Kis Ujság, 1950. április (4. évfolyam, 77-100. szám)
1950-04-23 / 94. szám
ASSZONYOKNAK EGYRŐL A MÁSRÓL Édes Ilonám, egyáltalán nem haragszom rád azért, hogy most meg már a szomszédod gondja-bajával is engem terhelsz — mint írod. Hogy is haragudnék, amikor a szomszédod a leveled szerint nagyon helyes kis fiatalasszony és éppoly helyes a két kis gyereke, a hároméves kislány és a másfél éves kisfiú. Boldogan adok az asszonykának tanácsot, hogyan öltöztesse mai modern a legpraktikusabban, legcsinosabban és lehetőleg a legolcsóbban a két kisgyereket. A gyerekruha kérdése nagyon is fontos. A lényeg az, hogy ne kerüljön sokba, ne kelljen belőle sok, ne piszkolódjék nagyon és könnyű legyen a mamának azt tisztán tartani. Ezek a szempontok igen jól érvényesülnek ma a pesti gyerekek öltözködésében. Barátnőd gyermekeinek életkorában levő kisfiúk, kislányok itt Pesten egyaránt bő kis pantallócskát hordanak, ez a hosszúnadrág amolyan kötényformaszabású, vagyis vállpántok tartják, akár egy női kötény. Szövetből vagy lenvászonból készül, legjobb barna vagy szürke színben, ezek a színek legkevésbbé piszkolódnak. A hosszú nadrág játék közben jobban, megvédi a gyerek lábaszárát a portól, piszoktól, mint a rövid. Meg aztán olyan mulatságosan csinosak benne az apróságok. Persze, a kislány komolyabb, ünnepélyesebb alkalomra hordjon csak kis szoknyát. Ingecske helyett a mai gyerekek úgynevezett bébifonálból készült, japán szabású, hosszú ujjú, vagy melegebb időre már rövid ujjú kis pullóverfélét hordanak, ami lehet csíkos, vagy mintás, vagy élénk, friss egyszínű. Ezek a bébifonálból, akár otthon készült kis pulóverfélék levegősek, szellősek és az inggel szemben megvan az az előnyük, hogy gyorsan és könnyen moshatók és nem kell nasalni őket, meg szárítják és már fel is adhatjuk. És nem gyúródnék, mint az ingecskék. Ha hűvösebb van, a játszó gyerekre a nadrághoz, pulóverhez ráadunk még egy kis kardigánt, amit köthetünk vagy köttethetünk nefripamutból vagy bármiféle bontott pamutból. Sétára, ünnepélyesebb alkalomra fehér pikekabát a szép, jó bő szabással, pubigallérral, a kislányoknál a pubigallér alatt még egy pollerinnel, a kisfiúké hátul dragonos lehet. Hozzá kis kötött zsákkésapka, lányoknak kis kalapácstea, elragadó egy ilyen kis kölyök. Ezek után térjünk át saját ügyetekre. Ha sok bosszúságtól akarod megkímélni magadat, de még inkább szeretetreméltó férjedet, akkor nyomatékosan felhívom figyelmedet, hogy nyitott káposztát, azzal szépen ledörzsölöd, lehetőleg kétszer-háromszor, de mindig újból friss káposztával, aztán nyitott ablak mellett vagy erkélyen vagy udvaron, mert túl illatos, teljesen megszárítod, utána jól lesöpröd. Aztán a szőnyeget terpentines újságpapírok közt összegöngyölöd, a begöngyölt szőnyeget pakolópapírba becsomagolod és spárgával jól átkötöd, ügyelve arra, hogy rés ne maradjon, mert amely ezen azonnal utat találna féltett szőnyegpólyád bensejébe. Örülök, hogy a múltkoriban, ajánlott ételeim ízlettek az uradnak is, neked is. Igyekszem mindig olcsó, általánosan nem ismert, vagy általánosságban nem úgy ismert ételrecepteketküldeni, mert magamról tudom, milyen kedves öröm egy-egy új étel vagy egy régi étel új főzési módjának a kipróbálása. Most megint egy egyszerű, de nagyon jó kis ételről írok és talán kedvetlenül, immelámmal fogod