokat. Nem mintha a föld nem tudna annyi gabonát termelni, amenyire szükség van,ámbár eltogadhatatlan, hogy a helyiben termesztés, így a föld kiszipolyozása, vagy ellentéte, a föld parlagonhevertetése és szikesedése egyre nagyobb területeket kapcsol ki a gabonatermelésből). Az agrártudomány — különösen Oroszországban — csodálatosan fejlődik. Ma már olyan hideg északi földeken is sikerül gabonát termelni (Szibériában és Kanadában, ahol előbb a sentmies vlre sem nőtt meg a búza. Ugyanígy a déli sivatagos területeket is fokozatosan elhódítja az ember a terméket- 1 .ségtől. Kedvetlen termelés A gabonaválság legfőbb oka abban rejlik, hogy búzát vagy rozsot nem rentábilis termelni. Nincs egyensúly a befektetett munka és a hozam között. Nincs arány a gabonatermelésből származó jövedelem és más munkákból elérhető jövedelmek között. Mindenki elhagyja a földet, illetve csak az marad a földnél, aki nem tud, vagy nem akar racionálisan dolgozni, s csak annyit termel, immel-ámmal, amennyire éppen szüksége van, mert a gabonával való kereskedés nem jövedelmező többé. A mezőgazdaság nyugateurópaszerte egyre feltűnőbben visszatér a régi primitív jellegű gazdálkodáshoz, vállalkozó, üzletember, nagyüzem egyre kevesebbet foglalkozik gabonatermeléssel, mert nem „bolt“, nem „üzlet“ számára. Üzleti nyelven szólva a gabonatermelésben sehol sincsen „fantázia“, s ezért, a vállalkozási kedv nem fordul feléje. Ez mindenütt így van, ahol a szabad gazdálkodás uralkodik, s a mezőgazdaságigen érdekes példa az előbb elmondottakra Franciaország mezőgazdasági fejlődése. Franciaország egyike volt Nyugat-Európa legnagyobb búzatermeinek és kenyérben teljes önellátásra rendezkedett be. 1030-139 (tehát tíz év) átlagában búzával bevetett terület évi 5.217.000 hektárt tett ki.. Ezzel átlagban 80.4 millió mázsa búza termett, azaz hektáronként 15.4 mázsa. Franciaország negyven millió lakosának mindegyikére így 2 méter mázsa búza jutott, ami hozzávetőlegesen elég. 1940-ben a búzával bevetett terület már csak 4,252.000 hektár volt, az évi termés 50.6 millió méter mázsa. 1943-ban némi emelkedés észlelhető: 4,277.000 hektár bevetett terület, 63.8 millió mázsa termés, 15.09 mázsa átlag. 1944-ben már jelentős az esés. Méginkább 1945-ben, az első békeévben, amikor már csak 3,783.000 hektárt vetettek be búzával, s a termés 42,1 millió mázsa volt (tehát 11,13 mázsa átlag). 1946-ban ismét csökkent a bevetett terület és a termelési átlag, de az eddigi mélypont 1947-ben következett be. Ebben az évben a francia paraszt csak 0,309.000 hektárt vetett be búzával s mindössze 33 millió mázsát termelt, tehát hektáronként alig 10 mázsát. Két mázsa helyett csak 70 kiló búza jut ma egy-egy franciára a honi termésből, s a régi színvonal megőrzésére több búzát kellene behozni, mint amennyi az országban terem. Honnan? És milyen pénzből? A „rossz" idő nem indok A „rossz év“ nem indokolja a nagy kiesést. Hiszen a bevetett terület nagysága és az átlagos hozam évről-évre a legnagyobb szabályszerűséggel csökken, tehát más baj van. Kétségtelenül külső körülmények is hozzájárulnak a hanyatláshoz. Nincs forgótőke. Nincs állat és gép. Nincs munkaerő. De ettől eltérítve a francia gazda a kedvét is elvesztette a gabonatermelésre, s míg például az utolsó háborúban elpusztult szőlőgazdálkodás csodálatos újjászületését éli (pedig mennyivel több munka és pénz kell hozzá), gabonát senki sem akar termelni. Ismétlem az egész gabonatermesztés válságba jutott, s krízisről krízisre bukdácsol. Ha így megy tovább, csakhamar ugyanúgy be kell vezetni