Kis Ujság, 1949. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-30 / 25. szám

m A „kaszát vásárló paraszt“ — a szövetkezeti boltban Írta: Békessy Imre /­­­L VANNAK ILYEN furcsa véletlenek az életben. Ott üllök az egyik tiszántúli falu „Szövetkezeti Boltjában“ és elnéze­getem, amint az egyik vevő — új­gazda és szövetkezeti tag — a kaszá­kat nézegeti. Régen túl vagyunk az aratáson, nem is időszerű szerszám most a kasza, de a gazda csak né­zegeti az egyik kaszát a másik után. Beszélgetésbe elegyedünk. Urasági cseléd volt egész életében, most öt holdon gazdálkodik, élénken részt­­vesz a földműves szövetkezet mun­kájában, három gyereke van. Boldog ember. A ruházkodása jó, kis vastag báránybélésű bekecse és csizmája már „új beszerzés“. Azt kérdezem: — Hogy hívják? — Csernák Gergely — mondja. — Csak nem? — csodálkozom. — Miért tetszik csodálkozni? Nehéz elmondanom, de azért elme­sélem neki, hogy van Mikszáth Kál­mánnak egy csodálatosan szép no­vellája, amelynek címe: „A kaszát vásárló paraszt". És, azt a parasztot, aki ebben a novellában kaszát válo­gatott a falusi boltban Csornák Ger­gelynek hívták. Az a Csornák Gergely a Mikszáth-novellában keservesen küzdött a boltossal, amíg valahogy ki tudta válogatni a sokféle „véd­jegyű“ kaszákból éppen azt az egyet, ami érzése szerint neki legjobban megfelelt. Mert a kasza mindig is olyan szerszám volt, aminek „illeni“ kell a kézhez, ami nem csorbul ki, aminek tiszta csengése van és ami­nek majdnem holtig el kell tartania. Barátja, társa a kasza a parasztnak. De a régi vaskereskedőboltokban fa­lun a kereskedő kevés tekintettel volt arra, mennyire lelki ügye is a kasza a parasztnak. Sok helyütt ócska ka­szából kalapáltak „újjá“ kaszákat, a kovácsnál kékre égették a pengét és aztán mint „legfinomabb angol ka­szát" rásózták a parasztra. — Nem ritka név errefelé a Cso­rnák — mondja a paraszt mosolyogva a bajusza alatt, amikor elmondom neki, hogy egy Csornák Gergely volt a Miksszáth-novella hőse. De mind­járt hozzá is fűzi: — Hát manapság már ilyesmi nem eshetnék meg. Nem árul a Szö­vetkezeti Bolt csak jó, finom ka­szát ... akármelyiket válogat­ja az ember. Jól emlékszem az időre, ami­kor bikajegyű, ágyújegyű, arany­kalászjegyű meg az isten tudja mi­féle jegyű kaszákat kínáltak, a leg­többre még rá is fogták, hogy an­gol acélból készült. Már nagyon kel­lett érteni a kaszához, hogy be ne csapják az embert. Ez már az új Csernák Gergely hangja volt, az új magyar paraszté, akit valami nagy biztonság vesz kö­rül. A szövetkezet biztonsága. Egyre erősebben érezni az egész országon keresztül, amerre csak járok, hogy aki benn van a falu általános szövet­kezetében, a földművesszövetkezet­ben, szinte észrevétlenül egészen más­fajta ember lett, mint amilyen a pa­raszt régen volt. Nem érzi magát többé egyedül, kiszolgáltatottnak, ha­nem olyan biztonsággal dolgozik, ter­mel, vásárol, mint amilyen biztonság­gal mondta Csernák Gergely nekem, hogy „a Szövetkezeti Bolt csak jó, finom kaszát árul.