Kis Ujság, 1949. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1949-01-30 / 25. szám
m A „kaszát vásárló paraszt“ — a szövetkezeti boltban Írta: Békessy Imre /L VANNAK ILYEN furcsa véletlenek az életben. Ott üllök az egyik tiszántúli falu „Szövetkezeti Boltjában“ és elnézegetem, amint az egyik vevő — újgazda és szövetkezeti tag — a kaszákat nézegeti. Régen túl vagyunk az aratáson, nem is időszerű szerszám most a kasza, de a gazda csak nézegeti az egyik kaszát a másik után. Beszélgetésbe elegyedünk. Urasági cseléd volt egész életében, most öt holdon gazdálkodik, élénken résztvesz a földműves szövetkezet munkájában, három gyereke van. Boldog ember. A ruházkodása jó, kis vastag báránybélésű bekecse és csizmája már „új beszerzés“. Azt kérdezem: — Hogy hívják? — Csernák Gergely — mondja. — Csak nem? — csodálkozom. — Miért tetszik csodálkozni? Nehéz elmondanom, de azért elmesélem neki, hogy van Mikszáth Kálmánnak egy csodálatosan szép novellája, amelynek címe: „A kaszát vásárló paraszt". És, azt a parasztot, aki ebben a novellában kaszát válogatott a falusi boltban Csornák Gergelynek hívták. Az a Csornák Gergely a Mikszáth-novellában keservesen küzdött a boltossal, amíg valahogy ki tudta válogatni a sokféle „védjegyű“ kaszákból éppen azt az egyet, ami érzése szerint neki legjobban megfelelt. Mert a kasza mindig is olyan szerszám volt, aminek „illeni“ kell a kézhez, ami nem csorbul ki, aminek tiszta csengése van és aminek majdnem holtig el kell tartania. Barátja, társa a kasza a parasztnak. De a régi vaskereskedőboltokban falun a kereskedő kevés tekintettel volt arra, mennyire lelki ügye is a kasza a parasztnak. Sok helyütt ócska kaszából kalapáltak „újjá“ kaszákat, a kovácsnál kékre égették a pengét és aztán mint „legfinomabb angol kaszát" rásózták a parasztra. — Nem ritka név errefelé a Csornák — mondja a paraszt mosolyogva a bajusza alatt, amikor elmondom neki, hogy egy Csornák Gergely volt a Miksszáth-novella hőse. De mindjárt hozzá is fűzi: — Hát manapság már ilyesmi nem eshetnék meg. Nem árul a Szövetkezeti Bolt csak jó, finom kaszát ... akármelyiket válogatja az ember. Jól emlékszem az időre, amikor bikajegyű, ágyújegyű, aranykalászjegyű meg az isten tudja miféle jegyű kaszákat kínáltak, a legtöbbre még rá is fogták, hogy angol acélból készült. Már nagyon kellett érteni a kaszához, hogy be ne csapják az embert. Ez már az új Csernák Gergely hangja volt, az új magyar paraszté, akit valami nagy biztonság vesz körül. A szövetkezet biztonsága. Egyre erősebben érezni az egész országon keresztül, amerre csak járok, hogy aki benn van a falu általános szövetkezetében, a földművesszövetkezetben, szinte észrevétlenül egészen másfajta ember lett, mint amilyen a paraszt régen volt. Nem érzi magát többé egyedül, kiszolgáltatottnak, hanem olyan biztonsággal dolgozik, termel, vásárol, mint amilyen biztonsággal mondta Csernák Gergely nekem, hogy „a Szövetkezeti Bolt csak jó, finom kaszát árul.“ Mintha mindegyik tudná, hogy a szövetkezetben mindenki egyenrangú, egyformák a jogai és kötelességei és csak olyanokkal társult a szövetkezetben, akiknek céljai és érdekei az övével azonosa». Csak el kell tölteni egy pár órát egy falusi Szövetkezeti Boltban ahol sokan fordulnak meg a dolgozó parasztság köréből —, hogy ezt az új biztonságot, amit szeretnék az új Csernák Gergelyek biztonságának nevezni, érezze az ember. 