olvasni, de ha egyszer megpróbálod és főzöl ilyet, nem bánod meg. Ez az étel a tüdő egy nagyon jóízű fajtája. Borjú- vagy sertéstüdőt a szívvel együtt sós vízijén puhára főzünk. A levéből elveszünk és 8—10 deka rizst ebben a lében megfőzünk. Fél fej hagymát zsírban megdinsztelünk. Most a tüdőt ledaráljuk, hozzátesszük a megfőtt rizst és hagymát, jól összekeverjük és egy kizsírozott, tűzálló vagy rendes lábasban sütőben egy kissé megsütjük, éppen csak hogy egy kicsit az égése átforrósodjon. Savanyúságot adunk hozzá. Remek könnyű étel, a tüdős hurkára hasonlít, csak sokkal könnyebb, nem győz az ember eleget enni belőle. S ilyenkor, tét múltán van egy külön kedvesség benne: visszaidézi a disznótoros ebédek vagy vacsorák emlékét — anélkül, hogy megterhelné az ember a gyomrát Valami jó kis tészta illenék utána, mondjuk például a gyümölcsöspiskóta Ez így készül: három egész tojást negyedkiló cukorral jól elkeverünk, hozzáadunk egy sütőport és 2 deci tejfölt, a deka apróra vágott vajat vagy margarint, és annyi lisztet, hogy olyan keménységű legyen, mint mondjuk a nokkedli tésztája. Kizsírozott, kitisztezett tepsibe tesszük és télen eltett kompóttal, gyümölcsérés idejétől kezdve pedig bármilyen idény-gyümölccsel szórjuk be a tetejét. Lassú tűznél sütjük. Ebben a tésztában a könnyűség az üdeséggel párosul. Olyan jó, tavasszias az egész. Plá, szívem, sietek, le ne késsen a postáról ez a levél. Csókol Panni nagymosás előtt rendkívül szigorú szemlét tarts a mosásba kerülő holmi felett, kétféle szempontból és pedig először: mi van a gombokkal? — másodszor: nem szakadt, nem rongyos-e valami? Minden gombot, amely úgy érzi, hogy ttrár befejezik az illető holmin, például azon az ingen vagy ágyneműn földi pályafutását és szemmeláthatólag meg akar válni a helyétől, azonnal tűvel, cérnával, gyors kezekkel kényszerítsd ott maradni a helyén, mert a mosás a legragyogóbb alkalom az ilyen szemérmetlenül megszökni készülő gomboknak arra, hogy szökési tervüket végrehajtsák és aztán nincs bőszítőbb, mint amikor munkájába siető férjed hajnalok hajnalán azt veszi észre, hogy a frissen, felvett ingének a kezelőjét nem tudja begombolni, mert hiányzik a gomb, vagy hogy az alsónadrágját a gomb csak legfeljebb addig tudja tartani, míg éppen leér a lépcsőháziban a kapuig. Ugyanez áll a szakadásokra, festésekre is: még egészen kicsi talán a lesi és az ágyhuzaton, amikor mosásba kerül, de mosás után már egy barlang szájához hasonlít, mely csak arra vár, hogy majd alvásnál gyanútlan lábadat elnyelje, mert úgy megnőtt közben a jótékony meleg víztől, szappantól, dörzsöléstől, sikálástól. Orvosi szóval a betegségek terén preventív gyógymódnak nevezik ezt, megelőző gyógyításnak, amit e pár sorban fehérneműk ügyében neked ajánlottam. Szeretném felhívni figyelmedet, hogy nemsokára elkövetkezik az a nap, amikor a jó háziasszony felszedi és elrakja a szőnyegeket még pedig teszi ezt két okból: kímélni akarja őket, mert télen a szőnyeg melegíti, barátságossá teszi a lakást, nyáron azonban erre már nincs szükség, aztán meg nyáron a nyitott ablakok mellett jobban, lepi a szőnyegét a por, sokszor kellene kiporolni és sokkal könnyebben beleesik a moly. Persze, csak a szebb, értékesebb szőnyegekre gondolok. Tehát a melegebb idő beálltával a szőnyeget jól kiporolod — vagy ha van, jól