Kis Ujság, 1951. december (5. évfolyam, 258-262. szám)

1951-12-02 / 258. szám

2 *!Itt valóban jellemző volt egyik-má­sik fiókunkra. — Magunk is tapasztaltuk. Mi ennek az örvendetes jelenségnek az oka? — kérdezzük. — Mindenekelőtt természetesen az, amit Rákosi Mátyás és Gerő állam­­mini­szter előre jelzett: az blémát, a tojásnál pedig a javuló húshelyzet siet segítségünkre.­­ A hentesáruknál igen nagy könnyebbséget jelent majd az áruellá­tás szempontjából, hogy a bácskai hurkát és a kenőmájast ezentúl jegy nélkül árusítjuk és hogy a jegyes disznósajt és sütnivaló hurka ezentúl jegy nélkül is kapható lesz. Azt hisz­­szük, hogy az áruellátás javulásával egyidejűleg a KÖZÉRT-ellenes pana­szok is a minimumra fognak csök­kenni. Végezetül megkérdezzük, hogy a KÖZERT-nek van-e panasza a kö­zönségre? — Van — felelik —, bár korántsem annyi, mint amennyi a közönségnek a KÖZERT-re. 1. Ne igyekezzék min­denki csiúcsforgalmi időben vásárolni és ha már ez elkerülhetetlen, ne tü­relmetlenkedjék, ha várnia kell. 2. Ha tízszer jól szolgálták ki és tizen­egyedszer nem volt valamiért meg­elégedve, ne lásson rosszindulatot s ne kiáltson azonnal kígyót-békát reánk. A beszélgetés véget ér és elbúcsúzunk a KÖZÉRT-tól azzal a meggyőző­déssel, hogy 1952-re még kevesebb ok lesz a panaszra, mint most. Jövőre sokszáz üzlettel szaporodik a fiókhálózat, ami nagyban hozzájárul — mint szaknyelven mondják — az áru jobb eltérítéséhez. S a zsúfoltság megszűnése, az áru egyenletesebb elosztása, a bevezetett szovjet vajonrendszer eloszlat majd olyan panaszokat is, mint az idegesség, az udvariatlanság, az eladói gőg és egyéb nem kívánatos jelenség. | áruellátás fokozatos javulása­­ Cukornál, lisztnél, ennél a két fon­tos közszükségleti cikknél az ellátás bőséges és zavartalan, mindenki annyi cukrot és lisztet vásárolhat, amennyi jól esik. Hús- és zsírvonalon is erősen érezhető a javulás és a közeljövőben még kedvezőbb lesz a helyzet. Mind­össze egy-két cikknél van még zök­kenő, mint pl. almánál és tojásnál, de a tojásnál — éppen a termelés ilyen időszakban történő visszaesése miatt — 1928-ban és rá tíz évre is ugyanilyen zökkenők voltak. Az alma­fronton a hűtőházi alma piacra­­dobása hamarosan megoldja a pro­ „Albánia sárkánya a­ nál hazája szabadságára és függet­lenségére gondolt, csak az alkalmat várta a bosszúra és a nemzeti fel­kelésre. Ez az alkalom 1443-ban érkezett el, Hunyadi János nagy szerbiai győzel­mei során. Castriota György kitűzte a felkelők zászlaját Krojában, kinyilvá­nította, hogy hű maradt végig ősei és nemzete hitéhez, maga köré gyűj­tötte az albán törzsfőnököket, vezető­ket és huszonöt éven keresztül par­tizánharcot, gerillaküzdelmet folyta­­tott a török ellen Albánia hegyei kö­zött. 1461-ben II. Mohamed szultán elismerte öt Albánia és Epirusz feje­delmének. 1467-ben halt meg Alessiában és sírját az ellenséges törökök is tisz­teletben részesítették, elismervén a nagy albán hős végtelen bátorságát, önfeláldozását és nagy emberi érzel­meit. Hosszú évszázadok alatt Castriota György, Szkander bég emléke örök vezércsillaga maradt a hazájuk füg­getlenségéért küzdő albánoknak. Az albán nép történelmi hagyománya »Albánia sárkányának« nevezte a nagy nemzeti hőst, akinek példája átragyogott az elnyomatás sötét év­századain. AZ AKADÉMIA NAGYGYŰLÉSE során tudósaink 170 előadáson, SS ülésszaká­ban, ezek között hat országos kon­gresszuson számolnak be kutatási ered­­etire, elrejtvén igazi érzelmeit. Húsz­­ minijeikről. A nagygyűlésen hozzák évig’maradt török szolgálatban, ma-1 nyivánosságra a tudományos kutatás gas rangokat töltött be, de szüntele-1 ötéves tervét, is. . A most megkötött magyar-albán kulturális egyezmény régi történelmi kapcsolatokat is felelevenít: Hunyadi Jánosnak, a mi nagy nemzeti hő­sünknek és Szkander bégnek, az al­bán szabadság és függetlenség nagy hősének fegyverbarátságát és együtt­működését. Nemzeti hagyományaink­nak éppen úgy része ez a fegyver­barátság, mint része a hősi és sza­badságszerető albán nép történelmé­nek Hunyadi János, — igen, Hunyadi János nagy győzelmei és haditettei a nemzeti szabadságukért küzdő bal­káni népek történelmi múltjának, nép­­hagyományainak igen jelentős részét teszik. Szkander bég: ez a név törökösen hangzik, török eredetű. A nagy albán hősnek igazi neve Castriota György volt és a törökök adták neki ezt a nevet mintegy félénk elismerését nagy haditetteinek. — Szkander, vagy­­szkander Nagy Sándor nevé­nek törökös formája... Castriota György 1403-ban született és 1467- ben halt meg, Kroja fejedelme volt, a mirdita terület ura Észak-Albá­­niában. Mikor 1423-ban II. Murad szultán meghódította Epiruszt, a fia­tal Castriota Györgyöt és három test­vérét családja kénytelenül kezességbe adta a török szultánnak, aki a fiatal­embereket a császári palotában nevel­tette. Castriota György ragyogó szel­lemi és vitézi képességei megnyerték a szultán tetszését, áttért a muzulmán Ilja Erenburg: A BÉKE HÁZA porbaomlott városok, sebzett és szét­­dozta nekem egy agronómus Penza tán túl nagy szerepet játszanak Fran roncsolt fák beszélni tudnának, ha a környékéről. Az ivanovói textilgyár csaországban, sohasem tudják elrejteni Dvina, a Nyémen és a Volga földje, munkásnői, akik tavaszi színekben a szovjet nép előtt az igazi Francia­melyet a hódítók tankjai és divíziói pompázó ruhákat adnak asszonyaink- országot és nemes arcát, tehetséges ... tapostak, — ha ez a véres föld is vak, ezt mondták: »A békéért dolgor bátor és munkaszerető népét, sem íróit A nagy szovjet iró ez írásár­a aláírhatná a felhívásokat: újabb mis­­zunk.« Lebedeva, egy idős asszony, és festőit. Mielőtt Bécsbe utaztam a L Humanité számara irta, hókkal gyarapodnának azok és az el- aki Moszkva környékén délvidéki Béke Világtanács ülésszakára, hosszú Az idén korán beköszöntött a tél, sok között lenne a szovjet föld alá- dinnyét termel, ezt mondta nekem, sok embert láttam lakóhelyem közelé-Nagyon hideg van s ablakom alatt írása, miközben megajándékozott néhány­ben. Régóta nem láttam ilyesmit ná­gyerekek hólabdáznak. Egy másik tél Tavasszal volgamenti választó­ ifjú palántával: »Nézze, én is harco­­lnnk. Csodálkoztam a dolgon és meg­­jut eszembe önkéntelenül, amely szín-­kerületemben jártam. Egy munkás be­­lek a békéért, ahogy tudok: a ding- kérdeztem, mire várnak. Megtudtam, tén korán jött: az 1941-es. Akkor szólt, névszerint Nikitin. Nem ke­­nyéimmel.« Fiatal tölgyeket láttam, hogy Balzac összes műveire fizetnek nem játszottak a gyermekek a hólab- nyere a beszéd, keze szerszámok sor- amelyeknek zöld lombkoronája nagy elő. A napokban iskoláslányok jöttek dával az ablakom alatt. Moszkva hatására termett, arca jóságot fejez területeket véd majd meg a sivatag hozzám és egyikük így szólt: »Olvas­­csendes és komoly volt. Moszkva vé­­kít be annak az embernek a komoly- ártó szeleitől. Tizenöt év múlva fel­­tűri az újságban, hogy jövőre ünne­­dékezett. Az ellenség megközelítette Hagát