majd az agráráttárnok van a „kötelező gabonatermesztést“, mint a kötelező elemi oktatást vagy az általános hadkötelezettséget. (Kérdés, hogy az erőltetett munkával a kedvetlen munkás, majd jó átlagokat ér-e el, s mennyire drágul majd a termelés.) A világot negyedszázad óta állandóan vagy a gabona túltermelésének vagy hiányának veszedelme fenyegeti. (A kettő összefügg.) Ha túltermelés van, a búza ára annyira leesik, hogy mindenki abbahagyja a gabonatermelést és más megélhetést keres. Így keletban nincsen szigorú előírás és tervszerűség. Ahol pedig megvan, ott a termelés nyakára ül a bürokrácia, s a hozamot igen csökkenti az, hogy senki sem tekinti a sajátjának a termelést, s nem izgatja az eredmény. Nem az a célja, hogy munkájával minél többet termeljen, hanem az, hogy munkájáért minél magasabb bért kapjon, tekintél nélkül a lehetőségekre és az eredményre ékezik a gabonahiány. Most éppen ebben a ciklusban élünk. Venezuela esete Amerikában szintén sok helyen észlelhető a „menekülés a földtől“ folyamata. Az ipar elhódítja az embert a gabonától éspedig oly mértékben, hogy a gépek sem segítenek a helyzeten. Itt van például Venezuela esete. Ez a mezőgazdaságilag rendkívül gazdag délamerikai ország 1930-ig a legjobb úton volt, hogy mezőgazdasági munkaállammá váljon. A termelés minden évben ugrásszerűen emelkedett, évről-évre új gazdag területeket hódítottak meg cukornádnak, gabonának, kávénak, gyümölcsnek. Száz és ezer mintagazdaság és farm keletkezett az ország belsejében. A mezőgazdasági kivitel tűrhető jólétet biztosított. Azután felfedeztél Venezuelában az olajat. Az olajjal kapcsolatos iparban sokkal többet lehetett keresni, mint a mezőgazdasággal és sokkal könnyebben. A földek és a farmok elnéptelenedtek. Ma Venezuela gazdag ország, de hatalmas mezőgazdasági behozatalra szorul, s a kormány kétségbeesett erőfeszítéseket tesz, ho"-- újra népszerűvé tegye a mezőgazdaságot. Nem megy. A magyar búzatermelés így válik a legtöbb állam gabonátexportáló országból gabonát behozó országgá. (Világviszonylatban ismétlődik meg az, ami a múlt század első felében Angliával és a többi nyugateurópai iparállammal történt.) De ma már nincsenek a hiányt pótló agrárgyarmatok! Magyarországon ugyanez a veszély fenyeget. Gondoljuk meg: a trianoni Magyarország 1923—29 évi átlagban még 22,3 millió és 1930- 1934-t átlagban20.822 millió mázsa búzát termett és 8, illetve 7.2 millió 5 mázsa rozsot. (A legrosszabb évben, amikor óriási aszály és világgazdasági krízis befolyásolta a termelést és a vetésterületet, még mindig 18 millió mázsa búzát és 7 millió mázsa rozsot termelnek.) 1936-ban 23.8, 1937-ben 19.6, 1938-ban 26.8, 1939- ben pedig 30.782 millió mázsa volt a búzatermés a trianoni életen, míg 1945-ben, 1946-ban alig érte el a 12—13 milliót, s 1947-ben 10.5 millió mázsára, tehát a régi termésnek egy harmadára esett. 1940 előtt 3—4 mázsa búza esett egy lakosra, ma 1,2 mázsa. Akkor átlag 5—6 millió mázsát exportálhattunk (1—500 millió forint értékben) ma — immár a harmadik éve — behozatalra szorulunk. Mivel a mi valutánk mindig a búza volt (s ma méginkább az lehetne, ha volna búzánk), elképzelhetjük, mekkora veszteség ért a búzatermés csökkenésével. Valahogy meg kell menteni a búzát az egész világon és Magyarországon is. A francia paraszt elfordul a földtől Fölret kapnak a cigányok Jugoszláviában. A szerb népköztársaságban a háború előtt mintegy 140.000 cigány élt, azonban a háború után csak a fele maradt életben. A cigányok most Jugoszláviában földet kaptak, vagy más módon illeszkedtek