Kis Ujság, 1949. szeptember (3. évfolyam, 202-227. szám)
1949-09-22 / 220. szám
Ifratovics „"Romeo" palest — Júliája"! — jól most belép. — Nem is olyan titokzatos! — ,jegyzi meg valaki nyilván a „küllemre“ célozva, mikor megjelenik a feketehajú, asztheriás alkatú 28 éves kispolgári szépség. Amit el tud mondani, az sem titokzatos az ismertek után. Az ő szerepe a Rankovics-Rajk találkozó idején csupán annyi lett volna tanúvallomása szerint, hogy Mrazovics kérésére Klein Antal csőszházában elkészítse a 1 „vadászuzsonnát“. Nagyon szomorúnak érezte magát akkor, hogy Mrazovics nem vele foglalkozik, hanem a „vadászvendégekkel.“• Most pedig a legundorítóbb tanúk egyike , Klein Antal következik. Akit büntetlenül hagyott nagy bűnei után, most mégis csak utolért az igazságtévő kéz. Népköztársaságunk államvédelmi hatósága állította elő. Akik netán elfelejtették, ne felejtsék el! Ez a ravasz sváb ügyvédföldesúr volt az, aki lehetetlenné akarta tenni Bajcsy-Zsilinszky Endre nyilvános tiltakozását 1940-ben. Bajcsy-Zsilinszky erélyesen tiltakozott a Telekikormány idején, hogy Magyarország Hitlerék „Antikomintern“-jéhez csatlakozzon. Klein Antal akkor azt mondotta, hogy ő mint anyanyelvéhez hű magyar állampolgár, kötelességének tartja Hitlerék fasiszta „Antikomintern-paktuma“ mellé vonultatni fel Magyarországot és a legerősebben izgatott Bajcsy-Zsilinszky Endre hazafias helytállása ellen. A felszabadulás után felelősségrevonás helyett ilyen múlt után is 300 hold földet hagyott meg neki a „demokrácia nevében“ Pfeiffer is társasága — az a bűnszövetkezet, amely Klein Antal népellenes is hazaáruló politikáját folytatta. Klein Antal most igyekszik a bethleni és gombosi politika földesúri és ügyvéd álkisgazdaképviselőknek parlagias szellemeskedésével, olcsó anekdotázásával mellékútra terelni a paksi találkozó történetét. Azt meri állítani, hogy neki nincs több szerepe e találkozóban, mint Tarisznyás Györgyinek, akinek szerelmi idilljéről szeretne adomázni. Megkért Mrázovics — mondja borízű hangon —, hogy vadászterületemen vadászhasson néhány idegen úrral. Nem tűnt fel semmi más gyanús jel, csak az, hogy a vendégek, akik vadászatra jöttek — vadászzsákmány nélkül jöttek vissza! Ki hiszi ezt el Klein Antalnak, aki összeesküvők és hazaárulók bűne folytán egészen mostanáig megőrizhette vadászterületét Magyarországon? — Zsák a foltját megleli — idézi a közmondást az egyik kisparaszthallgató a kihallgatást követő szünetben. Rankovics és Rajk Hitler után ezt a hitlercsatlóst is megtalálta. Ideje volt, hogy az elnök szünetet rendeljen el ezután a szennyeslelkű ember után, aki egymagában is elég híven képviseli azt, aminek visszavonhatatlanul el kell múlnia, hogy új és szebb ország épüljön. Nagy Tibor Hogyan szervezték be Rajkot rendőrspiclinek A Népbíróság különtanácsa kedden reggel folytatta Rajk László és társai bűnügyének tárgyalását. Jankó Péter tanácselnök néhány perccel kilenc óra után megnyitotta a tárgyalást, amelyen sor került a tanúk kihallgatására. Elsőnek dr. Bokor Lajos nyug. rendőrkapitány, Rajk László sógora állt a különtanács elé. Elmondta, hogy Hetényi Imre főkapitányhelyettes 1931-ben szervezte be rendőrbesúgónak Rajk Lászlót. Abban az időben Rajkot őrizetbe vették röpiratterjesztés miatt s az volt a szabadulás ára, hogy aláírja azt a nyilatkozatot, amelyben besúgásra kötelezi magát. A nyilatkozat aláírásánál jelen voltak a tanún kívül Hetényi és Zdeborszki- Borszéki Oszkár detektívcsoportvezető. A nyilatkozat tartalma körülbelül ez volt: „Alulírott Rajk László kötelezem magamat, hogy minden tudomásomra jutó olyan esetet, amely a bolsevizmusra, illetőleg a kommunista forradalom magyarországi előkészítésére vonatkozik, bizalmasan, haladéktól amit fel fogok jelenteni a rendőrség politikai osztályának." 