is, aki egyedül rója életútját, nőnek a tölgyek. De nemcsak fiatalok, verjük Victor Hugo születésének 150-ik külvárosait, úgy búcsúztunk akkor Felémfordulva ezt mondta: »ön ta- hanem öregek is ültetik, akik talán évfordulóját. Elhatároztuk, hogy nagy egymástól hogy nem tudtuk, talál­ lalkozik majd azokkal. Kérdezze meg már nem élnek, mire a fák kifejlődő ünnepséget rendezünk és válogatott kozunk-e még holnap. Akkor mint tőlük, van-e lelkiismeretük, vagy nőm. Nemde, ez is harc a békéért, részleteket adunk elő Hugo verseiből, denki egy ügynek szentelte életét: a nincs? Egész családomat elvesztettem Nemde megnyilvánulása ez a népek prózájából. Tanácsot kérünk öntől: békének. Az emberek családjukra a háborúban. Senki sem adja vissza szegemébe, szívébe, lelkiismeretébe melyek Victor Hugo legszebb ifjú­gondoltak, kedvelt munkájukra, laka* gkek Az Elbától tértem vissza és vetett bizalomnak És ahogy a szov- kok­ költeményei?« Micsoda badarság sukra, gyümölcsöskertj­ükre, befejezet- most dolgozom. Többé nem az enyéi- jet emberek erdőket nevelnek, ha­ ezután még »vasfüggönyről« beszélni i­len kéziratukra. Ezen a szörnyű té­­mért, hanem szomszédaim gyermekei-­nítóink ugyanúgy foglalkoznak a Amerikában a Collier’s egyik lég­ión mondta nekem egy tiszt: »Em- ért. Miért fenyegetőznek azok? Nincs gyermekekkel. Nem oltják beléjük utóbbi száma leírja a Szovjetunió fékszem, egy nyári napon a Kubán- elegük a háborúból? Harácsolni akar­ más népek gyűlöletét, hanem a szülő- elsen indítandó háborút. A lap ecse­­ban...« Nem sokkal később elesett. A nak? Ez nem jól van így. Mondja föld szeretetét és a szeretetet ama teli az amerikaiak jövendő győzel­­mékéért halt meg, akárcsak a kis meg nekik, hogy ez alávalóság! Ha távoli, becsületes emberek iránt, akik mest. Egy régi katonadal jut eszembe: Inna, aki egy partizán-osztagban hal- megrohannak bennünket, tudjuk majd mindenütt munkálják, építik, keresik ,papíron minden nagyon szép volt, volt és az első békés reggelről áll a védekezés módját. Elmegyünk egy­ a jövő útjait, de megfeledkeztek a folyókról Már modozott, amikor­ elhallgatnak az Izen barlangjukig. De azt is mondja Nagy, igen nagy az én hazám, pedig — a folyókon át is kell kelni.F­agyok s madárdallal visszhangzanak meg nekik, hogy mi nem akarunk Nemrég Moszkvától a kínai határig Egyes amerikaiak számára — papíron az erdők, háborút, elegünk van belőle, békében repültem és láttam, hogy az emberek — minden magától megy. De meg­ Inna apja vele együtt harcolt, akarunk élni. És azt is mondja el, a legkülönfélébb dolgokkal foglakozó feledkeznek folyóinkról, melyek él­ugyanabban az osztagban. Életben- hogy legkisebb fiam...« Nem tudta­nak De valamennyien szovjet embe- nyelték a Harmadik Birodalom hatal­mára it. Felkerestem egy csendes ta- folytatni. Szeme könnyekkel telt meg, rek és a hékét akarják. Növekednek mát és dicsőségét. A mi népünk nem uban, a tol tanító Ezt mondta ne, de hirtelen felkiáltott: »Nem, semmit a jüve erdei, kigyulladnak az új fél a háborútól. Ismeri erejét. De kém: »Nem szabad, hogy gyerme­­se mondjon nekik a fiamról. Nem elektromos állomások fényei, az tize- gyűlöli a háborút. Mi házat építünk, írnm hnerv lássak' balsorsomat. «..4A1,­ .'.mnnnn olt „ UA.ái „ K,.|J___' . L ii O _ keinknek ugyanaz a sorsa legyen, akarom, hogy lássak balsorsomat, mezből kirajzó autók újonnan épített a jövő házát, a boldogság házát. S a­mint Innának.