kiporszívózod —, •Itzfáp, veszet-' írdP« ------- ■— Kis Ujste Százezer példányban jelent meg a Szovjet Kultúra legújabb, negyedik száma. Az első számból, amelyet a nagy Sztálin 70-ik születése napjára adtak ki, ötvenezer példányt nyomtak. A példányszám négy hónap alatt megnyégyszereződött. Ez annyit jelent, hogy a dolgozók, a magyar értelmiség, a faun egyre szomjasabb érdeklődéssel fordul a Szovjetunió felé. Ismerni akarja a klasszikus orosz és a szovjet irodalmat — amelynek egyik legjobb közvetítője és népszerűsítője a Szovjet Kultúra —, ismerni akarja azokat az írókat, akik a legnagyobb megértés hangján fordultak a cári idők megalázottjai felé s ismerni akarja az új szovjet írókat, akik a jövőt építik, a jövőbe vetik vigyázó szemüket s az ember új társadalmának legjobb ábrázolói. Azt jelenti ez a százezer példány, hogy a magyar dolgozó feszült kíváncsisággal fordul a Szovjetunió nagy, természetátalakító tervei felé, amelyek egész országrészek új arculatát rajzolják ki. Jelenti ez a példányszám azt, hogy a magyar képzőművészek, a magyar színészek, a magyar szobrászok szomjasan keresik, vizsgálják a szovjet képzőművészet és színművészet forrásait, munkamódszerét, ábrázolási módját, tárgyválasztását, színeit. A Szovjet Kultúra eddig megjelent mind a négy száma szép, gazdag műmelléklettel tárgyalta a szovjet képzőművészet ügyét. A folyóirat hatalmas példányszáma azt is mutatja hogy a fizikai dolgozók megértették: a tudás fegyver s hatalmukat csak úgy tarthatják meg, ha szüntelenül tanulnak és tovább képezik magukat. A Szovjet Kultúra ugyanis keresetlen és közvetlen szavakkal tárja elénk a szovjet munka új módszereit; a Szovjet Kultúra minden olvasóval megérteti , mert egyszerű nyelven beszél — miért forradalmi példájd az ipar történetében a moszkvai esztergályosok új gyorsvágási módszere. E gazdag ismeretek terjesztését tovább végzi a már százezer példányban megjelent új szám is. A negyedik szám valóban méltó már ahhoz a nagy ügyhöz, amelyet képvisel. Ünnepi köntöse, gazdag tartalma, gondos szerkesztése méltóvá teszi ahhoz a nagy szellemi és anyagi kultúrához, amely a nagy Szovjetunióból többek közt e folyóirat hasábjain is áramlik felénk. Nagyon fontos, hogy a Szovjet Kultúra a legfrissebb szovjet eseményeket tárgyalja s szerkesztése olyan friss, hogy új számában már részletes méltatásokat és ismertetéseket olvashatunk a legújabban a Szovjetunióban megjelent új regényekről, részletes tudósítást a nemrégeni Sztálin-díjakról, a díjakkal kitüntetett művészekről s a művészek életművéről. A néhány nappal ezelőtt lezajlót Majakovszkij-évfordulóról már nemcsak magyar méltatást (Békés Istváné) olvasunk, hanem Tyihonovét, amely alig néhány napja jelenhetett meg a szovjet sajtóban. Geraszimov, a szovjet Művészeti Akadémia elnöke, a legnagyobb szovjet festő hosszú tanulmányban mondja el a szovjet művészképzés munkáját. Szállikov cikke a szovjet emberek nagy természetátalakító munkájáról, közel hozza az olvasóhoz ezt a nagy kérdést s a cikkhez mellékelt ábra mindenki számára érthetővé teszi a lenyűgöző arányokat, amelyek közt a Targás-terv megvalósul. Szilágyi Gyula műegyetemi tanár, a magyar és külföldi vízgazdálkodási kérdések nagynevű tudósa az Oh—Arai—Kaspi víziót s vízilépcső világméretű alkotását ismerteti. , Ezek csak kiragadott cikkek a