11. A SZÖVETKEZETI BOLT csak egy része a falu általános szövetkezetének, a beszerzési, értékesítő és termelési szövetkezetnek, amelynek célja, hogy elérjük „a mezőgazdasági termelés korszerű reformját, a dolgozó parasztság jólétének emelését“. Szövetkezeti Bolt azelőtt is volt. A rosszemlékű Hangya, amelynek még emlékét is kitörölni igyekszik az új szövetkezetek központja, a MOSZK, egyenesen dédelgetett kedvence volt a Horthy-rendszernek. Természetesen. Mert a Hangya tipikusan álszövetkezet volt és pontosan az ellenkezője a mai szövetkezetnek. Nemcsak, hogy nem volt demokratikus, hanem tőkés érdekeltségű volt, kifejezetten azzal a céllal, hogy ne legyenek valódi szövetkezetek, amelyek a munkásmozgalmat támogathatnák. Elhitetve a dolgozókkal, hogy a Hangyánál „olcsóbb“ vásárlás lehetősége van, egyben jó kifogásul használták a falun — bérkövetelésekkel szemben. A mai „fogyasztási szövetkezet“, a Szövetkezeti Bolt — hacsak egyik ága is a falusi általános szövetkezetnek — a dolgozó parasztság biztonsági érzetének igen fontos tényezője. Ahogy körülnézek abban a boltban, ahol Csernák Gergely csak úgy szórakozásból nézegette a kaszákat, a jelen és múlt közötti különbség már a külsőségben is mutatkozik. Mert mi volt a falusi bolt azelőtt, beleértve az úgynevezett „szövetkezetét?“ Falusi gyermekkorom emlékei között a legsivárabb volt a bolt, ahol piszkosan, rendetlenül az ostornyél és kocsikenőcs szagával összevegyült a lisztpor, mindenféle szárazfőzelék, szappan és „vegyesáru“ pállott, orrfacasaró illata. Ki törődött azzal, hogy a magyar paraszt ne kapjon petróleumszagú cukrot, vagy hogy a rézgálic ne fogja meg a lisztet? Ki törődött azzal, hogy a falusi dolgozó parasztság megkapja azokat a „városi cikkeket amiket a városi dolgozó rétegek mégis csak el tudtak érni? Senki az égvilágon. Az új falusi Szövetkezeti Bolt jellegzetessége az, hogy megszüntesse az igények kielégítése körül a különbséget a városi és falusi dolgozó között, növelje a dolgozó parasztság igényeit. Valóban többezer Szövetkezeti Bolt van már a magyar falun, amely berendezésében, felszerelésében, higiénikus voltában semmiben sem különbözik a városi boltoktól. Megszűnt az, hogy a falusi bolt „parasztárut“ kínáljon, mint a múltban, amikor ezzel az elnevezéssel alacsonyabbrendű, vagy selejtárut sóztak rá a parasztra. Már ebben is megnyilvánul a törekvés, a dolgozó parasztság igényeit növelni és ízlését növelni. A „kapca" helyett harisnyát árulnak, fokozzák a dolgozó parasztság kedvét a bőrcipő viselésére, az áruk csomagolásában pedig a Szövetkezeti Bolt külön kifejezésre juttatja, hogy a parasztságnak ugyanolyan joga van a legjobb, leggondosabban válogatott és legegészségesebben kezelt árukhoz, mint a városi dolgozónak. Rámutatok egy halmaz ötkilogrammos csomagra és azt kérdezem, a falusi Szövetkezeti Bolt vezetőjétől, hogy mi van ezekben a csomagokban? — Hévízi rádiumos gyógyiszap. — Gyógyiszap? — csodálkozom. •— Hát azt ki veszi? Közbeszól Csornák Gergely, a kaszát nézegető paraszt. — Hát úgy van az, tetszik tudni, hogy nagyon sokan panaszkodnak reumára. Ki tudott volna ezekből hozzájutni hévízi vagy hajdúszoboszlói gyógyiszaphoz? Csak beszéltek róla és mondták, „még a reumagyógyítás is csak a tehetőseknek van fenntartva“. Még a patikában sem lehetett kapni. Most aztán egy ötkilogrammos csomag hévíz rádiumos gyógyiszap ára itt a szövetkezetben harminckét forint, tizenöt kezelésre elegendő. Az én reumámat is ez gyógyította ki... III. TALÁN KIS dolognak tűnik ez a nagy szövetkezeti eszme érvényesülése során, de nekem mégis csak úgy tűnt, hogy benne van az egész demokratikus szövetkezeti rendszer vezérgondolata. Segíteni a népen. Lehetővé tenni a falusi dolgozó parasztságnak azt is, hogy szövetkezetük útján hozzájussanak minden anyaghoz, amihez azelőtt nem juthattak volna