be a termelésbe. A kóborcigányok felhagytak már a kóborlásaikkal és letelepedtek. Majdnem minden cigány elemibe jár, de a magasabb iskolákban is lehet már látni őket. f Könyvek, melyeket el kell olvasni Maxim Gorkij: AKI AZ ÉLETET KERESI A proletárköltészet megteremtője ebben a művében azt az embert ábrázolja, aki a kapitalizmus virágkorában szertelenül és kicsapongva csetlik-botlik át az életen és bukása mégsem bűneinek következménye, hanem annak, hogy az élet értelmét és az igazságot hajszolja. A könyv Radó György fordítása. Ara kötve: 26.— forint, fűzve: 18.— forint Julius Fucsik: ÜZENET AZ ÉLŐKNEK Ez a könyv a szabadságszerető ember könyve. Neki üzente Fucsik, a szabadsághős és író. ..Szerettelek titeket, emberek! Legyetek éberek!“ A könyv Peéry Rezső fordítása. Ara fűzve: 8.— forint Mihhail Solochov: ÚJ BARÁZDÁT SZÁNT AZ EKE A Csendes Don szerzője a felszabadult kisparasztság életét írja le. Hatalmába jutott a föld. De hiányoznak az eszközei, az állatállománya, hogy megművelje. A közösségnek kenyér kell. A földhözjuttatottak összefognak és szívós munkájuk, lángoló élniakarásuk megteremti a jobb jövő alapját. A könyv Tamás Aladár ízes, szép fordításában jelent meg. Ara kötve: 28.— forint, fűzve: 29.— forint SZIKRA.KIADÁS Kézrekerültek a debreceni vetkőztetők. Debrecenben a hidegebb idő beálltával újra működésbe léptek a vetkőztetők. A legutóbbi éjszaka három embert vetkőztettek le. A rendőrség másnap este a késő esti órákban elfogta a vetkőztetőket, Necker Béla, Bolonya György és Galambos Ferenc személyében, akik Romániából szöktek át a határon néhány héttel ezelőtt. Hatalmas tömegek jelenlétében szentelték fel a hejőcsabai plébániát. A katolikus hívők hatalmas tömegének jelenlétében szentelték fel a hívek áldozatkészségéből újjáépített hejőcsabai plébániát és ezen a napon nyitották meg ünnepélyesen a Nagyboldogasszony évet. Veszedelmes falbontó bandát tettek ártalmatlanná. Lakatos Sándor, Soltész András és János, valamint Álgács Pál cigányok a kisteleki országis vásár napján az esti órákban feltörtek egy asztalosműhelyt, onnan elvittek falbontáshoz szükséges szírókát, majd felbontották Kacsera Péter szabdüzletét. Amior zsákmányukkal odébb akartak állni, váratlanul egy rendőrjárőrrel találták magukat szemben, akikre rátámadtak. A rendőrjárőr rövid tűzharc után ártalmatlanná tette a cigányokat. Enyhébb éjjel, kö€Íös nappal Nyugat-Európa felől lassan előnyomulnak a melegebb és páradús levegőtömegek. Észak-Európából pedig rddegebb sarkvidéki levegő áramlik dél felé. A Kárpátok keleti oldalán folytatódik a csapadékos, szeles idő. , Hazánk mindebből még alig érez valamit. A felhőzet csak a keleti és déli megyékben van, de esőt csupán az északkeleti határszélről jelentettek és ott is csak pár csepp eselt. Fagy a csütörtökre virradó éjjelén csak Dunántúlon volt erősebb, ahol derült volt az éjszaka. .A levegő sokfelé erősen párás, de komolyabb ködképződés csütörtökön reggel még nem jelentkezett. Most már azonban mi sem kerülhetjük el a változást: nálunk is megindul a ködösödve felhősüdés, ezel kapcsolatban az éjjeli lehűlés enyhül, de a nappalok kellemes enyhesége is megszűnik. Eső egyelőre csak kisebb szitálások alakjában lesz. Tóth Géza főmeteorológus Jászberényben megnyitották a József Attila szabadegyetemet, amelynek előadásaira meghívják a magyar művészi, irodalmi és tudományos élet vezetőszemélyiségeit. Tíz évvel ezelőtt meghalt tragikus sorsú költőnk munkáscsaládból származott, szegényparaszti környezetben nevelkedett, s rövid élete folyamán is