1932 nyarán Rajk újra őrizetbe került, a tanú interveniált Sombor- Schweinitzer rendőrfőtanácsosnál, akiörölte vele, hogy Rajk nemcsak név■ges agent provokatőr, hanem ebben minőségben aktív tevékenységet is sejt. Schweinitzer megnyugtatta a tanút, hogy Rajkot úgysem fogják súlyosan megbüntetni, de osztoznia kell társai sorsában, mert különben kiderülne provokatőr mivolta. Elmondta még a tanú, hogy 1936 tavaszán Schweinitzer a csehszlovákiai és magyarországi kommunisták közötti futárszolgálat felderítésére Rajk Lászlót szemelte ki , a tanú juttatta ki Rajkot Szlovákiába. A következő tanú Borszéki (azelőtt Zdeborszki) Oszkár nyug. rendőrnyomozó ezredes, aki Hetényi titkára volt és bizalmas ügyeket intézett számára. Elmondta, hogy 1931-ben jelen volt, amikor Hetényi Rajkot felszólította a besúgó szolgálatra. Rajk beleegyezett és azt mondotta, alkalmasnak érzi magát arra, hogy a politikai rendőrségnek titkosszolgálatot teljesítsen. Ekkor történt a nyilatkozat aláírása. A tanú legjobb emlékezete szerint Rajk Lászlót még aznap szabadon bocsátották. A következő héten Hain Pétertől hallotta a tanú, hogy Rajk besúgása révén sikerült a főiskolások illegális csoportját felgöngyölíteni s Hain Péter ezzel kapcsolatban a Schöpflin nevet emlltette. Rajk besúgása révén kiemelt a rendőrség egy kőbányai illegális nyomdát, majd 1935-ben Rajk befurakodott a MÉMOSz sztrájkbizottságába, ahol Hain Péter megbízásából kiprovokált egy tüntető felvonulást. A tüntetés és a nyomában kitört sztrájk likvidálása során kétszáz munkás került rendőri eljárás alá. A volt sopronkőhidai ügyész vall Rajkról Ezután dr. Jánosi Ferenc volt hadbírószázados kihallgatására került sor. A tanú tagja volt a Szálasirémuralom idején a vezérkar főnöke bíróságának. 1945 március közepén, mint ügyész a vádat képviselte Sopronkőhidán az ellenállási mozgalom egy csoportjának ügyében. Ezen a tárgyaláson a vádlott Rajk tagadta, hogy ő bármikor is baloldali, ellenállási mozgalomban működött volna. Hivatkozott múltbeli hasznos és értékes szolgálataira is Kérésére a bíróság kihallgatta testvérbátyját, a miniszteri jogkörrel felruházott államtitkári minőségben levő Rajk Endrét. Ez a Rajk Endre felelőssége teljes tudatában kijelentette, hogy Rajk László nem folytatott semmilyen baloldali tevékenységet és igazolta, hogy Rajk László már 1931-től kezdve Szálasiig bezárólag, Szálasi alatt is tevékenységet fejtett ki a rendőrség részére. Elnök: Ön a haditörvényszék elnökétől milyen utasítást kapott ebben az ügyben mint a vád képviselője? Jánosi: Közvetlenül a perbeszédek előtt kaptam egy utasítást arra vonatkozóan, hogy csak röviden foglalkozzam Rajk Lászlónak az ügyével és különösképpen arra utasított, hogy ne foglalkozzam a perbeszédben Rajk Lászlónak a politikai rendőrséggel való kapcsolatával. Elnök: A fasiszta bíróság ezek után milyen ítéletet hozott Rajk ügyében és milyet a többi vádlottaknak az ügyében, akiket ugyanakkor vontak felelősségre, mint őt? Jánosi: Ebben az ügyben Rajk Lászlót felmentette a hazaárulás vádja alól, a többi vádlottra vonatkozóan igen súlyos büntetést szabott ki, részben halálos büntetést, részben pedig a legsúlyosabb szabadságvesztés-büntetést, életfogytiglani