Kis Ujság, 1951. október (5. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-16 / 241. szám

**«M, IMI október ML A termézettaromány szolgálatában A talaj élete Ha kint járunk a szántóföldön, csakhamar észrevesszük, hogy a föld nem mozdulatlan, mint ahogy azt a felületes szemlélő gondolná. Egyszerre csak megmozdul a talaj, vakona, ürge, hörcsög turkál benne. Kertekben és szántóföldben is s°k giliszta él, ezek keresztül kasul járják a földet és megmozgatják a tafajrészecskéket Mindezt szabad szemmel láthatjuk a megállapíthatjuk: a termőföld nem kihalt, élettelen tömeg, hanem élőlények sokaságának otthona. Ha erős nagyítás mellett nézzük a termőföldet, akkor még mozgékonyabb életet látunk benne. Szabadszemmel nem is látható élőlények mozgolódnak és vadásznak a náluk még apróbb élőlényekre, táplálékukra. A szemünknek láthatatlan élőlények alaposan megkeverik az apró talajrögőcskéket és így az embernek talajművelő gépeivel már nem kell a legapróbb részecskéket összekeverni. Az apró élőlények élelmét a még apróbbak szolgáltatják. Ezeket már csak különleges nagyítóberendezésekkel, mikroszkóppal láthatjuk- öntsünk apró üveglapocskára egy csepp vizet és tegyünk abba a szántóföld talajából nagyon kevés, ujjaink között szétmorzsolt talajport. Ha ezt a keveréket mikroszkóp alatt megvizsgáljuk, változatos élet tűnik elénk. Csak úgy nyüzsög az élet benne. Az apró élőlények között vannak látszólag teljesen mozdulatlanok, mint például a penészgombák szálai, melyek a talajba került gyökérdarabkákat és levéltöredékeket hálózzák be. A talajbaktériumok társasága már sokkal élénkebb. Vannak ezek között apró, mozgó pontocskák, piskótaalakú testecskék, és dugóhúzóhoz hasonlító élőlények is. A termőföld igazi ragadozói azonban nem a baktériumok, hanem az egysejtű állatok. Ezek között is vannak lomhamozgású, kocsonyacseppalakú állatkák, vannak olyan alakúak, mint a papucs, vannak egészen sündisznószerűek, melyeknek minden tüskéje mozog, de vannak olyanok is, melyek vígan fickándozva úsznak egy csepp vízban. Mindegyikük mozog-legtöbb teendőjük a baktérium-vadászat A fürgébb baktériumok ügyesen kitérnek előlük, a lomhábbak közül csak kevés tud megmenekülni, míg a mozdulatlanok áldozatul esnek ezeknek a ragadozóknak. A legtöbb talajbaktérium igen hasznos munkát végez a mezőgazdaság számára. Ezért az egysejtű állatok ragadozó munkája több kárt okoz, mint hasznot A talajbaktériumok nagy segítségünkre vannak a növények táplálásában, a talaj fá morzsás szerkezetének kialakításában, sőt kiegészítik a mezőgazdasági gépek munkáját is. A talajélőlényekkel foglalkozó tudomány akkor lendült fel különösen, amikor Viljamsz megalkotta a termőtalajok termékenységéről szóló haladó elméletét. Dokucsajev, Kosziicsev és Viljamsz munkája nyomán az alkotó szovjet agrobiológia még inkább feltárta és az ember szolgálatába állította a talajban élő hasznos baktériumok tevékenységét. A talajbaktériumok elbontják a talajba kerülő gyökereket, tarlómaradványokat és istállótrágyát, miközben részben humuszt, azaz televényt készítenek, részben pedig felszabadítják azokat a tápanyagokat, melyekre a gazdasági növényeknek szükségük van. A televény azért nagyfontosságú, mert összeragasztja a talaj apró Homokszemeit morzsákká A morzssás szerkezetű talaj jól befogadja a csapadékot, jól tárolja a nedvességet és mindamellett jól is szellőződik A televény másik fontos szerepe, hogy szivacsszerűen magába szívja a nedvességet. A baktériumok gazdasági növényeink legtöbb táplálói. Az elhalt növényi maradványok igen sok