Kis Ujság, 1950. július (4. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-09 / 157. szám

Megjelent a „Tartós békéért, népi demokráciáért“ legújabb száma A „Tartós békéért, népi demokráciáért" legújabb száma közli R. V. Sztálinnak „A nyelvtudomány néhány kérdéséhez“ című cikkét, melyben I I. Krasenyinnikova-nak válaszol. Közli a lap Franciaország, Németország, Olaszország, Nagybritannia, Hollandia, Belgium és Luxemburg kommunista pártjainak közös nyilatkozatát az úgynevezett Schuman-tervről. A lap vezércikke a koreai eseményekkel foglalkozik. A vezércikk hangsúlyozza, hogy az emberek milliói az egész világon egyhangúlag és határozottan felemelik tiltakozó szavukat az angol-amerikai imperialisták koreai agressziója ellen. A dolgozók, a béke hívei és minden jóakaratú ember megértette az angol-amerikai háborús gyújtogatók nyílt agressziójából, hogy csak egységes tömeges tiltakozó mozgalommal és a béke védelméért vívott harc további kiszélesítésével és elmélyítésével lehet megállítani a fékevesztett agresszorokat. A. Szurkon, a Szovjet Békevédelmi Bizottság tagja, cikkében a szovjet nép békeharcáról és a Szovjetúnióban folyó békealáírásgyűjtési mozgalomról számol be. Megállapítja, hogy a szovjet emberek harcát a békéért és a nemzetek közti barátságért nem a gyengeség és félelem, hanem az emberiség sorsa iránti felelősség nemes érzése diktálja. 70 KÉP SORSA — éles tükörkép az ellenforradalmi időkről Hippi-Rónai mellett „új Munkácsynak“ nevezték, 13 évet élt mindössze, remekeket alkotott . 1917 márciusában meghalt, felmorzsolta a tüdőbaj... Kálózz Jánosnak hívták ezt a zseniális fiatal festőt. Életművét a somogymegyei múzeum méltó kiállítás keretében most támasztotta fel. Ki volt és mit alkotott ez a Balázs János, akit Igko Károly látott el az „újj Munkácsy” jelzővel? Városvégi napszámos emberek gyermeke, Kaposvár déli végében kilépő testvérével összezsúfoltan élt a nyomorult proletárlakásban. Hat testvére előtte pusztult el tüdőbajban. Jánost talán az átütő tehetsége segítette abban, hogy a hat itatott testvér betegsége nem sodorta közvetlenül magával a sírba. Az elhasználódó szervezet legfőbb tartóereje a festői talentum volt: 16—17 éves korában már kitűnő festő ösztönnel és erős kifejező készséggel örökítette meg az elnyomott emberi sors legjellemzőbb pillanatait. A 16—17 éves gyermeket néhány kaposvári művészbarát, főleg Rippl- Rónai támogatta ... Mond, rövid életének összege, az a hetven kép, amelyet Takáts Gyula múzitapsigazgatója. sós István festőművész összeválogatott olajok, temperák, szén- és ceruzarajzok, akvarellek és pasztellek, mind-mind jelzi a szegénységgel való küzdelmet is. Apró papírszeletekre dolgozott, eldobott bankkönyvek lehúzott vászonborítására, amelyet a dunántúli kisváros tehetős bankapparátusa már nem tudott mire használni. Kiselejtezett vászonzsákokra is ráfanyalodott, azokra a darabokra, amelyeket a dunántúli gabonakereskedők már szemétbe dobtak. Ahogy a képeket szemügyre vesszük, e zsákvászondarabkára olajjal festett képek felülete olyan, mint a szita: messziről látszik az ilyen képein a kétségbeesett küzdelem, hogy miképpen tüntesse el kevés olajfestékével a szövésminta hézagait. Legszebb önarcképét meg festék hiányában közönséges diófapáccal festette. Mégis minden dolga remekbe