Szovjet Kultúra új számából. A negyedik, százezer példányban megjelent szám ismét két színes műmellékletet ad; az egyik Szerev műve s ez egy meleg hangulatú erdei tórészletet ábrázol. A másik Kotov műve, amely egy szovjet sztarhanovista villanyhegesztő munkásnőt mutat be. Megszűnnek a tejhiány-reklamációk. A kiskereskedők panaszára, a belkereskedelmi minisztérium elrendelte, hogy a TEJÉRT a jövőben tejadagoló géppel mérje ki kannáiba a tejet. A múltban a háborús sérülések folytán a kannák nem voltak alkalmasak olyan mennyiségű tej, vagy tejtermék befogadására, mint amilyenre eredetileg készültek. A minisztérium rendelkezése folytán, amennyiben a feladagoló gép a szükségelt mennyiséget a kannába nem tudná kimérni a kanna sérülései folytán, a kannát kivonják a forgalomból és vidéki telepek részére tejszín és egyéb tejtermék tárolására fogják felhasználni A datty szék UvÁMÁtyára reggel 8 órától este 10 óráig árusít QyÉiüÉs május Utol a MINŐSÉG ÁLLAMI ÁRUHÁZ RÁKÓCZI-ÚT 36 'R Budapesti Képeslapok: Farkasrét és vidéke I . —ttl túl a táj hirte-I A Gellérthegyen rendélyesre változik. Ez a kapuja annak a dombvidéknek, amely a budaörsi szőlőkig és a mohos, tavaszi fényben díszelgő diósdi barackosokig ér. Az idő egy hónappal szinte előbbre jár, májusi íze van a virágportól nehéz levegőnek. A derűs, napfényes település még ma is őrzi egykori rendeltetését s a házak mögött majd’ mindenütt pincék kuporognak púpos gyepháttal, bár a szőlők javarészt már házhelyekké léptek elő az ingatlanok ranglistáján. A még termő szőlők közepén azonban zárva vannak a vasalt pinceajtók és taplósipkás öregemberek járnak a tőkék körül csattogó ollókkal, nemkülönben csattogó bőrpapucsaikkal, amely viselet a vincelléri tevékenységnek talán azóta előírt kelléke, mióta az első vesszőket elduggatták a szelíd hegyoldalakon. Ezen passzionátus hajlamú öregemberek időnként üveghébérrel jelennek meg a pinceajtóban és a napvilágnak fordítván a ravasz borlopót, szakértő hunyorgással mustrálgatják a sillert és a muskotályt. Dong a fakalapács a tavaszi átfejtéshez előirányzott hordók oldalán és kedvderítő dallamossággal terjeszti az esemény hírét: — Tum-tum ... tu-tu-tum ... . . . „ sem az a komor kert A Temető Farkasréten, mint másutt. A bennszülött, akinek beszédén egy kis dunántúli beütés érzik, falusias bölcsességgel veszi tudomásul, hogy itt van. A nénikék ott horgolják és kötik azokat a soha véget nem érő harisnyákat és óriáskígyóra emlékeztető sálakat, amelyeket alkalomadtán elajándékoznak a megilletődött családban. A család azután szépen és gondosan elrejti a maimmit méretű skimfliket, a nénikék ravaszdi pislogással tudomásul veszik és rendületlenül kötnek és horgolnak tovább, miközben bizalmas barátságra lépnek a ketlemetes fekvésű sírkerttel. Meredek IS,Sis rajta különös kettős ereszkedik alá minden délután. Egy kis szürke csacsi, amely olyan kicsire született, hogy a két fülével bátran betakarózhatna, ha megszokta volna a paplanviseletet. Hátán kétoldalas kosár, az egyikben kimustrált benzineskanna, a másikban egy vászonszütyő. A csacsi előtt, mint vezető és felügyeleti szerv, ritka szép, fekete farkaskutya baktat, szájában a csacsi kötőfékjével, nyakszíján kis bőrerszénnyel, amely pénzt és papírra vetett üzenetet tartalmaz. A kutya engedelmes útitársát a fűszeres boltja