“ Mintha mind­egyik tudná, hogy a szövetkezetben mindenki egyenrangú, egyformák a jogai és kötelességei és csak olyanok­kal társult a szövetkezetben, akiknek céljai és érdekei az övével azonosa­». Csak el kell tölteni egy pár órát egy falusi Szövetkezeti Boltban ahol sokan fordulnak meg a dolgozó parasztság köréből —, hogy ezt az új biztonságot, amit szeretnék az új Csernák Gergelyek biztonságának ne­vezni, érezze az ember. 11. A SZÖVETKEZETI BOLT csak egy része a falu általános szövetke­zetének, a beszerzési, értékesítő és termelési szövetkezetnek, amelynek célja, hogy elérjük „a mezőgazdasági termelés korszerű reformját, a dol­gozó parasztság jólétének emelését“. Szövetkezeti Bolt azelőtt is volt. A rosszemlékű Hangya, amelynek még emlékét is kitörölni igyekszik az új szövetkezetek központja, a MOSZK, egyenesen dédelgetett kedvence volt a Horthy-rendszernek. Természete­sen. Mert a Hangya tipikusan álszö­vetkezet volt és pontosan az ellenke­zője a mai szövetkezetnek. Nemcsak, hogy nem volt demokratikus, hanem tőkés érdekeltségű volt, kifejezetten azzal a céllal, hogy ne legyenek va­lódi szövetkezetek, amelyek a mun­kásmozgalmat támogathatnák. Elhi­tetve a dolgozókkal, hogy a Hangyá­nál „olcsóbb“ vásárlás lehetősége van, egyben jó kifogásul használták a falun — bérkövetelésekkel szemben. A mai „fogyasztási szövetkezet“, a Szövetkezeti Bolt — hacsak egyik ága is a falusi általános szövetkezet­nek — a dolgozó parasztság bizton­sági érzetének igen fon­tos tényezője. Ahogy körülnézek abban a bolt­ban, ahol Csernák Gergely csak úgy szórakozásból nézegette a kaszákat, a jelen és múlt közötti különbség már a külsőségben is mutatkozik. Mert mi volt a falusi bolt azelőtt, beleértve az úgynevezett „szövetke­zetét?“ Falusi gyermekkorom em­lékei között a legsivárabb volt a bolt, ahol piszkosan, rendetlenül az ostornyél és kocsikenőcs szagával összevegyült a lisztpor, mindenféle szárazfőzelék, szappan és „vegyes­áru“ pállott, orrfacasaró illata. Ki törődött azzal, hogy a magyar pa­raszt ne kapjon petróleumszagú cuk­rot, vagy hogy a rézgálic ne fogja meg a lisztet? Ki törődött azzal, hogy a falusi dolgozó parasztság megkapja azokat a „városi cikkeket amiket a városi dolgozó rétegek mégis csak el tudtak érni? Senki az ég­világon. Az új falusi Szövetkezeti Bolt jel­legzetessége az, hogy megszüntesse az igények kielégítése körül a kü­lönbséget a városi és falusi dolgozó között, növelje a dolgozó parasztság igényeit. Valóban többezer Szövetke­zeti Bolt van már a magyar falun, amely berendezésében, felszerelésé­ben, higiénikus voltában semmiben sem­ különbözik a városi boltoktól. Megszűnt az, hogy a falusi bolt „pa­rasztárut“ kínáljon, mint a múltban, amikor ezzel az elnevezéssel alacso­­nyabbrendű, vagy selejtárut sóztak rá a parasztra. Már ebben is meg­nyilvánul a törekvés, a dolgozó pa­rasztság igényeit növelni és ízlését növelni. A „kapca" helyett harisnyát árulnak, fokozzák a dolgozó paraszt­ság kedvét a bőrcipő viselésére, az áruk csomagolásában pedig a Szö­vetkezeti Bolt külön kifejezésre jut­tatja, hogy a parasztságnak ugyan­olyan joga van a legjobb, leggondo­sabban válogatott és legegészségeseb­ben kezelt árukhoz, mint a városi dolgozónak. Rámutatok egy halmaz ötkilogram­mos csomagra és azt kérdezem, a falusi