Kisalföld, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-26 / 279. szám
1960. november 16., szombat Egyetemi hallgatók ismerkednek megyénk taivaival Falus város különbségének eltüntetése a szocialista fejlődés programjának lényeges pontja. Ennek megvalósítása még sok év küzdelmes munkájába kerül, ezt akkor látjuk igazán, amikor menet közben megpróbáljuk felmérni a feladatokat. Amikor tanulmányozzuk a falu kultúráját, szocialista haladásának mértékét Erre vállalkozott most az a 61 budapesti egyetemi hallgató, aki tegnap érkezett Győrbe. Öz egyetem utolsó évfolyamának hallgatói, varnnak köztük bölcsészek, orvosok, közgazdászok és mezőgazdászok. Mindegyik a maga szakterületén tanulmányozza majd a falu életét. De nemcsak tanulmányozza, hanem segíti is ott-tartózkodásának idején a falusi kultúrmunkát. Még tegnap el is indultak a fiatalok a megye központjából 15 községbe, melyekben 10 napig tartózkodnak. Ez a tíz nap kölcsönös megismerkedés és kölcsönös segítés ideje lesz, mely azonban hatásában, eredményeiben azután is gyümölcsözni fog.. Az egyetemisták tanulmányútja s az ilyen tanulmányi csoportok falura küldésének rendszere jelentős tényező a falu és város közti különbség eltüntetésének folyamatában. Mert hiszen falu és város elsősorban nagyobb és kisebb embercsoportot jelent számunkra. Hogy pedig a kisebb embercsoport is rendelkezzék mindazokkal a kulturális lehetőségekkel, melyekkel a nagyobb, ehhez az kell, hogy FALU ÉS VÁROS LAKÓI KÖZELEBB KERÜLJENEK EGYMÁSHOZ. Hogy megismerjék, megszeressék egymást, hogy megosszák gondjaikat, hogy segítsenek egymásnak feladataik megoldásában, melyek végeredményben a szocialista építés közös feladatai. .Ehhez szükséges, hogy a községek vezetői, egész lakossága legmesszebbmenően támogassák ezt az akciót. Fogadják szeretettel, barátsággal a fiatalokat, jövendő HIVATÁSUK KÖVETEIKÉNT. Négy-öt év kemény tanulás 411 ezek mögött a fiatalok mögött; a következő évben már egy-egy tudomány legmagasabb fokú képzettségével lépnek az életbe. Azért jöttek, hogy tudásukkal már most segítsenek. Hogy egy kis próbát tegyenek, hogyan fogják tudásukat a köz érdekében felhasználni. De nemcsak adni jöttek, kapniis szeretnének. Szeretnék megismerni az életet falun, a nagy Élet tíz ablaka számukra ez a tíz nap, szeretnének minél többet látni e tíz napom át. Sok olyat látnak, majd, amit egészen másképpen képzeltek, különösen a városiak. Egyeseket meg kap majd falvakuk haladása, mások olyan elmaradásokat figyelnek meg, melyekről azt hitték, hogy már a falu is túllépet rajtuk. Az eredmények és az elmaradások őszinte közlése lesz csak egyaránt gyümölcsöző vendégeknek és vendéglátóknak. És így fogják igazán MEGSZERETNI A FALUT ezek a fiatalok. És ha megszerették, akkor szívesen vállalják hivatásuk gyakorlását falun. Az a 61 egyetemi hallgató, aki tegnap Győrből elindult, hogy tanuló vendége tegyen egy kis időre a megye községeinek, régóta melengette magában e tíz nap álmát. Igaz, tíz nap nem nagy idő, de gyümölcsöző lehet. Minél több emberrel beszélni, minél többet tanulni, tapasztalni, és minél többet segíteni, tanácsokat adni, ismeretterjesztő előadásokat tartani — körülbelül így foglalhatók össze a fiatalok tervei. Szerény viselkedésük, komoly fellépésük, őszinte segíteni akarásuk tíz nap alatt is értékes eredményeket hozhat abban a törekvésben, hogy falu és város közelebb kerüljön egymáshoz. L. L. (35. FOLYTATÁS) Szerencsés e név hallatára még összébb zsugorodott. De