sikerüik. * Táplái: a szegénység, melyközvetlenül körülvette. A családja, a várostszegélyező proletártelep, a munka számtalan megnyilatkozása — salak-* toló, aratás, bányászélet — és hét kórházi jelenet. Betegtársai bevonultak ecsetjén ál a szocialista festőművészetünk területére. Van egy félalakos portréja Eszti bugáról. Ennek realitása oly megdöbbentő, hogy valamennyi kiállításlátogató első pillanatra felismeri rajta azt a gyilkos bélyeget, amely a Bethlen-korszak idején a tbc-re verte a szegény népet. „A szegényember asztala“ pedig vádol és tanít a maga halgatagságában. A képen nincs más, csak egy fehér tányér, egy kanál, csorba, kék bögre: mindez olyan festői kompozícióban, hogy a jelenetnek éppen nagyszerűsivárságában van meg evoklif ereje.* Rövid életfutama azzal a várossal volt összekötve, amelyben a kisvárosi patriciusságot a születés és a hagyomány „jogosította“ uralomra, de a birtok megszokásában lassan kint elbágyadt.N ás , elkorhadt. De új,.friss erők emelkedtek fel a mélyből, tízeket már nem terhelték a múlt előkéletei. A Balázs Jánosok képeikben az elnyomott osztályok jelentkeznek, a kisemmizettek és megterheltek. Hetven képe éles tükörképet nyújt a Horthy-korszakról. Arról az elnyomásról, amely az ellenforradalmi Magyarország csataterén folyt országszerte, a balatoni tájon éppúgy, mint az Tiszántúlon. Ezek a képek megrázóan, életteljesen ábrázolják ezt a nyomott időt. Ha a polgárság fatalista módon semmi társadalomkritikára nem volt képes, ezek a képeikszükségszerűen rámutattak e korszak tarthatatlanságára. * Balázs János életművét utólag igazolja a 1*300 kaposvári látogató. A realizmus értékei A gyermekhalálozás — meg a Marczika írta: Mikszáth Kálmán A múlt század kritikai realizmusának legnagyobb alakja Mikszáth Kálmán (1847—1910) itt következő tárcája az „Alakokéiál kötetben jelent üreg. Ebben az írásában művészi egyszerűséggel, tökéletes stílusművészettel és emberi együttérzéssel világítja meg az elnyomott magyar nép gyermekeinek akkori szörnyű magárahagyatottságát. Nem lévén statisztikus (hála istennek) képtelen vagyok a számok látcsövén keresztül végignézni az egész emberiséget, amint fogy és fejlődik, én csak egyetlen egy gyereket vigyáztam meg, amint a világra jött s amint itt helyet szorított magának. Mondhatom, nem volt tőle tréfa dolog. Ez a Marczi fiú, a Johanka nagynénjém béresének a fia, kinek aznap halt meg az anyja, mikor született. Éppen ott voltam akkor. A béres roppant káromkodott keserűségében. — Mit csináljak most már ezzel a kölyökkel ? Csak már ez se élnél Ej, ej, mit csináljak vele? Hát nem csinált vele semmit. Otthagyta egész nap feküdni az eszterhaj alatt egy zsúp szalmán s ő maga elment a dologra. Dajka-állapotban álló asszonyok jöttek-menjek arra egész nap, valamelyiknek eszébe jutott és szoptatta a boldogtalan csecsemőt. Pólya s több eseje dologról szó sem volt. Úgy feküdt -óét ,meztelenül a szalmán, mint egy csipogó verébfiók. Toll és pehely ezt ugyan be nem nőtte, de a jó emberek borítottak ítélik rá egy-egy kopott lyukas kendőt, hogy a nap ne szúrja. A szomszédasszonyok, mikor már meg nemszenvedhették a rettenetes, bántó sírását, kunkogását, tejet hoztak neki s megitatták. Mihály bére,s minden este azzal jött haza: — Mit? Hát még ma se halt meg az a kis kölyök? Türelmetlenül