Szövetkezeti Bolt vezetőjétől, hogy mi van ezekben a csomagok­ban? — Hévízi rádiumos gyógyiszap. — Gyógyiszap? — csodálkozom. •— Hát azt ki veszi? Közbeszól Csornák Gergely, a ka­szát nézegető paraszt. — Hát úgy van az, tetszik tudni, hogy nagyon sokan panaszkodnak reumára. Ki tudott volna ezekből hozzájutni hévízi vagy hajdúszobosz­­lói gyógyiszaphoz? Csak beszéltek róla és mondták, „még a reumagyó­­gyítás is csak a tehetőseknek van fenntartva“. Még a patikában sem lehetett kapni. Most aztán egy ötkilo­­grammos csomag hévíz­ rádiumos gyógyiszap ára itt a szövetkezetben harminckét forint, tizenöt kezelésre elegendő. Az én reumámat is ez gyó­gyította ki... III. TALÁN KIS dolognak tűnik ez a nagy szövetkezeti eszme érvényesü­lése során, de nekem mégis csak úgy tűnt, hogy benne van az egész demo­kratikus szövetkezeti rendszer vezér­gondolata. Segíteni a népen. Lehe­tővé tenni a falusi dolgozó paraszt­ságnak azt is, hogy szövetkezetük út­ján hozzájussanak minden anyaghoz, amihez azelőtt nem juthattak volna ilyen kicsi, de mégis nagy dolog volt a falun a nyáron a olcsó ve­­gyesír-akció. Emlékeznek a falusi boltok szörnyű légyszálk­a lekváros hordóira? Az idén már a kormány­zat olcsó cukorjuttatással lehetővé tette a szövetkezeteknek, hogy ötven százalék cukortartalmú legfinomabb gyümölcsökből készült, keményre fő­zött, kocsonyás és késsel vágható ve­gyesízt szerezhessenek be és ezért az olcsó és magas tápértékű­­élelmi­szerért kilónként 6 forint 40 fillért kel­lett fizetni — annyit, amennyibe egy­maga a cukor került volna. A dol­gozó parasztság ilyen és hasonló ak­ciók révén elszökik a régi falusi bolt gyanús ta­rtalmú lekvárjától és megkapja olcsón ugyanazt a hi­giénikus élelmiszert, mint a városi boltban. Aztán itt találkoztam a Szövetke­zeti Boltban a legkülönfélébb kis gé­pekkel, amik életét és munkáját könnyebbé tehetik és itt tűnt fel ne­kem valami, ami a szövetkezet révén meg fogja változtatni a falu életfor­máját. Kerékpárt árulnak többek kö­zött a Szövetkezeti Boltban négyhavi részletre. A kerékpár a mezőgazda­­sági munkát végző dolgozónak sok esetben majdnem nélkülözhetetlen segítőtársa, mert ezzel a távolabb fekvő földeket nagyobb fáradság nél­kül, rövid idő alatt megközelítheti. Bámulatos gyorsasággal terjed a ke­rékpár használata a szövetkezeti bol­tok révén a falun és a szövetkezetbe tartozó parasztnak nem kell elnyúz­nia magát, amíg oda- és visszajut földjéhez. A falusi Szövetkezeti Bolt a dol­gozó parasztság ruházkodási igényeit is növeli és máskép elégíti ki, mint régente. Az államosított üzemekkel és ipari termelőszövetkezetekkel kapcso­latban a falusi Szövetkezeti Bolt most jól fel van szerelve konfekcionált alsó­ és felsőruhaféleségekkel, de ter-m­észetesen megtalálja a paraszt a pamut- és méterárut éppenúgy, mint mindazt, ami a gazdálkodásához szükséges. IV. ÉJ PARASZT él ma a magyar föl­dön és ez az új paraszt nem az úr­csinálta „buta paraszt“ többé, akit igénytelenségben tartottak a grófi nagybirtokosok. A szövetkezetbe tö­mörült paraszt ruhája nem lesz ron­gyos, lakása nem lesz sötét, gondo­latai nem lesznek sötétek. Mert hogy csak egy közelfekvő példát mond­jak, Csernák Gergely megnézegette ugyan a kaszákat a Szövetkezeti Bolt­ban, ahol találkoztam vele, de „köny­vet“ jött vásárolni.