Kisalföld, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-03 / 1. szám
* Egyiptom hatálytalanította az angol-egyiptomi szerződést Hírügynökségi és rádiójelenték szerint Nasszer január 1-énendeletet írt alá, amely hatályon ívül helyezi és megszünteti a szuezi-csatorna menti katonaiámaszpont helyzetének rendezéséről szóló angol-egyiptomi egyezményt. Az egyezményt 1954-ben kötötik hét évre, aláírói pedig Naszter elnök és Anthony Nutting akkori külügyminiszteri államminszter. Az egyezményben Nagy- Britannia kötelezte magát, hogy összavonja fegyverek erőit a Szuezi-csatorna övezetében lévő mitonai támaszpontról és hogy a támaszpontot minden létesítményével együtt fokozatosan átadja az egyiptomi hatóságoknak. Az egyezmény azonban előirányozza azt is, hogy az angol fegyveres erők újból elfoglalhatják hegüket a támaszponton, az esetben, ha egy idegen hatalom fegyveres támadást intézne Törökország, vagy az Arab Liga egyik tagállama ellen. Kikötötték azonban, hogy ez az intézkedés nem vonatkozik egy izraeli támadás esetére. Gondoskodás történt arról is, hogy a támaszpont létesítményeinek karbantartását angol polgári vállalkozók veszik át. A belga hírügynökség kairói tudósítójának jelentése szerint az a rendelet, amelyet Nasszer január 1-én írt alá, megállapítja, hogy miután az egyiptomi elnök megvizsgálta az 1954. október 19-i angol-egyiptomi megállapodást és az ENSZ-nek november 2-án, 4- én, 5-én és 7-én a francia-angol, izraeli támadásra vonatkozó határozatait és annak alapján, amit az egyiptomi államtanács és külügyminiszter eléje terjesztett, a következő döntéseket hozta: 1. Megerősítést nyert, hogy az angol kormány, amikor agressziót készített elő, majd a francia és az izraeli fegyveres erőkkel együtt megtámadott egyiptomi területet, valamint azzal, hogy kísérleteket tett a Szuezi-csatorna övezet megszállására, úgy cselekedett, mintha a fent említett megállapodás nem létezett volna. Megerősítést nyert továbbá, hogy ez az agreszszió véget vetett a fent említett szerződésnek. 2. Ennek következtében eltörlik az 1954. évi 637. törvényt, amely szentesítette az említett szerződést, annak függelékeit és az ebből az alkalomból történt levélváltást az angol és az egyiptomi kormány között. Ugyanakkor eltörlik az 1954. november 24-i miniszteri határozatot, amely ezt a szerződést és függelékeit nyilvánosságra hozta. Az Österreichische Volksstinune írja: Az ENSZ közgyűlése november 9-én Ausztria javaslatára egyhangúlag hozott határozatban felszólította az ENSZ összes tagállamait, hogy nyújtsanak gyors és kiadós gazdasági segítséget Magyarországnak. A szocialista államok valóban eleget tettek a határozatnak és már eddig is 35 millió dollár értékű árut szállítottak Magyarországnak. Nyugaton viszont csaknem teljesen hatástalan marad az ENSZ-határozat. A Nemzetközi Vöröskereszt szervezeten kívül úgyszólván senki sem küldött segélyt Magyarországra. Nyugatról eddig mindössze 1,5 millió dollár értékű segélyküldemény érkezett Magyarországra. A szép ENSZ-határozat is értéktelen papírcafatnak bizonyult. Ennyit érnek a Nyugatnak az ENSZ-határozatok, ha azok nem szolgálják közvetlenül a nyugati hatalmak érdekeit. Fontolóra kell venni: nem indokolt-e, hogy Ausztria ENSZ-ben képviselője emlékeztesse a közgyűlést Magyarország megsegítéséről egyhangúlag hozott határozatára. HoL maradt a Magyarországnak szánt ENSZ-segítség ? — kérdezi az Österreichische Volk stimme Nem volt szükség az ENSZ rendfenntartó erőire Magyarországon Az ENSZ közgyűlés elnökének televíziós interjúja A Reuter közli: VanVaithajakon, az ENSZ közgyűlésnek elnöke televíziós interjú során vasárnap kijelentette, véleménye szerint nem volt szükség arra, hogy olyan ENSZ-rendfenntartó erőket küldjenek Magyarországra, mint amilyeneket a középkeleti válság megoldására felhasználtak. A