Kis Újság, 1998. július-december (1. évfolyam, 17-43. szám)

1998-10-23 / 33. szám

2 Októberi ünnepünk 1956. október 23-án a Petőfikor előcsatározásai, majd a szegedi megmozdulások után Pesten is kitört a forradalom, amely végigsöpört az egész országon. Amit valójában elsiratott ez az ország, de az egész emberiség is, az egy hazugságmentes állam megszületése volt. Ha rövid ideig is, de élt és ma is beszélhetünk róla, mert a tanulság ma is aktuális. Azóta sokan szeretnék másképpen beállítani, de ma is csak ugyanaz a hazugság képes félrevezetni minket, amit akkor, 1956 októberében, ez a kicsi nép lesöpört a politika asztaláról. Gyönyörű napok voltak. Ma illő megemlékezni a halottakról, akikért akkor gyertyát raktunk mindannyian az ablakokba, a mártírokról, akiknek emlékét visszafojtott lélegzettel próbáltuk őrizni (ki meddig tudta!). És érdemes megemlékezni az örökkön örökké tartó üzenetről, miszerint minden bűnnek és minden emberi szenvedésnek hazugság a kulcsa. Még emlékszem a rádió hangjára, mikor ezt sugározta: hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden órában. Aki nem érezte azt a levegőt, aki nem látta azt az egységet ember és ember között, az csak annyit jegyezzen meg ebből a forradalomból az októberi ünnepre gondolva, hogy boldog csak akkor lehet ezen a földön, ha léte nem hazugságra épül. A mai zavaros időkben különös aktualitással épül tudatunkba ez az üzenet. Legyen áldott ez az ünnep és tegyen áldottá minden tisztességes emberi akaratot. Dobossy Antal Százéves asszony Meghitt hangulatú ünnepség keretében köszöntötték a százesztendős Németh Gyulánét Szombathelyen családtagjai és a város képviselői. Irma néni jó egészségnek örvend, ma is érdeklődik a világ dolgai iránt, újságokat olvas, televíziót néz. Molnár Irma 1898. október 18-án a Vas megyei Salfán született paraszti családban tizedik gyerekként, legutolsónak a sorban és 1925-ben ment férjhez Németh Gyula tűzoltóhoz. Irma néni szerint annak köszönheti hosszú életét, hogy rendszeresen imádkozott, egyetlen napon sem felejtette el megköszönni azt, hogy egészséges. Állatvásár Cegléden Több évtizedes hagyomány, hogy minden hónapban országos állatvásárt rendeznek Cegléden, az Újváros melletti területen. Pál János Nagykőrösről hozott két anyakocát, de a jól táplált sertéseket kilónként mindössze 180-190 forintért vinnék. Szarvasmarhát egy jól tejelő tehenet - is csak egyet találunk: a csemői Barta Béla kínálta a vemhes jószágot, mindössze 140 ezer forintért. A férfi - aki egyébként a Mangalica Szövetség tagja - elmondja, istállójában van még öt, jól tejelő tehene, azok tejét 55 forintért szállítja a Nagykőröstej felvásárlójához. Ezt a tehenet is csak azért adja el, mert a többi öt jószág nem tűri meg maga mellett. Mint Galambosi János üzemi állatorvos mondta - nagyon gyenge a mostani felhozatal. A tenyésztők számára szomorú tény az, hogy mostanában egyre kevesebb áron kelnek el a süldők és a malacok. Hiába a bő kukorica- és a takarmánybúzatermés, a jószágfelhajtók igyekeznek „megszabadulni” a fölszaporodott állatállománytól. Manapság csak ráfizetéses lehet a sertéstartás. Barna Jenő, a Jászkisérről a ceglédi vásárra tizenöt választási malacot fuvarozó tenyésztő ennek okát az egyre dráguló, mesterségesen magasra srófolt tápanyagok árában látja. A férfi délelőtt tíz órakor még mindig - amúgy szép - választási malacait kínálta, kevés eredménnyel. Négy-ötezer forintért adná a szaporulatot, ám csupán érdeklődtek a gömbölyű hátú sivalkodók iránt a vevők, de üzletkötésre nem került sor. MAGYARORSZÁG Energianövények jövője Több mint két évtizede, a hetvenes évek nagy olajválsága óta a világ minden fejlett országa jelentős összegeket fordít a megújuló energiaforrások mind nagyobb mértékű felhasználásának kutatására. Az olajválság elültével az évről-évre növekvő környezetszennyezés következtében fellépő globális felmelegedés réme lett az újabb mozgatóerő. A kormányok különféle kedvezményekkel ösztökélik a víz-, a nap-, a