várta a halálát a temetésre való pénzt is ott hordta mindig lajlk belső.Méhébe varrva, várta, mert gyötrelme. Volt reá nézve is a szegény gyermek elnagyottsága, de nem volt ereje segíteni rajta. A napok, hetek, hónapok múltak, de a Marczika csak nem halt meg, pedig vásott kölykök zöld szilvát tömtek a szájába, fekete kenyeret, éretlen gyümölcsöket, kutyába se vette azt a kis Marczika, megmajszolta a zöld szilvát, de nem halt meg tőle. Nyápic volt ugyan, de fölvitte mégis egészen a saját erejéből a „karonülő" korig. Nagy titulus ám az, ha az ember így pikkant kezdő. Csakhogy titulus virulus nélkül, mert hiába volt ő karonülő, ha kar nem volt hozzá, amin a kis Marczika üljön. Okosabbat hát nem tehetett, mint hogy a szalmán ült s onnan meg se mozdult. . De bezzeg mozdult a difteritisz és eljött az a kis Marczikához oda is. „Gyere az én karomra“ mondta neki. Beteg volt, nagyon oda volt. — No, most már vége lesz — biztatta magát a béres. — Jól jár már most szegényke. Hja, de a kis Marczival nehéz volt elbánni a difteritisznek. A difteritisz hozzá vanszokva, hogy az orvpók kuruzsolják, melengető anyai csókok hessegetik. Itt nem talált semmi ellen a jel, ha teiszik. És aztán annyira zavarba hozta a kegyetlen diftéfritisz urait, hogy otthagyta a Marczikát csak azért is. Futkosó „pulyácska“ lett belöle. A gyermekkompániákhoz szegődött s a kortársakkal játszott, de nem evett a kortársakkal, mert nem volt mit. Hanem a természet megtanította arra, hogy amikor a többi gyerekeknek enni adott az anyjuk, ő szomorúrm nézte azokat a nagy kezekre nyitott szemeivel. Megsajnálták a jó nénikék s neki is dobtak egy-tigy falatot." Ahol azonban ő maga jutott valamihez, hát ott ő maga vett magának (hiszen nem szoktatta senki móresze) s így történt, hogy a szomszédéknál, a Keszeg Imre harangozónál megkaparintott egy félig telt üveget s gyerekésszel kiilta belőle a terpentínolajat. No, ha ebbe sem pusztul bele— akkor ez lesz a mesék Vasgyúró Marcalja. Feküdt egy darabig, küszködött a halállal, de meggyőzte, s most még gyorsabban indult fejlődésnek. Kétéves korában leesett a tyúkólról, ahová pajkos nagyobb gyerekek töltötték, minden más ember beverte volna az oldalbordáját. Marczi keresztül lábolta ezt a bajt is. Mikor néhány év előtt a nagynénimnél voltam, első szavam az volt a béreshez, amint megpillantottam: — Hogy van a kis Marczika? — Most haldoklik, kérem a lássan — mondó kedvetlenül. — Vagy hogy talán már meg is halt. — Hol van? — Ott hagytam az istállóban. • —* Mi baja történt? — Nem tudom én, kérem alássan, alkalmasint megzabált valamit, mert nagy vendégséget adott a gyerekeknek az unokája születésére tegnap ,a földesasszonyunk, az isten áldja mega jó lelket. Bementem az istállóba. Ott nyögött a kis Marczi,megkékülve, megüvegesedett szemgolyókkal a szénatartóban. Ha mozdult, minduntalan beleütötte a fejét vagy a vasvillába,, vagy a lóvakaró kefébe vagy a lapátba.- Hogy vagy, Marczika? Ismersz még? Rám nézett, de már egészen a halálé volt, meg nem ismert. Melle kínosan hörgött s megrepedt, halvány szájából forró pára lövell ki. Keze, homloka csupa tűz volt. —— Mi bajod, fiacskám? Nem lelett, pedig láttam, hogy szótant szeretne, de már a szava is elhagyta. Apja éppen az istálló mellett haladt el; a jármot vitte tatarozni.