ilyen kicsi, de mégis nagy dolog volt a falun a nyáron a olcsó vegyesír-akció. Emlékeznek a falusi boltok szörnyű légyszálka lekváros hordóira? Az idén már a kormányzat olcsó cukorjuttatással lehetővé tette a szövetkezeteknek, hogy ötven százalék cukortartalmú legfinomabb gyümölcsökből készült, keményre főzött, kocsonyás és késsel vágható vegyesízt szerezhessenek be és ezért az olcsó és magas tápértékűélelmiszerért kilónként 6 forint 40 fillért kellett fizetni — annyit, amennyibe egymaga a cukor került volna. A dolgozó parasztság ilyen és hasonló akciók révén elszökik a régi falusi bolt gyanús tartalmú lekvárjától és megkapja olcsón ugyanazt a higiénikus élelmiszert, mint a városi boltban. Aztán itt találkoztam a Szövetkezeti Boltban a legkülönfélébb kis gépekkel, amik életét és munkáját könnyebbé tehetik és itt tűnt fel nekem valami, ami a szövetkezet révén meg fogja változtatni a falu életformáját. Kerékpárt árulnak többek között a Szövetkezeti Boltban négyhavi részletre. A kerékpár a mezőgazdasági munkát végző dolgozónak sok esetben majdnem nélkülözhetetlen segítőtársa, mert ezzel a távolabb fekvő földeket nagyobb fáradság nélkül, rövid idő alatt megközelítheti. Bámulatos gyorsasággal terjed a kerékpár használata a szövetkezeti boltok révén a falun és a szövetkezetbe tartozó parasztnak nem kell elnyúznia magát, amíg oda- és visszajut földjéhez. A falusi Szövetkezeti Bolt a dolgozó parasztság ruházkodási igényeit is növeli és máskép elégíti ki, mint régente. Az államosított üzemekkel és ipari termelőszövetkezetekkel kapcsolatban a falusi Szövetkezeti Bolt most jól fel van szerelve konfekcionált alsó és felsőruhaféleségekkel, de ter-mészetesen megtalálja a paraszt a pamut- és méterárut éppenúgy, mint mindazt, ami a gazdálkodásához szükséges. IV. ÉJ PARASZT él ma a magyar földön és ez az új paraszt nem az úrcsinálta „buta paraszt“ többé, akit igénytelenségben tartottak a grófi nagybirtokosok. A szövetkezetbe tömörült paraszt ruhája nem lesz rongyos, lakása nem lesz sötét, gondolatai nem lesznek sötétek. Mert hogy csak egy közelfekvő példát mondjak, Csernák Gergely megnézegette ugyan a kaszákat a Szövetkezeti Boltban, ahol találkoztam vele, de „könyvet“ jött vásárolni. — Milyen könyvet? — kérdeztem. — Valami olyan könyvet vennék — mondja — amiből még tanulhatok valamit a szövetkezetekről. Mert hiszen nemcsak a Szövetkezeti Bolt van. .. — Tessék — mondja a Szövetkezeti Bolt vezetője. S átnyújtja dr. Hegedűs Magda, a szövetkezettudomány és kutatóosztály vezetőjének Szövetkezeti ismeretek“ c. könyvét. — Mennyi az ára? — kérdezi Csornák Gergely. — Tíz forint nyolcvan. Csornák Gergely lapozgatja a könyvet, nézegeti, forgatja. Kikotorássza a pénz a zsebéből és azt mondja: — Hát ez nem drága, mert sokat lehet belőle tanulni Ez volt a találkozásom az új Csernák Gergellyel. Nem azzal, aki a Mikszáth-novellában olyan keservesen tudott vásárolni kaszát és akkor is becsapták, hanem azzal az új paraszttal, akin nagyon csodálkozna Mikszáth, a „nagy palóc“, ha azt látná, hogy „mert ráérő ideje van“, télen könyvet vásárol. Az országban már 2500 Szövetkezeti Bolt működik, ezek között a három legszebb: a debreceni, az érdi és a paksi Ezek a minták, de a szövetkezeti rendszer fejlődésével valamennyiSzövetkezeti Bolt hamarosan eléri ezt a színvonalat. Vasárnap, IMS Janaúr 80 Rendkívüli hőingadozások nappal és éjszaka között A nappali és az éjszaka közötti hőmérsékleti ellentét még tovább növekedett. Tegnap délben a hőmérséklet a Dunántúl egyes részein plusz 8, plusz 10 fokig emelkedett, éjjel azonban az egész országban mindenütt mínusz 