Kisalföld, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-18 / 246. szám
I Szombat-vasárnapi sportműsor GYŐR KÉZILABDA: Ma délután fél 5 órakor a Vasas ETO Sztálin úti kézilabda-pályáján területi férfi kézilabda-mérkőzés lesz. Ezúttal a Vasas ETO csapatának a Győri Textil lesz az ellenfele. A bajnoki találkozó előtt előmérkőzést is rendeznek. VASÁRNAP GYŐR LABDARÚGÁS: Vasas ETO — Dorog NB I. bajnoki labdarúgó-mérkőzés, Vasas ETO sporttelep, délután fél 3. Előtte a két csapat tartalékgárdája játszik, háromnegyed 1 órai kezdettel. II. ker. Dózsa — Pápai Vasas, Bercsényi ligeti sporttelep, délelőtt 10 órakor. MÁVDAC — Győri Postás, Erzsébet ligeti sporttelep, délelőtt 10 órakor. Újabb rangadó kézilabda-mérkőzés A területi bajnokság férfi csoportjában nagy küzdelem folyik a második helyért is. Mert ez az NB II.-be jutást jelenti az új bajnoki évben. Esélyes csapatok a Gy. Fonó, a Székesfehérvár és a Tatai Előre. Vasárnap délelőtt a Gy. Fonó csapata Székesfehérvár ellent vívja rangadó mérkőzését a Dimitrov sétányi pályán. A műsor másik érdekessége a Gy. Fonó-Kesztyűs Veszprémi Vasas női mérkőzés. Ez a mérkőzés is a II. hely szempontjából érdekes. A győri csapattól az első helyet már nem lehet elhódítani. Ennek ellenére a győri lányokat tüzeli a visszavágás vágya, mert a bajnokság során a veszprémi csapat volt az egyetlen, amely pontot vett el a győriektől. Részletes műsor: 9 óra: Gy. Fonó-Kesztyű II. — Pápai Textil, női megyei bajnoki mérkőzés. 10 óra: Gy. Fonó-Kesztyű — Veszprémi Vasas, női területi bajnoki mérkőzés. 11 óra: Gy. Fonó — Székesfehérvár férfi területi bajnoki mérkőzés. ASZTALITENISZ: Vasárnap délelőtt fél 10 órakor a Czuczor Gimnázium tornatermében vidéki asztalitenisz rangadó mérkőzések lesznek. Ezúttal a Győri Dózsa Debrecen csapatával, ■i Győri Közlekedés pedig Miskolc csapatával mérkőzik. Kezdettel rendezik a Soproni Selyemipar Kőszegi úti tornatermében. KOSÁRLABDA: Berzsenyi Gimnázium műsora: S. Textiles — Budapesti Állatorvosi Egyetem, NB II. férfi mérkőzés, délután fél 4. S. Textiles II. — Vasas ETO, férfi területi mérkőzés, délután 5 órakor. MOSONMAGYARÓVÁR Az MTK vasárnap a Zalaegerszegi TE-vel játssza soron következő NB II. bajnoki mérkőzését. M. Vasas — Gy. Textil, megyei 1. osztályú bajnoki mérkőzés, mosoni sporttelep, délelőtt 10 óra. Vasas Hubertus — Csorna, megyei I. osztályú bajnoki mérkőzés, Hubertus sporttelep, délután fél 3. KAPUVÁR Vasárnap délután fél 3 órakor a Budapesti Vörös Meteor együttese lesz Kapuvár ellenfele. A kapuvári csapatban újra játszik a sérüléséből felépült Kreiter. S. Vasas — Gy. Hajtóműgyár, Sopron, délelőtt fél 11. Nagyszentjános — Gy. Szerszámgépgyár, Nagyszentjános, délután fél 3. Petőháza — S. Textiles, Petőháza, fél 3. Megyei és járási labdarúgó bajnokságok műsora: Bácsa — Gy. Építők, 2 óra, Ménfőcsanak — Ásványráró, negyed 3. Nagybarát — II. ker. Dózsa II., fél 3. Tét. — Gy. Richards, fél 3. Győrszentiván — Győrszemere, fél 3. Nagybajcs — Győrszentmárton, fél 