« Inna szobájában most Mondja meg nekik, hogy gondolja- utaikon gördülnek; a könyvkereskedő- kohókban dolgozó emberek nem bom­buga ül, f­í.JrtttícT’ j1 *g^ermrfk^hre *®kben hatalmas mennyiségben vásár­bét gyártanak és nem hetvenkednek. Arra gondolok, hősi vegzet jutott ősz- kezdik, drágán fizetik meg.. .Es mi ro,|na|i regényeket és költeményeket, mint a Collier’s urai. s af!!,«iSr a mi w ik" urffir'***»“■* •. *• »­•**­* .H_a a halottak is • WM- n* * „« Sín­íSSS' eST! Oderalá és líev.sitípol »édffi. kerSMbsj, han.ii, ítakvából. Sjlbé- I*. íyOBIhetjuk őket A mi kísér».. nimA «árúak, de m­fly Értelem a partizánok az »Ifjú gárda« gyerek- hiából. Minszkből és Kievből. Min- sagunk e jelszó alatt született: »Be­­rejtőzik mögöttük, mint általában a hősei és az ’ az öregasszony akit él­j’e­denhol mindenki a békét akarja, két az egész világnak« és minden számok mögött. Emlékeztetni akarom elégettek a fasiszták, mert partizánt »Minél gazdagabb az országunkb­an­ szovjet ember e jelszóért él, dolgo­ a béke barátait, hogy a felhíváson rejtegetett — ha mindezek felemelhet- nál nagyobb fölényben vannak a béke­­ik, ha kell, életét is feláldozza, szereplő aláírások között a szovjet nék sírjuk kövét; ha az elhamvadt és erős a háború erői felett« «— caon- Azok a bábok, akik a véletlen folyó népé is ott van. kis Ú­jság Eötvös József: ÉN IS SZERETNÉM... Én is szeretném nyájasabb dalokban Üdvözleni a szép természetet, Ábrándaimnak fényes csillagokban S bimbók között keresni képeket. Én is szeretnék kedvesem szeméről Enyelgve és búsongva hallani S nyájas arcáról, jég­hideg szívéről Érzékenyen sok szépet mondani. Én is szeretném lángoló szavakkal Dicsérni ősz Tokajnak tűz korát, Szabályszerűen kimért zengő sorokban Megénekelni a magyar hazát. De engem fölver nyájas képzetimböl Komoly valónak súlyos érckara: Fajom keserve hangzik énekemből. Dalom nehéz koromnak jajszava. Mit ezrek némán tűrve érezének. Eltölti égő kínnal telkemet; Mért bámulod, ha nem vidám az ének S öröm helyett csak bút ébreszthetett. Míg gyáva kor borul hazánk fölébe, Én szebb emlékivel nem gúnyolom; Míg égő könny ragyog ezrek szemébe. Szelíd örömről nem mesél dalom. Miként az aeél-hárfa viharokban Feljajdul a magas tetőűt felett.­­úgy zeng a dalnok bús dalt bús napokban, Ki várna tőle nyájas éneket? Ha éji vész borítja lát körünket. Villámokért sóhajt a tévedő; Ha régi bánat kínozza szívünket, Nem könnyeket kér-e a szenvedő? S ilyen legyen dalom: egy villám fénye; Egy könny, kimondva ezrek kínjait; Kit nem hevít korának érzeménye Szakítsa ketté lantja húrjait. (1846.) Heti tanácsadó Az őszi mélyszántásban most Zala megye vezet, ahol már szinte teljesen el is készültek vele. Ahol még lemara­dás mutatkozik, fokozni kell a mély­szántás ütemét, márcsak azért is, mert a beálló fagyok megnehezítik ezt a munkát, ügyelni kell azonban a minő­ségre is, arra, hogy elég mély legyen a szántás. Dolgozó parasztjainknak ma már nem kell magyarázni a mély­szántás jelentőségét. El kell hárítani minden akadályt a szántás elől, ahol még kint volna a kukoricaszár, hord­juk be, ha pedig esetleg még állna, sürgősen vágjuk le. Ez a silózás miatt is nagyon fon­tos. Sietni kell a silózással, hogy ideje legyen az erjedési folyamat meg­indulásának. A fagy ezt is megakadá­lyozná, de előzzük meg az esőzése­ket is. Az állattakarmányozásnál fontos időhöz értünk. Most térünk át a zöld­takarmányról a szárazra. Teheneink tejhozama, de egészsége érdekében is nagyon fontos, hogy ez fokozatosan történjék. Az itt járt szovjet mező­gazdaság élenjárói is figyelmeztettek arra, hogy vizenyős takarmánnyal répaszeletekkel stb.