— Ez még? — kiáltott be közömbösen. — Az utolsóját járja — feleltem. Mégis nagy szatíra, hogy egyszer evett egészséges jó ételt és attól kell elpusztulnia. Varrasson neki valami tisztességesebb ruhácskát szegénynek ... a végső útjára. — Ah no — szólt nyersen a béres. — Csak egybe veszik ott, akármilyen cifra. De meg egészen jó szoknya van rajta, hacsak el nem szakította. Egy hete kapta az asszonyunktól. Megnéztem a fehérpettyes szoknyácskát, jó lesz-e, hát látom, hogy a gyerek hasa olyanra van felpuffadva, mint egy dob s a szoknya zsinórja egészen mélyen belevágódott a testébe. Nosza, hamar, hol ta bicskám ! Elvágtam hirtelen a zsinórt... nagyot lélekzett a gyerek é s egy óra múlva már künn szaladgált vígan az udvaron. ... Ilyenformán nőnek faluhelyen a szegények gyerekei. . Csoda, 'hogy' még van ,szegény ember! Kis Újság Sztálin cikkeit vitatták meg a Magyar Írók Szövetségében A Magyar Írók Szövetsége csütörtök esti klubnapján I. V. Sztálinnak a Pravdában legutóbb megjelent két, a nyelvtudománnyal foglalkozó cikkét vitatták meg. Az ankét előadója Bóka László közoktatásügyi államtitkár volt. Hozzászóltak Fleik Zoltán, Karinthy Ferenc, Acél Tamás, Waldapfel Imre, Sándor András, Tóth Gyula, Lukácsi Sándor. Képzőművészeti kiállítás nyílik meg az Alkotmány ünnepén Augusztus 20-án, Alkotmányunk ünnepén, nagyszabású reprezentatív képzőművészeti kiállítás nyílik meg a Műcsarnokban. A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége rendezi a kiállítást, amelyen mintegy 500 művész vesz részt. A kiállítók között sok fiatal munkás- és dolgozó parasztszármazású művész is lesz. A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Kiállításrendező Bizottsága közli, hogy augusztus 20-iki kiállítására a beküldés az előbb jelzett időpont helyett július 31-től augusztus 3-ig történik- A sorrend a következő: festők, grafikusok A-tól G-ig július 31-én, H-tól O-ig augusztus 1-én,, P-től Z-ig augusztus 3-án- A beküldés, helye: Műcsarnok (Hősök tere) reggel kilenc órától este hét óráig. Kiosztották a népművelési minisztérium filmnovella pályázatának díjait A népművelési minisztérium filmnovella pályázatának eredményét pénteken este hirdették ki. Kende István, a filmfőosztály vezetője osztotta ki a díjakat. A négy-négyezer forintos második díj nyertesei*, Sallai Júlia és Imrém Máriamunkásszármazású fiatalok. A többi huszonnyolc díjnyertes pályamű szerzője túlyomórészt szintén munkás és paraszt származású. Színházak szombati műsora Operaház: Nyári szünet. — Nemzeti: Magyar Éneklg és Kocsonya Mihály házassága (vizsgaelőadás, fél 3). Adszty-im esete Tóth Mártval (7). — Magyar: Dittina Imma (7). — Rádió: ’Villa a mellékutcában (Petőfi 1030). — Károlyi-kerti Művelt Nép műsoros estje (fél 8). -Állatkerti Szabadtéri Színpad: Szerenád az Álatkertben (8). — Margitszigeti Szabadtéri Színpad: Muzsik és a sziget (8). — Vidámpark Színpad: Vidám esték (8).