elé vezeti, aholis két határozott hangú vakkandással jelzi, hogy megérkezett. A fűszeres kijön, leveszi a kutya nyakáról a bugyellárist és pápaszemén át tanulmányozza az üzenetet, amelyet Antal József nevezetű állandó vevője küldött. Antal József a második világháborúban, büntetőszázadban vesztette el mindkét lábát. Foglalkozására nézve cipész, aki fenn a hegyen gyakorolja a mesterségét. A világgal való összeköttetésére szolgál a kutya és a csacsi. A benzineska imát mindenekelőtt megtöltik friss vízzel, a szütyőbe pedig belekerül egy cipó, némi zöldség, a Közért hússzékből egy derék darab leveshús, az egész bele a házikosár másik nyílásába. A fekete juhászkutya ismét szájába veszi a kötőféket, a csacsi bölcs humorral megbillenti óriási füleit, nehogy neveletlenség címén panaszt emeljenek a gazdájánál és mennek vissza a hegyre. A vevők közt, akik szép emberi türelemmel várakoztak, míg a négylábú menetoszlop megkapta a magáét, tudni vélik, hogy Antal József nem valami világtól elvonult komor remete, szó sincs róla. — Annyi annak a könyve — mondja egy bácsika —, mint egy tudósembernek, vagy még több. Egész nap csattogtatja a lábszijjat, este meg kiül a kis háza ajtajába és lámpafénynél éjfélig is olvas. A szomszédok sem kerülik el s ha levállik a vincellérpapucs sarka, hát Antal József nemcsak visszaszögeli akkurát módon, de okos, jó szóval is ellátja a klientúrát. A csacsin és a kutyán kívül szolgálatában áll egy pár örvösgalamb, egy fejőskecske, továbbá egy szajkómadár, amellyel ingerkedni szokás, mivel kolerikus természete van a madárnak és olyankor néhány jóízű emberi jelzőt szokott megereszteni a tréfacsináló rovására. Ebből is látni, hogy elégedett és derűs kedélyű emberek lakoznak a Farkasréten, de még tovább is, ama budai végeken, amelyek büszkén vallják már magukat budapestinek, mióta kerületi státusba emelkedtek Nagybudapest megteremtésével. Nem minden mosolygás nélkül emlegetik ama tősgyökeres bennszülött esetét, akinek gyümölcsös kertje és lakása már túlesett a régi gőgös ...székesfővárosi“ mesgyén s aki úgy adta tudtára a világnak nagybudapesti polgárrá történt bekebelezését, hogy kapujára szép kis névtáblás szépkrisztell, amelyen a név alatt ez állt: Nagybudapesti lakos. Mert vannak itt sokan, ezen a nagy hullámos földdarabon elszórtan, akik munkájuk, megélhetésük és érzésük szerint pestinek számították magukat, ezzel szemben valamely elbújdosott községházára kellett elutazniok, ha kéményseprést igényeltek volna. A város, amely állandó terjeszkedésében egykor idáig nyújtogatta utcáit és házsorait, azután ridegen magára hagyta lakosait, most gyors szervezéssel és figyelmes gondoskodással emeli magához a régi „zöld perifériát“. A békés nyúltenyésztők és kakasnemesítők, borocskával pepecselő és gyümölcsfákat nemesítő dolgozó emberek már nem a hiú nagyváros árnyékos székén élnek, hanem a nagy közösség közepében, és meghitt világ ez a Farkasrét, ahol az emberek alkalomadtán szívesen játszanak darákot, amely kártyajátékhoz köztudomásúlag kedély és türelem szükséges. Ez azonban inkább őszi és téli szórakozás, tavasszal egyéb izgalmak esnek, mint például Kertész bácsi esete, aki névre és foglalkozásra is Kertész, ámbátor nem főfoglalkozásként, mert Kertész bácsi tisztes nyugdíjat kap az Államvasutaktól, ahol szép darab időt szolgált