továbbiakban kifejtette, hogy az ENSZ-rendfenntartó erőket Egyiptomba az érdekelt országok közös beleegyezésével küldték. Magyarország esetében a magyar kormány „jogosan, vagy azzal ellentétben, de véleményem szerint az utóbbi módon, még az ENSZ megfigyelőinek beutazását sem engedélyezte“. Az elnök ezután az egyiptomi eseményekre célozva azt mondotta : az ENSZ megmutatta, hogy képes megbirkózni nagyjelentőségű válságokkal és ez volt egyik legnagyobb eredménye. Van Vaithajakon a továbbiakban kijelentette, nincs szándékában lépéseket tenni az ENSZ gépezetének átszervezésére a jövő esztendőben. Véleménye szerint ezenkívül Eisenhowernek a középkelettel kapcsolatos bármiféle újabb javaslatai sem érintik majd az ENSZ-t. Van Vaithajakon végül arról beszélt, hogy Kínát nem veszik fel az ENSZ-be a közgyűlés jelenlegi ülésszakán. „Az, hogy sor kerül-e Kína felvételére a jövő esztendőben, majd később dől el“ — mondotta. Fegyveres összetűzés Algériában Algéria drámai légkörben kezdte meg az új évet: újabb merényletek és fegyveres összecsapások jellemezték Szilvesztert és az új év első napját. Algír városában az elmúlt 24 óra alatt három robbanás fordult elő. Blida város egyik kávéházában is bomba robbant, a merénylő algériait a francia járőrök agyonlőtték.,Mac Mahanban egy labdarúgómérkőzés nézőterén bomba robbant.21 szurkoló megsérült. DJAALFÖLD» KÜLFÖLDI HÍREK BERKELEY. A kaliforniai Berkeley egyetemének szeizmográfjai kedden a délutáni és az esti órákban ismételt erős földlökéseket jeleztek mintegy 2500 mérföldnyi távolságból, északnyugat felől — jelenti az AP. Az egyetem tudományos munkatársai szerint a földrengés valószínű színhelye az Aleuták szigetcsoportja volt. A lökések hevessége elérte a 7,75 Richter-egységet, ami csaknem azonos az 1906. évi San Francisco pusztulását előidéző földrengés erejével. ■&LONDON. A BBC jelentése szerint Eisenhower elnök közölte a kongresszus vezetőivel, hogy a legközelebbi öt, vagy hat napon belül kérést terjeszt eléjük egy törvényjavaslattal kapcsolatban, amely felhatalmazná az elnököt az amerikai fegyveres erő bevetésére szükség esetén bármely, közel-keleti állam támogatására,amely kommunista támadásnak esik áldozatául. A Fehér Ház nyilatkozata szerint Eisenhower elnök felhatalmazást fog kérni a kongresszustól ezenkívül egy közép-keleti szélesebb körű gazdasági segítségtervezetre. Helyreigazítás helyett Lapunk december 22-i számában »Igazán forradalmi vívmány lenne?« címmel cikket közöltünk, amelyben szóvátettük, hogy a MESZÖV központjában egy terhes nőt a forradalom győzelmére való hivatkozással elbocsátottak. A cikk végül is Csigi Flóriánnak, a munkástanács tagjának az októberi események alatti kommunista ellenes kijelentéseit idézve megállapította, hogy ez az eset a kommunistaellenes hajsza égyakű megnyilvánulása. A cikk élénk visszhangot váltott ki, elsősorban a MESZÖV központjában. Megjelenésének napján Csigi Flóriánnak egy is-merőse telefonon tiltakozott a Csigire vonatkozó megállapítások miatt. »Sokkal korrektebb embernek ismerem Csigi bácsit annál, minthogy ilyet mondana« — jelentette ki a jóakaró. December 23-án pedig megjelent a szerkesztőségben a MESZÖV hattagú munkástanácsa és elnökigazgatója Sipták Sándor. A küldöttség kijelentette, hogy egy szó sem igaz a cikkből és helyesbítést kért. Két kérdésben szálltak vitába a cikk megállapításaival. Szerintük a munkástanács nem követett el törvénytelenséget T. I.