hiszen ő alighanem ismeri ezt az embert, s tán az is őt! Palotás .... Palotás... Ismert egy ilyen nevű kupecet, persze csak látásból-hallomásból, nem éppen közelről, de ezek a kupecek annál inkább ismernek mindenkit. Nehogy felismerje, mert akkor ... Mintha fázna, feltűrte kabátja gallérját és arcát félig-meddig abba rejtette. Bottlik bosszúsan, érdektelenül hallgatta a köpcös emberke locsogását: .. Kár, hogy nem Csókavárra igyekeznek, mert én örömest meghívnám magukat, még egy jó vacsora is kerülne. Az ám, miért ne állnának meg nálunk legalább egy jó órára? Na, az jó ötlet! Megvacsoráznak, s úgy mennek tovább, ámbár ha akarnak, ott is alhatnak. — Nem, nem — szabadkozott Bottlik —, nekünk igen sürgős dolgunk van. — Már megbocsássanak, mérnökemberek az urak? — kérdezte a kis ember. —Nem — mondta Bottlik, s maga sem tudta, miért éppen ez csúszott ki a száján. — Újságírók vagyunk. — De amikor kimondta, még örült is, gondolta, a kis emberke ettől megszeppen és nem mer akármit össze-vissza beszélni, tán abba is hagyja a fecsegést. De tévedett. — Újságírók? Az már igen! Hajaj, én is de szerettem volna újságíró lenni! De hát én kereskedő ember vagyok. Ezt nem azért mondom ám, hogy meg tessenek írni az újságban, mert ez nem oda való csak úgy. De tudom, milyen szép foglalkozás is az újságírás. Hajaj! Itt is hallanak valami érdekeset, amott is, megírják, kiszínezik, és másnap sok ezer ember olvassa. Mondom én, milyen kár, hogy nem jönnek Csókavárra, pedig de sok írni való akadna ám minálunk! — Például micsoda? — bökte ki Bottlik, csak hogy mondjon valamit. — Minden, kérem, amit tetszik, nálunk lehet válogatni. Tegnapelőtt elfogtak Csókaváron egy rablógyilkost, egy Bóczán nevezetűt. De még mindig nem írták az újságok. Igazán megírhatnák. De tudom, most inkább az eredményekről írnak. Van itt az is, kérem, ott van a Bányagépgyár hát, az is szenzációs. — Ismerős a gyárban? — kérdezte Bottlik. — Hát, kérem nekem oda nincs bejáratom, de azt kívülről is látni, hogy micsoda gyár az. Hajaj! Még aztán sok minden épült az utóbbi időkben, iskola is, meg egy szülőotthon is, az én feleségem is ott szült. Na, ha régi, jóízű történetek is érdeklik az urakat, hát Csókaváron olyat is találnak. A fene tudja, a javát nem írják meg az újságírók. Emlékszem, a háború alatt negyvenháromban bombázták is Csókavárt, mégpedig legelsőnek Magyarországon, tyúk, de melegünk volt akkor, és érdekes, arról sem írt az újság semmit. Pedig lett volna mit írni róla! Kérem, a bombák telitalálták egy műépítész villáját. Ott pusztult a tulajdonos is, meg a családja. Hajaj, micsoda gazdag ember volt az! Volt annak egy milliója is vagy még több. Úgy hívták, hogy Bartalis Ede. Hát tessenek elgondolni, a bombázás után egy fitying sem került elő a vagyonból. Alighanem otthon tartotta a pénzét a bolond, s azt is elpusztították a bombák. Pedig még negyvenötben is kutattak a vagyona után. Tetszenek tudni, a műépítész felesége a főispánnak a húga volt, és amikor a főispán negyvenötben nyugdíjba került, elszegényedett a csóró, elkezdett kutatni a sógora vagyona után. Mén a villa telkét is felásatta, hátha elásta a vizonát a műépítész, de bizony egy vasat sem talált. Mindezt szinte egy szuszra hadarta el a kis ember. Nem is sejtette, hogy útitársai milyen izgatottan lesik minden szavát. Szerencsés lélegzete elakadt, amint a véletlen útitárs felidézte azoknak a napoknak emlékezetét. Bottlik, aki ezt a történetet már szó szerint