3. Mosonszentmiklós — MTE II., fél 3. Hubertus II. — Abda, háromnegyed 1. M. Vasas II. — Novákpuszta, 2 óra. Mosonszolnok — Gy. Pamutszövő, 2 óra. Mosonszentjános — Öttevény, fél 3. MÁVDAC II. — Lebeny, negyed 9. V. ETO III. — Hegyeshalom, fél 10. Rábapatona — Mihályi, 2 óra. Rábapordány — Magyarkeresztur, 2 óra. Lébény II. — Mosonszolnok II., fél 3. Dunakiliti — Várbalog, fél 3. Levél — Horvátkimle, fél 3. Mosonszentjános — Rajka, háromnegyed 1. Máriakálnok — Hegyeshalom II., fél 3. Bőnyrétalap — Gy. Szerszámgépgyár II., 2 óra. Öttevény II. — Gy. Postás II., 2 óra. Gönyü — Gy. Elektromos, 2 óra. Kunsziget — Nagyszentjános I., 2 óra. Kajárpéc — Tét II., fél 3. Győrszentmárton II. — Sokorópátka, 2 óra. Kisbácsa II. — Gy. Textil II., 2 óra. Győrság — Gy. Hajtómű II., 2 óra. Öntöde — Ménfőcsanak II., fél 10. Petőháza II. — SOTEX II., háromnegyed 1. Kapuvár II. — Fertőd, háromnegyed 1. Bősárkány — S. Kinizsi, fél 3. Beled — S. Textiles II., fél 3. CSORNAI GÉPÁLLOMÁS pályázatot hirdet FŐMÉRNÖKI állás betöltésére. Jelentkezés írásban október 20-ig. LAKÁS BIZTOSÍTVA iMaaHaluuMHQBRaguiHHMsg«*«*-- - - - LABDARÚGÁS: 1142 SOPRON LABDARÚGÁS: SVSE — Veszprémi Haladás, NB III. bajnoki mérkőzés, Rákóczi sporttelep, délután 3 órakor. SFAC — I. Postás, megyei I. osztályú bajnoki mérkőzés, Anger rétiportelep, délelőtt fél 11 órakor. A bajnoki mérkőzés után rendezik a SFAC — MTE megyei ifjúsági rangadót. A SOTEX csapata Budapesten az Ikarus ellen játszik. TORNA: Győr-Sopron megye tornászbajnokságait vasárnap délelőtt 9 órai KISALFÖLD Szerkeszt) • szerkesztőbizottság Kiadja tu MSZMP Győr-Sopron mn•yei végrehajtó bizottsága és Győr Sopron Megyei Tanácsa. Szerkesztőség és Kiadóivatal Győr. Sztáti. út 1 (Irodaház) ti. emelet — Teleme Szerkesztőségi 13—34, 12—7L 24—31 Kiadóhivatal 21—04. A lapot Árusításban és előfizetésben 3 Győr-Sopron megye) postahivatalét terjesztik. Előfizetési díj: 1 hóra 12 forint, előfizethető bármely postahivatalnál és kézbesítőnél. Győr-Sopron megyei Nyomdavállalat. . Feleld* nyomdavezetd S tuender Endre. »Nem akarok, erőszakos lenni, de leérem, segítsenek, rajtam... Huszonkét éves vagyok. Gyermekkoromban paralízist kaptam, ami nyomot hagyott a jobb jelemen. Dolgoznom kellene, de mit? Kapálni nem bírok, iskoláimat a sok betegeskedés miatt nem fejeztem be. Dolgozni akarok, de nem kapok állást. Ha most fiatal vagyok és egészséges is, de mi lesz velem, ha megöregszem, vagy megbetegszem? . . . Ha a testi munkát nem is bírom, de hiszen olyan sok munkakör van, ahol nem annyira az erő, mint inkább az ügyesség és az ész számít. . . Ha az érettségit a saját hibámon kívül nem is tudtam letenni, azért a munkámat becsülettel el tudnám látni. . .