-vel is tápláljuk az átmenet alatt állatainkat. Folyik a termelési szerződések föö­tése. Dolgozó parasztjaink már ala­posan ismerik előnyeit. Kamatmentes hitelt kapnak, gépszántást stb. Decemberrel megkezdődik a nagy állatfelvásárlás. A földművesszövet­­kezetek állatfelelősei idejében fel­keresik azokat a dolgozó parasztokat, akik nagyállatra, disznóra, borjúra, marhára szerződést kötöttek és min­den parasztnak érdeke, hogy állatait jól felhizlalt állapotban adja át a tervben megállapított időpontban. Folyik a hulladékbegyűjtés falaink­ban, hogy iparunk nyersanyaghoz jut­hasson. E téren is néhány falunk már szép példát mutatott. Nagydorogon három vagon vas és fém gyűlt össze Dombóvárott egy vagon. Mérkvárasd földművesszövetkezete egy hét alatt 120 mázsa vasat és 25 kiló fémet gyűjtött. Többi községünk is követi példájukat. Vasárnap, 1951 dec. 1. APLÓ A SZOVJETUNIÓ szabadította fel a 11 magyar népet és segíti példájával, tapasztalatcserékkel és minden más módon a szocializmus építésében. A nagy szovjet példa megismertetését szolgálja a Magyar-Szovjet Társaság amelynek vezetősége ezért indított most ismét tagszervezési mozgalmat az egész országban. Máris nagy ered­mények bizonyítják a magyar-szovjet barátság fokozódó elmélyülését. A siker ott a legnagyobb, ahol az MS­ZT a tömegszervezetek közreműködését kérte. A megyék közti versenyben így Somogy megye érte el eddig a legna­gyobb eredményt. Utána Borsod, Sza­bolcs, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megye következik a sorban. KÖZÖS KATOLIKUS-PROTESTÁNS TILTAKOZÁS hangzott el a német felfegyverzés ellen, a bonni bábállam „békéjének megmentésére”, amely fel­veszi a harcot Adenauer fegyverkezési politikájával szemben és amely a né­met egység, valamint, a potsdami meg­állapodások alapján áll. Heinemann, volt bonni belügyminiszter, a bizott­ság egyik vezetője szerint a jelenlegi bonni parlament nem illetékes az újra­­felfegyverzés kérdésében való dön­tésre, mert a két év előtti választások­nál még egyáltalában nem volt szó Nyugat-Németország ú­jrafelfegyverzé­­séről. Niemöller, az ismert evangélikus vezető az evangéliumi elvekre hivat­kozva tiltakozik a felfegyverzés ellen és nyilatkozatában kijelenti: mindazok a jelszavak, amelyek »keleti veszély­ről«, avagy »a keresztény Nyugat fenyegetéséről« beszélnek, tulajdon­képpen csak az imperializmust kendő­zik; minden igaz kereszténynek ellen kell szegülnie az új háborús pszichó­zisnak. ENGSZÓRÓK, BOMBÁZÓK HE­LYETT — RÓMAI RÉGISÉGÜK. M­­íg az USA csatlósállamai háborús készülődésekre fordítják minden pén­züket, a Magyar Népköztársaság a szocializmust építi és kultúráját fej­leszti. Íme például, míg a múltban semmi sem történt az Albertfalván fel­fedezett kétezeréves római falutelepü­lés maradványainak felkutatására, a felszabadulás óta, de különösen az elmúlt két évben régészeink hatalmas munkát végeznek, hogy felszínre hoz­zák a római régiségeket. Az enyhe novemberi időben folytatták a feltá­rást és a Budafoki Forgalmi Teleptől keletre legutóbb nagyméretű, lakó­­gödörre bukk­antak, amelytől majd­nem kilenc méter hosszú folyosó ága­zik egy másik lakógödör­höz. Ilyen folyosóval összekötött lakóházrend­­szer eddig még nem került elő az I. századi felustai település feltárása so­rán. A Budapesti Történeti Múzeum régészeti osztálya új kiállításán még ez évben bemutatja