eljutott a legmagasabb értelmiségi fokra; a jászberényi József Attila szabadegyetem ebben a szellemben arra törekszik, hogy a péntek esténként rendezett előadássorozat folyamán egy táborba vonja a munkásságot, parasztságot és az értelmiséget. A szabadegyetem munkája iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. Éjjel-nappal őrzik Erzsébet trónörökösnő menyasszonyi ruháját. Erzsébet trónörökösnő menyasszonyi ruháját már kétszer el akarták rabolni. .A londoni Hartnell szabócég házát ezért éjjel-nappal két detektív őrzi. .A detektívek naponta többször valósággal átfésülik az egész épületet. Bármely amerikai áruház 25.000 fontot is kereshetne, ha sikerülne megszereznie legalább a menyaszszonyi ruha modellrajzát. Letartóztatták a rekedi Nemzeti Bizottság hét tagját. A rendőrség őrizetbe vette és a pécsi államügyészség fogházába szállította a fekedi Nemzeti Bizottság hét tagját, mert 24 svábnak pénzért mentesítő igazolványt írtak alá. A mentesítő iratok aláírásának külön tarifája volt. Az elnöki aláírás 200 forintba, míg a bizottsági tagoké 100 forintba került. A bizottság tagjai az így szerzett pénz elmulatták. Harisnyamúzeum. .4 világ állítólag egyetlen harisnyamúzeuma Milanóban található. .4 múzeum több történelmi ritkasággal rendelkezik, így például Mária Antoinette gyöngyökkel kirakott és hímzett strimpflijével, továbbá Napóleon második feleségének, Mária túszának hasonlóképpen rendkívül díszes egykori harisnyájával. Külön osztály foglalja magában a híres színésznők, mint Eleonora Duse, Sarah Bernhardt, Mistinguette és Cecile Sorés harisnyáját. A fiú feljelentette apját fegyverrejtegetésért. Nagy Dezső 44 éves kábaigazdálkodót fia feljelentette a rendőrségen, hogy lakásában fegyvereket rejteget. A házkutatás során két Mauser-puska, egy céllövő puska, egy orosz géppisztoly és rengeteg töltény került elő. Nagyot a napokban rögtönítélő bíróság elé állítják. „Suszter maradjon a kaptafánál.“ Csönge György bekszemcsei asztalos nem találta elég jövedelmezőnek iparát, ezért feketézésre tért át. Személygépkocsin hasított sertéseket szállított Budapestre, míg el nem érte őt is a feketézők végzete, a tettenérés. Az uzsorabíróság most jogerősen hathavi börtönre ítélte. Egyévi börtönre ítélték a kartondrágító textilkereskedőt. A nagykónyi országos vásáron Márfi József budapesti textilkereskedőt tettenérték, amint a karton méterét 13 forintért adta el. Az uzsorabíró most foglalkozott az ügyével és Márfit egyévi börtönbüntetésre, valamint négyévi hivatalvesztésre ítélte. Végzetes fogadás ,a luzerni kórházban alkoholmérgezésben meghalt Schmidt József 23 éves géplakatos. A nyomozás kiderítette, a szerencsétlen fiatalember néhány társával fogadott, hogy egy ültőhelyében megiszik egy liter pálinkát. A fogadást megnyerte, de életével fizetett érte. Még sajnálatosabbá teszi az esetet, hogy Schmid rendkívül mérsékletes, komoly fiatalember volt és éppen ezért ugratták társai, hogy nem bírja a Szeszt. Burgonya- és lisztellenőrző razzia. A gazdasági rendőrség burgonya- és lisztellenőrző razziát tartott vidéken. A razzia során a következők ellen indítottak eljárást:,ága Zoltán teherautókereskedő ellen, aki a paksi országúton 4110 kiló lisztet szállítot Budapest felé igazolvány nélkül. Wolff Ferenc ugyancsak tehergépkocsival 150 mázsa burgonyát szállított szabálytalan módon, Szabó Elemér Örkényi lakos ellen, aki raktárában 150 kilogramm burgonyát burgonyát, Béres László lágmányosi kereskedő ellen, aki 600 kilogramm burgonyát és Bérces Istvánné nagydorogi lakos ellen, aki 2000 