­­ — Milyen könyvet? — kérdeztem. — Valami olyan könyvet vennék — mondja — amiből még tanulha­tok valamit a szövetkezetekről. Mert hiszen nemcsak a Szövetkezeti Bolt van. .. — Tessék — mondja a Szövetke­zeti Bolt vezetője. S átnyújtja dr. Hegedűs Magda, a szövetkezettudo­mány és kutatóosztály vezetőjének Szövetkezeti ismeretek“ c. könyvét. — Mennyi az ára? — kérdezi Cso­rnák Gergely. — Tíz forint nyolcvan. Csornák Gergely lapozgatja a köny­vet, nézegeti, forgatja. Kikotorássza a pénz a zsebéből és azt mondja: —­ Hát ez nem drága, mert sokat lehet belőle tanulni Ez volt a találkozásom az új Cse­rnák Gergellyel. Nem azzal, aki a Mikszáth-novellában olyan keserve­sen tudott vásárolni kaszát és akkor is becsapták, hanem azzal az új pa­raszttal, akin nagyon csodálkozna Mikszáth, a „nagy palóc“, ha azt látná, hogy „mert ráérő ideje van“, télen könyvet vásárol. Az országban már 2500 Szövetke­zeti Bolt működik, ezek között a há­rom legszebb: a debreceni, az érdi és a paksi Ezek a minták, de a szövet­kezeti rendszer fejlődésével vala­mennyi­­Szövetkezeti Bolt hamarosan eléri ezt a színvonalat. Vasárnap, IMS Janaúr 80 Rendkívüli hőingadozások nappal és éjszaka között A nappali és az éjszaka közötti hőmérsékleti ellentét még tovább növekedett. Tegnap délben a hőmérséklet a Dunántúl egyes részein plusz 8, plusz 10 fokig emelkedett, éjjel azonban az egész országban mindenütt mínusz 10 fok alá szállt le. Leghidegebb volt Egerben: a talajmenti jég­rétegben mínusz 15 fokot mutatott a hőmérő. A tartós és kemény éjjeli hideg következtében a Tisza egész hosszúságában áll a jég és az alföldi kisebb folyók is mind be vannak fagyva. A Duna magyar szakasza vi­szont teljesen jégmentes. Az időjárásban vasárnap sem lesz változás. A helyi ködképző­déstől eltekintve az idő mindenütt száraz jellegű marad és a nagy napszakos hőingadozások tovább folytatódnak. Dr. Aujeszky László egyetemi magántanár A MINISZTERTANÁCS pénteki ülésén elrendelte mindazoknak a határozatoknak felülvizsgálatát, ame­lyek alapján 1948 október elseje előtt nyugdíjjogosultságot állapítottak meg a felszabadulás előtti szocialista, antifasiszta és demokratikus maga­tartás miatt. Ez k­­ivizsgálják azokat a határozatokat is, amelyek a felsza­badulás után közszolgálatba lépett alkalmazottak javára a szabadpályán töltött időt a nyugdíjba beszámítot­ták. Megszüntette a minisztertanács az iparfelügyeleti szolgálatot és az ipari balesetelhárítási, a munkkafel­­ügyeleti és kazánvizsgálati szolgálat ellátásáról rendelettervezetet foga­dott el. Két új tanyaközpont Baranyában. A kormány rendelete intézkedett arról, hogy olyan helyeken, ahol a tanyák messze esnek egymástól, az egyik épületben tanyaközpontot kell létesí­teni, ahova az elszórt tanyák minden közigazgatásilag elintézhető ügye tar­toznék. Baranyában a rendelet kö­vetkeztében lehetővé válik, hogy két szétszórt tanyákból álló körzet Duna­­szegcső-sziget és Mohács-sziget lakói végre egy néphivatalszerű intézmény­nél