táplálóanyagot tartalmaznak, ez a növény számára azonban felvehetetlen állapotban van a tarló- és gyökérrparadványokban. A baktériumok fontos szerepe éppen az, hogy ezeket a táplálóanyagokat felszabadítják a növények rendelkezésére bocsátják. Ezenkívül a baktériumok savakat termelnek és ezekkel az erősen savanyú anyagokkal marják a talaj apró porszemeit, amelyekből színtén kioldják a tápanyagokat, így tehát a baktériumok a talajban lévő élettelen ásványi anyagokból is táplálják a növényeket. De ezeknek az anyagoknak a menynyisége nem lenne elég nagy termés elérésére- ezért szoktuk istállótrágyázni is műtrágyázni a talajt. Az istállótrágya a baktériumok fontos tápanyaga, tehát istállótrágyázás hatására a baktériumok erősen elszaporodnak. A műtrágyát is megkötik a baktériuok Közvetlenül műtrágyázás után sokkal több tápanyag van a talajban, mint amennyit a növények fel tudnának használni. Ha nem lennének baktériumok, akkor az eső a tápanyagfelesleget kimosná a talajból, ilyti módon azonban a baktériumok megmentik azt, beépítik a televénybe, egyéb szerves anyagokba és így tartósítják hosszabb időre. Közben a televény elbontásakor mindig újabb adagokat szabadítanak fel a tápanyagokból és ezáltal egyenletesen táplálják vele a gazdasági növényeket. Aki tehát a földet műveli, gondoljon arra, hogy élő anyaggal van kis Újság dolga. Úgy művelje a földet, hogy az porzaalékos legyen és igy az esővizet beszívja, mert a talajélőlényeknek nedvességre van szükségük, máskülönben elpusztulnak Porhanyítja a talajt, mert csak levegős talajban élnek meg a hasznosabb talajbaktériumok. Most már ismerjük azt, milyen fontos tényezői a baktériumok a talaj kialakításának. Ezért segítsük elő szaporodásukat úgy is, hogy: istálló- és zöldtrágyával tápláljuk őket! Kedden nagygyűlésen számol be Koreában járt magyar nőküldöttség Az Országos Béketanács és a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége rendezésében a Koreában járt nőküldöttség október 16-án, kedden délután fél 6 órakor a Nemzeti Sportcsarnokban nagygyűlést tart. A nagygyűlés előadója Bugár Jánosné, a küldöttség vezetője. KÖNYVSZEMLE M. PRILEZSAJEVA: HETEDIKES LÁNYOK. (Hiúsági Könyvkiadó.) Hogy a múltban mennyire elhanyagolták az ifjúsági irodalmat, az bizonyítja a legjobban, hogy milyen kevés időtálló alkotásunk van ezen a téren. Móricz Zsigmond Légy rá mindhalálig- ján, Benedek Elek népmeséin kívül bizony csak keresve tudnánk néhány olyan művet felsorolni, amely ma is betöltheti hiúságunk érzésvilágát. A haladó szovjet irodalom már legelején felismerte az ifjúság nevelésében a szépirodalmi művek nagy jelentőségét és az ilyen könyvek közé tartozik Al Prileznjevának ez a regénye is, a Hetedikes lányok, amely nemrég jelent meg magyarul. Egy moszkvai leányiskola VII osztályának néhány hónapos történetét írja le a regény és a mozgalmas külső események mellett megmutatja a hetedikes lányok belső átalakulását, emberré fejlődését. A Nagy Honvédő Háború alatt történik a cselekmény é® ez a háború, a távoli front ezer szállal szövi et a leányok otthoni életét. Alig van köztük, akinek hozzátartozója fegyverei ne védené a hazát. Az anyák, a nagyobb testvérek a katonák ittmaradt dolgát végzik, a leányokra pedig a tanulás mellett az otthon munkára vár. A kis Zsenya édesapja életét áldozza a hazáért. Gyászában együtt érez vele az egész osztály és mindannyian segítik a vigasztalódáshoz, életcélja megtalálásához. A hetedikes lányok találták meg a hadikórházban falusi barátnőjük elveszettnek hitt bátyját, akinek két lábát amputálták