le, mint mozdonyvezető. Kertész bácsi arról nevezetes, hogy kertjében olyan fejeskáposztákat termel évek óta, hogy egy fejjel ide van egy szélestalpú kerti faliga. Mások is termelnek errefelé káposztát, de mindeddig a nyomába sem léphettek Kertész bácsinak, mivel úgy őrizte a gigantikus káposzták titkát, mint a sír. Van azonban Kertész bácsinak egy fia, aki maga is mozdonyt vezényel az Államvasutak szolgálatában s aki addig-addig magyarázgatta a konzervatív hajlamú káposztarekordernek az embereknek egymáshoz és a termeléshez való új viszonyát, míg Kertész bácsi tintaceruzával hirdetményeketszerkesztett és azokat sajátkezűleg helyezte el szembeötlő helyeken. A plakátok nyomán szépszámú érdeklődő gyülekezett össze a megadott helyen, ahol is magas színvonalú káposztaügyi kongresszus zajlott le. Kertész bácsi felfedte a titkot, sőt magot és palántákat és mellékelt a hasznos útmutatáshoz és jelenleg egész utcasorok lesik a nemes versenyt. Kertes* bácsi birtokában marad-e a káposzta-hegemónia, vagy a megosztott tudás nyomán újabb rekordok születnek, mire eljön a káposztaszüret ideje? ~T ___ i helyét ezzel a kó-A verenges |moig érdemes verseny szelleme foglalta el és azóta nem újság, hogy öt-hat nyilászból alakult szövetkezet minőségi és mennyiségi versenyre hívott egy másik szövetkezetet, míg egy világotjárt forstenyésztő, aki egész kecskenyájat legeltet, olyan kecskefajta kitenyésztésére vállalkozott, amely dús és finom szőrzetet nevel s abból teveszőr minőségű posztót lehet majd gyártani. A várusorméhészeket is elkapta a láz s azóta árgus szemekkel figyelik, hol és mikor, milyen fák, rétek borulnak virágba, hogy ott teremjenek a guruló kaptárakkal. Bizony ez már nem afféle maradi vidék, lazán a városhoz fércelve, nem „kisemberek“ sötétben, sárban fuldokló menedéke, mivel a régi világnak ezt a vállveregető finomkodását is elsöpörte az idő. A farkasréti séta végén az Ördögormon esik a legjobb pihenő. Lágymányos ködös lapályán túl a csepeli kémények erdeje boltozza alá hatalmas füst ívekkel a tavaszi eget. Légvonalban is jó messzire esik, mégis élesen rajzolódik ki minden körvonala. Ott dobog most Budapest szíve, nem a Váci utcán és itt, ezeken a zöld dombokon lélegzik a város tüdeje. Azért ilyen makkegészséges ... Higgadt Vasárnap, április Az „asztalon beton“ — ötletes újítás az útépítésnél A fővárosi útépítések és útjavítások során egyre nagyobb területen kell az aszfaltburkolat alá betonalapot fektetni, hogy az úttest erős és ellennálló legyen. A mind nagyobb forgalom és növekvő terhelés miatt a régi 15 centiméter vastag alapbeton helyett ma már 25 centiméter vastag alapbeton szükséges. Mivel az új alapbetonhoz szükséges kavicsanyag helyszínre való fuvarozása költséges volt, olyan betonkészítési eljárást dolgozott ki Cservenka Andor főmérnök és Paksi Elemér mérnök-technikus, a polgármesteri hivatal II. ügyosztályán, hogy ez új eljárás mellett jóval kevesebb a fuvarozás. „Úsztatott betonénak nevezik ezt az újítást. A régi betondarabokat és egyéb kődarabokat 8—10 centiméter méretű darabokra törik s azokat egy már előre elkészített friss, 10 centiméter vastag betonrétegre helyezik. Az így elkészített alapot erősen locsolják, majd megfelelően kevert betonmasszát terítenek rá, erősen döngölik, míg a 25 centiméter vastagságot ki nem adja.