« Kettinger Mária tengernyi bánatának ez a legnagyobbja, tengernyi fájdalmának ez a leghasogatóbbja. Erről beszél még elkeseredettebben mint ahogyan írt, a mecséri kis ház konyhájában. Könnyeit nyeldekelve hallgatja az édesanyja, a kevés szavú parasztember szótlan keserűségével az édesapja. Mária pedig olyan rezignáltan, mintha nem is huszonkettő, hanem nyolcvan év nyomná a vállát, sorolja halkan, csendesen, hol mindenütt és hányszor próbálkozott már munkát találni. Mindenütt udvariasak voltak hozzá, ígérgettek neki, de az ígéretek fáján nem termett gyümölcs. Szívfájdítóan beszélnek a fiatal arcból kisugárzó kék szemek álmatlan éjszakák végnélküli töprengéseiről, vívódásairól: mi lesz velem? Milyen jövő elé nézek, ha egyszer egyedül maradok az életben? Milyen jövő elé néz? . . . Közeli jövője biztosított. Az édesanyja éjszakáról éjszakára a varrógép mellett görnyed és varr (Mária segít neki, de ez nem életcél.) Édesapja a termelőszövetkezetben dolgozik keményen, hogy mindene meglegyen Máriának, hogy ne szenvedjen szükséget, hogy csinosan, rendesen járjon. De mi lesz, ha kihullik a szülők kezéből a varrótű, a kapa, s Mária már nem huszonkétéves lesz? A társadalom terhére lesz ő, aki a gyenge testében annyi erőt hordoz és a lelke . . . igen, a lelke is egy fiatal leány erős, egészséges, derűs lelke lehetne, ha dolgozhatna, ha tudná, hogy őrá is szükség van, ha nemcsak tehernek érezné magát a szülei nyakán. Ha tudná, hogy őt is várja valahol egy íróasztal, egy munkakör, amelyből valóban annyi, de anynyi van olyan, ahol nem fizikai erő, hanem ügyesség, ész, szorgalom kell. . . Máriát az orvostudomány viszszaadta az életnek. Az egészsége jó. De ez a dolgoknak csak egyik része. A másik sem kevesebb: vissza kell őt adni saját magának, bizonyítani kellene neki tettekkel a saját szavait: »Tudomásom szerint a szocialista társadalmi rend nem azt diktálja, hogy a rászorultakat le kell tiporni, hanem ellenkezőleg.~ Most még kicsit hisz ebben. . . És tettekkel kellene megcáfolni keserű kérdését ■•■Vagy talán van olyan törvény az alkotmányban, amely szerint a testi fogyatékosoknak nincsenek emberhez méltó jogaik?« Nem Kettinger Mária az egyedüli, aki ilyen természetű keserűséget hordoz. Mégis: valami álszemérmes meggondolásból nem beszélünk azok életéről, azok problémáiról, akikhez kegyetlen volt a sors, és nem adott nekik testi épséget, vagy megfosztotta őket ettől. Pedig nem olyan dolog ez sem, hogy ha nem foglalkozunk vele, akkor nincs! Nem egy kis kibúvó ez a kétségtelenül nehéz probléma megoldása alól? Ha egy ép, erős, huszonkét éves teremtés arról panaszkodnék, hogy nincs a számára egy íróasztal, az ember nyugodt lélekkel mondaná neki: »Fogd meg, fiam, a kapa nyelét, állj gép mellé, nézz körül, hol van ebben az országban munkalehetőség és találni fogsz, mert munkáskezekre szükség van és a fizikai munka nálunk nem szégyen.