Kis Ujság, 1949. február (3. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-03 / 28. szám
Negyvenmillió forint az építőipar gépesítésére Az építésügyi minisztérium már régebben megalakította az Építőipari Munkaeszközkölcsönző NV-ot, amely az építőipari vállalatokat látja el gépekkel, állványokkal és egyéb munkaeszközökkel. Az elmúlt évben kilenc és félmillió forint jutott gépek bebeszerzésére, ebben az esztendőben azonban már negyvenmillió forint. A negyvenmillió forintból húszmillió forint értékben kizárólag hazai gyártmányú gépi berendezéseket vásárol az építésügyi minisztérium. Ennek során a gépi állomány 120 keverőgéppel, 200 csillével, 200 daruval gyarapodik. Ezenkívül számos fontos munkaeszközt rendelt nagyszámban a minisztérium a hazai gyáraktól. További 20 millió forintért a legmodernebb építőipari gépeket hozzák be külföldről, elsősorban a fejlett technikával rendelkező Szovjetunióból, de Angliából és Svájcból is. A tokaji Tisza- hidak újjáépítése. Észak-Magyarország vasúti közlekedését erősen megnehezíti a tokaji vasúti Tisza-híd és ártéri hidak hiánya. A hidak építése hatalmas feladatokat ad a hídépítőknek, mert nem kevesebb, mint hat híd újjáépítését kell elvégezni, hogy a vasúti forgalom a Tisza mindkét partján meginduljon A hidak, melyeknek hossza 630 méter és amelyeket a viszszavonuló németek robbantottak fel, Tokaj és Rakamaz állomások között kötötték össze a Tisza két partját. A hat hidat a németek olyan mértékben robbantották fel, hogy még az alapzatok is szétrombolódtak. A romok és roncsok eltávolításával 1948 márciusában végeztek a hídépítők s ekkor meg is kezdték a falazatok újjáépítését majd utána az Aranyoshídnál a vasszerkezetek szerelését. A hat híd közül már két híd teljesen elkészült, az Aranyos- és Görbehidat már átadják a forgalomnak, míg a Hosszú-híd rövidesen elkészül. A még hátralévő hidak vasszerkezeteit a MÁVAG hídműhelyében olyan ütemben készítik, hogy a hidakat előreláthatólag a tervszerinti idő előtt átadhatják a forgalomnak. Kesztyű és kalap... Mulatságos epizóddal zárult a soproni diákbál. A bál utáni napon Urbánfi Jenő erdőmérök-hallgató jelent meg a rendőrségen és feljelentést tett ismeretten tettes ellen, aki a bálon ellopta kalapját és kesztyűjét. Alig hagyta el az első feljelentő a rendőrséget, utána Matusz Károly bányamérnök-hallgató tett hasonló feljelentést. Rövidesen ezután Horváth Zoltán mérnök-hallgató panaszolta el kalapjának és kesztyűjének eltűnését. A rendőrség eleinte a bálokban szokásos véletlen cserékre gondolt, de miután sorozatosan kapta a feljelentéseket, megindította a nyomozást az ismeretlen kalap- és kesztyűtolvaj kézrekerítésére. Nagybajom somogymegyei községben Simon István helybeli gazda fakitermelő munkát végzett. Munka közben az egyik kidőlő fa a gazda hatéves Pista nevű kisfiára zuhant. A gyermek szörnyethalt. A gondatlan apa ellen megindult az eljárás. A LYUK, MINT KIVITELI CIKK. Az Egyesült Államok 2500 darab achátot (féldrágakő) küldenek egy francia ,megszálló zónában levő német gyárba, hogy ezeket ott átfúrják s így gombként felhasználhatók legyenek. A