az Albertfalván talált régiségeket, szürkére égetett és vörösmázas tálakat és a korabeli anyagi kultúra más múzeális értékeit-1 DOLGOZÓ NŐVEL beszélgettünk Ta. Ar­nult fehérnemű-varrónő, ügyes, ízléses. Magányosan élt, éveken át ott­hon varrt, a lakásán. Várta a meg­rendelőket, akik hol jelentkeztek, hol nem és ezért egyenetlen volt a kere­sete. Végre elszánta magát, hogy­­dol­gozni megy­, így mondta, idézőjelben, mert sok tűnődés előzte meg elható, roz­sát. Most lelkesen beszél a fehér­­nemű-gyárról, a tágas-világos munka­termekről, a villannyal hajtott varró­gépekről (otthon m­it kezdett viszeres lenni a lába a gép hajtásától) és su­gárzó arccal szól arról, hogy milyen jó másokkal együtt dolgozni. Igen, az volt a legnagyobb élménye, hogy meg­­ízlelte a közösségi munka örömét. És elveszettnek érzi azokat az éveket, amikor magányosan ült kis szobájá­ban és várta a »megrendelőket«. MI A BAJ AZ OLASZ ARVTÍZ­­KATASZTRÓFA KÖRÜL? Tízezre­kért, százezreket tesz otthontalanná a borzalmas felsőolaszországi árvíz. De Gasperi és Scolba belügyminiszter közigazgatási és rendőri apparátusa teljesen tehetetlennek és passzívnak bizonyult a szerencsétlen lakosság megsegítése során. Harminchét felső­­olaszországi polgármester tiltakozó távirattal fordult a kormányhoz, amelyben sürgeti az elmaradt segít­­séget. Az olasz kormány és hatóságai sok helyen egyszerűen megtiltották az önkéntes segély­szervek működését. Egyedül a demokratikus szervezetek és az Olasz Kommunista Párt állottak a helyzet magaslatán. Miközben a De Gasperi kormány háborús előké­­születekre milliárdokat ad ki, eleinte »nem talált« pénzforrást, hogy segít­sen a szerencsétlen embereken, egye­­dül az olasz proletariátus gyűjtő, akciója volt az ,amely pénzben és ter­mészetben segítséget adott az árvíz menekültjeinek. Ferrara munkásai voltak az elsők a segítésben. Az Olasz Kommunista Párt tízmillió lírát gyűj­tött az árvízkárosultak megsegítésére, nem is szólva a ruházati cikkekről, gyógyszerekről.­­TŐZSDEPÁNIK ÉS ATOMVÉDELMI * HADGYAKORLAT. Arra a hírre, hogy a koreai fegyverszüneti tárgyaló felök megállapodtak a demarkációs vonalban, huszonnégy óra alatt egy­­milliárd dollár veszteséget szenvedtek az értékpapírok a newyorki tőzsdén. Estek a repülő-, autó- és fegyver­gyári részvények, a van, acél nikkel és olajipar pi­vírjai. A tőzsdejátékosok bizalma, száz- és százmillió dollárok­ban kifejezett mértékben, megrendült Truman háborús politikája iránt. Hónapok óta nem volt ilyen riadalom a Wall Streeten. A washingtoni kor­mány új hadiipari megrendelésekkel sietett megnyugtatni kedvelt tőkéseit és »atomvédelmi gyakorlatokat« ren­delt el New Yorkban, hogy ezekkel növelje a háborús hisztériát, amelyet némileg lerontottak a koreai fegyver­szüneti hírek. Á­­­LTALÁNOS ÁREMELKEDÉS ÉS ÚJ ADÓPRÉS AUSZTRIÁBAN. Az osztrák kormány készségesen meg­­hajol a nagybirtokosok és marha­­kereskedők követelései előtt és 30 százalékkal emelte a disznóhús árát. Azt is elhatározta a néppárti pénzügy­miniszter, Margaretha javaslatára a kormány, hogy a jövő évre ismét fel­emelik az adót, ami azt jelenti, hogy a dolgozók jövedelméből tíz százalékot vesz el az állam. Emelni fogják a ciga­retta árát is. Az oszt­rá lapok fel­­­háborodással adnak hírt Margaretha pénzügyminiszter cinikus beismerésé­­ről, mely szerint a nagy marosok az államnak körülbelül kétmi­­árd schil­ling adóval tartoznak,­­ miközben az adóprés végsőkig kisajtolja a szegény embereket.

Next