10 fok alá szállt le. Leghidegebb volt Egerben: a talajmenti jégrétegben mínusz 15 fokot mutatott a hőmérő. A tartós és kemény éjjeli hideg következtében a Tisza egész hosszúságában áll a jég és az alföldi kisebb folyók is mind be vannak fagyva. A Duna magyar szakasza viszont teljesen jégmentes. Az időjárásban vasárnap sem lesz változás. A helyi ködképződéstől eltekintve az idő mindenütt száraz jellegű marad és a nagy napszakos hőingadozások tovább folytatódnak. Dr. Aujeszky László egyetemi magántanár A MINISZTERTANÁCS pénteki ülésén elrendelte mindazoknak a határozatoknak felülvizsgálatát, amelyek alapján 1948 október elseje előtt nyugdíjjogosultságot állapítottak meg a felszabadulás előtti szocialista, antifasiszta és demokratikus magatartás miatt. Ez kivizsgálják azokat a határozatokat is, amelyek a felszabadulás után közszolgálatba lépett alkalmazottak javára a szabadpályán töltött időt a nyugdíjba beszámították. Megszüntette a minisztertanács az iparfelügyeleti szolgálatot és az ipari balesetelhárítási, a munkkafelügyeleti és kazánvizsgálati szolgálat ellátásáról rendelettervezetet fogadott el. Két új tanyaközpont Baranyában. A kormány rendelete intézkedett arról, hogy olyan helyeken, ahol a tanyák messze esnek egymástól, az egyik épületben tanyaközpontot kell létesíteni, ahova az elszórt tanyák minden közigazgatásilag elintézhető ügye tartoznék. Baranyában a rendelet következtében lehetővé válik, hogy két szétszórt tanyákból álló körzet Dunaszegcső-sziget és Mohács-sziget lakói végre egy néphivatalszerű intézménynél rendezhessék el hivatalos ügyeiket. Sietett a leszállássa, a mentőkkel utazott tovább. Harmath Lajos pénzügyőri felvigyázó Kisbicsérd állomáson egy tehervonatra szállt fel, hogy előbb hazaérjen. Mikor a szerelvény Szentlőrincre ért, nem várta meg, míg a vonat megáll, hanem még a lassítás előtt leugrott róla. Szerencsétlenségére azonban megcsúszott s úgy esett a vonat alá, hogy a kerekek jobblábát tőből lemetszették. A szerencsétlenül járt siető utast a mentők szállították be a pécsi sebészeti klinikára. Patakba „vetették el“ búzájukat. Ifjú és idősb Ambrózi János dunakömlődi malomtulajdonosok az elmúlt évben több alkalommal mintegy 15 mázsa búzát öntöttek a malmuk mellett folyó patak vizébe, melynek egy részét a víz elvile, másik része pedig kicsirázott. A szekszárdi uzsorabíróság közellátás érdekét veszélyeztető bűntett miatt bűnösnek mondotta ki a vádlottakat és ezért egyenként 2 évi börtönre, 10.000 forint vagyoni elégtételre, Dunakömlődről 1 évi kitiltásra, valamint az iparengedély elvesztésére ítélte a patakba ,,vető" malomtulajdonosokat. ISMERTETŐ A TERMELŐ SZÖVETKEZETI CSOPORTOKRÓL. Ezen a címen füzet jelent meg, amely azokat a fontos kérdéseket tárgyalja, amelyek a termelő szövetkezetekkel kapcsolatban a dolgozó parasztság körében felvetődnek. Ismerteti a termelő szövetkezeti csoportok fejlesztésének kérdéseit, működésüket, szervezetüket és azokat a gazdasági lehetőségeket, melyeket a népi demokratikus kormány támogatja munkájukat, fejlődésüket. Ára 50 fillér. Kiadja a földművelésügyi minisztérium sajtó- és propagandaosztálya. Rejtelmcs pofon. Várnagyi József soproni lakos feljelentést tett a rendőrségen. Feljelentése szerint látogatást tett egyik házában, hogy a lakókkal beszéljen. Csendes beszélgetés közben egyik lakója, Plága Károly hirtelen, minden ok nélkül úgy pofonütötte, hogy a füle beszakadt. Plága Károly ellen becsületsértés és könnyű testi sértés miatt indult meg az eljárás, amelynek valószínűen a bíróságon tesz folytatása, ahol kiderül, miért ütötte pofon Prága Károly Várnagyi