lyukasztást végrehajtó német gyár így a „lyukakon keres“. Csütörtök, 1949 február 3 Bálint, az utcaseprő Ferkó, mint minden gyerek, hamarabb jóllakott, mint a felnőttek. Nagyapja, Bálint, az utcaseprő, mégis biztatta: — Egyél még, no. De a gyerek odébb tolta a tányért. Kisvártatva nagyapja is végére ért a kosztolásnak. Felállt az asztal mellől s megfogta unokája kezét. — Na, gyere akkor, kis lelkem. Vonuljunk el. Nagyanyádék meg hadd végezzék a dolgukat. A kályha mellé elhelyezett öregszékhez csesztettek. Bálint beleereszkedett a vesszőből font, ropogó alkalmatosságba. „Az ő fotel“-jébe, ahogy emlegette mindig Unokáját térdei közé Vonta s megsimogatta szöszke fejét. — így ni. Majd mesélgetünk. Máskor újságot vett elő, olvasgatott, míg el nem szundított valamelyik hír bonyodalmának bölcsőjében. Lassankint ez lett pihenő idejének minden öröme. Valamikor ugyan sokat bajlódott gyermekeivel. De az már régen volt. Fia, aki ugyancsak köztisztasági alkalmazott, mint gépkocsivezető, megnősült. Van egy kislányuk is, egy évvel idősebb, mint Ferkó. Kint laknak Kispesten. Egyik lánya, Sára, a Ferkó édesanyja. Itt laknak ők is a városi házakban, két kézzel odébb. Ferkót gyakran áthozzák hozzájuk, mint ma is. Másik lánya, Mariska, még most van férjhezmenő időben. — Mesélj — kérte nagyapát Ferkó. — Mesélek, kis lelkem. Egyszer-kétszer megsodorta bajszát az öreg, aztán egy kis kezdeti köhécselés után belekezdett. — Hát így volt, kis lelkem. Ezzel aztán el is igazodtak a dolgok. Még csak az történt, hogy édesapád, aki éppolyan kisfiú volt egykor, mint te vagy most, azóta hivatalvezető lett a köztisztaságnál. Nagyapád meg, aki szolgalegény volt az egyszeri kisfiúiknál, azután meg a köztisztaság utcaseprője lett, boldog ember, mert úgy látja, körülötte rendben van minden s ráadásul van egy ilyen kisfiú unokája, amilyen te vagy. — Tudod?(4) Lovass Gábor Tudod, az úgy volt, hogy volt egyszer egy kisfiú. Ugyanilyen kisfiú, mint te vagy most. De nem itt lakott Budapesten, hanem lent vidéken, egy kisvárosban, ahol a földmívelők laknak. A kisfiú apja is földművelő volt. Saját földje csak kevés volt. De bérelt hozzá egy nagyobb darab földet is, harmincholdas földet, egy hivatalnoktól Ezen a földön gazdálkodott a kisfiú apja. Minden dolgot egymaga, persze, nem tudott elvégezni. Felfogadott hát egy nagy, erős, húszéves szolgalegényt. Ketten aztán sokat dolgoztak Mert sok munkával jár a föld mívelése. De meg is volt a haszna a munkájuknak: a kisfiúéknak nem volt hiányuk semmiben. Tehenük is volt. Disznókat is hizlaltak. A kisfiú édesanyja meg sok aprójószágot nevelt, tyúkokat, récéket, libákat. Jól éltek. Egyszer azonban kitört a háború. A kisfiú édesapját elvitték katonának. Egy darabig a szolgalegény csak egyedül gazdálkodott. De ő se sokáig. Hivatalnokemberek jöttek a házhoz és kimondták, hogy a két lónak, meg a szekérnek is be kell vonulni, mégpedig a szolgalegénnyel együtt. Az ilyesmi ellen nem lehet apellálni. Hanem a kisfiú, aki épp olyan volt, mint te most, nem értette meg, miről van szó. Azt akarta, hogy a szolgalegény vigye el őt is a szekérén. Nagyon