—Fővárosi Nagycirkusz: Júliusi műsor (4, 8). KOREAI MŰVÉSZEK KÜLDÖTTSÉGE ÉRKEZETT A SZOVJETUNIÓBA. A 103 főből álló küldöttséget a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kurzusminisztere, He-Den- Szak vezeti. A küldöttségben zeneegyüttes, énekkar, tánccsopor és szimfonikus zenekar van. SZÍNHÁZ Rövidesen megkezdik két új magyar játékfilm forgatását Július közepén két új magyar játékfilm, együttese forut be a Hunnia műtermeibe. Máriássy Félix, a „Szabóné“ rendezője, a „Kis Katalin házassága“ című filmhez fog hozzá, dr. Sranódy László pedig Urbán Ernő mezőgazdasági tárgyú filmkönyvének forgatásához. A Kis Katalin házasságának írója Máriássy Judit. A történet, egy fiatal munkás-házaspáron keresztül, a magyar dolgozók számos időszerű kérdését feltárja; a végső tanulság abban csendül ki, hogy azok között a házastársak között, akik egyformán veszik ki részüket a termelésből és a társadalmi munkából — szorosabbá válik a házassági kapcsolat. Még jobban összefűzi őket a közös feladat, a szocializmus építésének ügye. A mezőgazdasági tárgyú film egy termelőcsoport megalakulásában és fejlődésében mutatja be az egyének sorsát. A béke szolgálatában két dokumentumfilm is pereg a fővárosi mozik vásznán. Az egyik alkotást a Fáklya vetíti, címe: „Őrség a békén“. Ez a szovjet dokumentumfilm szorosan kapcsolódik ahhoz a békeharchoz, melyet a Szovjetunió vezetésével a világ dolgozói az imperialista háborús uszítók ellen folytatnak. Az elmúlt 30 esztendő történelmi eseményeinek tükrében vetül a néző elé az az igazság, hogy a Vörös Hadsereg mindig a békéért küzdött és hogy ma is őre a világ békéjének. Alighogy Lenin és Sztálin vezetésével megalakult a fiatal szovjet hatalom, máris fegyvert kellett fognia a világ intervenciós erői ellen. A forradalom vívmányait elszánt harcokban védte meg a Vörös Hadsereg, hogy megteremthesse a szocializmus békés építőmunkájának lehetőségét. Mikor aztán Hitler megindította ,,vidámháborúját“, egy emberként gyülekeztek a zászló alá a szovjet nép nemzetiségei és hősiesen szálltak szembe a fasiszta rablóbandával. A világ tőlük várta a béke helyreállítását és nem csalatkozott az ellenséget hősi kitartással, diadalmasan zúzta szét a Szovjet Hadsereg. Ennek az áldozatos helytállásnak volt az eredménye az, hogy a Szovjetúnió ismét életrehívta a békét s a világ népei újra hozzáfoghattak az alkotómunkához. Ezt mondja el híven és nagyhatásúan a film. A másik dokumentáris alkotás, „A béke küldöttei“, a Híradó mozi műsora. A jelenetek, az erőt, határozottságot és biztonságot bizonyító képek a Béke Hívei Világkongresszus Állandó Bizottságának illoszkij látogatásáról szólnak. A szovjet nép meleg szeretettel fogadta és vette körül a vendégeket. A bizottság átnyújtotta a szovjet kormánynak a felhívást, amely megbélyegzi és háborús bűnösnek jelenti ki azt a kormányt, amelyik először alkalmaz atomfegyvert háború esetén. A szovjet kormány képviselői teljes mértékben magukévá tették, a kongresszus felhívását. A bizottság elnöke, a francia Yves Farge nagy beszédben hangsúlyozta, hogy a felhívást ezideig csak az USA imperialista kormánya nemvette át. Látjuk a küldöttség munkájának minden fontos állomását, látjuk a szovjet népnek egységes állásfoglalását és résztvevői vagyunk ,annak a nagyfontosságú történelmi mozzanatnak, amelyet a Kremlben lezajlott sikeres békevédelmi értekezlet jelentett. Mindkét film a béke érdekében szól. A világ dolgozóinak határozott tiltakozó állásfoglalását közvetíti és mutatja, hogy a népek egységesek és elszántak az imperialisták háborús agressziójával szemben. Különösen döntő fontosságú ez éppen napjainkban. Éppen most vagyunk tanúi annak a hatalmas megnyilatkozásnak, melylyel