rendezhessék el hivatalos ügyei­ket. Sietett a leszállássa­, a mentők­kel utazott tovább. Harmath La­jos pénzügyőri felvigyázó Kis­­bicsérd állomáson egy teher­­vonatra szállt fel, hogy előbb haza­érjen. Mikor a szerelvény Szent­­lőrincre ért, nem várta meg, míg a vonat megáll, hanem még a lassítás előtt leugrott róla. Szeren­csétlenségére azonban megcsúszott s úgy esett a vonat alá, hogy a kerekek jobblábát tőből lemetszet­ték. A szerencsétlenül járt siető utast a mentők szállították be a pécsi sebészeti klinikára. Patakba „vetették el“ búzájukat. Ifjú és idősb Ambrózi János duna­­kömlődi malomtulajdonosok az el­múlt évben több alkalommal mintegy 15 mázsa búzát öntöttek a malmuk mellett folyó patak vizébe, melynek egy részét a víz elvile, másik része pedig kicsirázott. A szekszárdi uzsora­­bíróság közellátás érdekét veszélyez­tető bűntett miatt bűnösnek mondotta ki a vádlottakat és ezért egyenként 2 évi börtönre, 10.000 forint vagyoni elégtételre, Dunakömlődről 1 évi ki­tiltásra, valamint az iparengedély el­vesztésére ítélte a patakba ,,vető" malomtulajdonosokat. ISMERTETŐ A TERMELŐ SZÖ­VETKEZETI CSOPORTOKRÓL. Ezen a címen füzet jelent meg, amely azo­kat a fontos kérdéseket tárgyalja, amelyek a termelő szövetkezetekkel kapcsolatban a dolgozó parasztság körében felvetődnek. Ismerte­ti a ter­melő szövetkezeti csoportok fejlesz­tésének kérdéseit, működésüket, szer­vezetüket és azokat a gazdasági le­hetőségeket, melyeket a népi demo­kratikus kormány támogatja munká­jukat, fejlődésüket. Ára 50 fillér. Ki­adja a földművelésügyi minisztérium sajtó- és propagandaosztálya. Rejtelm­cs pofon. Várnagyi­ Jó­­zsef soproni lakos feljelentést tett a rendőrségen. Feljelentése szerint látogatást tett egyik házában, hogy a lakókkal beszéljen. Csendes be­szélgetés közben egyik lakója, Plá­­ga Károly hirtelen, minden ok nél­kül úgy pofonütötte, hogy a füle beszakadt. P­lága Károly ellen be­csületsértés és könnyű testi sértés miatt indult meg az eljárás, amely­nek valószínűen a bíróságon tesz folytatása, ahol kiderül, miért ütötte pofon Prága Károly Várnagyi Jó­zsefet, mikor erre állítólag semmi oka sem volt. Sopronban megbüntetik azt, akinek ellopják a biciklijét. Emlékezetes, hogy a soproni rendőrség milyen gyorsan véget vetett a sorozatos ke­­rékpárlopásoknak a városban. Azóta azonban etekintetben ismét romlanak a „biztonsági viszonyok“. A kerékpár­­tulajdonosok ugyanis a rendőrség éber figyelmében elbizakodva, megint őrizetlenül hagyják kerékpárjaikat üz­letek és intézmények előtt. Nehogy feltámadhasson a „régi világ“, a sop­roni rendőrkapitányság most erélye­sen figyelmezteti a kerékpártula­jdo­­n­osokat, hogy az őrizetlenül hagyott gépeknek nemcsak a tolvaját kerítik kézre, hanem azt is megbüntetik, aki kerékpárját őrizetlenül hagyja ven­déglők, üzlethelyiségek előtt, esetleg valamelyik intézmény kapuja alatt. Az őrizetlenül hagyott kerékpárok tu­lajdonosait ugyanis rendbírsággal kell sújtani. Agyonverte vendégét. Unyi József, biai lakos, vármegyei útkaparó ka­rácsony este átment a szomszédos Torbágyra, hogy meglátogassa Nagy János gazdálkodót. A vendég kis ideig békésen