szeretett szekerezni. Máskor mindenfelé elment a szekérrel. De most nem lehetett. Erre nagy sírásra fakadt. Sírt,rítt, mikor a két ló után kigördült a szekér az udvar kapuján Sírása rívása még akkor is fülébe hangzott a szolgalegénynek, mikor már a tizedik határon is túljárt a fogattal. — Oszt tudod-e, ki volt az a kisfiú? Abbiz a te édesapád volt kicsi korában. — Hát azt tudod-e, ki volt az a szolgalegény? Az meg a te nagyapád, Szabó nagyapád volt, akinek most az ölébe hajtasz. Úgy bizony. Vége lett a háborúnak. A kisfiú apja hazatért. Hanem a szolgalegény többé már nem került vissza hozzájuk. A lovak meg a szekér elpusztultak. Nem volt mit hazavinni. Itt telepedett le, Budapesten. Igaz, oka volt ennek Szabó nagyanyád is, aki akkor még ringó-pergő mozgású vászoncseléd volt s egy városházi uréknál szolgált. Szólott is a városházi úrnak az érdekemben, az aztán megcsinálta, hogy utcaseprő legyek. Aztán megint múlott az idő. Nagyapád napról-napra sepergette a város utcáit. Seperegetés közben sokszor rágondolt arra az egykori, síró-vívó kisfiúra, aki azalatt már nagyfiúvá lehetett. Olyasmi is eszébe jutott, hogy fel kellene egyszer kerekedni s ellátogatni a hajdani vidékre. Dehát egy utcaseprőnek sose volt annyi keresete, hogy ilyen költséges utazásra telt volna belőle. Meg a világ is nagyon elbajosodott. Sok embernek jó dolga lett. De még több embernek rossz. Nehéz lett az élet. Sokan még a nagyapád utcaseprő sorsát is irigyelték, úgy elterjedt a szegénység. Télidőben, nagy havazáskor, annyi ember jelentkezett hómunkára, hogy felét se tudták felvenni. Köztük még olyan emberek is akadtak, akik iskolákat is végeztek, gimnáziumot, egyetemet, de nem tudtak elhelyezkedni. — Mit gondolsz, egyszer kire akadtam rá? Pihenőt tartottunk. Betértünk egy vendéglőbe melegedni, falatozni. Az emberek kis csoportokba verődtek. Kiki elpanaszolta a maga baját. Egy fiatalember meg azt emlegette fel, milyen jómódú gazdálkodó volt valamikor az apja. De a háború, meg ami utána jött, tönkretette őket. Elvitték az apját katonának. S elvették a lovukat, szekerüket is. Még a szolgalegényüket is elvitték vele. A háború után már nagyon nehéz lett a soruk. A régi gazdálkodást sehogyse tudták helyreállítani. A földbérek felszöktek, meg kellett válniuk a bérleményüktől. A maguk kieső földje meg egyre elégtelenebb lett. A házuk körül pusztulgatni kezdtek a holmik. Szóval, tönkrementek. Ő meg ráadásul még külön bajba is kevereredett. Édesanyja kívánságára, aki azt szerette volna, hogy tanult ember tegyen belőle, kijárta a gimnáziumot. De további tanulmányokra már nem volt költségük... Most aztán itt áll a világban, bevégezetlen tanulmányokkal, foglalkozás nélkül, kilátástalanul. Maholnap harmincéves. S nincs sehol. ,, Nem Kapusi Ferenc maga?“ — kérdeztem meg tőle. „De az vagyok“ — nézett rám elbámulva. „Oszt mit gondol, én meg ki vagyok?“ Csak nézett rám „Én vagyok az a szolgalegény, akit maguktól a lóval, szekérrel együtt elvittek a háborúba“. Édesapád — mert hiszen ő volt ez a fiatalember — csak ekkor bámult rám igazán. „Maga?