fegyházat. Rajk üzenete Schweinitzernek Az elnök ezután Stolte István kihallgatását rendelte el. Ez a tanú az amerikai titkosszolgálat, pontosabban a CIC, a Counter Intelligence Corps, munkatársa volt 1945 májusától 1947 szeptemberéig. Sopronkőhidán fogolytársa volt Rajknak s amikor a szovjet csapatok nyomása miatt kiürítették Sopronkőhidát, együtt meneteltek Németországba. Rajk ekkor már számított szabadulására és megkérte a tanút, hogy keresse majd fel dr. Sombor-Sweinitzer Józsefet és adja át neki üzenetét, hogy G. Rajk László visszatér Budapestre. A tanú ismerte Rajk trockista múltját és rendőrségi kapcsolatait s így világos volt számára, hogy ez a kérés az amerikai titkosszolgálattal való kapcsolat felvételének célját szolgálja. 1946 januárjában meg is találta Scheinitzert a CIC traumsteini irodájában. Schweinitzer és főnöke, az amerikai Mr. Crodwell faggatták a tanút, hogy váljon képes lesz-e Rajk arra, hogy tartósan kiemelkedő szerepet vállalhasson a magyar kommu- 3 (Csütörtök, szeptember 22) nista pártban. Mr. Crodwell köszönetét fejezte ki a tanúnak és kijelentette, meg fogják találni a módját, hogy Rajk üzenetét hasznosítsák. Rajk államtitkára minisztere árulásáról A következőkben dr. Szebenyi Endrét hallgatták ki tanúként, aki elmondta, hogy 1946 végén és 1947 első harmadában az államvédelmi osztályon Donáth és társai összeesküvési ügyét nyomozták. Rajk, mint belügyminiszter személyesen vezette a nyomozást, amelynek során súlyosan terhelő adatok mutatkoztak Bartha Albert vezérezredes, akkori honvédelmi miniszter, valamint Nagy Ferenc miniszterelnök fia, ifj. Nagy Ferenc, akkori washingtoni követség attaséval szemben. Rajk László mindkét ügy jegyzőkönyveit magához vette és utasította közegeit, hogy az említettekkel szemben a nyomozást ne folytassák. 1947 februárjában Rajk közölte Bartha Alberttel, hogy ellene terhelő adatok vannak, ajánlotta neki, hogy mondjon le honvédelmi miniszteri állásáról. Ez megtörtént és Bartha később megszökött az országból. Ugyancsak 1947 februárjában Rajk felkereste Nagy Ferenc miniszterelnököt és közölte vele, hogy a nyomozás terhelő adatokat produkált ifj. Nagy Ferencre nézve. Ennek az lett a következménye, hogy amikor a magyar kormány ifj. Nagy Ferencet Budapestre visszahívta, az nem tért vissza, úgyhogy a kormány később meg is fosztotta állampolgárságától. Az elnök kérdésére elmondta a tanú, hogy az összeesküvő dr. Szentiványi Domokos lakásán lefoglaltak annak idején egy brosúrát, amely súlyosan terhelő adatokat tartalmazott Rajk Lászlóra vonatkozóan is. Szentiványi arról ír ebben a bekezdésben, hogy a kormányon belül Rajk vezetésével működik egy nacionalista csoport. Rajk ezt a brosúrát magához vette és elvonta a nyomozás alól. Egy másik gyanúsított lakásán lefoglaltak egy levelet, amely arról szólt, hogy egy ellenforradalmi csoportnak a vezetője Nagy Ferenc, tagjai pedig Gyulai, Jaczkó, Hám Tibor, Saláta Kálmán és mások. Rajk ezt a levelet is magához vette és elvonta a bizonyítási eljárás alól. Elnök: Mit tud Rajk Lászlónak a jugoszláv hírszerző szervekkel folytatott együttműködéséről"? Szebenyi: Rajk közölte velem, hogy egyik fő feladatának tartja, hogy a legszorosabb viszonyt teremtse a Jugoszláviát képviselő szervekkel. Szerinte Jugoszlávia a népi demokrácia mintaképe és Tito Jugoszláviájának mindinkább vezető szerepe van és lesz úgy a Balkánon, mint Közép- Európában. Közülte, hogy megbeszéléseket folytatott Cimil Obrad ezredessel és Brankov Lázárral, akiket