és ők öntenek a fiatal hívébe új, erős élethitet. Leányok és nevelők vonulnak végig a regényen, amelynek lapjain a szerző megmutatja egyes tanárok hibáit is. Megismerjük azonban köztük a féllábú Zahar Petrovicsot, akinek a mellén érdemrend csillog: Sztálingrád védelméért, és a legfiatalabbat, osztályfőnöknőieiket. Dasát, az új nevelő ideálját, aki eszményképükhöz, Zajához akarja emelni a tanítványait. Életre, emberségre, igazi hazaszeretetre nevel ez a könyv, az ifjúságnak szóló irodalom legnagyobb igényével, s éppen ezért felnőttek’sem tudják letenni, amig végig nem olvasták. s. b. BELINSZKIJ: PUSKIN. (Közoktatásügyi kiadóvállalat) Belinszkij, a nagy grosz forradalmi demokrata kritikus, ebben az alapvető művében szallemi gazdagságának egész kincsestárát nyújtotta át az emberiségnek. Haladó materialista és forradalmisn történeti szemlélete harmonikus egészben olvad egybe humanista és a művészi eszményért lelkesedő érzésvilágával, és forradalmi egyéniségének síkján felejthetetlenül élményszerű képet fest Oroszország legnagyobb költőjéről. Puskin emberi és művészi egyénisége meggyőző erővel támad fel e hatalmas mű lapjairól mögötte kirajzolódik Belinszkij magávalragadó szellemi arcéle is. Belinszkij e műve a történeti szemlélet diadala. Szilárd elvi alapon állva, elfogultság nélkül, de költői szárnyalással s az igazi ■»- nevelő, társadalmi — művészet iránt) lelkesedéssel elemzi és értékeli Puskin művészetét, beállítva a költőt annak a történeti fejlődésnek a sodrába, amely Lomonoszovtól a mű megírásáig — tehát a XVIII. század elejétől a XIX. század közepéig Oroszországban és Európában végbement, új, és maga korában forradalmi kritikai módszer 32, amellyel Belinszkij a vizsgált művek és az ábrázolt egyéniség mélyére hatol. S közben az olvasót elkápráztatja műveltségének, emberségének és költészettel teli szemléletének páratlan gazdagságával. Belinszkij Puskinról írt kör több mint egy nagy költő brit méltatása Irodalomtörténet, társadalmi rajz és kultúrfilozófia sajátos, és a szerző világos szemléletében homogén egésszé összeolvadó vegyülék. Az elhaló régi és a születő új, a hálás és a visszahatás bemutatásának dialektikus teljessége meggyőző erővel tanúsítja. Belinszkij alkotása a marxista irodalom szemlélet közvetlen előfutára, a születő új hatalmas erejű megnyilatkozása volt. nyvetikai Kis Levelek a Kis Újsághoz EGY BUDAI REJTÉLY 4 délivasút Tükör-telepen volt dolgom s útközben észrevettem a Mészáros utca lószámú ház falán ezt a táblát: Vigyázat! Életveszélyes épület! I- kerületi mérnök Kérdéseim lennének ezek után. Magányos töprengéseim nem vezettek eredményre, ezért furdalok a Kis Újsághoz Ha az épület tényleg életveszélyes, miért nem intézkednek más úton, mint ezzel a táblával, amelyet normális utcai járókelő csak merő véletlenségből fedezhet fel? És mi az, hogy vigyázat? Ne menjünk arrafelé, vagy ne lakjunk abban a házban? Az úttest nincs elzárva, a Házban laknak ... Én mindenesetre megfogadom a tanácsot — ha mégegyszer arra visz az utam, átkerülök majd a túlsó oldalra. De aggasztó kérdés: mi lesz a többi járókelővel? Tisztelettel ifi- H. p. Bíróság elé kerülnek a feketevágók, feketézők, spekulánsok A tölnamegyei bíróság Kutasi Karola budapesti lakos feketevágás bűnügyét tárgyalta. Kutasi Karola Dübrössözön vasáruit egy borjút, Müller István segítségével feketén levágta, hogy azt Budapestre szállítva elfekelézhesse. A bíróság fellebbvitesi büntető tanácsa Kutasi Karolát másfél évi börtönre és ezer forint pénzbüntetésre, Müller Istvánt hathónapi