“ — kiáltott fel. „Nahát! Sose ismertem volna meg. Igaz, nem is emlékszem rá, hogy nézhetett ki valamikor. Csak hírét hallottam emlegetni az apámtól sokszor.“ Atyafiságosan kezet szorítottunk. Valaki meg tréfásan elrikkantotta magát: „Lámcsak, ilyen a világ, az egykori jómódú gazdálkodó tanult fia hómunkás a hajdani kocsisuk felügyelete alatt!“ Naosztán, mikor édesapáddal így összetalálkoztunk a hómunkán, megkértem, keressen fel bennünket. Fel is keresett. És elmondta, hogy Kapusi nagyapádék — nyugodjanak békében — meghaltak, őmagával meg mi mi lesz, nem tudja, , Na és“ — mondtam neki — „mit szólna, ha beszerezném a köztisztasághoz?“ „Ha lehetne!“ — mondta ő. „Mért ne lehetne? Igaz, nem valami úri-féle munkára, mert olyasmire csakugyan külön nagyúri pártfogás kell. Hanem oda, közénk. Utcaseprőnek. Azt is végezni kell. És bizony: végezni kell! Nem megy magától. Rálenne-e?“ Édesapád elgondolkozott egy kicsit. Furcsa munka az utcaseprés olyan embernek, aki gimnáziumot járt, meg tele van mindenféle gondolattal, vágyával. Aztán keményen rábólintott. „Persze“ — magyaráztam — „ez se könnyű Ehhez is kell egy kis ravaszság. Majd azt mondjuk, a lányom vőlegénye“. Sára lányom, meg édesapád összenéztek erre. Aztán mind a kellen zavarban fordították el egymástól a tekintetüket. Sára lányom el is pirult egy kicsit, ők tudják, mit gondoltak már akkor magukban. Hanem aztán addig jártam a hivatalvezetőség nyakára, míg édesapád végül is utcaseprő lett. Erősödik a hideg ,A hideg északi szél uralma tovább tart és a hideg Európaszerte erősödik. A Kárpátok csúcsain a hőmérséklet a mínusz 30 fok közelébe süllyedt. Hazánkban is élénk az északi szél és kellemetlenné teszi az időt. A hőmérséklet nappal alig emelkedik az olvadáspontig, éjjel pedig a mínusz 10 fok közelébe süllyed. A szerdára virradó éjjelen a talajmenti jégrétegben még ennél is hidegebb volt, Salgótarján és Túrkeve környékén mínusz 14, mínusz 15 fokot mértek. Hogy nagyobb hideg még nem fejlődött ki, az annak tulajdonítható, hogy összefüggő hóréteg csak a Dunántúl egy részén fedi a talajt. A hideg uralma még néhány napra biztosítva látszik és a hőmérséklet még egy néhány fokkal süllyedni fog. Főként az éjjeli fagy erősödik, de az északi szél gyengülésével kapcsolatban a nappalok valamivel kellemesebbek lesznek. Tóth Géza főmeteorológus PUSKIN, a Szovjetunió budapesti nagykövete, a köztársaság kikiáltásának harmadik évfordulója alkalmából levélben üdvözölte Dobi István miniszterelnököt, további sikereket kívánva munkájához a népi demokrácia javára. A miniszterelnök levélben mondott köszönetet az üdvözlésért és a jókívánságokért. „Önkéntes ócskavasgyűjtőnek“ csapott fel hat soproni fiatalember. A soproni helyreállítási munkák közben észrevették, hogy vastraverzek, sínek és vízvezetékcsövek hiányzanak. Rövid nyomozás után ki is derítették, hogy ezeknek a vasalkatrészeknek az eltulajdonítói ifj. Tóth Elek, Lőrinci Lajos, Kalmár Lajos soproni fiatalemberek, akik szövetkeztek a vasak elszállítására és értékesítésére. Egy másik társaságot is lépvezett a rendőrség, amelynek tagjai Farkas Ferenc, Kostarics Géza és Frusták József, ők hárman