-né és társai elbocsátásával, mivel a fiatalasszony terhességéről nem is tudtak és az erősen kétségbevonható, mivel orvosi bizonyítványnyal mindezidáig nem igazolta. A négy kommunista elbocsátását törvényesen hajtották végre. A munkástanácsot ebben egyedül az ügyvitel egyszerűsítése és távolról sem a kommunistáik elleni hajsza vezette — bizonygatták a küldöttség tagjai. — Felelősségük tudatban kijelentették, hogy a MESZÖV központjában az októberi események a leghiggadtabb, legjózanabb , és legdemokratikusabb légkörben zajlottak le. Ennek alapján kérték a helyreigazítást. Nem telik el nap azóta sem, hogy a szerkesztőség ne lenne kénytelen ezzel a kérdéssel foglalkozni. A MÉSZÖV dolgozók egymás után keresik fel a cikk íróját és elmondják október utolsó napjainak történetét, amely — mint a munkástanács együttesen állítja — a legnyugodtabb, stb. légkörben zajlott le. A dolgozók elmondják (nem párttag égjük sem), hogy a légkör egyáltalán nem volt nyugodt. Ellenkezőleg: az aktív kommunistákat durván szidalmazták, sértegették és elkergették. Elmondták azt is ezek a dolgozók, hogy a MESZÖV központjában — bár sokan egyetértenek a cikk megállapításaival— nyilvánosan senki sem állna ki mellette, mert nem mernék ezt megtenni. A közös megbeszélés a munkástanács-tagokkal és a két elbocsátottal (a másik kettő vidéken tartózkodott) sem vitte közelebb a tisztázáshoz a kérdést Az elbocsátottak újabb részletekkel elevenítették meg azokat a napokat, amikor kiebrudalták őket. Lisztes János elmondta, hogy Csigi Flórián egy alkalommal »ti. a nép alja, szemetei eleget élősködtetek rajtunk tizenkét évig«, s egyéb ilyen »higgadt, megfontolt« jelzőkkel halmozta el őt. A munkástanács tagjai közül ezekre senki nem emlékezett, sőt ha egyik ,azokat a sértéseket is elfelejtette, amelyeket Csigi Flórián mint volt MDP tagnáló, az ő fejéhez vagdosott. Csupán Eller László ismerte el, hogy ezek a szidalmazó szavak (bár nem emlékszik pontosan) elhangzottal, de ezek nem a kommunistákat általában, hanem kizárólag a személyzeti osztályon dolgozókat illették. Ezzel azonban világosan szemben áll az a tény, hogy a MESZÖV személyzeti osztályán dolgozó kommunisták: Lisztes és Törökné mindössze három, illetve egy hónapig dolgoztak személyzeti beosztásban. A tizenkét év tehát értelemszerűen nem rájuk, hanem a kommunistákra vonatkozik. De ez ellen szól Szepesi László elküldése is, aki nem a személyzeti osztályon dolgozott. A kommunistaellenes hajsza tehát minden kétséget kizáróan megmutatkozott október utolsó napjaiban a MESZÖV megyei központjában. Mi van hát a törvényességgel? A tények nem a törvényesség mellett szólnak. Kezdjük azzal, hogy a munkástanács is törvénytelenül működik és ígyaz elbocsátásai is értelemszerűen törvénytelenek. Az Elnöki Tanács 1950. novemberében megjelent törvényerejű rendelete ugyanis nem engedélyezi választott szerveknél munkástanács működését. Ezt a munkástanács nem veszi figyelembe. Állítólag a MESZÖV központ dolgozóinak kívánságára működik. A kormány november 7-én kelt rendeletét sem hajtották végre, amely szerint mindenkinek november 10-ig el kell foglalnia 1956. október elsején betöltött munkakörét. Ezek után függetlenül attól, hogy tudtak-e Törökné terhességéről, és hogy egyáltalában terhes-e, vagy sem, azzal, hogy a kormány rendelete ellenére megtagadták a visszavételét, kétségtelenül elkövették a törvénytelenséget, mint ahogy törvénytelen magának a munkástanácsnak a léte is. A teljes igazságot azonban ezzel korántsem merítettük ki. Felmerül a kérdés, miért fél a MÉSZÖV dolgozóinak nagy része attól, hogy nyíltan állást foglaljon? Mi készteti a munkástanács egyes tagjait is arra, hogy a tényeknek és az igazságnak nem megfelelő dolgokat bizonyítsanak? Korántsem teljes felsorolásként, inkább csak azért, hogy segítsünk a földművesszövetkezeti tagságnak az igazság feltárásában, néhány okot hadd soroljunk fel. A MÉSZÖV dolgozói általában félnek attól, hogyha beszélnek, megfosztják őket állásuktól. De különösért félnek Csigi Flóriántól, a munkástanács tagjától, a'*' mint gépkocsivezető, a mindenkori elnök bizalmasa és a munkakörével arányban nem álló hatalmat és illetéktelen anyagi előnyöket is élvez. Az