börtönre és kétezer forint pénzbüntetésre ítélte. Szinger Mátyás paksi hentessegédet szarvasmarha feketevágóbirt egyévi börtönre ítélt a bíróság. Két bipuszsát, akik a szarvasmarha levágásánál segédkeztek, Szinger Henriket és Pálfi Mihályt három-három hónapi börtönre ítélték. Fehér Dávid ostffyasszonyfai pulák ellen azért indult eljárás, mert nagymennyiségű lisztet és árpát akart feketén eladni.. Nemcsak feketélnek, szabotálnak is a kulákok. Mindent elkövetnek, hogy a dolgozók ellátását megnehezítsék. Pásti József rumi, Ricsák Pálné és Balogh Imre veleméri kulákok a tejbeszolgáltatást szabotálták. Az eljárás megindult ellenük. ENYVES KÉZ TÁBORNOK & Co ELQJÁTÉK ! 3gy millió dollár körzetbe» Még 1045-ben történt, hogy az amerikai megszállók rátették a kezüket a japán kormány arany, platina, ezüst és drágakő készleteire, összesen EDO millió dollár értékű »hadizsákmányt« vettek át azzal, hogy majd egyszer sor kerül az elszámolásra ... A kincset Washingtonban őrizték s most, a sanfranciscói szövetkezés után elérkezettnek lázolt az idő, s vissza kell adni a japán aranyat és gyémántmiegymást... Ekkor kiderült valami. Valami nagyon, de nagyon sajnálatos... Legalábbis bizonyos külföldi hírügynökségek diszkrét tapintattal így vezették be tudósításaikat. S mi a dolog lényege? 110 millió dollár »Erínsná’án — ELTŰNT El a* Akárhogy is számolták, bacsülgették, lajstromozták a kincset, mindig hiányzott csikály 110 milliós Volt, nincs, — eltűnt. Hogy hová? Csak nagyon kevés amerikai lapban jelent meg néhány óvatos célozgatás! hogy esetleg és talántán Was Arthur generális tudna némi hasznos útbaigazításokat adni . . .? Hiszen elég visszagondolni az 1945. évi botrányra, amikor — érdekes! —« Pont San»Francisco kikötőjében pattant fel Murray ezredes köründjenen zárja s napfényre került 81Q.0OO dollár értékű gyémánt... »Ajándékba kaptam Japán barátainktól *» védekezett az ezredes. — Mindössze emléktárgyakról van szó!« Ezzel szemben kiderült, Murray ezredes volt a parancsnoka annak az amerikai egységnek, amely a tokiói Japán Nemzeti Bank földalatti páncélszekrényéből a 300 milliós arany és drágakő-kincset elszállította. Ekkor már csak az egészen gyengeelméjű és idióta olvasók nem jöttek rá, hogy a* ezredes úrnak nyilván kissé enyves volt a kéz* ... Az amerikai katonai hatóságok felháborodva tiltakoztak a kínos ügy szellőztetése ellen, de a tröpgnd zárjával együtt kipattant az egész disznóság és mérhetetlen felháborodást keltett Japánban. Ahol pontosan tudták, hogy Colonel Murray nem az egyetlen fekete bárány, hiszen az amerikai megszálló tisztek különös előszeretettel »fogadtak el« ilyasfajta »emléktárgyakat.« Aranytárgyakat, végszámra régi selymeket, gyémántokkal kirakott műtárgyakat. S ebben bizony MacArthur járt ez élen! Hiszen egyedül Kioto városában vagy 8 millió jen értékű régi műkincset harácsolt össze, nem is szólva a bagóért megszerzett Hilton Jusen Kabushiki Kaisha óriáscég részvénytöbbségéről ... Fejétől bűzlik a hal. MacArthur példája ragadós volt. Senyvesen ragadtak tolvaj tisztjeinek kezei. Így aztán hiába most minden rovancsolás, számolgatás, az üzlet lezárult. NETTO HIÁNY - 0Orosutó dollár Afmor - a* amerikai Dachau »Kényszermunkánk során időnként emberi csontokat ástunk ki a földről... Az őrség gyakran halálraverte a foglyokat. Neki egyszer kiástunk akasztott embert egy-egy fán. Senkisem tudta, ki és miért tette. A holttestet nekünk kellett bekaparni a földbe ■ ■.