« De Kettinger Máriának és az ő helyzetében lévőknek nem lehet ilyen tanácsot adni. Őket valóban, az íróasztalhoz, nem a fizikai munkához köti az élet. És hogy munkát keresnek, a helyüket keresik a dolgozó emberek társadalmában — még akkor is, ha otthon, bár nem valami vastagon, de mégis megvan mindenük, ez teljesen érthető. A jövőre gondolnak inkább, mint bárki, s a jövő kilátásai az évek sokasodásával az egészséges ember számára is természetszerűleg szűkülnek. S ha akkor nem kapnak munkát, ha akkor nem , tudják maguknak biztosítani a megélhetést, amikor még fiatalok? . . . Tudják ők maguk is — és ez így is van, hogy hovatovább terhére válnának a társadalomnak. S amikor a maguk jövője felől aggódnak és a maguk jövőjét akarják biztosítani, egyben a társadalmat is mentesíteni szeretnék saját személyük terhétől. Kettinger Mária még reménykedik. De már kihúnyóban van a reménye parazsa. Pedig szívesen dolgozna és tudna is dolgozni akár Győrött, akár Mosonmagyaróvárott. Mecsérről e két városba könnyű bejárni, s a kicsi faluban valóban nincs jóformán semmi lehetősége. Dolgozna hivatalban, irodán, bármilyen, asztalhoz kötött munkahelyen. A közgazdasági technikum ipari tagozatán másfél évet elvégzett. Akkor a betegsége akadályozta meg az iskola elvégzésében. Még most is szívesen tanulna tovább, leérettségizne, de de ehhez állás, kenyér kellene. Azt már igazán nem kiválthatja a szüleitől, hogy huszonkét éves létére tartsák is, taníttassák is. S hogy a munkáját jól elvégezné, az biztos. Az írása akár a gyöngy, a keze ügyes, szépen fest és rajzol. Az iskolában sem az utolsók között volt. S ne vegyék zokon az épkézláb fiatal lányok, ha még azt az állítást is meg lehet kockáztatni, hogy Kettinger Mária és a hasonló helyzetben lévők talán még lelkiismeretesebben végeznék a munkájukat náluk, hiszen ők tudják, hogy nekik csak és kizárólag a munka létezhet, mint életük egyetlenegy alapja. S hogy hány és hány testi fogyatékos ember dolgozik egész emberként, arra ezernyi példa van. Nem kellene tehát félni tőlük sehol, ha munkát kérnek, hiszen törékeny testben is sok erő lakhat. Nem könyöradományt kérnek ők a társadalomtól, hanem az ő erejüknek, képességeiknek megfelelő munkát. Ilyen pedig van. És a rászorultság az ő esetükben vitathatatlan. S még egy. . . Talán a legfontosabb. . . A munka Kettinger Mária és társai számára nemcsak munka, hanem bizonyíték. Bizonyíték a szocialista társadalom humanizmusa mellett. Nem szabad megölni, vagy ha már meghalt, fel kell támasztani a szocialista humanizmusba vetett hitüket. Bizonyára van Győrött, vagy Mosonmagyaróvárott olyan üzem vállalat, hivatal vagy intézmény s ezekben megértő emberszívek — ahol szükség lenne az ügyes, megbízható, kedves Kettinger Márk munkájára. Nem járna rosszul vele senki. Jó, igen-igen jó bízni abban, hogy akik és ahol segíteni tudnak, segíteni fognak. Hogy hihessen Kettinger Mária. Hogy biztos jövő elé nézhessem : Várnagy Györgyné ,f'inberek-problémák Milyen jövő elé néz ? KISALFÖLD SERTÉSFASZTORT ÉS APAÁLLATGONDOZOTT keres LEGELTETÉSI BIZOTTSÁG [ KISBAJCS : 1194 . 