ismerte, ugyancsak elégedetten hallgatta az elmondottakat. Hát ez nagyszerű! Hiszen ez bizonyosság. Minden tökéletesen egybevág azzal,, amit a veje elbeszélt. De még egy arcizma sem árulta el magát a csókavári kupec előtt. Nem is igen jutott volna szóhoz, mert a kis emberből ömlött a szó. Egyre-másra sorolta fel mindazokat a témákat, amelyek véleménye szerint régen az újságba kívánkoznának. Elmesélte a vágóhídi panamától kezdve a villanytelep egyik kazánjának felrobbanásán át a városi adótételek felemeléséig Csókavár életének megannyi szenzációs mozzanatát. A két férfi csak akkor rezzent össze, amikor a köpcös azt mondta: — Hát még, ha regényírók volnának az urak, az volna ám csak az igazi! Mert történt ám nálunk olyasmi is, ami regénybe kívánkozik, bele sem férne az újságba. Volt nekünk egy arany emberünk. Azóta is így emlegeti a pletyka, hogy aranyember. Egy kőművespallér, bizonyos Matejka nevezetű. Kérem, ez az ember mindig a lutrin játszott. Azt beszélik, egyszer megütötte a főnyereményt is. Rengeteg volt a pénze, azt sem tudta, mit kezdjen vele. Fösvény volt a nyomorult, attól félt, hogy megirigylik tőle vagy elkunyerálják, de elég az hozzá, hogy sohasem nyúlt a pénzéhez, jobb időkre tartogatta. Hanem a felesége is megundorodott tőle a zsugoriságáért, és beleszeretett egy katonatisztbe. Ott is hagyta a pallért. Mind a ketten azon voltak, hogy megszerezzék a kőművespallér pénzét, csakhogy az hajthatatlan volt . . . A csókavári kupec nem folytatta az elbeszélést. Szerencsés melle kidomborodott, és egy rekedtes kiáltás tört fel belőle. Minden porcikája remegett. Bottlik, aki maga is megrendülten figyelte a kupec mondókáját, mégis uralkodott magán, s most erősen megszoríottta a mellette ülő Szerencsés karját. Az magához tért ettől a kemény szorítástól. A kupec hátrafordult: — Szólt valamit uram? Bottlik felelt Szerencsés helyett: — Nem, csak asztmás a kollégám, és kínozza a párás idő. De hiszen meg is érkeztünk Csókavárra, ugye, Szimcsák? — Igen — bólintott a sofőr. Szerencsés egy pillantást vetett az ablakon túlra. Izgalma csak fokozódott. Érdekes, mintha vadidegen városban járnának. Mégis az ott a víztorony . . . Most kanyarodnak a vasútállomás utcájába. Igen, ott a csókavári állomás. — Itt kiszállnék — mondta a köpcös emberke. — Itt lakom nem messzire. Hát igazán nem akarnak bejönni egy harapásra? Tessék elhinni, nagyon szívesen. A feleségem is nagyon örülne. — Nem — szabadkozott ismét Bottlik. A bőbeszédű útitárs ezt nagyon sajnálta, aztán hosszú hálálkodás közepette elbúcsúzott s kiszállt a kocsiból. (Folytatása következik) KISALFÖLD tanácstagok fogadóórái GYŰRÖTT November 27-én: Reichel Géza a Németh Lajos utca 31. szám alatti lakásán délelőtt 9—8 óráig. November 28-án: Halmán Károlyné, a Lázár Vilmos utca 14. szám alatti lakásán este 6—7 óráig: Gárdonyi Gézané a Sztálin út 45. száma alatti városi nőtanácson délután 4—5 óráig. Udvardy Gyuláné aRónay Jácint utcai általános skolában délután 5—6 óráig. Vincze László a Rózsa Ferenc úti általános iskolában délután 5—6 óráig. Török Kálmán a Kossuth Lajos utca 160. szám alatti lakásán délután 5—6 óráig. Szíjjártó Ernő a szigeti, pártszervezetben délután 5—6 óráig. November 30-án: Csenteri Ferenc a Kertész utca 10. szám alatti lakásán este 6—7 óráig. Tóth József a városi tanácsház földszint 15. számú szobájában este 6—7 óráig. Tóth Ernő a Kálvária utca 6. szám alatti Köztisztasági Vállalatnál délután 5—6 óráig. Dániel Sándor a