Józsefet, mikor erre állítólag semmi oka sem volt. Sopronban megbüntetik azt, akinek ellopják a biciklijét. Emlékezetes, hogy a soproni rendőrség milyen gyorsan véget vetett a sorozatos kerékpárlopásoknak a városban. Azóta azonban etekintetben ismét romlanak a „biztonsági viszonyok“. A kerékpártulajdonosok ugyanis a rendőrség éber figyelmében elbizakodva, megint őrizetlenül hagyják kerékpárjaikat üzletek és intézmények előtt. Nehogy feltámadhasson a „régi világ“, a soproni rendőrkapitányság most erélyesen figyelmezteti a kerékpártulajdonosokat, hogy az őrizetlenül hagyott gépeknek nemcsak a tolvaját kerítik kézre, hanem azt is megbüntetik, aki kerékpárját őrizetlenül hagyja vendéglők, üzlethelyiségek előtt, esetleg valamelyik intézmény kapuja alatt. Az őrizetlenül hagyott kerékpárok tulajdonosait ugyanis rendbírsággal kell sújtani. Agyonverte vendégét. Unyi József, biai lakos, vármegyei útkaparó karácsony este átment a szomszédos Torbágyra, hogy meglátogassa Nagy János gazdálkodót. A vendég kis ideig békésen borozgatott a háziakkal, majd szóváltásba keveredett a gazdával. Nagy János a felesége segítségével kituszkolta az udvarról a hangoskodó útkaparót, de ez a sötétben visszalopakodott és ráleselt Nagy Jánosra. Dulakodás támadt, amelynek során a gazda felkapott egy vastag karót és azzal sújtott vendégére. Unyi a földre zuhant, Nagy János pedig tovább ütötte, amíg csak élet volt benne. A bíróság úgy találta, hogy Nagy János túllépte a jogos önvédelem határát s ezért nem jogerősen háromévi fogházra ítélte. Nősülési verseny Naszályban. Állatokhoz illő versenybe fogtak a munkaverseny mellett Naszály község legényei A községben fennmaradt és még kiosztatlan házhelyeket, összesen 21-et, a nősülendő legényeknek juttatták. A legények azonban nősülésükig csak kishaszonbérbe bírhatják a házhelyeket s csak házasságuk után telekönyvezik nevükre. A legények, akik eddig szorgalmasan dolgoztak házhelyeiken, most aztán nagy elhatározásrajutottak. Nősülési versenybe kezdtek. Kihívták egymást, ki fog előbb megházasodni Elképzelhető azonban, milyen izgalom uralkodik a lányok között a faluban. Mindegyik szeretne új házban új menyecske lenni, mert mondanunk sem kell, a nősülési verseny egyik első feltétele, hogy a ház, ahová a fiatal menyecskét bevezetik, teljesen felépüljön Bizonyos, hogy a naszályi legények példáját az ország egyéb községeiben is követni fogják. Vásár után bicska. A szerencsi vásár után Bártai Sándor és Bus András legyesbényei gazdák egy kocsmában italoztak, italozás közben összeszólalkoztak és Bártai Sándor kést rántva Bus Andrást is és annak fiát is megkéselte. A rendőri eljárás megindult. Idegbeteg hazudozós a kocsmában. Toldi József pécsi lakos az elmúlt évben december végén először a Baranya-vendéglőben, majd amikor onnan kitették, a Bánk és a Bakán-féle kocsmákban szidalmazta a demokratikus államrendet és jólértesültségére hivatkozva, szörnyű hazugságokat adott elő. Az igazoltatni akaró rendőrt bokán rúgta, majd szemérmetlen szitkozódásba kezdett Az orvosszakértő megállapítása szerint Toldi József idegbeteg, hazudozó és nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás esetén beszámíthatatlan. A bíróság azonban érdekes indokolásában úgy vélte, hogy önhibájából eredő részegségében izgatott s ezért 1 évi fogházra, valamint 5 évi politikai jogvesztésre ítélte. Északi fény Pécsett. Keddről szerdára virradó éjszakán érdekes természeti tüneményt figyeltek meg Pécsett. A Mecsek felett bíborvörös vibráló fényben ragyogott az ég. Ez a bíborfénylés nyugatról keleti irányba vonult s úgy hatott, mintha erdőtűz