borozgatott a háziak­kal, majd szóváltásba keveredett a gazdával. Nagy János a felesége se­gítségével kituszkolta az udvarról a hangoskodó útkaparót, de ez a sö­tétben visszalopakodott és ráleselt Nagy Jánosra. Dulakodás támadt, amelynek során a gazda felkapott egy vastag karót és azzal sújtott vendégére. Unyi a földre zuhant, Nagy János pedig tovább ütötte, amíg csak élet volt benne. A bíró­ság úgy találta, hogy Nagy János túllépte a jogos önvédelem határát s ezért nem jogerősen háromévi fog­házra ítélte. Nősülési verseny Naszályban. Állatokhoz illő versenybe fogtak a munkaverseny mellett Naszály község legényei A községben fenn­maradt és még kiosztatlan ház­helyeket, összesen 21-et, a nősü­lendő legényeknek juttatták. A le­gények azonban nősülésükig csak kishaszonbérbe bírhatják a ház­helyeket s csak házasságuk után telekönyvezik nevükre. A legé­nyek, akik eddig szorgalmasan dolgoztak házhelyeiken, most aztán nagy elhatározásra­­jutottak. Nősü­­­lési­ versenybe kezdtek. Kihívták­­ egymást, ki fog előbb megháza­sodni Elképzelhető azonban, mi­lyen izgalom uralkodik a lányok között a faluban. Mindegyik sze­retne új házban új menyecske lenni, mert mondanunk sem kell, a nősülési verseny egyik első fel­tétele, hogy a ház, ahová a fiatal menyecskét bevezetik, teljesen fel­épüljön Bizonyos, hogy a naszályi legények példáját az ország egyéb községeiben is követni fogják. Vásár után bicska. A szerencsi vásár után Bártai Sándor és Bus András legyesbényei gazdák egy kocs­mában italoztak, italozás közben összeszólalkoztak és Bártai Sándor kést rántva Bus Andrást is és annak fiát is megkéselte. A rendőri eljárás megindult. Idegbeteg hazudozó­s a kocsmában. Toldi József pécsi lakos az elmúlt évben december végén először a Ba­­ranya-vendéglőben, majd amikor on­nan kitették, a Bánk és a Bakán-féle kocsmákban szidalmazta a demokra­tikus államrendet és jólértesültségére hivatkozva, szörnyű hazugságokat adott elő. Az igazoltatni akaró rend­őrt bokán rúgta, majd szemérmetlen szitkozódásba kezdett Az orvosszak­értő megállapítása szerint Toldi Jó­zsef­ idegbeteg, hazudozó és nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás esetén beszámíthatatlan. A bíróság azonban érdekes indokolásában úgy vélte, hogy önhibájából eredő részegségében izga­tott s ezért 1 évi fogházra, valamint 5 évi politikai jogvesztésre ítélte. Északi fény Pécsett. Keddről szerdára virradó éjszakán érdekes természeti tüneményt figyeltek meg Pécsett. A Mecsek felett bíborvörös vibráló fényben ragyogott az ég. Ez a bíborfénylés nyugatról keleti irányba vonult s úgy hatott, mint­ha erdőtűz lángjainak visszfénye lenne. Az északi fényr­e emlékez­tető tünemény éjfél és 2 óra kö­zött volt látható. Szakértők meg­állapítsa szerint ez a jelenség a mai esztendőben kétszer fordult elő, mind a két esetben derült idő­ben és magas légnyomás mellett. Túl sokat okoskodott Okos János. A szegedi rendőrség őrizetbe vette Okos Pap János zákány­ gazdálkodót, aki napszámosként fogadta fel Szeke­res Mihályt azzal a kikötéssel, hogy Szekeres másnak nem dolgozhatik." A lakás, amit Szekeresnek és családjá­nak adott, alig volt jobb egy