szélenergia, valamint a különböző biomasszákból nyerhető energia felhasználásának fokozását. Míg a világ számos országában a környezetbarát energetika lassan a hagyományos energiahordozók - a kőolaj, a szén, a földgáz - versenytársává fejlődött, addig Magyarországon a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek kiaknázása csupán az első botladozó lépéseknél tart. Idén egy ötvenkét négyzetméteres lakás fűtése és melegvíz ellátása a FŐTÁV Rt. adata szerint 86411 forintot emészt fel a családi költségvetésből. Bohoczky Ferenc, a Gazdasági Minisztérium energetikai főosztályának szakfőtanácsosa lapunk munkatársának elmondta: tavaly decemberben a klímaváltozással foglalkozó kyotói konferencia záró keretegyezményének aláírásával Magyarország vállalta, hogy 201 fire hat százalékkal csökkenti a légkörbe bocsátott szennyezőanyagok mennyiségét. Ez összhangban van az ország energiapolitikájával, amely szerint az ezredforduló utáni időszakban öt-hat százalékkal kell növelni a megújuló energiaforrások felhasználását a jelenlegi 3,6 százalékról. A környezetbarát energiaprogram elindulásához az államnak olyan feltételrendszert kell teremtenie, amely a gazdasági élet szereplőit és a lakosságot is a megújuló energiaforrások felé tereli. Magyarországot energetikai szempontból viszonylag kedvezőtlen szélviszonyok jellemzik, ellenben a napenergia óriási mennyiségben áll rendelkezésre. Napkollektoros rendszerek főként az idényjellegű kempingek, szállodák gazdaságos melegvíz-ellátására alkalmasak. Friss hazai példa: a balatonfüredi Uni Hotelben két éve üzemelő rendszer a háromszáz személyes szálloda melegvíz-fogyasztásának hatvan százalékát szolgáltatja. Kedvezőtlen időjárás esetén negyven százalékban olajtüzelés pótolja a napenergiát. Számítások szerint a fűtőolaj megtakarításból a PHARE-támogatással megvalósult beruházás néhány év alatt megtérül. Ma már nem számít technikai varázslásnak a mezőgazdaságban a levegős napkollektor, ami a gyümölcsaszalástól kezdve a gyógynövényszárításig, a gabona aratás utáni tárolásáig számtalan módon alkalmazható. A világban egyre népszerűbb a napenergia fotovillamos hasznosítása, amikor is az épületeket díszburkolat helyett változatos színű és formájú fotovillamos elemekkel borítják, amelyek a napenergiát közvetlenül villamosenergiává alakítják át - utalt a nálunk előbbre tartó országokra a szakfőtanácsos. Magyarország földje Európa egyik leggazdagabb geotermikus energiakészletét rejti. A mélységből nyert mintegy százmillió köbméter hévíz megsokszorozódhatna, amennyiben megoldódna a termálvizekből felszínre kerülő, ásványi sókkal szennyezett, hőenergiájuktól megszabadított vizek visszasajtolása. A geotermikus energia felhasználhatóságának további korlátja, hogy ez az energiaforrás csak helyben hasznosítható. A megújuló energiaforrások legszélesebb skáláját a biomassza mutatja. A különböző mezőgazdasági hulladékok, a lakossági szennyvizek és szilárd hulladékok, az energetikai növénytermesztés mind-mind energiaforrások lehetnek. Természetes, hogy a gazdákat érdekeltté kell tenni a gazdaságukban keletkező hulladékuk hasznosításában. Ausztriában például egész falvak fűtését és melegvíz ellátását biomasszát égető fűtőművekkel oldják meg. A szövetkezetbe tömörülő faluközösség kiveszi részét a fűtőmű építési költségeiből, minden egyes tag leadja a hulladékát, s ennek eredményeképp a fűtés, a melegvíz a tüzelőanyag árának töredékébe kerül. A beruházás költségeinek ötvenöt százalékát az állam állja, a környezetbarát rendszer kialakításához a lakosság számára olcsó, egy-két százalékos kamatú, hosszú lejáratú hitelt biztosít. Az energianövények termesztésének jövőjét a támogatottság mértéke határozza meg. Bohoczky Ferenc fontosnak tartja az energetikai növények termesztésének szorgalmazását, hiszen az uniós csatlakozás során feltehetően jelentős földterületeket kell kivonnunk a mezőgazdasági művelésből. Ám a parlagosodástól mentesülhetünk, ha ezeken a földeken energetikai célú növényeket (például repcét) termelünk. Nem nehéz belátni: az ország számára sokkal előnyösebb a parlagosítás helyett munkát adni a gazdáknak, mint munkanélküli segélyt. Az energetikai hasznosítású repce támogatási rendszerének kidolgozásakor különös gonddal kell eljárni, mert félő, hogy ügyes kezek az állami támogatás megszerzésének reményében az országban minden létező olajból repceolajat varázsolnak. (k) Orbán Viktor gratulációja Csemőnek Orbán Viktor miniszterelnök - a Magyar Köztársaság nevében - gratulált a Pest megyei Csemő község lakosainak annak alkalmából, hogy az Európai Virágos Városok Mozgalma a kontinens harmadik legszebb falujává avatta lakhelyüket - tájékoztatta az MTI-t a Miniszterelnöki Hivatal Kommunikációs és Sajtóirodája. A közlemény szerint a kormányfő reményét fejezte ki, hogy a csemőiek példája az ország más részein is követőkre talál. A miniszterelnök gratuláló levele mellé 300 tulipánhagymát küldött a község polgárainak. Európai jövőnk és a főzőkanál Koleszterin-szintben a ranglista élén állunk (folytatás az 1. oldalról) Mára már közismert az átlag magyar férfi alacsony várható életkora és az egészséget veszélyeztető kockázati tényezők sora - fejtegette hallgatóságának Magyari Ágnes élelmezéskutató. Lapunk Pados Gyula professzort, a Táplálkozási Fórum elnökét kérdezte e témában. Egy, még a 70-es években végzett, hét országra kiterjedő felmérés szerint azokban az országokban, mint például Finnországban és az USA-ban, ahol magas volt az állati eredetű zsírok fogyasztása, ott fordult elő a legtöbb infarktus, megközelítően négyszer annyi, mint például a növényi eredetű zsiradékokat fogyasztó mediterrán országokban. A felvilágosító propaganda hatására mára az említett országokban 57 százalékkal csökkentették az állati zsírok bevitelét, s ennek is jelentős szerepe volt abban, hogy az utóbbi két és fél évtizedben az Egyesült Államokban 55 százalékkal csökkent az infarktus okozta halálozás. Az állati eredetű zsírok közül a közelmúltig hazánkban főleg a sertészsírt használták, s bár a „sertésdominancia” visszaszorulóban van, a lakosság zsírfogyasztásának több, mint felét még mindig ez teszi ki. A nyugati és mediterrán országokhoz képest még a közelmúltban is elképesztően sok, évente és fejenként 23 kilogramm sertészsírt fogyasztottunk, a 7 kilogramm olaj, a 4 kilogramm margarin és a két kilogramm vaj mellett, így nem véletlen, hogy a magyar lakosság kétharmadának koleszterinszintje a megengedett mértéken felüli. -A felvilágosító munkán túl mit lehet tenni e veszélyes tendencia visszaszorítása érdekében? - Sajátságos, hogy pár évvel ezelőtt, amikor a sertészsír ára váratlanul az olaj árának szintjére emelkedett, a lakosság egy csapásra változtatott szokásain. A zsírról jelentős részben olajra és margarinra váltott, mert már eleget hallott arról, hogy a növényi zsírok egészségesebbek - mondotta a szakember. A fentiekből is kitűnik, hogy minden baj eredője a pénzhiány. Az élelmezéssel kapcsolatban a konferencián ez a téma is terítékre került. Gyökösi Hajnalka agrármarketing szakember szerint a magyar lakosság átlagos jövedelmének több, mint egyharmadát költi élelmiszerre, míg ez a kiadási tétel a fejlett európai országokban alig haladja meg a jövedelmek tíz százalékát. Ez a hazai kedvezőtlen arány a jövedelmek csökkenésével fordított arányban növekszik. A legszegényebb rétegek csaknem minden pénzüket élelmiszerre költik. A szakemberek hét élelmiszerfogyasztói magatartásformát észleltek vizsgálataik során. Az egyik végletet azok képviselik, akiket a kedvtelés és élményszerzés vágya, és persze a kíváncsiságuk az ételkülönlegességek kipróbálására sarkall, ők az ínyencek. Ők azok a középkorúak, akik a legmagasabb fizetési kategóriába tartoznak. A fiatalok körében divattá vált a gyorséttermek látogatásának kultusza, s e szokásukban nem játszik szerepet jövedelemszintjük. A másik végletet a vidéken élő idősebb emberek alkotják, akik számára az élelmiszerek megítélésében minden egyébnél előbbre való