tulajdonították el a vízvezetékcsöveket A rendőrségi kihallgatásuk során ijedten vallották be, nem tudták, hogy ezzel büntetendő cselekményt követnek el. Megindult ellenük az eljárás. ÉDES A BOSSZÚ. William R. Rea karácsony napján felakasztotta magát. Amikor végrendeletét a türelmetnn feleség sürgetésére vérre felhőn íroiták, kitűnt, hogy a férfi úgyszólván egész vagyonát, 23.600 dollárt két kiskorú gyermekére hagyta, míg feleségéről imigyen emlékezett meg: „Ez a legkicsinyesebb és legkomlszabb asszony, akivel éltem, ben találkoztam.“ Végrendelkezéséből mindazonáltal nem hagyta ki a házsártos asszonyt, mert heti három liter bort hagyott rá. Piacot teremtenek a fertőmenti zöldségnek. Régóta húzódó probléma a fertőmenti községek kitűnő zöldségfeleslegének piacot teremteni. A megyei népi bizottság tárgyalásai után a MOSZK vette kezébe a kérdést és miután az Ausztria és Csehszlovákia felé való export már befejeződött, a földműves szövetkezetek közbelépésére a konzervgyárak nemzeti vállalatának két üzeme, a paksi és a nagyatádi gyár veszi át a fertőmenti községek termését. Ezideig tíz vagon sárgarépát és négy vagon hagymát szállítottak a két konzervgyárnak. Felmerült a terv, hogy miután ez a terület zöldségtermesztésre egyike az ország legkiválóbb részeinek, magában a megyében állítanak fel konzervgyárat. Erre a nagycenki cukorgyár épületét tartják a legalkalmasabbnak. Öt év múlva nem lesz község út nélkül Baranyában. A közlekedésügyi minisztérium megbízottjának és a tervmegbízottnak a vezetésével most állapítják meg a vármegye útépítési tervét. Az ötéves terv során Baranyában 364 kilométernyi bekötőutat építenek, ami azt jelenti, hogy az ötéves terv végén nem lesz olyan község Baranyában, amelyet valamely irányban köves út ne kapcsolna az úthálózatba A megyei közlekedési viszonyok megjavítását szolgálja az a tény, hogy Pécsszabolcsot most autóbuszjárattal kapcsolják a megyeszékhelyhez. JÓ APÁNAK LENNI. Bade-ban (Svájc) két férfi azzal dicsekedett, hogy mindegyik ikergyernek boldog apja lett. A városka törvényhatósága a ritka eseményt kellően méltányolta is és az apákat 25—25 liter finom borral ajándékozta meg. A mamák nem kaptak semmit. Sikkasztó földművesszövetkezeti ügyvezető. A szekszárdi törvényszék most ítélte el Bombér Gyulát, az alsónánai földműves szövetkezet volt ügyvezetőjét, aki a szövetkezet pénzforgalmát is kezelte s abból a saját céljaira többezer forintot használt fel. A bírósági tárgyaláson derült ki Bomber Gyuláról, hogy nem az első esete. Egyszer már elítélték sikkasztásért nyolchónapi börtönre. MEGKÖSZÖNTE A GYILKOSNAK, HOGY AGYONLÖVETTE HÁZASTÁRSÁT. A debreceni Népbíróság most tárgyalta Szűcs Imréné dombrádi asszony bűnügyét, aki 1944 őszén rábeszélte Kállai János ottani kéményseprősegédet, hogy baloldali érzelmű urát végeztesse ki a németekkel. Ez meg is történt és az asszony a gyilkosság után köszönetet mondott Kállainak. Kállait még a felszabadulás után halálraítélte és kivégeztette a Népbíróság, Szűcs Imréné pedig most felelt tettéért a debreceni bíróság előtt, mely a bizonyítást eljárás után jogerősen tizenötévi