'aaBaiia*iiiiifiiiii*iaaiaaiiaaaa»a»--m iJ£53;jőktóber_15i_ízomihatj LIPCSEI TUDÓSÍTÓNK ÍRJA : SZOCIALISTA „KERESZTELŐ" AZ NDK-BAN A szocialista névadás — szemben a misztikus vallásos keresztelési szertartással — mindinkább szoros tartozékává válik a szocializmus felé haladó Német Demokratikus Köztársaság ünnepélyes formáinak. A napokban leányommal együtt magam is részt vettem a Nemzeti Front egyik lipcsei kerületi helyiségében egy szocialista névadóünnepségen. Erről számolok be az alábbiakban. A gyönyörűen díszített helyiséget zsúfolásig megtöltötték a névadásra érkezett gyermekek, szüleik és rokonaik kíséretében. Ott voltak a kerületi iskola úttörői is, akik tevékeny részt vállaltak az ünnepségen. A figyelem természetesen az ünnepeltek, a kicsinyek felé összpontosult. Ezúttal tizenhárom gyermek, három hónapostól hat évesig vett részt a szocialista névadás ünnepélyén. Az utóbbiak, az öt-hat éves gyerekek szülei ugyanis most, utólag kívánták ünnepélyessé tenni az annak idején, a születés után csupán bürokratikusan elintézett anyakönyvi bejegyzést. Az ünnepség kezdetén az úttörőzenekar játéka kölcsönzött meleg keretet a névadásnak, majd szavalatok következtek, végül rövid, megható szavakkal üdvözölték a szülőket és a gyermekeket. Ezután minden szülőnek díszes okmányt nyújtottak át a névadásról, a kerületi tanács pedig a gyermek nevére kiállított egy-egy takarékkönyvet adott 20 márka (mintegy 100 forint) betéttel. Befejezésül az úttörők virágokkal kedveskedtek a szülőknek és a névadáson résztvett gyermekeknek. A szocialista névadás abból a felismerésből alakult ki, hogy az élet egyes fontos eseményei megkövetelik a maguk ünnepélyes formáit. Eddig ezeket a formákat kizárólag az egyházak szertartásai biztosították. Ez volt az oka, hogy egyébként felvilágosult, sőt marxista szülők is megkereszteltették gyermekeiket. A templom ünnepélyes kerete, az orgona, a virág, a pap díszes öltözéke volt a lényege a keresztelésnek és nem a szülők vallásossága. Ezzel szemben a rideg anyakönyvi bejegyzés legtöbbször már a kórházban megtörtént, és még annyi ünnepélyességgel sem járt, mint a polgári esküvő. A szocialista élet humanizmusával nem egyeztethető össze ez a forma nélküli, rideg racionalizmus. A szocialista élet is megköveteli az ünnepélyes formákat és ünnepélyességeket. Az NDK-ban bátran indultak meg tehát azon az úton, hogy a szocializmus ne csak a megnövekedett anyagi igényeket elégítse ki, hanem az érzelmi szükségleteket is. A tapasztalat máris igazolja, hogy ez a magasabbrendű szocialista ünnepélyesség fontos szerepet játszik abban, hogy az emberek végleg elszakadjanak a vallásos miszticizmus még meglévő vékony kötelékeitől. A szocializmus nemcsak gazdasági, társadalmi rendszer, hanem életstílus is. A szocializmus teljes megvalósulása a formának és a tartalomnak, a külsőségeknek és belső vizsonyoknak egységét követeli meg. Most, amikor az NDK- ban kifejlődőben vannak a különféle szocialista ünnepélyes formák, köztük a névadás, akkor azon az úton járunk, hogy ne csak gazdaságilag, politikailag, hanem érzelmileg is felszámoljuk az elmúlt társadalom csökevényeit. Ezzel valósul meg a felnövekvő nemzedékben az értelem és az érzelem harmonikus egysége, így alakul ki a magasabbrendű szocialista életforma. Dr. Nagy Ivor.