októberi eseményeket megelőzően végrehajtott revízió megállapította, hogy a gépkocsivezető bérelszámolásánál a legteljesebb rendetlenség, összevisszaság uralkodik. Csaknem teljesen a gépkocsivezetőre volt bízva, hogy mennyi fizetést akart felvenni. És néhány tétel máris bizonyítja, hogy Csigi Flórián élt, sőt visszaélt ezzel a lehetőséggel. Csigi Flóriántól félnek az emberek és valószínűleg a munkástanács tagjai is tartanak tőle. De abban, hogy az októberi események alatti magatartását leplezni igyekeznek, szerepe van annak is, hogy közöttük egyiket másikat felelősség terheli a gépkocsivezető belügyi visszásságaiban is az ellenőrzés elmulasztása miatt. Még egy tény annak szemléltetésére, hogy a munkástanács ín-nyiliott kS?u v.utjazósui — proptista elbocsátásában csupán a takarékosság, a földművesszövetkezeti tagság anyagi érdekének védelme vezette — nem egészen felel meg a valóságnak. Köztudomású, hogy Lipták Sándornak, a MÉSZÖV elnökének, akit a SZÖVOSZ helyezett Győrbe 1956. április 15-én Budapestről, a MÉSZÖV mindezideig a havi fizetésén kívül napi kiküldetési díjat és szállodaszámlátfizet ki, amely messze túlhaladja egy gépírónő havi fizetését. A munkástanács mégsem tett kísérletet arra, hogy megszüntesse ezt az ésszerűtlen, a szövetkezeti tagságra erősen hátrányos helyzetet oly módon, hogy vagy Liptói? Sándor családja költözzél le Győrbe, vagy ha az nem lehetséges, ő menjen vissza Budapestre és helyét egy arra érdemes győri emberrel töltsék be. Mindent összevetve: a tények alapján úgy gondoljuk, nincs szükség helyreigazításra. Ehelyett nagyobb szükség van arra, hogy a megye földművesszövetkezeti tagsága — mint a legiletékesebb — állást foglaljon abban, hogy ügyeiket olyanok és úgy intéznék, hogy az valóban a tagolt anyagi érdekeit szolgálja. Ugyancsak az ő erélyes közbelépésük és az apparátus becsületes, felelősségteljes dolgozóinak összefogása szüntetheti meg a jelenleg uralkodó bizalmatlanságot, az egymástól való félelmet és teremtheti meg azt az egészséges légkört, amelyben mindenki bátran, félelem nélkül tárhatja fel a hibákat és amelyben a MESZÖV apparátus tevékenységét egyedül a szövetkezeti tagok érdekeinek valódi szolgálata vezérli. Jakus hajósnét IÁT? január, estttttrt. Sík Endre és Mód Péter elutazott New Yorkba Sík Endre, a külügyminiszter első helyettese, az ENSZ XI. közgyűlésén résztvevő magyar delegáció vezetője, valamint Mód Péter állandó magyar ENSZ megbízott, New Yorkba utazott, hogy részt vegyen a közgyűlés ülésszakán. Dr. Vajda Imre egyetemi tanár, a delegáció harmadik tagja néhány napon belül utazik a delegáció után. A Saar-vidéket visszacsatolták Nyugat-Németországhoz A lapok rezignált hangon számolnak be a Saar-vidéknek újév napján történő elcsatolásáról Beszámolóikban kiemelik, hogy a Saar-vidék lakossága nem nagy lelkesedéssel fogadta a terület németté válását. Több lap arról számol be, hogy Adenauer bonni kancellárt, aki részt vett a visszacsatolás első napjának ünnepségein, kevés kíváncsiskodó várta és néhány fütty is felcsattant, amidőn kocsiján az ünnepség színhelyére hajtatott. A Le Monde azt írja, hogy a Saar-vidék munkásainak egy része kedvezőtlenebb helyzetbe juthat, mert a saarvidéki bányákban magasabb a munkabér, mint Nyugat-Németországban, a gyári munkásság pedig igen sok szakmában többet keresett eddig, mint a nyugatnémet munkásság. A saarvidéki kereskedők attól félnek, hogy a francia piacon bojkottálni fogják árujukat, másrészt pedig attól tartanak, hogy a nyugatnémetországi alacsonyabb árak a saarvidéki árak leszállítását fogják kikényszeríteni. Nyilatkozat Ez úton hozzuk a párttagság tudomására, hogy Biró Ernő (Vagongyár) és Kéri József (ügyészség) intéző bizottsági tagsága 1956. december 30-ával megszűnt. Győr, 1957. január 2. MSZMP Győr-Sopron megyei intéző bizottsága.