a szovjet emberek milliói egyhangúlag helyeslik és magukévá teszik a Szovjetunió Legfelső Tanácsának nyilakozatát, az atomfegyver eltiltását célzó és követelő politikát. Koreában az imperialista hatalmak újabb háborús konfliktust robbantottak ki s a világ dolgozói egységesen tiltakoznak a vietnami és a koreai háború megszüntetése érdekében- Ez a két dokumentumfilm a béke megvédéséhez, a béke harcához ad nagyszerű buzdítást. V«pg*r*P, tófi«- ♦ A „ Világifjúsági Találkozó" és a „Ludas Matyi** alkotóinak kitüntetése A „Világifjúsági Találkozó''' és a „Ludas Matyi“ című film készítőit, érdemesenn eredményes munkájuk elismeréséül, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa kitüntetésben részesítette. A „Világifjúsági Találkozó“ készítői közül a Magyar Népköztársasági Érdemrend TV. fokozatáva tüntették ki Avanyeszova rendezőt. A Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozatával: Bobrov főoperatőrt, Beszárov, Ruspij, Szotogugov operatőröket, Ginger hangmérnököt és Kiss József rendezőt. A Magyar Népköztársasági Érdemérem ezüst fokozatát adományozta az Elnöki Tanács: Freizer Pál főosztályvezetőnek, Farkas István gyártásvezetőnek, Sárdi Nándor hangmérnöknek, Paksi István fővilágosztálnak, bronz fokozatát: Czobor Klára, Berek Oszkár, Littner Imre felvételezőjének. A „Ludas Matyi“ készítői közül a Magyar Népköztársasági Érdemrend II. fokozatával tüntették ki Révai Dezsőt, a Magyar Filmgyártó NV. vezérigazgatóját. A Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozatát adományozták Ranódi Llászló rendezőnek, Szinetár György forgatókönyvírónak, Volkmayer Antal színes laboratóriumvezetőnek. A Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozatát kapta: Fari lászló és Dobrányi Géza mérnök. Vitéz Miklósné gyártásvezető, Fülöp Zoltán díszlettervező. A Magyar Népköztársasági Érdemérem ezüst fokozatánál tüntették ki Görbe János színművészt, bronz fokozatával: Ruttkai Éva és Bozóki István színművészeket. A „Vidám Budapest" szombat-vasárnapi műsora A „Vidám Budapest“ akció keretében szombaton a MÁV szimfonikus zenekar a XIII. kerületben, a Gyöngyösi téren fél hét órai kezdettel hangversenyt ad. Az I. kerület, Várkert-kioszkban vidám műsor szórakoztatja a dolgozókat, majd utána nyolc órakor utcabál lesz. „Győztes ifjúság“ címmel rendeznek műsoros estet a VIII. kerületben, a Kálváriatéren. Az előadás fél nyolc órakor kezdődik. Vasárnap a hűvösvölgyi Nagyréten fél öt órai kezdettel színes vegyesműsor indul. A Nemzeti Bank zenekarának hangversenye hat órakor kezdődik a IV. kerület Április 4-e téren. A Rákosi Művek zenekara háromnegyed hat órakor a XX. kerületi Pfzum-kertben rendez hangsversenyt. A Szabadságharcos Szövetség zenekara fél hét órakor a Rákosi Mátyáskultúrház előtt a József Attila téren játszik. Nagy érdeklődésre tarthat számot vasárnp este fél nyolc órakor a Kálvária-téri szabad színpadon a kultúrcsoportok hangversenye «. Gyermekműsort délelőtt fél tíz órakor a VIII. . ker., Kálvária-téren és a XIII. ker. Pattantyús-téren rendeznek,.»„V,, AZ OPERAHÁZ PRÓBAJÁTÉKOT hirdet első- és másodhegedűsök részére. A próbajátékra egy Bach művet és egy tetszés szerint választott bármely versenyművel lehet jelentkezni 11-én d. c. 10 órakor az Operaház személyzeti osztályán. A próbajáték 12 órakor kezdődik.