lángjainak visszfénye lenne. Az északi fényre emlékeztető tünemény éjfél és 2 óra között volt látható. Szakértők megállapítsa szerint ez a jelenség a mai esztendőben kétszer fordult elő, mind a két esetben derült időben és magas légnyomás mellett. Túl sokat okoskodott Okos János. A szegedi rendőrség őrizetbe vette Okos Pap János zákány gazdálkodót, aki napszámosként fogadta fel Szekeres Mihályt azzal a kikötéssel, hogy Szekeres másnak nem dolgozhatik." A lakás, amit Szekeresnek és családjának adott, alig volt jobb egy odúnál s ezéért a napszámosnak évente négy napot külön kellett dolgoznia Okos Pap szőlejében. Miután a gazda a napszámosnak még a bérét sem fizette ki rendesen, a rendőrség bér- és lakásuzsora miatt indula eljárást ellene. A kiuzsorázott napszámosnak a közigazgatási kirendeltség adott új lakóhelyet. A rendőrségen kért szállóét, Dulka Anna pécsi lakás- és foglalkozásnélküli lány megjelent a pécsi kapitányság büntető bírája előtt és arra kérte a rendőrbírót, hogy ítélje el húsz napra, mert sem lakása nincs, sem pedig élelmezéséről nem tud gondoskodni. Március közepére ígértek neki valahol állást, de addig nem tud mihez kezdeni — ezzel indokolta különös kérelmét. Lopott benzinért ingyen borotvált, elítélték. Molnár Ferenc és ifj. Sánc József delevi napszámosokat a múlt esztendőben egy bizományi telepről 110 lter benzint és 20 liter petróleumot tulajdonítottak el. Az eltulajdonított olajmennyiséget egy Riesmann József nevű fodrászsegédnek adták el, aki azonban csak 40 forintot tudott megfizetni a vételárból, az összeg többi részét úgy törlesztette, hogy egy éven át ingyen borotválta és nyírta Molnárokat. Bírósági felelősségrevonásukkor Riesman beismerte bűnösségét, mert kijelentése szerint „elfelejtette“ megkérdezni Molnárékat, honnan vették az olajneműt. A bíróság Molnárt háromhavi, Sáncit egyhavi fogházra ítélte ,s a feledékeny orgazdákat pedig súlyos pénzbüntetéssel sújtotta. Romházakban „raboskodott“ egy szökött fegyenc. Ez év nyarán a szegedi börtönből megszökött Kovács Sándor 27 éves mázoló, azóta a fővárosban és a vidéken számos betörést követett el. Itt hamis nevet használt és különböző romházakban bujkált. Kovácsot most elfogták, előzetes letartóztatásba helyezték. Viszszaszállítják Szegedre, ott újabb bűncselekményei miatt vonják felelősségre. Lopott a börtön raktárából. Székely Péter a szegedi börtön főtörzsőrmestere a gondjaira bízott raktárból már régebb idő óta különböző dolgokat elsajátított, azokat saját céljaira használta fel. Legutóbb négy kilogramm zsíros bőrt adott el egy cipészmesternek. Ennél az üzletnél rajtakapták. Sürgős vizsgálatot rendeltek el a börtön raktárában és ekkor derültek ki Székely Péter üzelmek Letartóztatták és átadták az államügyészségnek. Elimádkozta a konyhaedényt. Naiv szélhámosságnak esett áldozatul Fülöp Józsefné kiskunfélegyházi lakos. Egy Karacs Erzsébet nevű cigányasszony állított be hozzá s azt állította, hogy ő meg tudja gyógyítani a régóta betegeskedő asszonyt. Mindenféle varázsigével kezdett kuruzsolni és közben az asszonytól több konyhaedényt, női ruhát, férfinadrágot és mellényt kért, hogy ezekre a holmikra szüksége van. Hókusz-pókuszaival anynyira megszédítette Fülöpnét, hogy az még 10 forintot is adott neki akkor, amikor Rafael Erzsébet eltávozott azzal, hogy a templomba megy imádkozni varázslatának eredményes befejezéséért. Az imádság után majd visszatér és akkor befejezi a varázslatot. Miután délután 3 óráig nem tért vissza, Fülöpné feljelentette és a rendőrök éppen akkor csípték el a szédelgő cigányasszonyt, amikor az fel akart szállni a vonatra.