« Honnan valók ezek a monyagok? Talán a hitleristák gaztetteit kívizslyűségek Amerikában történnek. , Haywood Patterton beszélte el, amikor sikerült megszöknie Alabama-á samhall Scyttsthorp Atmor nevű fgyházából. Paterson" egyike annak a nyolc néger ifjúnak akit húsz évvel ezelőtt ártatlanul halálra ítéltek. Kivégzésüket megakadályozta Gorkij, Romain Rolland, Einstein, Thomas Mann és más kiváló személyiségek közbelépése. A halálos ítéletet különböző tartamú fogságra változtatták. Haywood Patterson 17 hosszú évet töltött az Amter börtönben és még 28 évig kellett volna ottmaradnia. Több ízben kísérelt meg szökést, de mindannyiszor elfogták és félholtra verték. Legutóbb sikerült vakmerő karlate és Earl Conrad, a tekintélyes haladó újságíró útján a világ közvéleménye éle tárta, saját szenvedéseit és Atmor szörnyű tikait. Patterson elmondta, hogy Atmor többezer foglya valóságos rabazogamunkát végez a börtönhöz tartozó földeken. Gabonát, kukoricát, rizst, burgonyát termelnek, de mindebből egy falat sem jut nekik. Akigy pfegyverzett őrök vigyáznak rájük munkaközben és jaj annak a fogolynak, aki az éhségtől elgyötörve, bele mer harapni egy ezeri nyers burgonyába. A foglyok étele valami megnevezhetetlen és élvezhetetlen bűzös kotyvafék volt, amit Patterson tanúsága szerint a disznók sem voltak hajlandók megenni- A fehérbőrű foglyok egyszer felkelést szerveztek, tilakozásai a borzalmas étkezéseken Megmozdulásukat végrefojtották. A foglyokat addig dolgoztatták, amíg a teljes kimerültségtől eszméletüket vesztették. Volt ugyan a börtönnek orvosa, de ez naponta átlag 70—80 embert vizsgált meg félóra alatt és kivétel nélkül mindenkit, bármilyen állapotban volt is, munkaképesnek nyilvánított. A továbbiakban elmondta Patterson, hogy az afglegmai börtönök, köztük Atmor is, rendkívül »jövedelmezőek«, kiesensokezer ember ingyen dolgozik a gazdag földeken és a termésből semmi sem jut el a szerencsétlenekhez »Jó üizet Almor a börtönigazgatóságnak« — mondta keserűen Patterson és különösen kiemelte polthom igazgató szemérmetlen üzleti tevékenységét. A termét betakarításakor minden évben a magáncégek' teherautóinak hosszú sora állt a börtön udvarán. Folthom a foglyok előtt alkudozott és kötött üzleteket a cégekkel s azt sem titkolta, hogy ez az ő egyéni vállalkozása. Mindazt ugyanis, amit a foglyok termelnek, az ő eltartásukra és a börtönnek az emberiesség követelményei szerinti fejlesztésére kellene fordítani s erre Folhom álmában sem gondol. Patterson elbeszéléséből kiderül, hogy Atmor nemcsak börtön, kíndó- hely és a foglyok temetője, hanem jólenenő üzlet is, amelyből Folthom és üzletbarátai véres dollárokat sajtolnak ki. Az USA déli államaiban az a szólátmondás járja, hogy aki Atmorból meg tudott szökni, megérdemli a szabadságot. Haywood Patterson nemcsak ezért érdemelné meg, hanem azért is, mert hét néger társával együtt teljesen ártatlan volt. Mégis örökös rettegés volt az élete abban az északamerikai városkában, ahová menekült, mert tudta, hogy Folthom nem nyugszik bele gazságainak világgá kürtölésébe. Folhom valóban erősebbnek bizonyult az igazságnál: az FBI ügynökei egy éjszaka rátörték az ajtót Pyttersonra és ti szerencsétlen négert visszavitték Atmarba ■ ■. A Szovjetunióban írt, léptedő építőipari gépet kezdtek gyártani, amely villanymotorok segítségével halad az épülő fái mentén, viszi a kőműveseket és az építőanyagot. A lépkedő villamosemelő sok esetben teljesen feleslegessé teszi az építkezési állványzatot. LESZ MÍG TAVASZ Művészi francia film öregükről és fiatalokról, akire együtt harcolnak a boldog jövőért PUSKIN TÁNCSICS TÁTRA (Foraju (Csepel) (Pesterzsébet)!