Káptalandomb 26 szám alatti diákotthonban este 6—7 óráig. Kántor Endre a Kiss J. utca 7 a szám alatti lakásán délután 5—6 óráig Halmai István a Nagy Sándor József utca 5. szám alatti lakásán délután 5—6 óráig. TANÁCSTAGOK BESZÁMOLÓI GYŐRÖTT November 28-án: Komjáti Ferenc, az 52. számú és Bakody Zoltán, az 53 számú választókerület tanácstagja a gorkijvárosi áruházban délután 4 órakor. November 29-én: Villám Ferenc, a 81 számú választókerület tannácstagja a Lemezárugyárban délután 4 órakor. Wajner Dezsőné, a 68. számú és Gergényi Lajosné a 79 számú választókerület tanácstagja a Kálvária utcai általános iskolában délután 5 órakor 185 éve halt meg Adam Miczkiewicz lengyel költő és forradalmár. Fő műve a Pan Tadeusz, hatalmas nemzeti eposz, amelyben a lengyel szabadságharc eseményeit zárta le. Gazdag nyelve felszínre hozta a népi lengyel szókincset, és ezzel hozzájárult a lengyel irodalmi és köznyelv közötti mesterségesen előidézett szakadék eltüntetéséhez. 15 éve nyílt meg Párizsban az antifasiszta nők nemzetközi kongresszusa, amelyen megalakult a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség. IDÖJARAS,IFI.FVTI és Várható időjárás szom,bat estig: Enyhe idő, változó felhőzet, több helyen kisebb esővel, vagy ködszitálással. Gyenge légáramlás Többfelé köd. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet ,8—12 fok között. Távolabbi kilátások: az évszakhoz képest enyhe idő tovább tart. •Üt —» A győri Filharmonikus Zenekar hétfőn este 8 órakor tartja II. bérleti hangversenyét a győri Kisfaludy Színházban. Vezényel Kalmár Márton, közreműködik Suhajda Mátna, Metzker Károly és Pallagi János. — Kétszázhúszezer málnatövet, kétszáztizenkétezer szamócatövet, negyvenezer feketeribizke- és tizenkétezer pirosribizke-tövet adott el az idén termelőszövetkezeteknek-,és állami gazdaságoknak a fertődő Növénytermesztési és Növénynemesítési Kutatóiintézet kísérleti gazdasága. Kövezik Győrött a Mészáros Lőrinc utcát. A Köztisztasági Vállalat útkarbantartó részlegének dolgozói november 1-én kezdték el a munkát. Az egymillió 600 ezer forintos költséggel újjáépülő utat még ebben az évben átadják rendeltetésének. — Óvoda épül Dunakilitin 300 ezer forintos költséggel Minden család dolgozik az építkezésen egy-két napot társadalmi munkában. Most ássák az alapot. Az építkezés előreláthatólag a jövő év nyarán befejeződik. — A termelőszövetkezeti jogszabályokról tartott előadást Vitnyéden szerdán este dr. Kozma Pál, a kapuvári járásbíróság elnöke. — Tíz hónap alatt 314 újítási javaslatot nyújtottak be a dolgozók a Mosonmagyaróvári Timföld- és Műkorundgyárban. A javaslatból 97-et már be is vezettek, ez 2 és fél millió forint gazdasági eredményt hozott a gyárnak. Hazaérkezett a Német Demokratikus Köztársaságból a Soproni Erdőmérnöki Főiskola három tagú küldöttsége. A küldöttség részt vett a Humboldt Egyetem erdőmérnöki karának 150. évfordulóján rendezett ünnepségeken. A küldöttséget Strauss József egyetemi adjunktus vezette. — Disznótoros vacsorát rendez ma este 7 órakor Mosonmagyaróvárott a Béke-étteremben a Vöröskereszt mosoni szervezete. — A kisipari termelőszövetkezetek munkájának tapasztalatait vitatta meg szerdai ülésén az MSZMP kapuvári községi pártvégrehajtó bizottságai • • il mellé nyerősziml. A 48. játékhéten a Püspökladányban megtartott sorsoláson a következő nyerőszámokat húzták ki: 9 43 46 60, 67 A jövő héten sorra kerülő tárgynyermény-sorsoláson a 46. heti lottószelvények vesznek részt. 1