mindenféleképpen segíteni fog munkájukban és minden olyan információt, amire nekik szükségük van, meg fog adni. Engem utasított, hogy amennyiben Brankov hozzám fordul, még a bizalmas adatokat is szolgáltassam ki neki. Elnök: ön saját személyében milyen államtitkokat szolgáltatott ki a jugoszláv hírszerző szerveknek? Szebenyi: Rajk László utasítására több esetben továbbítottam államtitkokat képező iratokat vagy információkat Brankovnak és másnak. A tanú fel is sorolja, hogy mikor milyen adatokat adott át a jugoszláv hírszerzőknek. Kihallgatása végén elmondta, hogy 1947 tavaszán Brankov követelésére Rajk eltávolíttatta a magyar-jugoszláv határszélről azokat a magyar állampolgárságú személyeket — hetven magyar családot —, akik az UDB, a jugoszláv államvédelmi szerv adatai szerint ellenségesen viszonyultak Tito Jugoszláviájához. Jelen volt a tanú Rajknál akkor is, amikor Rajk egy Bozsanics nevű jugoszláv rendőrezredesnek egy dossziéban átadta az államvédelmi szerv és a belügyminisztérium felépítésére, kádereire és munkamódszerére vonatkozó bizalmas adatokat. Dr. Tarisznyás Györgyi kereskedelmi iskolai tanárnőt hallgatták ki ezután tanúként. Elmondta, hogy Mrázovics jugoszláv követtel Klein Antal vadászterületén, a Paks melletti Biritó-pusztán ismerkedett meg egy vadászaton, 1948 januárjában. Később a lengyel követség fogadásán a Park Klubban jött össze Mrázovicscsal és jóbarátságba kerültek. Pakson és Pesten kölcsönösen meglátogatták egymást. 1948 szeptemberében, amikor az iskolából hazafelé jött, találkozott Mrázoviccsal, aki panaszkodott, hogy figyelik és megkérte a tanárnőt, beszéljen Klein Antallal, tegye lehetővé, hogy a legközelebbi napok egyikén néhány barátjával lejöhessen vadászni Biritó-pusztára. Együtt átmentek a Bauman-féle vendéglőbe, ott találták Klein Antalt és megbeszélték vele a vadászatot. A megbeszélés szerint a legközelebbi napok egyikén Klein Antal homokfutókocsijával várakoztak a szekszárdi úton a 116-os kilométerkőnél, míg megérkezett Mrazovics autója, amelyből a követ és egy zöld tódenkabátos, sötét szemüveget viselő férfi szállt ki. A rendőrségi szembesítés során tudta meg, hogy az illető Rajk László volt külügyminiszter. Gyalog mentek a csőszkunyhóba, ahol egy körülbelül 40 éves, középmagas termetű férfi várakozott vadászruhában és vadászpuskával. — Mrazovics arra kért — folytatta a tanú —, hogy én maradjak a kunyhóban és készítsem el az uzsonnát. Nekem feltűnő volt, hogy ezt a férfit sem mutatta be, mint ahogy, amikor az autóból kiszálltak, a másikat sem. Ők azután a kunyhó előtt fel-alá sétálva beszélgettek s a kunyhótól távolabb is. Ha néha a közelembe jöttek, akkor hallottam, hogy az egyik férfi valamilyen szláv nyelven beszélt. Biztosan tudom, hogy nem oroszul, valószínűleg szerbül. A zöld lódenruhás férfi magyarul beszélt és Mrázovics tolmácsolt kettőjük között. Feltűnő volt, hogy távolabb áll másik két férfi vadászpuskával. — Mikor a kőzetembe értek néha, néhány szót megértettem a beszélgetésükből, például azt, hogy Mrázovics Jugoszláviáról beszélt és azt mondta, hogy cselekedni fel. A másik férfi, az az ismeretlen férfi, ezen a szláv nyelven beszélt, úgyhogy az ő kijelentéseit nem értettem. A zöld lódenruhás férfi magyarul beszélt. Azután valami Pálffyról is beszéltek, akiből hadügyminiszter lesz. Többször hallottam említeni Rákosi és Farkas miniszterek nevét is. Miután befejezték a beszélgetést, bejöttek a csőszkunyhóba és ott pár falatot ettek. Mrázovics látva, hogy én nagyon