fegyházra ítélte. Agyonszúrta sógorát. Haber Mihály pilisszentiváni lakos családi okokból kifolyóan szóváltásba keveredett sógorával, Braunhuber Pállal, aki őt többször megütötte. Az amúgy is beteg embert annyira felizgatta a tettlegesség, hogy epilepsziás rohamot kapott és ebben a félig önkívüleli állapotában kést ragadva szívenszúrta sógorát. A bíróság figyelemmel a csökkentett beszámíthatóságra öthónapi fogházra ítélteHaber Mihályt. A Dédesi református egyházközség köszönete Ortutay Gyula kultuszminiszternek. A dédesi református egyházközség táviratilag mondott köszönetet Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszternek az új orgonáért, amely a dédesi református templomban a magyar demokrácia segítőkészségét hirdeti. (MTI) Két fiatalkorú „úri-murija“, Bátmonostorról Dombóvár felé haladt a Franck-gyár egyik teherautója. Az úton két fiatalkorú kéredzkedett fel azzal, hogy kimerültek és nem tudnak Dombóvárra gyalogolni. Amikor beértek Dombóvárra, akkor vette észre a teherautó kísérője, hogy eltűnt egy vaskazetta. Rögtön jelentést tett a rendőrségen. Ott aztán megállapítoták, hogy a két fiatalkorú nagy mulatságot csapott a kazettában talált tízezer forintból. A kazettát egy erdőben bontották fel, szórakozásukat Bonyhádon kezdték, onnan bementek Dombóvárra és a Központi Szállóban szobát vettek ki és eszeveszett költekezésbe és mulatozásba kezdtek. „Úri-murijuknak“ a rendőrség vetett véget Őrizetbe vették mindkettőjüket s a fiatalkorúak bírósága elé állítják. Két teherautó, ha találkozik. Könynyen végzetessé válható autószerencsétlenség történt a Dinnyésről Fehérvár felé vezető úton. A Dolgozók Pártjának pártiskolásai tehergépkocsival hazafele tartottak, amikor Fehérvár felől nagy sebességgel szemberobogott velük egy teherautó. A Fehérvár felől robogó autó reflektora miatt a pártiskolások autójának vezetője nem vett észre egy előtte haladó parasztkocsit. Csak az utolsó pillanatban rántotta félre a kormányt, úgyhogy a kocsinak csak a végét kapta el. A teherautó pedig valósággal átugrotta az útmenti árkot. A teherautó utasai közül hárman súlyosan, többen könnyebben megsérültek. Megint gyújtogattak Kakasdon. Nemrégiben a tolna megyei Kakasd községben leégett két gazdának a szérüskertje, több boglyája és gabonaraktára a tűz martaléka lett. Az akkori nyomozás megállapította, hogy a két tűzesetet gyújtogatás okozta. Most ismét jelentkezett az ismeretlen gyújtogató, aki Kesedik József szénakazját gyújtotta fel és a gazdának közel 50 mázsa takarmánya pusztult el. Kakasd községben van elhelyezve a szekszárdi kórház elmeosztályának több betege s a rendőrség szerint ezek közt keresendő a piromániákus őrült. Nyolc feketevágás egy utcában. A veszprémi közellátási felügyelőség razziát tartott s a város egyetlen utcájában nyolc családnál állapította meg a feketevágást. Az ellenőrzés eredményeképpen feljelentenék Libis József, Gerencsér József, Vég Márton, Hegedűs József, özv. Nyírő Lászlóné, Balázs Ferenc, Berki János és Gulyás Antal veszprémi lakosokat, akik valamennyien a Sziget József utcában laknak. A gazdasági felügyelőség végülis