odúnál s ezéért a napszámosnak évente négy napot külön kellett dolgoznia Okos Pap szőlejében. Miután a gazda a napszámosnak még a bérét sem fizette ki rendesen, a rendőrség bér- és la­kásuzsora miatt indu­la­ eljárást el­lene. A kiuzsorázott napszámosnak a közigazgatási kirendeltség adott új lakóhelyet. A rendőrségen kért szállóét, Du­lka Anna pécsi lakás- és fog­lalkozásnélküli lány megjelent a pécsi kapitányság büntető bírája előtt és arra kérte a rendőrbírót, hogy ítélje el húsz napra, mert sem lakása nincs, sem pedig élel­­mezéséről nem tud gondoskodni. Március közepére ígértek neki valahol állást, de addig nem tud mihez kezdeni — ezzel indokolta különös kérelmét. Lopott benzinért ingyen borotvált, elítélték. Molnár Ferenc és ifj. Sánc­ József delevi napszámosokat a múlt esztendőben egy bizományi telepről 110 lter benzint és 20 liter petró­leumot tulajdonítottak el. Az eltulaj­donított olajmennyiséget egy Ries­­mann József nevű fodrászsegédnek adták el, aki azonban csak 40 fo­rintot tudott megfizetni a vételárból, az összeg többi részét úgy törlesz­tette, hogy egy éven át ingyen bo­rotválta és nyírta Molnárokat. Bíró­sági felelősségrevonásukkor Riesman beismerte bűnösségét, mert kijelen­tése szerint „elfelejtette“ megkér­dezni Molnárékat, honnan vették az olajneműt. A bíróság Molnárt há­romhavi, Sáncit egyhavi fogházra ítélte ,s a feledékeny orgazdákat pe­dig súlyos pénzbüntetéssel sújtotta. Romházakban „raboskodott“ egy szökött fegyenc. Ez év nyarán a sze­gedi börtönből megszökött Kovács Sándor 27 éves mázoló, azóta a fő­városban és a vidéken számos be­törést követett el. Itt hamis nevet használt és különböző romházakban bujkált. Kovácsot most elfogták, elő­zetes letartóztatásba helyezték. Visz­­szaszállítják Szegedre, ott újabb bűn­­cselekményei miatt vonják felelős­ségre. Lopott a börtön raktárából. Szé­kely Péter a szegedi börtön főtörzs­őrmestere a gondjaira bízott raktár­ból már régebb idő óta különböző dolgokat elsajátított, azokat sa­ját cél­jaira használta fel. Legutóbb négy kilogramm zsíros bőrt adott el egy cipészmesternek. Ennél az üzletnél rajtakapták. Sürgős vizsgálatot ren­deltek el a börtön raktárában és ek­kor derültek ki Székely Péter üzel­mek Letartóztatták és átadták az államügyészségnek. Elim­ádkozta a konyhaedényt. Naiv szélhámosságnak esett áldo­zatul Fülöp Józsefné kiskunfélegy­házi lakos. Egy Karacs Erzsébet nevű cigányasszony állított be hoz­zá s azt állította, hogy ő meg tudja gyógyítani a régóta betegeskedő asszonyt. Mindenféle varázsigével kezdett kuruzsolni és közben az asszonytól több konyhaedényt, női ruhát, férfinadrágot és mellényt kért, hogy ezekre a holmikra szük­sége van. Hókusz-pókuszaival any­­nyira megszédítette Fülöpnét, hogy az még 10 forintot is adott neki akkor, amikor Rafael Erzsébet el­távozott azzal, hogy a templomba megy imádkozni varázslatának eredményes befejezéséért. Az imád­ság után majd visszatér és akkor befejezi a varázslatot. Miután dél­után 3 óráig nem tért vissza, Fü­­­löpné feljelentette és a rendőrök éppen akkor csípték el a szédelgő cigányasszonyt, amikor az fel akart szállni a vonatra.

Next