kedvetlen vagyok, hozzám fordult és velem kezdett el beszélgetni. Azután visszafelé indultunk el a kocsihoz, az ismeretlen férfi pedig a két kísérőjéhez ment és együtt indultak el Csámpa puszta irányába. Amikor a kocsi már elment, megmondtam Mrázovicsnak, hogy úgy érzem, ő nem is akart vadászni, csak találkozni akart valakikkel és ha csak azért kellettem ott, hogy kirándulás jellegét kölcsönözze a vadászatnak, illetőleg azt mondtam, hogy felesleges volt engem oda hívni, mert úgy látszik, ő nem velem akart találkozni, hanem más célja lehetett ezzel. Mrázovics mentegetőzött és azt mondta, hogy a kunyhónál álló zöld lodenruhás férfi neki régi ismerőse és úgy elbeszélgettek, hogy a vadászairól meg is feledkeztek. Azután felültünk a kocsira és Klein Antal visszavitt a szekszárdi országútra, ahol Mrázovics és Rajk László beültek az autóba. Mielőtt elindultak volna, Mrázovics létrehívott engem és azt mondta, hogy ne szóljak erről a találkozásról senkinek. Én akkor ingerült voltam és azt mondtam neki, hogy teljesen felesleges volt engem elhoznia, mert úgysem az én társaságom volt neki fontos. Ezután elindultak Pest felé, én pedig felültem Klein Antal kocsijára és bementünk Paksra. Az elnök felmutat a tanúnak egy fényképet, amelyen Tarisznyás Györgyi felismeri a csőszkunyhónál várakozó férfit, Rankovics jugoszláv belügyminisztert. Tarisznyás Györgyi elmondja a paksi találkozót 1949 szeptember 16-tól Tartós békéértTM*^"", népi demokráciáért! MLV t. r.%- ■■ v *»»■- »: ■■ Hetenként Jelenik meg A demokrácia és a béke harcos lapja új megjelenési formájában még több útmutatást, még több híranyagot nyújt olvasóinak Egyes számára: 50 fillér Előfizetés negyedévre: 6'— fermnt Előfizetéseket felvesz a kiadóhivatal: Budapest, Vill., József* körút Tel.: 220—003, 220—001 Cseresnyés ellenőrizte Rajk hűségét Titóék iránt Ezután következett Cseresnyés Sándor tanúkihallgatása. Ez a tanú az angol kémszolgálatnál, 1944 januárjában a lélektani hadviselés osztályához került s ott teljesített szolgálatot 1946 októberéig. Olaszországban került kapcsolatba a jugoszláv OZNA-val. Az angol és jugoszláv szolgálattól kapta azt a megbízatást, hogy Budapesten keresse fel Rajk Lászlót, akivel még 1937 őszén ismerkedett meg Spanyolországban, ahol mindketten a nemzetközi brigád önkéntesei voltak és együtt voltak francia internálótáborban is. Ezeken a helyeken Rajk trockista aknamunkát folytatott, maga köré gyűjtötte a szovjetellenes, demokráciaellenes és kommunistaellenes elemeket. Az internálótáborokban lévő jugoszláv önkéntesek sorában ott volt Koszta-Nagy jelenlegi jugoszláv altábornagy, Max Milles mostani vezérőrnagy és mások, akik ugyancsak trockista csoportokat szerveztek. Rajk László kapcsolatban állt a francia Deuxième Bureauval,, a francia titkosszolgálattal és többízben kijárt a gyűjtőtáborból a kémhálózat helyi vezetőjéhez. Elnök kérdésére elmondta, hogy Magyarországra hazatérve felment Rajkhoz a belügyminisztériumba, őszintén megmondta neki kémkapcsolatait és Rajk megbízta őt a belügyminisztérium sajtóosztályának vezetésével. Legfőbb feladat volt, Rajk személyének és személyes politikájának országos méretű propagálása, s ugyanakkor Rákosi Mátyás, Farkas Mihály és Gerő Ernő jelentőségének a háttérbe szorítása. Ezután így folytatta: Rajk László gyűlölte a munkásosztályt, megtöltötte a belügyminisztériumot volt reakciós, horthysta köztisztviselőkké, csendőr- és rendőrtisztekkel, mert tudta, hogy ezek készséges eszközei lesznek az ő felforgató