a szokásos zsíramnesztiában részesítette a feketevágókat, ha záros határidőn belül eleget tesznek kötelezettségüknek. Száztagú gazdasági tanfolyammal ünnepli nagyközségesítését a zalai Bak. Bak község, amelynek nemrégiben adták meg a nagyközségi címet, most egyre-másra bizonyítja be fejlődésképességét és haladottságát. Egy rendkívüli jelentékeny héthónapos állami gazdasági tanfolyamot indított meg legutóbb, ahol a megye dolgozó paraszti fiatalsága kap korszerű és szakszerű kiképzést. A tanfolyamra eddig 100 hallgató jelentkezett. Ezek közül 20 nő. Gyapjúhite a dolgozó parasztságnak és a szövetkezéseknek. A DÉFOSZ kezdeményezésére azok a juhtenyésztéssel foglalkozó földmívesszövetkezetek, földbérlőszövetkezetek, táblás csoportok, valamint azok a dolgozó parasztok akik tagjai máris valamelyik földmívesszövetkezetnek S—10-es csoportokba összeállva az eladandó gyapjúra abrak- és takarmánybeszerzési hitelt kapnak. A hitelösszeg merinojuhonként 20 forint, rackajuhoknál pedig 10 forint. A lejárat időpontja 1949 június 30. Vásártép Lifrei A csepeli nagypiacra szerda reggel 17 vágon áru futott be. A Vásártelep kora reggeli forgalmában a vendéglők, üzemi konyhák és kifűzések mázsatételben szállították el a levesbevaló zöldséget és káposztaféléket. A kertészek a karfiolt és parajt élénken kínálták a hét eleji árszintnél alacsonyabb áron. A befutott újabb vágón citrom elvámolás után a Közért raktárházába kerül. A kerületi csarnokokban élénk kínálat van marhahúsban, tojásban, vágott csirkében és vágott tyúkban. A hentesáruüzemek sok füstölt árut és virslit dobtak piacra. A mai árak kilónként nagyban a következők voltak: Gülbaba és nyárirózsa krumpli 0.56, őszirózsa 0.54— 0.56, Ella 0.44, cékla 0.40—0.60, makói dughagyma 0.80, zittaui és ehrfurti 0.80—1, metélőhagyma 3.50 —4, csemege kékhagyma 0.60—X, makói vöröshagyma 0.60—0.61, másvidéki áru 0.56—0.60, makói fokhagyma 2.40—3.30, másvidéki áru 1.40—2.10, póréhagyma 0.80, fejeskáposzta 0.16—0.30, kelkáposzta 0.60—1, vöröskáposzta 0.70—1, zeller 0.80—1, kalarábé 0.40—0.50, tisztított karfiol 2.40—2.80, leveles karfiol 1.20—1.40, sárgarépa 0.40—0.50, kelbimbó 2—1, tisztított paraj 2.40— 3, petrezselyem 0.50—0.70, sütőtök 0.50—0.60, torma 3—5.50, feketeretek 0.50—0.60, tömött csiperkegomba 12—16 forint. Gyümölcs: nemesfajú alma 3—4.50, közönséges válogatott 2.40—3, közönséges kevert 1.80—2.40, nemesfajú 3.20—4.50, közönséges 2.60—3, aszalt szilva 5.50—7, hazai földimogyoró 20—22, héjasmandula 5—10, aszalt alma 2.40—3, héjasdió 7—7.50 forint. Szárazfőzelék: fürjbab 1.60—1.80, lencse 2.60—3, mák 6.60—7.50 és felesborsó 3—3.80 forint. Tojás: friss áru 0.58—0.62 forint darabonként. Baromfipiac: Élőbaromfi: tyúk 10 —11, csirke 10—11.30, hízott liba és kacsa 13—14, hízott pulyka 11—42 és gyöngytyúk 10—11 forint kilónként. Tisztított vágott baromfi: csirke 12—14, tyúk 12—13.50, hízott liba és kacsa 14, hízott pulyka 12—13 forint kilónként. Tisztított bontott baromfi: libaaprólék 6, kacsaaprólék 5, libazsírnak való bőr és háj 18, libamáj 24—30, kacsamáj 20—24, libazsír 21 és tyúkzsír 18 forint kilónként.