szempont, hogy az adott árucikket meg tudják fizetni. Mint megtudtuk, egyre gyarapszik azok tábora, akik az étkezés kockázati tényezőit is figyelembe veszik fogyasztói döntéseikben. A polgári jövőt építő Magyarországnak ilyen, önmagukkal szemben igényes és egészséges emberekre van szüksége, hogy európai jövőjét biztosítva lássa - hangzott el végkövetkeztetésként a konferencián. Palatkai Tibor Tanulmánykötet a civil kontrollról Első ízben jelent meg magyar szerzők tollából tanulmánykötet a civil kontroll helyzetéről. A haderő demokratikus irányítása című könyvet nyolc szerző jegyzi. A kötet bemutatóján Pataki G. Zsolt, a Leszerelési és Civil-Katonai Kapcsolatok Központjának igazgatója elmondta: amellett, hogy a könyv különböző külföldi modelleket ismertetett, három tanulmány is foglalkozik a magyar helyzettel. Szabó János, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára hozzátette: a civil-katonai kapcsolatok fejlesztése egyik fontos feltétele volt a NATO csatlakozásnak is. A most megjelent kötet bevezető a civil kontrollba, segítségével nyitottabbá tehető a hadsereg a polgárok számára. A könyv érdekessége, hogy CD-ROM formátumban is megvásárolható, és a világhálón is rendelkezésre áll. -kg- Kis Újság Heti krónika Békedíj Az észak-ír békemegállapodás két fő szorgalmazója, a katolikus John Hume és a protestáns David Trimble kapja az idei Nobel-békedíjat, közölték pénteken Oslóban. Trimble az Ulsteri Unionista Párt vezetője, júliustól Észak-Írország miniszterelnöke, Hume pedig az észak-ír kormány második embere. A Szentatyát ünnepelték A Vatikánban a Szent Péter téren nagyszabású, koncerttel egybekötött népünnepélyen emlékeztek meg pénteken este II. János Pál pápa megválasztásának 20. évfordulójáról. Pozsony Szombaton és vasárnap folytatódott Pozsonyban az a négypárti egyeztetés, amelynek célja az új szlovák kormány összeállítása, a kormányprogram és a koalíciós szerződés megalkotása. A kormányalakítás tényét rögzítő dokumentumokat a felek legkésőbb október 27-ig akarják aláírni. Az már biztosnak látszik, hogy a Magyar Koalíció Pártja a kormány tagja lesz. Válsággóc Javier Solana NATO-főtitkár hétfőn kijelentette, hogy a NATO repülőgépei megkezdték a felderítő repüléseket Koszovó felett, és az Észak-Atlanti Szövetség meg fogja akadályozni, hogy a koszovói rendőrgyilkosságok miatt újra fellángoljon az erőszak a dél-szerbiai tartományban. Emergency Gógl Árpád egészségügyi miniszter a világbankkal folytatott hétfői tárgyalását követően kijelentette, hogy jövőre több mint 10 milliárd forintot fordítanak a sürgősségi betegellátó rendszer kialakítására. Erre a célra az Egészségügyi Minisztérium a rendelkezésére álló PHARE- és világbanki pénzeket fogja fordítani. Iustitia háza Dávid Ibolya igazságügyi miniszter, Györgyi Kálmán legfőbb ügyész és Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke is részt vett azon az ünnepélyen, amelynek keretében hétfőn átadták a Szerencsi Városi Bíróság felújított, műemlék-jellegű épületét. A szerencsi jelenleg hazánk legmodernebb bírósága. Pályázat Az Oktatási Minisztérium az idén is pályázatot hirdet a felsőoktatásban használható tankönyvek és szakkönyvek, valamint elektronikus lehetőségek támogatására. Támogatást kérhetnek a jogszerűen működő, Magyarországon bejegyzett könyvkiadók, állami és az állam által elismert főiskolák és egyetemek, illetve a tankönyvkiadásban együttműködő intézmények. Ezen kívül jelentkezhetnek a tudományos intézetek, könyvtárak, egyházi és társadalmi szervezetek, vagy az elektronikus oktatási lehetőségek, segédanyagok kifejlesztésével professzionálisan foglalkozó intézmények, vállalkozások. Olvasóinkhoz Kérjük Kedves Olvasóinkat, hogy a Független Kisgazdapárttal kapcsolatos régi emlékeiket, élményeiket, fényképeiket, illetve dokumentumaikat küldjék el szerkesztőségünkbe. A beküldött anyagokból 1999. januárjában emlékoldalakat szerkesztünk. (Lehetőleg olyan anyagokat várunk, amelyeknek visszaküldésére a feladó nem tart igényt).