terveinek. Fischer Gyulát, aki 1944-ben egy munkásszázad parancsnoka volt, az elnöki főosztály vezetőjévé nevezte ki, — a városi ügyosztály dr. Zilahi László dúsgazdag nagypolgár kezében volt. Ez a miniszteri tanácsos Rajk távozásával egyidejűleg Párisba szökött. A rendőrségen hasonló volt a helyzet: Rajk kedvencei, Korondy és mások ezredesi rangban vezették a rendőrségi osztályokat. Elnök: Rajk Lászlóval kapcsolatban ön a jugoszláv kémszolgálattól milyen feladatokat kapott és hogyan hajtotta ezeket végre? Cseresnyés: Azt, hogy tudakoljam meg Rajk Lászlónak hűségét, Rajk Lászlónak barátságát Jugoszlávia iránt. Én Rajk Lászlóval baráti viszonyban voltam és többízben beszélgettünk és meggyőződtem arról, hogy Rajk László gáldásnélküli híve Titónak, Tito kormányának, Tito rendszerének és ugyanakkor gyűlölettel viseltetik a magyar kormány vezető személyiségeivel, a magyar népi demokráciával szemben. 1947 decemberében például Rajk LászlóUtóról azt mondta, hogy Tito zseniális államférfi, lángeszű stratéga, olyan személyiség, akire az egész világ hódolattal tekint. Röviddel ezután megkérdeztem őt, mi a véleménye a jugoszláv kormány bel- és külpolitikájáról. Rajk László azt mondta, hogy tökéletesen egyetért ezzel és azt mondta, hogy a magyar kormány kül- és bemotifikáját is ilyen vonalon, jugoszláv mintára kellene vinni. Rajk László gyűlölettel beszélt a magyar kormány egyes személyiségeiről, különösen kifogásolta azt, hogy a magyar kormány, a magyar politika intézését többek között elsősorban Rákosi Mátyás, Farkas Mihály, Gerő Ernő, stb. végzik. Holott, Rajk László van hivatva arra, hogy Magyarország sorsát, Magyarország politikáját irányítsa és vezesse. A 300 holdas Klein : Ezután Klein Antalt hallgatták ki, aki elmondta, mikor és milyen körülmények között ismerkedett meg Mrázovics követtel, és hogyan történt a vadászat megbeszélése. Elnök: Milyen benyomást tett Önre az egész „vadászat“? . Klein: Kérem, amikor ők elmentek vadászni és kettő, kettő és fél óra múlva visszajöttek vadászzsákmány nélkül, akkor kezdett nekem az egész dolog gyanús lenni. (Mozgás a hallgatóság soraiban.) Gyanús lett azért, mert azt a zöldruhás, feketeszemüveges férfit nem mutatták be nekem, legalábbis nem érthető módon, tehát nem tudtam, hogy az kicsoda. Ez nekem már gyanús volt. Gyanússá vált azután az, hogy Budapestről eljönnek vadászni és az egész vadászat nem tart tovább, mint két, két és fél óráig. Gyanússá vált azzal is, hogy egy elég vadbő vidéken visszajönnek minden vadászzsákmány nélkül. Azonban lehetetlen volt és kényes dolog volt akkor őt megkérdeznem, hogy tul^doalfcépj*« ml Ji Mit itt. fijxü* nfa! a „vadászatból tem őket, felszálltak az autóra, elmentek. Én akkor Tarisznyás Györgyit bevittem és láttam, hogy ő is kedvetlen. Kérdeztem: hát mi volt és kik voltak ezek, ki volt, mi volt? Ő azt mondotta, ő sem tudja, mi volt, neki is ez elég kellemetlen, ezt mondta, nem tudja, hogy itt mi volt tulajdonképpen, mert itt nem volt vadászat. Ennyit mondott, Mrázovicsot többé nem láttam. Elnök: Rajk Lászlónak milyen szerepe volt ezen az úgynevezett vadászaton? Klein: Kérem, én Rajk Lászlót nem ismertem, nem ismerem, soha nem láttam. (Derültség.) Elnök: Csend legyen! Klein: Most hatóságilag szembesítettek vele, akkor ismertem fel benne azt a férfit, aki akkor Mrázovicscsal zöld lódenkabátban és szemüveggel ott volt. Elnök: Most is felismeri benne? Klein Antal (hosszasan végignézi Rajk Lászlót és társait): Igen! A stótók röná sciatóat vodtó tó