kilogramm burgonyát rejtegetett. ELFOGTAK EGY HIVATÁSOS EMBERCSEMPÉSZT. Battonyán a magyar-román határ mentén elfogták Fekete József szegedi lakost, aki az utóbbi időben rendszeresen foglalkozott embercsempészéssel. Ugyancsak a hatóságok kezére került Kireh Ferenc aradi lakos, aki nagy összegek lefizetése ellenében Palesztinába kivándorolni szándékozókat csempészett át Romániából magyar területre. Az áldomáson fogták el a tovajt. Karkusz József szlovákiai lakos, miután lopás miatt körözték M- szörött a határon. Domaháza sertéstegelőjén megtetszett neki hat darab sertés, elhajtotta Borsodnádasdra, ahol öt darabot eladott, egyet pedig levágott. A jól sikerült üzlet örömére nagy női társaságban áldomást rendezett. Ez lett a veszte, mert a rendőröknek gyanús lett és csakhamar kiderült, hogy lopás útján szerezte a pénzt a mulatozáshoz. Letartóztatták. Vakmerő betörés Szeged belvárosában. Szeged egyik legforgalmasabb utcájában ismeretlen tettesek betörtek Nagymihály Gáspár üzletébe és onnan több értékes szőnyeget és nagymennyiségű finom szövetkészletet vittek el, valamint a kasszából 1400 forint készpénzt. A nyomozás megállapította, hogy a betörők többen lehettek, mert az ellopott áru igen nagy súlyt képviselt. A körmegállapítás szerint az ellopott holmik értéke meghaladja a tízezer forintot. Valótlan hírt közölt a múlt pénteki számában a ,,Hazánk“ a törökbálinti Kisgazda Pártról a sváb kitelepítéssel kapcsolatban. A törökbálinti szervezet megállapítja, hogy a Kisgazda Párt semmiféle törvénytelen akcióban és túlkapásban részt nem vest és részt nem vesz. — Szentségimádási nap Máriaremetén. Október 31-én, pénteken reggel a 7 órás szentmisével veszi kezdetét a szokásos évi engesztelő Szentségimádás Máriaremetén. Minden órában szentmise. 10 órakor szentbeszéd. Délután fél 5 órakor Rózsafüzér-ájtatosság, 5 órakor szentbeszéd, utána ünnepélyes litánia, majd Szentségijelétől. A Magyar-Amerikai Társaság a Pázmány Péter Tudományegyetem és Budapest Székesfőváros Szabad Egyetemén október hó 25-én, szombaton délután 6 órakor az Egyetemi Ásványtani Intézet Vill., Múzeum-körút 4. sz. földszinti előadótermében ...4. amerikai demokrácia“ címmel magyar nyelvű előadást tart. Előadó: K. Lewis Revey, a USA budapesti sajtóattaséja. Bevezetőt mond: dr. Baranyai Lipót. — A Kortárs, az új, átfogó jellegű irodalmi, művészeti éskritikai folyóirat második számának szépirodalmi közleményei, cikkei és kitűnő mellékletei az irodalom és művészet barátai számára komoly eseményt jelentenek. A szépirodalmi részből kiemelkedik Sziráky Judit, John Steinbeck, Nádass József és Szalai Imre érdekes elbeszélése, Justus Pál cikke a „Művészet - valóság — világnézet“ kérdéséről, Ignotus Pál londoni levele az úgynevezett „Yogi irodalom“ angliai térhódításáról, Kassák Lajos írása a fényképezés új irányairól. Lóczy professzor olaj után kutat Törökországban A török kormány kétéves szerződést kötött a Drilling and Exploration Co. amerikai céggel, hogy az az országban nyersolaj után kutasson. A vállalat kiküldött igazgatója hónapokig tanulmányozta a török geológiai intézet felvételi adatait és ezek alapján az ország déli részén fekvő Adana város közelében kezdték meg az első fúrásokat. E kutatásokkal egyidejűen ásványi kincsek kiaknázásához is hozzákezd az Intézet és e célból a magyar Lóczy professzort szerződtették, aki már meg is érkezett Ankarába. A török földtani intézet igazgatóhelyettese különben kitűnően beszél magyarul és eddigi munkatársai között is vannak már magyarok. (MTI) Péntek, 1947 október 24 (6)